Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-01 / 26. szám
A tettek emberei Egy határozat és annak megvalósítása az Építő ós Szerelő Vállalatnál ;Aki még a tói ást is megpatkolja . A társadalmi tulajdon vedel-« I inével . is súlyának megfelelően* I foglalkoztak. A korábbi éveki j gyakorlatától eltérően most már' I nem .is annyira a lopásokon volt' la hangsúly — mert ma már eb- ; bői van a legkevesebb — ha-' j nem néni nehéz, elérni az építőiparban. Az elmúlt évben, ha a vállalatoknál csak két százalékkal csökkentik az anyagfelhasználást, ez több mint félmillió forint megtakarítást jelentett volna. S' mindez nem közömbös a nyereségrészesedés szempontjából sem. Az elmúlj évben a váHaial késedelmi és minőségi kötbérek címén több, mint munkafegyelmet. csökkenteni a veszteségeket, ésszerűbben kihasználni a szállító eszközöket. erőteljesebbé lenni a felvilágosító nevelő munkát, előtérbe helyezni a gépek jobb kihasználásál. lerövidíteni az építkezések határidejét es balesetmentesen dolgozni. Íme. ezek a legfontosabb feladatod i amelyek megvalósítását célul tűz- j te ki a tanácskozás. Ezek megvalósítása lehetővé teszi a termelékenység és az egy főre eső termelési érték növekedését, s csökkent i az önköltséget, gazdaságosabbá teszi a vállalat munkáját. Az értekezleten hozott közös j határozat alapján beindítják a ..Szakma ifjú mestere’ cím el- | nyeréséért folyó mozgalmat is. | Brigádot bíznak meg a vállalati ’ faliújság szerkesztésével, a leg- 1 különbözőbb módszerekkel népszerűsítik a munkaverseny élenjáróit. Igazgatói dicsérő oklevelet lélesítenek, és arra törekednek, hogy az értékelések során ne az1 egyéni, hanem a kollektíva, azaz a brigádok munkája kerüljön előtérbe. A verseny sikere es ellenőrzése érdekében a negyedévi mérlegek. beszámolók után újra tanácskoznak, ahol ismét, részleteiben megvitatják a legfontosabb feladatokat! tölti Árpád A régi céhreudszerben a legjobb kovácsnak azokat a mestereket tartották, akik megtudták patkóim a tojást. Ezt a szép hagyományt elevenítette fel Szerencsi Kálmán egri ko- vácsmüvész. A régi kovácsok vaslemezből kivágott patkót. Szerencsi Kálmán pedig egy parányi kovácsolt vaspatkót es egyéb kovácsolt díszeket szegez a tojáséra. Patkolja a tojást. (Bartal Ferenc felv.l 25 millió forint foelétforgalom — 12 millió forint kőIrgönfoIyósHá« A megye takarékszövetkezeteinél A MAR RÉGEBBEN VILLAMOSÍTOTT Kocsord községben most a Vörösmarty es a Béke utcában is kígyóit a tény. A két utca lakói örömmé! fogadtak községüknek ez újabb fejlődéséi. SZÁZEZER FORINT BERUHÁZÁSSAL FEJLESZTIK a Mándo- ki Vegyes KTSz vasipari részlegét. A fejlesztés során korszerű gepekeí kap a műhely és a jelenlegi három helyett 10 munkást foglalkoztatnak majd. milliós forgalmat bonyolítottak le. A betétes ügyfelek száma elérte a 4100-at Természetesen nemcsak a betétek elhelyezése végett keresik fel a tagok a takarékszövetkezetet, hanem igénybe veszik kedvezményes hitelek folyósításához is. Beruházási és fogyasztási célokra az elmúlt épben 12 millió forintot vettek igénybe. A tavalyi eredmények mellet* igen kedvezően alakul a takarékszövetkezetek fejlődése ebben az esztendőben is. A nakamazi, a vencsellői, a hodászí, a győr- téleki takarékszövetkezetek betétállománya január hónapban 100 ezer forinttal emelkedett. De (hasonló szép eredményekről átírhatunk számot valamennyi takarékszövetkezet januári munkájúiról is. , —nemes— 4 z iroda ajtó kopott ‘* rézkilincsét, szin.4 népfront, a tanács, a tsz és e község többi vezetői nem kis elfogódottsággal készülődtek az elmúlt szombaton lezajlott jelentős eseményre: meghívták Ra- kamaz öregjeit — hetven esztendőstől. felfelé —, hogy meleg, baráti találkozón elbeszélgessenek velük életükről; a régiről és a mostaniról, örömeikről és gondjaikról. Az ilyen összejövetel .— gene-, rációk találkozója. S nem lehe-1 tett meghatottság nélkül hallgat-, «i egy-egy idős férfi vagy asz-1 szony szavait. Különös könnyeket csalt a szemekbe, amikor tte úttörők — az idős emberek unokái, dédunokái — köszöntötték a nehéz munkában, örömökben és gondokban megöregedett „falu vénjeit”. A százötven idős ember közös érzését, rfágyát fejezte ki idős R Legfelső Bíróság nyele évről tizenhét évre eniélte az érési gyilnos börtönbüntetését 4 «negyei bíróság korábban hely- «ríni tárgyaláson Ítélkezett Balázsi András felett, aki békiilést színlelve nrvúj szivensztíri a haragosai, Tóth Istvánt. Tóth (str án sérülése követkéz lében meghah. A helyszíni lárgyaláson a bíróság * gyilkos Balázsit nyolc esztendei börtönbüntetésre ítélte. Az ügyészi súlyosbításért fellebbezed. . i A fellebbezés során az orosi gyilkos ügye a Legfelső Bíróság elé került. V Legfelső Bíróság helyet adott az ügyész fellebbezésének és Balázst András börtönbftntetéset nyolc ésoáít tizenkét évre etnelée fel te egymás kezében adják az emberek. Vagy néha már nem is adják, hanem csukás-nyitás nélkül mennek át az ajtón. Mintha csak pénzt , osztanának, jut eszembe a forgalom láttán, amint átléptem én is a küszöböt. És valóban pénzt oszlanak. Méghozzá olyan pénzt, amire a tavaszon a munkák megkezdésénél. nemigen számolt senki. Vagy. ha számolt, akkor sem tett ki egy pohos malac árát számítása. — Prémium, túltermelés, ez is olyan igaz lesz mint a többi, mondogatták hitetlenkedvé. — mondogatták a többiek. A pénztáros most mégse győzi kifelé fizetni az összegeket. Háromszáz, négyszáz, ötszáz, kinek mennyire ütötte a többtermelés után járó prémium a tervenfglüli termény 50 százalékának ára, amit a közgyűlés határozott meg. A szemek csillognak. Kisimulnak u gondredős homlokok ráncai, és van alti a .biztonság kedvé írt mc-gegyszer átszámolja az összeget. Kezből-kezbe. vagy a térdére feszített kötőn, amint egy fűrgemossgású asszony. A férfiak nagy- része csal: fejben számol. (Hogy mennyit lehetné belőle eltüntetni az asszony tudta nélkül, amit minden a-gitálás nélkül raknának.« a gégény- takarékba.) — Megkaptad komám, meg? kérdezi vidá- man egy hosszú, meszelőnyakú ember, a többiek mögött toporgó, kis atoceomytól? cA pjAmituH — Félig csak. — feleli az ember, mert az en nyilasomból, hisz te tudod legjobban, három szekérrel a Csongrádibrigádja vitt el és most nem -akarja elismeri! Az, istent belőlük. I Íven és hasonló megjegyzést nem egyet lehetett hallani. Meg apró vitatkozást, hogy ennyi, vagy annyi nap voltam benne, amiből végkövetkeztetésül mindig az csendül ki. hogy ha ők ezt így tudták volna előre! Az iroda tornácán, ahová odasüt a nap, négyen osztozkodnak a kapott pénzen. Két férfi, két nő. akik nyilván egy csapatban dolgoztak, mert négyfelé rakták az összeget. Mögéjük settenkédek. hogy ellessem beszélgetésüket, vagy érdekes megjegyzésüket, ami ilyenkor olyan őszintén kívánkozik ki az emberből . ' ! ' — Jó a zsákon a főit. jó ez is. — mondja az osztozkodás befejezésével az egyik férfi és megelégedett mozdulattal teszi zsebre a pénzt. Múr-már lódítani akartam, mivel nem folytatta tovább. hogy jónak tényleg jó, s így van ez rendjén, ha az emberek jó munkáját külön is megbecsülik, s a vezetődi meg betartják az adott szavukat, amikor a másik ember, aki maga elé nézve hallgatott eddig, megszólalt. Természetes, máznéöíüli őszinte hangon, ami se benne, se a hallgatóban nem hagyott kétsége!. — Jóóó — mondta egy kis méreggel — Jó ez az égbe. akkor néztétek volna meg, ha úgy kapáljuk meg, mint régen a magunkét!... Szállási László Új művelődési ház építéséhez kezdenek Tiszabezdéden Az elmúlt év decemberében adták át rendeltetésének Tiszabezdéden a 800 ezer forintba került ütvén személyes óvodát, amelyet közjegíejlesztési alapból és jelentős társadalmi munkával építettek fel. Az idén egy új létesítményhez. kezdenek: művelődési hazat akarnak építeni, amelyben nagy színházterme mellett klubszobát. szakköri helyiségeket, olvasószobát, könyvtárat stb léto- sítenek. Az építkezéshez már megkezdték az anyagok szállítását. A művelődési ház építésének költségvetése cgymilliő- H ötszázezer forint. KEI.ET-M AGY A ROKSZÁG Tanácskozásira jöttek össze a bzabolcs-Szatmar megyei Bpíto- és Szerelő Vállalat párt-, szak- szervezeti, ifjúsági, gazdasági és műszaki vezetői. Mindez egymagában nem újszerű, hiszen nem egy problémát oldottak már meg ilyen közös megbeszél A tanácskozás újszerűségé! ,.,ost éppen az adta. hogy a Minisztertanács és a SZOT határozatának szellemében új alapokra helyeztél: az 1962. évi munkaverseny mozgalmat a vállalatnál. A határozat- ismertetése után az ez évi tervszámúkból kiindulva részleteiben is megbeszélték a tennivalókat. A termelésben előirányzott 50 százalékos leifutás nemcsak nagyobb követelményt, hanem újabb lehetőségeket is ad a terv gazdasági mutatóinak kedvező arányú túlteljesítéséhez. Melyek azok a feladatok, amelyeket figyelembe kell venni a munkaverseny során? .,Tanácskozni kell a dolgozókkal — mondotta Kanda Pál, a vállalat igazgatója — mert e nélkül nincs előrehaladás. Már most, a nagy munkák megkezdése előtt ismertetni kell az éves tervfeladatokat, minden brigádnak tudnia kell, hogy egész éven át mit fog csinálni. A művezető legyen agitátor a maga posztján, szervezze és irányítsa a versenyt, kísérje figyelemmel a vállalások teljesítését.” Szót váltottak arról is, hogy a vállalaton beiül úgy kell megszervezni a munkát, hogy a dolgozók & lehetőségekhez képest abban a Járásban dolgozzanak amelyikben laknak, ne kelljen betekig távol ólniök a családtól. Ez npmesak erősíti a családi kapcsolatokat, hanem megszilárdítja a vállalati munkafegyelmet is. Megszűnik a hétvégi lógás és a hétfői késés. Ennek az intézkedésnek gaz- j dasági kihatásai is lesznek. Ha j csak 20 százalékkal tudnák csökkenteni az utazási, szállítási, különélés! pótlék és egyéb költségeket, ez máris többszázezer forint megtakarítást eredményezne a vállalatnál. a tervszerű anyaggazdálkodáson Beépíteni az előírt anyagot, pazarlás nélkül felhasználni a cementet és más fontos építőanyagot. Gondos munkával megelőzni, hogy rakodás közben nehogy eltörjenek a vaisbetongerendák. Ne történjen meg olyan eset. mint például a nyírbogát! építkezésen, hogy a gondatlan kezelés következtében megfagyott a mész! Lelkiismeretes munkával két százalékos anyagmegtakarítást 300 ezer forintot fizetett lei Javaslat hangzott el a tanácsi:o- ! záson arra vonatkozóan is. hogy az ilyenfajta elkerülhető kiadásokat meg kell szüntetni. Fokozni a munka iránti felelősséget mind a műszaki, mind a fizikai dolgozóknál, emelni a munka színvonalát, jobbá tenni a szervezést, kialakítani a szilárd Egyre nagyobb sért hódít a lakosság körében a kedvelt betétgyűjtőhely, a takarékszövetkezet. Üjabb és újabb termelőszövetkezetek foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy az általuk létrehozott betétgyűj főhellyel ren- deítaeczaenek. Ezt bizonyítja, hogy a napokban már a huszadik takarékszövetkezet alakult meg; Szamosszegen. A nakamazi takarékszövetkezetnek Tímár községben kirendeltsége működik. A tagol: élnek a számukra biztosított kedvezményekkel. Az elmúlt évben például a megyében működő takarékszövetkezetek 25 Heíven és KTTeneven év közöli... « * Öregek napja Rakamuzon Mu&zbek Mihály, dinikor a fe-- hér asztal mellett megköszönte a község vezetőinek figyelmes- I ségét, amely immár nemcsak ' az ilyen ünnepi alkalmakkor I nyilvánul meg. hanem a nagy j család állandó gondoskodását 1 I érzik, élvezhetik. Borbély Jánosné Csifcay Miklós
