Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-28 / 49. szám

Közel 700 ezer ellenőrzést végzett az elmúlt évben a tiszavasvári fmsz felügyelő bizottsága WEM KIS ÖRÖMMEL, mond­hatjuk, hogy fmsz-ünk válasz­tott vezetősége az elmúlt évek­ben egyre jobban végezte mun­káját. 1958-tól vezetőségi tag­jainkat úgy vontuk be egyre szo­rosabban a munkába, hogy7 egy- egy bolt ellenőrzésével bíztuk meg őket és arról rendszeresen be is számoltak. Ezt a munkát tettük rendszeressé és 1958-ban összesen 113 minimális ellenőr­zést végeztünk. Ez a módszer jónak bizonyult és a következő évben már negyedévenként, félévenként értékeltük és ösz- szevont vezetőségi üléseken a tagok tudomására hoztuk az el­lenőrzések eredményeit. A következő évben már je­lentősen emelkedett az ellenőr­zések száma, 1960-ban pedig már 726 ellenőrzést végzett vá­lasztott vezetőségünk. Érdemes megemlíteni azt az új jelenséget a választott ve­zetőség munkájában, amelynek célja az volt, hogy segítsék a dolgozók és a vásárlók munká­ját is. Ez abban nyilvánult meg, hogy a vezetőség tagjai vállal­ták — és teljesítették is —, hogy egy-egy piaci napon és az ünnepek előtti csúcsforgalom idején délelőttönként. mint megfigyelők részt vettek az üz­letben. Ezzel egyrészt ellenőr­zést gyakoroltak, másrészt pe­dig segítettek a vásárlóknak. Az elmúlt években több eset­ben tartottunk mintaellenőrzé­seket is, aminek az volt a Célja, hogy a bizottságok új tagjait fokozatosan bevonjuk a mun­kába és emeljük képzettségüket is a számukra szokatlan mun­kakörben. KÖZSÉGÜNKBEN örömmel állapíthatjuk meg, hogy föld­művesszövetkezetünk dolgozói megértették a társadalmi tulaj­don védelmének fontosságát és ma már szinte egyáltalán nem beszélhetünk leltárhiányról. Űj jelenséggel kellett azonban meg­birkóznunk, mivel nagyobb ösz- szegű leltártöbbletek mutatkoz­tak. Az bizonyos, hogy több százezer forint forgalmazása mellett nem lehet fillémyi pon­tossággal zárni, de kétségtelen, hogy a leltártöbblet — ha na­gyobb összegű — majdnem ugyan olyan veszélyes, mint a hiány, hiszen az a dolgozók, vásárlók megkárosításából ered. Vagyonvédelmi helyzetünk az elmúlt négy év alatt jelentő­sen javult, amit kétségtelen elősegített a MÉSZÖV által ki­tűzött hiánymentes elszámolá­sért való jutalom. Segítette munkánkat az a rendelkezés is, amely kötelezővé tette az erköl­csi bizonyítványok beszerzését. Ennek alapján a káros elemek eleve nem vállalhattak érték­kezelést. Legutóbb 1960-ban volt ki­emelkedő hiány fmsz-ünknél amikor Tamás Béla 7 ezer, és Pere Lászlóné pedig 5 ezer fo­rintos hiánnyal számolt el. Mindkét esetben teljes összegű kártérítésre lettek kötelezve az értékkezelők. Ugyancsak, mint kiemelkedő bűncselekményt kell megemlítenünk Kiss Sándorné esetét, aki 21 ezer forintos hiánnyal számolt el — ez az összeg is megtérült. Az elmúlt évben már közel 700 esetben végeztünk ellenőr­zést. Igaz, hogy ez számszerint kevesebb az előző évinél, de színvonala jelentősen magasabb volt azoknál. Ma már nemigen ta­lálunk a felügyelő bizottság tag­jaitól olyan bejegyzést, hogy „mindent rendben találtam”. FELÜGYELŐ BIZOTTSÁ­GUNK rendszeresen tervet ké­szít. amelyet átad az igazgató­ságnak is a munkaterv elkészí­téséhez. Ennek köszönhető az is, hogy szoros az együttműködés és a bizottság tagjai mindjob­ban átérzik felelősségüket. Egyéni versenyt kezdeményen Csiki Lajos, a mátészalkai halász* csárda felszolgálója Hazánk felszabadulásának évfordulójára, a SZÖVOSZ V. kongresszusára való felkészülés jegyében versenyre hívom ki megyénk földművesszövetkezeti éttermeinek felszolgálóit az alábbi versenypontok alapján: 1. Az egy főre eső forgalmi tervet 120 százalékra telje­sítem. 2. Vállalom, hogy négy új földművesszövetkezeti tagót szervezek be 50—50 forintos részjegy befizetésével. 3. Feltétlen udvarias kiszolgálásban részesítem vendé­geinket, aminek alapján panaszkönyvi bejegyzés nem lesz. 4. A tisztaságra ügyelek és az ellen a legkisebb panasz sem fordul elő. 5. Szakmailag rendszeresen tovább képzem magamat és egyénileg tanulok, hogy az eddiginél is jobban megismerjem szakmámat. 6. Részt veszek politikai oktatáson és azt eredményeset) végzem el. Arra kérem az éttermek felszolgálóit, hogy fogadják el a fenti versenyfeltételeket és csatlakozzanak ahhoz. A verseny értékelésére a MÉSZÖV szövetkezetpolitikai és kereskedelmi főosztályát kérem fel. Csiki Lajos a mátészalkai halászcsárda felszolgálója. A MÉSZÖV Igazgatósága a j felszolgálókat, hogy minél többen fenti versen?kezdeményezéssel (csatlakozzanak ahhoz, egyetért és felhívja az éttermi J Hajdú Antal tiszavasvári fmsz. fb. elnöke. Kiállítás a megyei küldöttgyűlés alkalmából Szorgalmas, munkaszerető em­bereknek ismerik az ajakiakat. Munkájuknak meg is van az eredménye, hiszen csak kész­pénzben több mint 1 millió fo­rint „áramlik'1 be havonta az alig négyezer lakosú kis köz­ségbe. melynek jelentős része az ajaki földművesszövetkezeti boltokban marad. Nehezíti a for­galom zavartalan lebonyolítását azonban a korszerűtlen üzlethá­lózat, a múlt örökségeként itt­maradt kis „szatócs boltok” szűk eladótere, raktárhiánya. De jelentkezik a négy kilométerre lévő járási székhel?7. Kisvárda szívóhatása, ahova az ajakiak kénytelenek eljárni egyes napi fogyasztási és iparcikkek beszer­zéséért. Az üzlethálózat fejlesz­tésével az eddigi szép eredmé­nyeket jelentősen lehetne fokoz­ni — ez volt a földművesszö- vetkezetá tagság meggyőződése, és különösen a múlt évi tagér­tekezleten került megfelelő súly- lyal ez a probléma felszínre. A saját vagyon két és félszeresére nőtt A IV. kongresszustól eltelt Időben a földművesszövetkezet saját vagyona két és félszeresé­re nőtt, és majdcsak megkétsze­reződött a részjegyalapjuk is. Az elmúlt év végére az 1957. A földmüvesszö- vetkezeti szervek már az egész me­gyében megtartották gyűléseiket és a já­rási központok is megválasztották vá­lasztmányaikat. — megyei küldöttjei­ket. Most a megyei központ készül az V. küldöttgyűlésre, amely alkalomból kiállítást is szervez a nyíregyházi fmsz kultúr- és klubter­mében, amelynek keretén belül meg­ismerkednek a kül­döttek és a látoga­tók megyénk szövet­kezeti mozgalmának négyéves — a IV. küldöttgyűlés óta el­telt időszak — ered­ményeivel. A szövetkezeti mozgalom fejlődését tablókon ábrázolt grafikonok, szemlél­tető rajzok és ábrák mutatják be és min­den látogató megbi­zonyosodhat afelől, hogy milyen nagy fejlődést értek el a földművesszövetke­zetek az elmúlt négy esztendő alatt. A grafikonokat a kisvárdai, nyírbátori és vásárosnaményi földművesszövetke­zetek grafikusai ké­szítették, a rendezés pedig a nyíregyházi részleg rendezőjét dicséri. Már több járásban töltik és javítják a töltőtollat, működik a mosókonyha, azonban nagyobb segítség szükséges Az elmúlt évben már 85 000 fo­rintot fordítottak a földműves- szövetkezetek mosógép, porszívó, padlókefélő és egyéb háztartási gépek vásárlására, hogy azok kölcsönzésével tegyék könnyebbé az asszonyok munkáját. Ennek alapján Vásárosnamény- ban már működik a gépesített mosókonyha és rövidesen megkez­di munkáját Aranyosapátiban, Dombrádon és Üjfehértón is. Ezek a kezdeti eredmények azt mutatják, hogy a földművesszö­vetkezetek komoly erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy kiszélesítsék szolgáltató tevékeny­ségüket U j szint és erdményt jelent az is, hogy több községben — Nagykállóban, Nyírbátorban és Vásárosnaményban — az fmsz- szaküzletek már nemcsak az íróeszközök eladásával foglalkoz­nak, hanem szükség szerint el­végzik a golyóstollak töltését és a töltőtollak javítását is. Min­Terme Sándorné! 5 hónapi börtönre ítéltél!, mert nem adta át a szerződött baromfit a jószágok a vízen vannak, a pulyka pedig édesanyjánál van. Mint később kiderült, egyetlen esetben sem mondott igazat, mivel nem is nevelte az állato­kat és eszeágában sem volt azo­kat hizlalni és átadni a földmű­vesszövetkezetnek. Az eljárást megindították el­lene és a járásbíróság társadal­mi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett csalás bűntettében bűnösnek mondta ki Török Sán- doraét és öt hónapi börtönbün­tetésre ítélte. Bűntelen előéletét enyhítő körülménynek tudta be és a börtönbüntetés végrehajtá­sát 3 évi próbaidőre felfüggesz­tette, azonban kötelezte arra, hogy az összesen felvett 3650 fo­rint előleget 15 nap alatt fizesse meg a földműi esszöv etkeaetiuáv. den remény megvan arra, hogy a közeljövőben ezt több községre is kiterjesztik. Az asszonyok és lányok örömmel üdvözölték azt is, hogy Nyírbátorban hamarosan megkezdi az fmsz bolt a ha­risnya szemfelszedést is. Kétségtelen, hogy a földműves- szövetkezetek komoly erőfeszíté­seket tesznek annak érdekében, hogy ez irányú tevékenységüket minél szélesebb körben bevezes­sék. Ez azonban magában nem elegendő — szükségük van a la­kosság támogatására is, hogy mi­nél előbb, minél több községben megindulhasson az ipari javító és szolgáltató tevékenység. Nagyobb gondot kell fordítani a már meglévő tevékenység propagan­dájára is, ezen a téren az fmsz-ek tehetnek elsősorban többet, annak érdekében, hogy minél többen megismerjék és igényeljék az ilyen irányú mun­kát. oldásához. Ha a számokat össze­vetjük, láthatjuk, hogy egy tag­ra majdnem három hitelnyújtó» jut A szövetkezet — a betétek gyűjtésével egyetemből — azt tartja egyik legfőbb feladatának, hogy segítse tagjait. A betét- gyűjtés szervezésében is értek el sikereket az elmúlt két rossz gazdasági esztendő ellenére is, s ma betétállományuk megközelíti az 550 ezer forintot Ha a helyi és a körzet több tsz-e is ezt az évet jelentősebb jövedelemmel zárja, új tagokkal és betétesekkel gyarapodhat e mozgalom. Varga Gjirt* 5 kELKí•MAG4 ASQJMäAC Az összefogás ereje... 4z alaki bolt émtéséuek története raktár helyett új boltot épít­senek. A földművesszövetkezeti tag- , ság szinte egy emberként állt ; az elhatározás mellé. 60 ezer forintot jelentett a társadalmi munkavállalás és több mint 40 ezret a felajánlott építkezési anyag. Nem csökkent a lelkesedés a j munkavégzés során sem. Külö- | nősen kemény próbát jelentett ! a több mint 80 köbméter pince­tömb és alapárok kiásása. Az ajaki kötött talaj nem egyköny- nyen engedelmeskedik még a csákánynak sem. Ugyancsak meg kellett markolni a szerszámok nyelét, hogy mozduljon a rög. A legkitartóbb társadalmi mun­kások maguk az igazgatósági tagok ?7oltak, akik vállalták, hogy naponta két embert bizto­sítanak maguk közül a szak­munkások mellé segédmunkás­nak. A fehérhajú Lázár Ferenc szinte éjjel-nappal ott volt az építkezésnél, — mert a szüksé­ges földmunkák javarészét az éjszakai órákban tudták csak végezni, amikor a napi munka után az emberek szabaddá te­hették magukat a „második mű­szakhoz”. 140 ezer forintos társadalmi munka Leskavics Mihály és Hajdú János tsz-tagok legtöbbször j egész brigádjukkal álltak mun­kába. A munka nehezénél ott volt a község szánté valameny- nyi dolgozója és a tanácselnök Ragány Ferenc maga is csákány­nyal állt az építők közé. A föld­művesszövetkezet alkalmazottad, és az igazgatóság elnöke sem men­tek haza munkaidő után, ha­nem a késő éjszakai órákig se­gítettek az építkezésben. Volt olyan műszak, amikor 40—45 ember dolgozott egyszerre. Az anyagszállításokhoz a Búzaka­lász Termelőszövetkezet biztosí­totta a fuvart. A szorgos, önfeláldozó munka eredményeként még a SZÖVOSZ V. kongresszusa előtt átadják a forgalomnak a szép, új ajaki , földművesszövetkezeti boltot, amelyre a község minden dolgo­zója joggal büszke, hiszen a , 140 ezer forintos befektetés az utolsó fillérig a társadalmi ösz- szefogás, közös munkájuk szép A tarpaiaknál szép múltja van a szövetkezésnek. Megyénk egyik hegyközségét itt alapították meg és mintaszerűöl működik, tevé­kenykedik ma is. A szövetkezeti mozgalom külö­nösen a felszabadulás óta terebé­lyesedett ki ebben a községben. Ennek egyik hajtása a takarék- szövetkezet, amit kilencven tag­gal alapítottak meg és most tíz falu több mint 600 szövetkezett tagja segíti, támogatja. Ezt a segítést, támogatást a ta­karékszövetkezet is viszonozza. Megalapítása óta csaknem 1600 tagjának több mint 3 millió hét­százezer forint kölcsönt nyújtott jószág-vásárláshoz, bútor-vétel­hez, ház-építéshez. tatarozáshoz és megannyi kisebb-nagyobb tizerhatszáz tagnak közel négymillió topint kölcsönt adott a tarpai takarékszövetkezet évi 24 százalékos sajat forgóesz­közzel szemben 80 százalékos, és 98,2 százalékos az állóeszközük — jelenleg ennyi sajáterővel rendelkezik a földművesszövet­kezet. Szép eredmények születnek évről évre a tervteljesítésben és a taglétszám növelésében is. Ezek az eredmények arra kész­tetik a földművesszövetkezeti tagságot, és a községi tanácsok vezetőit is, hogy keressék a lehetőségét a szövetkezeti keres­kedelem további fejlesztésének. Raktár helyett —új bolt Az elmúlt évi tagértekezleten olyan határozat született, hogy az I-es sz. vegyesbolthoz raktárt építenek. Ezen a tagértekezlelen határozta el a tagság és az fmsz vezetősége azt: is, hogy a SZÖ- VOSZ V. kongresszusáig a 16 ezer forintos részjegy tervet 4 ezer forinttal túlteljesítik és a raktárépítkezéshez 3 ezer forint értékű társadalmi munkával já­rulnak hozzá, s a vásárlási visz- szatérítés összegének 40 százalé­kát részjegyre vissza jegyzik. Ezt a felajánlást a tagság lé­nyegesen túlteljesítette és így érlelődött meg az a gondolat az igazgatóságban, hogy a tervezett Példás büntetést hozott nem- 1 cégiben a nyíregyházi járásbíró­ság Török Sándorné vencsellői lakos ügyében. Törökné a vencsellői földmű­vesszövetkezettel az elmúlt év­ben több esetben is szerződést kötött hízott baromfira. Három­szor is felkereste a szövetkezetei és első ízben 1200, majd 1400 és a harmalik esetben edig 1050 fo­rint előleget vett fel és vállalta, hogy december 1-ig összesen 30 pulykát. 30 kacsát és 50 libát ad át a felvásárlónak. A szövetkezet felvásárlója több esetben volt kint a hely­színen, Törökné lakásán, hogy ellenőrizze meg van e a szerző­dött baromfi, illetve beállította e azokat hízásra. Törökné min-

Next

/
Thumbnails
Contents