Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-04 / 29. szám

Giicngái szombatra virradó éltei elszállítottál* Leopoldville bül

LaopaldriLlle. (TMTI):

Kalmár György, az MTI Leo- paSdvillebe kiküldött tudósítója jelenti:

Ma délelőtt a kongói fővárosban nagy megdöbbenést keltett az a megbízható. forrásból származó hír, amely szerint

Antoine Gizenga miniszterel- nökbelyetteot szombatra virradó éjszaka a Leopoldville melletti ejtőernyős táborból Moan da városkába (Kitona mellett) szállították.

Az elszállítás okáról és körülményeiről egyelőre nincs semmi értesülés. Az újabb fejleményekről a kongói ENSZ parancsnokság szóvivője, szokásos reggeli sajtó- értekezletén nem volt hajlandó semmiféle felvilágosítást adni.

Leopoldvilleben egyébként érezhetően feszült a hangulat, s a

jegvaeteU

Fair plar ?

legutóbbi napokban fokozódtak Gizenga híveinek kormányellenes tüntetései. Jól értesült források szerint a Lumumba-párti ifjúsági mozgalom nevében tegnap ultimátumot adtak át az Adoula-kcr- mányruik s ebben követelték, hogy négy napon belül bocsássák szabadon Gizenga mi n isztereln ökh e- lyettest. Politikai körökben lehetségesnek tartják, hogy ezek az események késztették a kormányt arra, hogy Gizengát híveinek hatósugarán kívüli területre szállítsák.

Leopoldville haladó köreiben komolyan nyugtalankodnak, hogy Gizenga puccs-szerú eltávolítása. a kongói fővárosból előjátéka leltet a miniszlcrel- nökhclycttcs ellen irányuló meg súlyosabb akciónak.

Ez a/ aggasztó fejlemény ismételten figyelmeztet arra, mennyin káros volt elhalasztani a Bizton sági Tanács kongói vitáját, : mennyire időszerű lett volna megtárgyalni a kongói helyzetet a: ENSZ fórumán, a legújabb ese mény ismeretében még nehezebl megérteni Adou’a minisztereiről álláspontját, aki az ENSZ közgyűlésében „a kongói helyze javulásáról” beszélt és feleslegesnek mondotta a kongói kérdés napirendre tűzését a Biztonság Tanácsban.

Mindenesetre jellemző tény hogy Csőmbe táviratilag biztosította Adoula miniszterelnököt álláspontjának támogatásáról. A sürgöny, amelyet Csőmbe t Thant-nak is megküldött, tiltakozik a Biztonsági Tanács ülése el len, s csatlakozva Adoulához, kijelenti: a vita zavarná a kongó1 helyzet kilátásban lévő megoldását.

Hangoztatja, hogy a Biztonsági Tanács ülésének összehívására tett szovjet kezdeményezés közvetlen beavatkozás „országaink bel- ügyeibe'’ — szóról szóra így: országaink belügyeibe. Nyilvánvaló tehát, hogy Csőmbe továbbra is államfőnek tartja magát, s hogy szerinte Kongóban még mindig több, de legalábbis „két ország” van s a Biztonsági Tanács vitája megzavarná az általa „kedvezőnek” tekintett fejleményeket

Gizenga váratlan éjszakai elszállítása Moandába, ebbe a világ- nyíl vánosügtó! elzárt városkába, egyre nagyobb aggodalmat kelt s feltárja azoknak a képmutató és célzatos jelentéseknek a valódi mivoltát, amelyek arról próbálják meggyőzni a vilógközvé- leményt, hogy „Kongóban minden rendben van”.

Kfdár János üdvözlő távirata Ceylon miniszteredéhez

Kádár János, a Minisztertanács elnöke Ceylon függetlenségi napja alkalmából táviratban üdvözölte Szirimavo Bandaraike asz- szonyt, Ceylon miniszterelnökét.

Aláírták az 1962. évi magyar— jugoszláv árucsere-iorgalmi megállapodást

Budapesten befejeződtek, az 1962. évi magyar—jugoszláv árucsere-forgalmi megállapodást előkészítő tárgyalások, és szombaton, a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták a megállapodás jegyzőkönyveit.

Magyarország többek között gépeket, ipari berendezésieket, vasúti teherkocsi alkatrészeket, finommechanikai cikkeket, ko- hás-zati termékeket, vegj-i- és gyógyszeripari anyagokat, illetve késztermékeket, olajipari készítményeket, különféle fogyasztási cikkeket szállít Jugoszláviának.

Jugoszláviából többek között vasúti teherkocsikat, gépeket, fűrészárut és egyéb fatermékelvet, kohászati és ásványi nyersanyagokat, színesfémkohászati termékeket, különféle elektromos és fémipari gyártmányt, mezőgazdasági termékeket és közfogyasztási cikkeket vásárol a magyar külkereskedelem.

A magyar és jugoszláv küldöttség tagjai megállapodtak abEgy fuzetke kering mostanában Nyugat-Europa diplomata ködeiben es a hidegháborús lapok szerkesztőségeiben. Ezt az angol „fair play”, a britt „becsületes” játszma igényével zúdítják boldogra-boldogtalanra. Az angol külpolitika álláspontját fejtik ki benne Nyugat-Beriin és a német- békeszerződés kérdésében. Van e füzetkében térkép az Odena-Neisse határról s egy sor kijelentés arról, hogy bár „Nyugat-Beriin újabb háború kirobbantója lehet”, jelenleg mégis „a szabadság szigetecskéje”. Ez igen. Ez aztán „fair” play. Mert ugyebár: Ahol törik-zúzzók az NDK gyorsvasúti kocsiját, ahol 80 féle imperialista kémügynökség áskálódik a világbéke ellen, és ahol a legmagasabban lobognak a hidegháború utálatos máglyái — az a „szabadság szigetecskéje”!^ Mi más ez — enyhén szólva —, ha nem bonni „táj- szólás”? Ila pedig az, mi egyéb lenne, mint az igazság durva lábbal tiprása? Igaz, a füzetke szerzői így védekeznek: „Nem szabad megsérteni Bcnnt. mert ezzel gyengülne a N ATO." No és ha az igazságot sértik meg? Akkor nem gyengül semmi? Még a brit fair play sem?

Aljas is* buta is

„Brazília 61 millió lakosa közül öl) millió analfabéta. Ez az analfabetizmus mindeddig a leglényegesebb erőd a kommun izmus útjában. Aki ncn> tud olvasni, az a kommunista jiropagandaíratokat sem érti meg. fis ítél-Amerika többi országaiban is hasonló a helyzet, mint Brazíliában.' A sorokat a klerikális osztrák Néppárt főtitkára, W itlvalm irta a katolikus pártok múlt ősszel Chilében tartott v (lágert ekezictéről az Österreichische Monasheftc Című hetilapban.

Tehát a tudatlanság a klerikálisok legfőbb szövetségese és reménysége. Bár ezt eddig is tudtuk, de beismerésnek azért ne>n rossz. Vigasznak az ő számukra azonban nagyon sovány. Éppen a Withalm említette Brazília legszegényebb vidékein van kibontakozóban az írástudatlan xze gényparasztok harcos szervezkedése és nem véletlen, hogy amikor a riode-jauelroi érsek a hadsereg reakciós tábornokaival szövetkezett Quadros elnök ellen, lépesét a parasztmozgalom „v e&zélyével” indokolta.

És itt elmondhatjuk, hogy Dél-Amerika többi országaiban is hasonló a helyzet. Mert a szegénység ugyan vajéban nem ismeri a betűvetést, de annál inkább az élet ábécéjét És nem könyvből, hanem a valóságból ismeri a papi nagybirtokot. az észak-amerikai kézen lévő bányákban vagy ültetvényeken folyó rabszolgaélctct. Könyvek nélkül is terjed Castro tetteinek híre. Többek között az a tette is, hogy két év alatt felszámolja az írástudallanságok

A Punta elei Este fanul sásai

I Moszkva, (TASZSZ);

A Punta del Este-: amenka j

közi értekezlet eredményeit kom-1

I mentáivá a Pravda havannai tu- [ l dósítója a következőket írja: nem I győzelemmel, hanem súlyos erkölcsi és politikai kudarccal vég- 1 zodött Kuba ellenséged számára

4fi.

Íz a mondat Hitler tetszhalott!” viselkedésének is véget vetett, és magyarázatot követelt. Kalten brunner beszámolt a Ci- cero-okmáriyokröl, gondosan elhallgatva azokat a részeket, amelyek túlságosan rózsás színben állították be a szövetségesek helyzetét. Ribbentrop zavartan védekezett és arra hivatkozott: nem bízhatnak a nagykövet inasában, könnyen lehet, hogy az angol kémszolgálat szándékosan iratokkal „eteti” Berlint A valóságban Ribbentrop meg volt győződve az iratok eredetiségéről. Ha azonban ilyen irányban jár el, óhatatlanul Papén személyét erősíti, ez viszont nem tartozott céljai közé. Inkább megkockáztatta tehát a homályos magyarázkodást■ A vitának Hitler vetett véget, únottan, oda nem figyelve. Utasítást adott, hogy újra közvetlenül Kalten- brunnerhez fussanak be a jelentések, Ribbentroppot kapcsolják ki.

— Rajtam altar túltenni ez a felfuvalkodott pezsgőügynök — mondotta a Mészáros poharaz.- gyúá« közben Schellen bergnek. Ebben tökéletesen egyetértettek, egyiküknek sem volt különösebb véleménye a külügyminiszterről.

— A fontokat különben is mi szállítjuk — vigyorgott Schellen- berg.

— Most először örülök — bó- Rntott rá Kalten brunner — hogy mégás belementünk ebbe a sok fejtörést okozó bankjegyesdi.be. Szerezzen Ribbentrop százezer fontokat.

És Moyzisch jóleső érzéssel «RLET-MAGVARORSZAG ‘4 |

Rarira'flr™ Réfi:

TITKA

kannal; valamelyikre’, pecsét kerül. rá, „Fefeifieation” (hamisítvány) de ez nem mentesíti a pénzbe váltókat attól a gyanútól, hogy a következő példány sem eredeti. És a Cicero-íontok eljutottak Svédországba, Spanyolországba, Portugáliába, Svájcba is, mert a háború utolsó évében, amikor minkenki azt várta volna, hogy a nácik valutakészlete kifogy, egyszerre bővében lettek a fontnak.

— Úgy adják a fontot — mormogta magában az F 18-as svédországi ügynök — minha ők gyártanák.,

És eltalálta az igazságot,.

VII.

A TÖRPEÁLLAM BÖRTÖNÉBEN

No«, norvég, eddig azt mondogattam, hogy tíz pfenniget sem adnék az életünkért. Most módosítom: már egyet sem.

Krebs, a hannoveri gépmester1 kísérteties „árleszállítása” 'a 19- es barakkban beállott, hirtelen ős félelmetesen gyanús esendői követte. 1943 december végén, amikor a sachsenhauseni szerencsétlenek arról beszéltek, hogy valahol „a világban” most karácsonyfákat vásárolnak és gyerekek készülnek boldog meglepetésekre, Kruger kiadta az utasítást Wegner főhadnagynak:

— Azonnal leállítani a munkát.

— Jól értettem, őrnagy úr?... Leállítani?

— Megismétlem, főhadnagy: teljes leállás, a szerelők holnap reggel itt lesznek, a gépeket szétszedjük. Magyarázatot nem adhatok, a központ utasítása ez, ennyit tudok, magam sem ismerem az intézkedés hátterét.

(Éslytaíjtüi)

a Punta oel Este-i értekezlet.

Az Egyesült Államok küldött

ségének, amely a befolyásolás é< a vesztegetés minden eszközét fel használta, nem sikerült olyan ha tározatot elfogadtatnia, amely diplomáciai és gazdasági szankciókat tartalmaz Kuba ellen. Az elfogadott határozatra, amely Kubának az AÁSZ-bóI való kizárását követelj, csupán azok a latinamerikai államok szavaztak, amelyek a legteljesebb függésben vannak az. Egyesült Államoktól és Latin-Amerika lakosságának kisebbségét képviselik. Ak amerikai határozatot megszavazó 14 küldöttség közül Hz diktotóriku« rendszert, képvisel.

Emlékeztetve rá. hogy La.au- Amerika legnagyobb országai — Brazília, Argentina, Mexiko, Chile, Bolívia és Ecuador — megtagadták a Kuba- ellenes határozat elfogndásá' n tudósító nimutatt, hogy független állásfoglalásuk dührolia mot váltott ki Washingtonban Nem nehéz megérteni az Egyesült i Államok vezető köreinek" elégő ! detlenségét. A Punta del Este-i j értekezlet megmutatta, hogy bú: Amerikai Államok Szervezete olyan válságba került, amilyen! nem látott még a pánamerikain z- '"".ts története.

Kórházi ágyán Jöttek agyon egy algériai kommunistát

Párizs, (MTI):

Algériában pénteken ismét ióbto gyilkosságot és bombamerényletet követett el az OAS. Or áriban egy fegyveres ultrákból álló csapat behatolt az egyik kórház^w és betegágyán agyonlőtte Muse- tafa Fodll algériai munkást, az Algériai Kommunista Párt tagját Fodil feleségét, aki férje mellett tartózkodott, ugyancsak több lövés érte és belehalt sérüléseibe.

Algírban egy anab ügyvédet lőttek agyon irodájában a fasiszták. Algéria különböző városaiban az elmúlt 24 órában 18 halálé*! és iä sebesült áldozata voi* a merényletcdmakban, hogy a kot ország közötti árucsere-forgalom további növelése érclekében kölcsönösen erőfeszítéseket tesznek a beruházási javak szállításának fokozására.

A kölcsönös megértés szellemében folytatott tárgyalások1 eredményéként létrejött jegyzőkönyvet magyar részről Karádi Gyula, a külkereskedelmi miniszter első helyettese, jugoszláv részről Stanislav Kopcsok. a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság külügyi államtitkárságának nagykövete írta alá. Az aláíráson megjelent Ineae Jenő külkereskedelmi miniszter. Zágor György rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a kül- ügJttiíHJSartéfium főosztáiyrezető- je, valamint a Külügyminisztérium és Külkereskedelmi Minisztérium több vezető munkatársa.

Ott volt az aláíráson Mirko Tepavae. a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság budapesti nagykövete.

vette kezébe azt a még biziama- sabb utasítást, amely közvetlenül Kaltenbrunnertöl érkezett és felszólította az attasét, hogy a „haza megmentése érdekében” az anyagot senkinek, még Papennek se mutassa meg. Örömmel nyugtázta okosságát és előrelátását. Szorgalmas méhecskeként gyűjtötte a mikrofilmeket, küldte Berlinbe az okmánymásolatokat és most már olyan célzási is megkockáztatott, hogy Götzöt haza kellene hívni. A Canaris ügynök-artistái közül többen lebuktak, egy önként jelentkezett a máltai hatóságoknál, rossz napok jártak rá, Moyzisch hallott azokról az ellentétekről is, amelyek Kaltenbrunnerék és Canaris admirális között fennálltak. Igaz, a hírforrások nem voltak egészen megbízhatóak, de hát nem zörög a haraszt... Moyzisch pedig Kaltenbrunnerre tett.

Egy napon Moyzisch ügynöke, egy szerény, barna lányka, hiába várta Cicerót, (Moyzisch az első találkozások után rég megszüntette már a közvetlen érintkezést. Különösen is megbocsáthatatlan könnyelműségnek tartotta, hogy annak idején az inas a német nagykövetség épületét keresető £eU Cicero többét nem

jelentkezett, nyoma veszett. Rejtélye máig sem oldódott meg. Valószínű, hogy a brit titkosszol• gálát is felfedezte: Ankarából

; értékes információk szivárogtok

ki, s a nyomozás az inashoz is elvezetett. Hogy Cicerót futár- gépen vitték-e Londonba, vagy . baleset érie-e valahol, egy anka- , mi, egy isztanbuli sikátorban — \ ezt csak. az Intelligence Service [ irattára tudná megválaszolni,

; Mikor már bebizonyosodott ! Cicero kiesése, Kaltenbrunner

• beszámolt róla Schellen berkek ; is. Nem túlságosan sajnálta:

— Sok hasznunk nem volt be- . lőle. Jelentéseinek nagy részét

• még mindig páncélszekrényem í őrzi. Hiába, az az igazság, amit . a Führer szívesen hall.

Schellenberg pontosan tudta,

1 hogy ez így van. Ebben az idő- ■' ben gondosan megszűrték már a szigorúan titkos jelentéseket is, , csak azt engedték tovább, ami

• nem volt túlságosan kedvezőtlen . a Harmadik Birodalom számára.

... És a Cicero-ügy még máig sem zárult be. Törökországban,

• Görögországban, de másutt is,

• mindenütt a világon fel-feltűn- ; nek azok a hamis bankjegyek, ; amelyekét Ankarában Cicero- i fon toknak nevesnek, rábuk