Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-28 / 49. szám

Zorin sajtónyilatkozata az ENSZ-közgyűlés 16. ülés­szakának második részérói New York. (TASZSZ): Zorin, a Szovjetunió ENSZ-bem működő képviselője a világszer­vezet székházában hétfőn sajtóér­tekezletet tartott. Nyilatkozatában az ENSZ-közgyűlés 16. üléssza­kának második részével foglalko­zott. _ A 16. ülésszak — mondotta —- január 15-én azzal indult, hogy a nyugati hatalmak több képvise­lője elkeseredett támadásokat in­dított. Hinnék az a háttere, hogy a nyugati hatalmaknak nem tet­szenek az Egyesült Nemzetek Szervezetében végbemenő változá­sok. — A 16. ülésszak második ré­szében főként a gyarmati rend­szer megszüntetésével kapcsola­tos kérdésekkel foglalkozott. Zorin hangsúlyozta, kedvezően kell értékelni azt a tényt, hogy a közgyűlés egyhangú határozatot hozott í a gyarmati rendszer egyik fon- I tos kérdésében: az angolai : kérdésben. Ez a határozat megerősíti az angolai nép jo­gát az önrendelkezésre és a függetlenségre, követeli a megtorlások megszüntetését, j valamennyi angolai politikai fogoly szabadlábrahelyezését j és felszólítja az ENSZ tag- j államait, hogy ne támogassák ! Portugáliát i Az ülésszak második részének munkájában a legfontosabb kér­dés a kubai panasz megvitatása volt — folytatja a szovjet meg­bízott. — E panasz — mint isme­retes — tiltakozást jelent amiatt, hogy a washingtoni kormány újabb agressziót és beavatkozásit tervez Kuba ellen s ezzel a nem­zetközi békét és biztonságot fe­nyegeti. — A tények azt mutatják, hogy a durva és Leplezetlen nyomás ellenére az amerikai küldöttség nem tudta semmit­mondóvá tenni a kubai kér­dés vitáját és nem tudta meg­szervezni e .kérdés körül „a hallgatás összeesküvését”. — A kubai forradalmi kormány tiltakozásának megvitatásában az ENSZ tagállamainak fele vett részt, köztük az ázsiai és afrikai országok nagy csoportja. Ez éke­sen bizonyította, mennyire ag­gasztja a világot az a tény. hogy az Egyesült Államok szervezete meg a zsoldosok betörését Kubába 1961, áprilisában és a washing­toni kormány hibájából feszült helyzet alakult ki a Karib-tenger térségében, — A szocialista országok ha­tározottan a hősi Kuba mel­lé álltak s a vita során ki­fejezésre juttatták, hogy teljes mértékben támogatják a kubai nép igazságos harcát hazája szabadságáért és függetlensé­géért. — Fontos megjegyezni — foly­tatta Zorin —, hogy bár a latin- amerikai országok képviselői kénytelenek voltak a rájuk nehe­zedő hatalmas nyomás, valamint hazájuknak az Egyesült Államok­kal szemben fennálló közvetlen gazdasági és politikai függése miatt formailag az amerikai kül­döttség Kubával szemben követett vonalához igazodni, mégis a kér­dés közgyűlési vitájában kijelen­tették, hogy támogatják' azt az elvet, amelynek értelmében nem szabad beavatkozni más országok belügyeibe. —Ilyenformán — hangsú­lyozta a szovjet megbízott — tulajdonképpen nem Kuba. hanem az Egyesüli Államok kormánya szigetelödött el a közvélemény előtt a maga meggondolatlan, fenyegetőző és agressziós politikájával. — Ma mar nem olyan időket, élünk, amikor büntetlenül erősza­kot lehet alkalmazni az állam-' közi kapcsolatok terén. Kuba' nincs egyedül, sok barátja van| világszerte, köztük a Szovjetunió Miként Hruscsov világosan kije­lentette, Kuba mindig számíthat1 a szovjet nép támogatására és a szovjet kormány részéről ezzel, kapcsolatban a népi Kuba ellen­ségei címére szóló ismert figyel­meztetés ma is érvényes. Ezt a szovjet kormány világosan meg­mondta február 18-i nyilatkozatá­ban. Zorin a továbbiakban megje­gyezte, hogy a 16. ülésszak má­sodik részének munkájában fon­tos helyet foglaljon el Ruanda Urundi jövőjének kérdése. Befejezésül a szovjet megbízott hangsúlyozta, hogy az ENSZ csak akkor válik valóban a béke, a biztonság és a népek közötti együttműködés nemzetközi szer­vévé, ha állhatatosan törekszik annak a történelmi jelentőségű nyilatkozatának végrehajtására, amelynek értelmében meg kell adni a függetlenséget a gyarmati országoknak és népeknek, s ha­tározottan védelmébe veszi vala­mennyi ország függetlenségét és szuverenitását, megvédi az ENSZ alapokmányában foglalt elveket, fellép ezen elvek megszegése el­len bárhogyan is leplezzék azt. . Ezután Zorin válaszolt az új­ságírók kérdéseire. külpolitikai jegyzet: Tlioi*e% six algériai liélte kilátásairól kig emelkedett és Glenn most ismét 40 fokon felüli hőmérsék­letről számolt be visszatérése után. Kétségtelen, hogy az ame­rikai mérnökök ezzel már eleve számoltak, hiszen emiatt tartot­tak fenn külön levegőkondicio­náló rendszert az űrpilóta ruhá­jában, úgy, hogy azon belül a hőmérséklet nem haladta meg a közérzet és a munkavégző ké­pesség szempontjából megenged­hető mértéket. Ismétlődő hiba a vezérmű működésének zavara is, ami most másodízben következett be. A hiba valószínűleg ebben az esetben is a melegedésre vezet­hető vissza. Hiába érzékeli ugyanis a megfelelő berendezés, hogy az űrhajó szabálytalan — most például hol jobbra, hol balra kitérni akaró vízszintes, legyezőszerű — mozgásba kez­dett, a vezérmű nem tudja a megfelelő fúvókákkal a haladá­si irányban stabilizálni az űr­hajó tengelyét. Ezért kellett Glenn ezredesnek közbelépnie. Ugyanakkor azonban a kísérlet folytatása éppen azt bizonyítja,- hogy az ember részvétele jelen­tősen kibővíti az űrkutatás le­hetőségeit, mert hiszen Glenn is be tudott avatkozni és az auto­mata helyett átvette a kormány­zás nehéz feladatát. Az ember űrrepülésével kap­csolatos tudományos feladatok áttekintése után a magyar űr­kutatási szakemberek megállapí­tották, hogy Glenn utazása tisz­teletre méltó teljesítmény, ame­lyet a maga helyén megfelelően kell értékelni. PAK1ZS. (MTI): A L'Humanité Maurice Thorez vezércikkét közli, amelyben a Francia Kommunista Párt főtit­kára az algériai fegyverszünet kérdésével foglalkozik. „Ha a bé­ke erői megőrzik éberségüket és aktivitásukat — hangoztatja Tho­rez —, akkor a megegyezés töb­bet jelenthet egyszerű fegyver- szünetnél. Alapját képezheti Franciaország és a szabadságát visszanyert, országa urává vált algériai nép tevékeny együttmű­ködésének.’’. Maurice Thorez cikkében rá­i mutat; valamennyi francia párt ! közül egyedül a kommunisták hangoztatták kezdettől fogva, hogy csak az algériai nép hiva­tott képviselőivel való tárgyalá- I sok útján oldható meg az algé- í riai probléma. Ha a francia kor­mány nem a gyarmatosítók reak­ciós reményeit táplálta volna, nem a fasiszta felforgatókat, az OAS gonosztevőit támogatta vol­na, hanem megfogadta volna a kommunisták szavát, mérhetet- | len szenvedéstől, veszteségektől j kímélhette volna meg az algériai ! népet és Franciaoszágot — írja cikkében Maurice Thorez. A MTESZ központi asztronau­tikai szakosztálya a Technika Házában sajtótájékoztatót, tar­tott, a sajtó képviselői előtt a szakosztály vezetőségi tagjai is­mertették az első amerikai űr­utazás jelentőségét. Részletesen vázolták a szov­jet szputnyik-űrhajótervet és a Mercury-tervet. Kiemelték, hogy az ember űrutazásának megvaló­sításáért folytatott kísérletekben az első sikeres amerikai űrre­pülés valóban fontos lépés, amely méltóképpen sorakozik Gagarin és Tyitov csúcsteljesít­ménye mellé. Ennek ellenére egyes túlzott nyugati megnyilat­kozásokkal ellentétben a Szov­jetunió jelenleg is tartja körül­belül hároméves előnyéi Ameri­kával szemben. Ezt bizonyítják azok a hibák is, amelyek Glenn ezredes űrhajójában utazás köz­ben keletkeztek. Bár a hordozórakéta és maga a Mercury-fülke nagyjából tel­jesítette kitűzött feladatát, mégis bekövetkezett néhány olyan hiba, amely már soroza­tosan ismétlődött az utolsó né­hány kísérletben. Ez összefügg azzal a körülménnyel, hogy az amerikai rakéta hordképessége miatt szükségszerűen alkalma­zott, a végletekig könnyített ki­sebb szerkezetelv nem működ­tek a szovjet rakétához hasonló biztonsággal. A kabin felmelegedése az Enos majom útján elérte a 62 fokot — a kis állat el is pusz­tult két nappal visszaérkezése után — Shepard fülkéjében a hőmérséklet átmenetileg 43 fo­Brit Nyugat-lndia felbomlóban 1958. január 3-án — Nagy- Britannia parlamentjének ha­tározata alapján — az Antilla (Karib)-tengeri brit gyarmatok legnagyobb része „Nyugat-In- dia” néven egymással állam- jogilag egyenrangú föderatív államba egyesült. A félfügget­len új tömörülés szövetségi tagjai közé Antigua, Barbados, Dominica, Grenada, Jamaica (a Cayman, valamint Turks és Caicos szigetekkel), Montserrat, Saint Christopher (Kitts) Ne- vis-Anguilla, Saint Lucia, Saint Vicent, valamint Trini­dad (Tobagoval) tartozik. A 10 tagú föderáció területe 20 731 négyzetkilométer, azaz a Dél-Dunántúl összterületének nagyságát sem éri el. Nyugat- India lakóinak száma 3115 000 fő. Mintegy háromnegyed ré­szük az Afrikából áthúrcolt néger rabszolgák leszármazott­ja. Az államszövetséghez tartozó szigetek lakossága teljesen egyenetlenül oszlik, meg. Ja­maicán (1,6 millió fő) és Trini­tUSLKS-MAGYASUOBISZAG 2 j dadon (0,8 millió fő) él. a szö­vetség lakóinak közel 80 szá­zaléka. A szövetség területéből! Jamaica (11 424 négyzetkilomé­ter) és Trinidad (5128 négyzet­kilométer) majdnem 80 száza­lékkal részesedik, A szövetsé­gen belül a gazdasági jelen­tőség szempontjából is Jamaica ős Trinidad messze kiemelke­dik a többi tagállam közül. Ja­maicán világjelentőségű bau- xitkészlelek találhatók. igen jelentős a banán, cukornád és kakaó termelése, továbbá e szi­get szolgáltatja a kapitalista világ konzerv gyártásánál fel- használásra kerülő paprika majdnem teljes mennyiségéi. Trinidad szigetén ugyancsak jelentősek a cukornád, kávé és kakaó ültetvények. Legfonto­sabb ásványi kincse a kőolaj — évi termelés 5 millió ton­na —, a működő kőólajfinomí- tók évi kapacitása ugyancsak 5 millió tonna körül van. Az államszövetség létrehozá­sától kezdve a föderáción be­lül rendkívül nagy íoszültség volt érzékelhető. Ez többek között az 1961. szeptemberében Jamaica szigetén tartott nép­szavazás alkalmával nyilvánult meg, midőn a sziget lakossá­ga a föderációból való kilépés mellett foglalt állást. E nép­szavazás alapján előrelátható­lag 1962. augusztus 6-án Ja­maica formálisan is független állammá válik. Az államszövet­ség fennmaradása Trinidad és Tobago kormányának határoza­tától függ. Jelenleg Trinidad és Tobago is követni akarja Jamaica példáját. Kilépésük esetén a maradék 8 sziget, egye­sítése a jelenlegi föderációs formában teljesen tarthatatlan. Jelenleg tárgyalások folynak Nagy-Britannia és a nyugat­indiai föderáció tagállamai kö­zött, hogy milyen új formában tartható fenn a Karib-tengeri volt brit gyarmatok szövetsé­ge. Nagy-Britannia elgondolá­sa az, hogy a Kelet-Afrikában nemrégiben létesített gazdasági szervezett formába, az un. „Kö­zös Szolgálatok Szervezetébe” egyesítsék az egymástól esetleg államjogilag teljesen független területeket. Az elképzelt új gazdasági tömörülés Nagy-Bri­tannia politikai és gazdasági befolyását lényegében tovább­ra biztosítaná. Gienn utjának jelentősege az űrkutatásban A HTESZ központi asztronautikai s*altu»ztály> n?*!• saj(ütá(ékozlatójt* A bonni gavallérok A „Pénzt vagy életet!” szakkifejezést a texasi utonaiiok használták először. A modern tőkés államok egyike-mási ka átkölti időnként ezt a durva mondatot, Bonn például igy: ..Egyensúlyt az állami költségvetésnek!” Másszóval: Ade­nauer „takarékoskodni” akar, mert Strauss 5 milliárd már­kával megemelve a hadügyi kiadásokat — óriási költségvetési hiányt „produkált”. Igém ám, csakhogy Adenauer a szociá­lis kiadások terhére akar takarékoskodni. És a hamburgi ár- vizkárosuitak megsegítésével sem siet. Ellenben fogadta Fran­co követét, s 200 millió márka gyorskölcsönt ígért neki. Sőt, a népnyúzó iráni sah reakciós rendszerét is bonni márká­val akarja megmentem. Erre van pénz. E tételek tekinte­tében nem takarékoskodik. Sót: bőkezű. A nép rovására ilyen gavallér. Pénzt követel a kisemberek millióitól. Strauss szigorúbb. Az ő jelszava nyersebb, texasibb. így hangzik: ..Pénzt és életet!”

Next

/
Thumbnails
Contents