Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-04 / 29. szám

miwMMs miETrmmm

Korszerűbb oktatás a középiskolákban

Elkülönül a gimnázium két tagozata: a reál és a humán

A z iskolareform igen fontos- * célkitűzései vannak a megvalósulás utján. Az országos tantervi bizottság több fontos határozatot hozott az új középiskolai tantervro vonatkozóan. A határozatok részben azt célozzák, hogy minden középiskolában nyújtsanak a diákoknak egy bizonyos „közműveltségi miniu- mot”, tekintet nélkül az iskola szakjellegére. Erre az anyagra épül majd a további tananyag. Ez lehetővé teszi, hogy az erőteljesebb szakképzés mellett olyan általános műveltségben tudnivalókat is elsajátíthassanak a közpiskolások, amelyekre az életben erre később szükség van.

A gimnáziumok két tagozatában is fokozottabban különbözik majd egymástól a tananyag — mutat rá az MTI tudósítója — ? aki a pedagógiai tudományos intézetben kapta a felvilágosítást. Élesebben elválik egymástól a humán, illetve a reál tagozat Az eddigi, szinte csak. névleges különbözőség határozotabb formájú megvalósítását az élet követeli. A reál tagozaton mindinkább, szakjellegű oktatás lesz. Ez a törekvés világviszonylatban megvan, hiszen a tudomány, az' ismeretek hallatlan nagyléptű előrehaladásával odáig jutunk, hogy rendkívül specializáltnak kell lennie az egyes szaktudományoknak. Egy-egy szakterület megismerése érdekeben szűkítő ni kell e területek ismeretkörét. Ezért kell kialakítani egy határozottabb társadalomtudományi és ugyancsak határozottabb természettudományi jellegű tagozatot. S ezzel az élesebb elhatárolással lényegében a túlterhelés edlen is intézkednek.

Már jóváhagyta az országos tantervi bizottság a közműveltségi rriinimum kereteire vonatkozó javaslatokat. Ismerjük, bőgj’

a gimnáziumi heti óraszám 33 lesz, az első osztályokban 32— 32. Korszerűsítik a tananyagot, annak figyelembevételével, hogy az iskola elvégzése után milyen készségszinttel, tudassa! kell rendelkezniük a tanulóknak. Ugyanakkor elhagyják a nélkülözhető tananyag részeket, csökkentik az anyagot, A fontosabb kérdéseket így hosszabb ideig tárgyalhatják az iskolában, nagyobb

időt fordíthatnak c kérdések ( jobb megismertetésére, tf arc a túlterhelés ellen, ala-J

1 posabb szakjellegű felké-5 szítás, az általános műveltségi alapjainak biztosítása — így fog-) láthatnánk össze a legújabb ha-J tározatok néhány lényeges voná-J sát. Együttesen: mind közelebbi jut a pedagógiai munka a gyakorlati élethez, az oktatási tör- 5 vényben kitűzött célok elérésé-J hez.

Esv delainerikai Középiskolás különös írásbeli tfo’sozaía

Boksburgban (Johannesburgtól 32 kilométernyire) a helyi középiskola első osztályában egy diák dolgozatában a következőket írta Adolf Hitlerről: „Kivezette népét a megaláztatásból és eljuttatta a legragyogóbb és legbüszkébb teljesítmények magaslatára. Majdnem sikerült elsöpörnie a kommunizmust az egész világon... Noha az összes nemzetek a kommunistákkal szövetkezve mindent

elkövettek, hogy legyőzzék... mégis valójában senkinek sem sikerült ez és csakhamar visz- szajuthatunk oda, ahol 1933-] ban voltunk, amikor Hitler ha-, talomra került'’.

A különös írásbeli dolgozatot' a középiskola által kiadott diákújság első oldalán leközöl te. A diáklap Charles Smart. a- Délafrikai Köztársaság elnökének legfőbb védnöksége alatt] áll.

tfWVWS^AAyVWWWv-W\-WWWWWWVVWVW

Zárszámadás idején

Őrségváltás,.

(Szegő Gizi rajza)

MESTER ATTILA:

Hajnali körmenet

Vz új nap fel virradt, eaörren a v okker,

Álmunk csörömpöl, összetört pohár, Tejeskocsin döcög be, itt a reggel,

S aztán egy zörgő villamosra száll,

Ajtó kocog, már nyílni kész az ablak,

Oldózkodik a rejtett félhomály,

l'cny.szálak közt álmos szemek kutatnak.

Kerek szavak közi válogat a száj,

Mozdul a kéz — álmában is vesződött Szöggel, csavarral -- s újra fogna mar. Roppan, kitágul, s mint zsákot ledobja Magáról álom — terheit a váll.

Moccan a láb — kint lépések kopognak, Hosszú sorokban, hullámzó tömeg Indul. — figyeld — egymáshoz igazodnak. Mint egy roppant hajnali körmenet,

Az álom szunnyad még érzékeimben,

A tetszhalál — éj öntudatlan álma,

Ajtót nyitunk, betódul utca, lárma.

És mégis télig vatta — ködben minden.

Míg fel nem gyűl a reggeli dolog,

Ezernyi fénnyel a tennivalók,

A táskában könyv, szerszám, s egy karéj Kenyér, s máris rohansz, hogy rádköszöntem Se vetted észre, lesz még hely ne félj A villamos peronján, s míg fölötted Tárt ablak lett az ég, és álmaid A csípős szél már messze elragadta Sapkádhoz biccen két ujjad, s hahó: Belevegyülsz a fénylő forgatagba.

Mérnökök é* teclinikusok

Hasmos es érdeklődést keltő könyv Harsányi István A mémö- kök-technikusok munkájáról, társadalmi-anyagi helyzetéről című munkája. Hazai és nemzetközi statisztikai adatok alapján elemezi a szerző a mérnök-technikusok szociológiai helyzetét. Érdekes és hiteles adatokat sorol fel a mérnökök és technikusok élet és munkakörülményeinek

minden vonatkozásáról,. , Harsa nyi István a mérnökök és technikusok társadalmi súlyának megnövekedését tartja szemelőtt technikai haladásunk szempontjából. Nemcsak megvilágít problémákul, hanem a megoldások módjára is utak Az újszerű té- maíelvetcs a közgazdászokat is érinti. (Közgazdasági és Jogi Kiadó.)

Végi Antal:

A tiszteletes szilvái

Ót szem szilva van előttem. A tiszteletes úr szilvái. Ragyogóak, hamvasak, kékek. Kis tükörként csillog rajta a víz, a tiszteletes asszony mosta. Jutalom ez a szolgálatért.

Beleharapok az elsőbe. Édes a húsa. A nyári aszalt szilvák jutnak eszembe, amit nagyanyám aszalt a kert végén o füstös szilvaaszlóban. Rágcsálom, nem sietek lenyelni. Közben arra gondolok, megérte, hogy idejöttem.

Tiszteletes úr, aki a vallást tanítja nekünk, első óráról szólított ki.

— Fiúk! Egy kis szolgálattételről van szó. Ki vállalja? Nem sok az egész. Egy jó félóra.

Hm? Gondoltam, egy félóra. Erről az óráról elmegyek. A következő óra alatt megteszem a szolgálatot, o harmadik óra alatt visszajövök... Akkor már csak egy órán kell itt lennem. Az utolsón. Az meg éppen testnevelés. Ha arról 5—6 percet kések, le sem kell vetkeznem.

Hm? Vállaljam?

Elvállaltam. Derék dolog, mondta tiszteletes úr, derék dolog a szolgálattétel az úr nevében, Bálint fiam! Megfizet ó minden szolgálatért.

Bőkezűen!

ta most mór üt a második j 6 KELET-MAGYARORSZAG

szem szilvát eszem. Szegen megterített asztál mellett, hófehér abroszon, aranyvirágos tányérról.

A nagy ebédlő faláról Jézus tekint le rám, amint utoljára vacsorázik, és az apostolok, kerek birlca szemeikkel.

Szépen veszem ki a magot a szilvából, leteszem a tányér szélére. Damaszt asztalkendővel törölgetem a szám szélét. Kár lenne sietni.

Tiszteletes úrral a gimnáziumból a kollégiumba mentünk át.

— Semmiség ez az egész, Bálint fiam. Túl leszünk rajta mihamar az úr nevében! Elkértük a kollégium kocsiját, Valamikor szamarat fogtak abba. az idősebb diákok emlékeznek rá, de szegényedik a kollégium, nincs szamara. tJg ■ kell kézzel húzni azt a kocsit mostanában. Tiszteletes úr előre

ment a járdám, én utána q - utón.

Bérli bácsi, a pedellus azt mondta:

Számár lettél egy fél napra. ..

— Csak egy kis szolgálat- tétel — mondom —, egy félórára.

— Húzd ki a tcngclyvcgsze- get te... jobban teszed — biztatott.

— Már hogy húznám!

— Közhülye vagy te fiam!, — ezé mondhatom

— Ne mondja már Berti bácsi!

— No, lacet vulgo! Kuss! —- szorította belém a szót.

És én lépkedtem tiszteletes úr után, aki a járdán haladt, én pedig a kis kocsival a nagy úton, ott ahol a szekerek és marhák járnak.

Egyik utcából, befordultunk a másikba. Többet mentünk, mint egy óra. Könnyű volt a kocsit húzni q. kőúton. Haladtunk, haladtunk, de nem értünk az úí végére. Most biztosan felrakunk a kocsira valamit, aztán hazavisszük. Nagy nap less a mai. Mert ha hazamegyünk a tiszteletes úrhoz találkozhatok a lányával, az Ibikével.

Régóta tetszik. De nemcsak nekem, hanem a fél osztálynak. Igen ám, csakhogy őt nem lehet olyan könnyen megkörv.yé- kezni! De nekem ma lehet -— hozzájuk megyek a kocsival. Nekik teszek szolgálatot:

Sebesebbre fogtam a lépést a tiszteletes úr után.

Most a harmadik szilvát eszem. Szép kék ez, mint a többi, olyan fényes, hogy meglátja az ember magát tükrében, Tiszteletes úr biztatI

— Fogyaszd fiam! Méltó a munkás az ő jutalmára.

Rágcsálom a sárgáshúsú édes szilvát, megfontolom, hogy lenyeljem-e. Közben megint csak az útra gondolok, amit ma tettünk meg.

Kiértünk a homokkertbe — ahol nincsenek kövezett utak. Nincs a kocsinkon semmi, áthúzom a homokon is. Aztán elérjük az utunk végét. Bemegyünk a házba, felpakoljuk a kocsira. Három méhkaptárt teszünk fel, meg némi lepet. Elférnek egymás mellett a kis kocsin a kaptárok, mert nem túl nagyok. Mind a három Boczotiádi.

Ahogy felpakolom, örömében a tiszteletes úr megdörzsöli a tenyerét:

— No, Bálint fiam, hala az egek urának im, túl vagyunk már a nehezén... Tetszetős dolog lesz ez az urnák. Mert az ö nevében cselekedjük.

Ahogy elindulunk, most mar bizonyos vagyok benne, hogy sikeres ez a mai nap. Hazamegyünk a tiszteletes úr házához. Éppen ebedre érkezünk haza

No, nyavalyások, ti, akik nem vállaltatok szolgálatot, nem mondhatjátok el magatokról, hogy Ibikével ültetek, mar egy asztalnál. Biztosan mellette fogok ülni az ebédnél. Ű kínál majd. Ha most ügyesen viselkedem, még azt is megsúghatom, hogy tetszik ne- kém.

Igen, és nekem úgy kell viselkedni, hogy én is tetszem Ibikének. Megkérdem tőle, hogi> hol lehet vele találkozni. Gondolhattam volna reggel, amikor tiszteletes úr felszólított szolgálattételre. hogy ez az egész nagyszerűen alakulhat??

Húzom is én ezt a kocsit szívesen. ha máskor szamár is voll befogva. Miért ne húznám?

Nehéz itt a homokos ütem, hü de fértelmesül nehéz. Beleizzad az ember, míg áthúzza c homokkátyún, de aztán majd csak vége lesz ennek a. ronda homoknak, jön a kóút.

Egy kanyarnál hátramaradók, hogy homlokomat megtöröljem. Tiszteletes úr hátranéz, egy mentolos cukorral kínál. Any- tsyí nedv sem volt a számban. hogy feloldjam, összevágtam vgy nyeltem le