Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-27 / 48. szám

Vy Elvánosságra hozták Kennedy Heuscsovhoz intézett válaszlevelének tartalmát Pal Peach, (MTI): Kennedy amerikai elnök .szom­baton válaszolt Hruscsov szov­jet miniszterelnöknek arra az in­dítványára, hogy a március 14-i kezdődő genfi leszerelési értekez­letet kormányfői szinten hívják össze. A Reuter közlése szerint a Fe­hér Ház szóvivője vasárnap közöl­te, hogy Kennedy elnök levelében elutasította Hruscsov szovjet mi­niszterelnök indítványát, s azzal érvelt, hogy kívánatosabb a le­szerelési értekezletet külügymi­niszteri szinten megnyitni. Az elnök ugyanakkor felveti annak lehe­tőségét, hogy későbbi időpontban, — még június elseje előtt — a kormányfők — személyesen is részt vehetnek a leszerelési tár­gyalásokon. TASZSZ-féVentés a Kennedy elnöknek Hruscsov özenetere adott válaszáról VASHINGTON, (TASZSZ): A Fehér Ház nyilvánosságra hozta azt a választ, amelyet Kennedy adott Hruscsov február 21-i üzenetére. Az Egyesült Államok elnöke válaszában továbbra is kitart amellett, hogy a tizen- nyolcas leszerelési bizottság érte­kezlete külügyminiszteri szinten vegye kezdetét. Véres hétvég© Algériában.: hatvanhárom halott, hetvenkilenc sebesült Ma űrivé I hares as algériai kérdésről A fasiszta ultrák a szombati embervadászat után, amelynek a francia lapjelentések szerint csu­pán Algírban 35 halálos áldozata volt, vasárnap tovább folytatták orvtámadásaikat. A hivatalos adatok szerint szombaton és va­sárnap Algériában 63 halott és 79 sebesült áldozata volt a me­rényleteknek. A francia karhatalom bűnös tétlensége különösen Algírban volt szembetűnő. Az OAS ban­ditái szombaton négy órán át teljesen zavartalanul gyilkolták és lincselték az arab járókelő­ket. Az FLN sajtószolgálata va­sárnap este közzétett nyilatkoza­tában a francia kormányt teszi felelőssé az arab lakosságnak a francia katonák és csendőrök szemeláttára történt légy Okolásá­ért. „A történtek azt mutatják, hogy a francia kormány nem tartja kézben saját csapatait, képtelen rá, hogy az algériai franciákkal szemben érvényt; sze­rezzen határozatainak. Ez a hely­zet komolyan veszélyezteti a bé­ke helyreállítását Algériában — hangsúlyozza a nyilatkozat. Az OAS vasárnap este újabb vakmerő támadást hajtott végre Algír közelében, Maison Carrée- bam. A merénylők gránátokkal és bazooka-tűzzel lángbaborí-tot- ták a csendőrlaktanya épületét. A laktanya raktárában felhalmo­zott nagy mennyiségű benzin és lőszer hatalmas dörrenéssel fel­robbant & az egész épületek lángbaborította. A támadás kö­vetkeztében — az eddigi jelenté­sek szerint — két ember életét vesztette, három pedig megsebe­sült. Párizs, (MTI): Maurice Thorez vasárnap Avig- non-ban részt vett a Francia Kommunista Párt székházának felavatásán. A Francia Kommu­nista Párt főtitkára beszédében az algériai béke kérdésével fog­lalkozott. ,,Ha rövidesen valóban sor kerül a fegyverszüneti egyez­mény aláírására — mondotta —, mi kommunisták leszünk az el­sők, akik örömmel fogadjuk ezt a lépést, amely azt jelenti, hogy azok, akik országunkat kormá­nyozzák, végre is az egyedüli ésszerű és lehetséges megoldásra kényszerültek. Arra a megoldás­ra, amelyet mi 1954. óta, a há- . ború kezdete óta hangoztatunk.” A kormány most azt a látszatot igyekszik kelteni — mondotta Maurice Thorez —, hogy a fegy­verszünet. amelyre rákényszerült De Gaulle érdeme. „De Gaulle és társai terveztek, de a nép végzett. A béke első- i sorban az algériai nép hősies, ’ ál­dozatos harcának eredménye” — 1 mondotta Thorez. Oberländer ismét tevékenTkedik Ka sj vn f—«görög árueserefor^nlmi jejStyiőkönyvcí írlak alá DUIU1, Oberländer volt nyugatnémet átteJepítésügyi miniszter, aki a háború alatt tömegesen gyilkolta- tott le szovjet állampolgárokat, a Welt am Sonntag című lap je­lentése szerint Adenauer kancel­lár „kérésére” újra elfoglalta az elnöki tisztséget a „CDU Odera- Niesse körzeti szervezetében”. A lap jelentése szerint megszüntet­ték a bírói eljárást amelynek cél­ja Oberländer háború alatti tevé­kenységének kivizsgálása volt. Hifii*étával a iiehli*a ATHEN, (MTI): A Magyarország és Görögor­szág- között érvényben lévő há­roméves kereskedelmi megálla­podás keretében Athénben alá­írták az 1962. évre szóló árucse- reforgalini jegyzőkönyvet. A jegy­zőkönyvet magyar részről Török István, a külkereskedelmi mi­nisztérium főosztályvezetője, gö rög részről Anastas Triantaphi lis, a görög kereskedelmi minisz íériiim vezérigazgatója írta alá Kennedy azzal indokolja állás­pontját, hogy a legmagasabb szintű értekezletet meg kell előz­nie ., a megállapodás lehetséges maximális fokának” alacsonyabb diplomáciai szinten. Válaszában Kennedy annak a véleményének ad kifejezést, hogy a kormány­fők személyes részvételét el kell halasztani a leszerelési tárgyalá­sok későbbi szakaszáig', amikor már történt bizonyos előzetes munka. Az elnök kifejezi azt a remé­nyét, „hogy az események fejlő­dése az értekezleten és a nem­zetközi porondon, ahhoz vezet majd. hogy június 1-ig megálla­podás jöhet létre a kormányfők személyes részvételében”. Kennedy válaszának an«;of Maifóvfcszltan^ja LONDON, (MTI): Londonban úgy látják, hogy Kennedy Hrus- esovhoz intézett legutóbbi vála­szának hangneme előző válaszá­nál kissé élesebb (a Daily Teleg­raph washingtoni tudósítója sze­rint korántsem szívélyes), de vi­gaszt keresnek abban, hogy nyit­va maradt az ajtó a későbbi csúcstalálkozóhoz. A Sunday Telegraph diplomá­ciai tudósítója úgy véli, az an­gol kormány attól tart, hogy a válasz a csúcstalálkozó végleges elutasításának színében tűnhet fel. Macmillan azt akarja, helyez­zenek nagyobb súlyt annak hang- súlyozására, hogy a Nyugat haj­landó Hruscsowal a csúcson ta­lálkozni, mihelyt a genfi megbe­szélések haladást értek el. A Daily Mail politikai tudósí­tója azt írja, hogy az angol vá­lasz lényegileg hasonló lesz az amerikaihoz, de Macmillan na­gyon gondosan ügyel a barátsá­gos hangnemre. A Times washingtoni tudósító­ja szerint Kennedy óvatos, de nem ellenséges a csúcstalálkozót illetően. A London és Washing­ton közti ellentétek főként az időpont megválasztására vonat­koznak: Moszkva, (TASZSZ): V. Gyemin, a fizikai és mate­matikai tudományok kandidátusa az Ekonomicseszkaja Gazeta hét­fői számában rámutat, hogy köze­ledik az idő, amikor technikailag megvalósítható lesz az ember Hold-körüli útja. majd visszatéré­se a Földre A szovjet tudós cikkeben rész­letesen ír azokról a pályákról, amelyeken a Hold-körüli repülő­út megvalósítható majd vizsgál­ja azokat a módszereket, amelyek­FRITZ BAADE PROFESSZOR, a nyugat-németországi kiéli Vi­lággazdasági Intézet igazgatója „Versenyfutás a 2000-ik évig” cí­mű kötete, a Föld népességének az elkövetkező évtizedekben vár­ható fejlődéséről szól. Abból in­dul ki, hogy „Földünk mintegy 2,77 milliárd lakójából jelenleg 0,77 milliárd jut a „nyugati" életforma országaira, csaknem 1 milliárd a kommunista tömb or­szágaira, és ugyancsak 1 milliárd az elmaradt országokra. A 2000-ik esztendőig ez a kép — mint írja — alapvetően megvál­tozik. A nyugati jellegű orszá­gokban lassan emelkedik a la­kosság száma, mégpedig a mai 0,77 milliárdról 1—1,2 milliárdra. A kommunista országok népessé­ge azonban 2,4—2,6 milliárd főre szaporodik, s az elmaradt orszá­gokban szintén 2,4—2,6 milliárdra emelkedik a lakosság száma”. Baade professzor a továbbiak­ban elmondja, hogy ,,2000-ben ugyanazok a népek még ugyan­azokhoz a csoportokhoz tartoz­nak, vagyis a mai elmaradott or­szágok gazdasági és politikai életük számára találnak olyan formát, amely lehetővé teszi, hogy a kommunizmusom kívül maiadjanak.” E feltevése szerint HHLBB-MAGY AKORSZ A G 2 ! Mi lesz 2030-ben? E«*y kapitálisául tudós véleménye a két vöf»!« pfmk/ep közti T<rr<*en vinTI át. A kommunista és nem-kom­munista világ 2000 felé irányuló verseny futásának legfontosabb része tehát az elmaradott orszá­gok lakosságának megnyeréséért folyó harc formájában játszódik le. Ha a nyugati világ elveszíti ezt a harcot — teszi hozzá jogos aggodalommal a burzsoá tudós —. akkor gyermekeink és uno­káink világában már csak na­gyon kis terület marad, amely nem kommunista". A NAGY VERSENYFUTÁS ki! ásait rendkívül baljósnak ta­lálja a szerző a nyugati világ' szempontjából, Kénytelen elis­merni. hogy a Szovjetunió szer­számgépgyártása például jóval túlszárnyalja már az. Egyesült Államokat. Amíg egy év alatt Amerikában 32 ezer darabot gyár­tanak ezekből a gépekből, a Szovjetunióban 138 ezret. Ugyan­csak egyetlen év adataként em­líti, hogy 4060 szovjet mérnök éh a bronzérmes (Mészáros András rajza) ; kel űrhajó vagy tudományos' mű­szereket . tartalmazó berendezés leszállítható a Hold felszínére. A cikk írója elmondja, hogy a : szovjet csillagászok rádiótávcsö­vek segítségével megállapították: a Hold felszíni rétege egynemű, salakszerű, szilárd, lyukacsos tö­meg. A rádióhullámok azt is ki­derítették, hogy a Holdon van jég. Továbbra is rejtély azonban a felső réteg kémiai összetétele, va- . lamint a Hold jegének természe­tté. J Az űrhajósok számára igen ion­* los, hogy ismerjék a Hold-felszín * mechanikai sajátosságait, az ott {lévő jég mennyiségét. Az elsőtől {függ a zökkenőmentes leereszke­dés technikai módja, a másiktól * pedig — az űrhajóban tárolandó * víz mennyisége. * Gyemin leszállásra legalkalma­sabbnak az úgynevezett „Hold-ten­dereket” jelöli meg. Hozzáfűzi í azonban, hogy a Hold túlsó olda- ★lán nem célszerű a leereszkedés, {mivel onnan nem lehet rádiókap- {csolatot teremteni a Földdel. * A szovjet tudós emlékeztet arra, {hogy az 1959. évi második szovjet ★űrrakéta, amely elérte a Hold fe­lületét, kimutatta, hogy a Hold ★körül nincs valamennyire is {észrevehető mágneses mező. Ez {azt jelenti, hogy a Holdnak nem {lehetnek olyan radiációs övezetei, {amilyeneket szovjet és amerikai ★tudósok a Föld körül felfedeztek, {Ezért a Hold mágneses terének ★jellegére vonatkozó következteté- {sek nemcsak tudományos szem- ★pontból, hanem az űrrepülés kilá- {tásai szemponjából is érdekesek, * mivel az űrhajósokra ártalmas {sugárzási övezetek erősségétől ★függ az űrhajó szerkezetének meg- {választása. * Gyemin cikke végién részletesen {ismerteti azokat a módszereket, ★amelyek az aeronautika a Holdon ★való leereszkedésre kidolgozott. technikus segítette a gyarmati* sorsból felszabadult fiatal oi-szá-* gökat, s ugyanennyi fiatalt foga-{ dott ezekből az országokból az* egyetemein és a főiskoláin. { Talán csak egy idézetet még,{ a haditechnika összehasonlítása--* ból „...Mindkét hatalom, az Egye-{ sült Államok NATO-szövetség'e-í seivel együtt, ás a Szovjetunió* is, rendelkezik olyan rakétákkal, { amelyek 1500—2000 kilométeres* távolságban nagy pontossággal{ juttathatnak célba atom- vagy{ hidrogénbombákat. A Szovjet-{ unió ezen túlmenően kétségkívül* rendelkezik olyan rakétákkal, { amelyek atom- vagy hidrogén-{ bombákat a világtengereken túl{ is eljuttathatnak az ellenség* földjére. Az amerikaiak most* dolgoznak ilyen rakétákon. Azt{ remélik, hogy öt év múlva ott{ tartanak, ahol az oroszok ma.{ Senki sem tudja azonban, hogyí hol tartanak majd akkor az-* oroszok...” * ■S íme, Így* ítéli MEG a nagy* világtörténelmi versenyfutás* most következő szakaszának: ki-* látásait egy viszonylag tárgyila-4 gosan gondolkodó kapitalista tu-* dós. (A Közgazdasági Jogi Ki- i adó kiadása.) * tehát „megmarad egymás mellett a nárom csoport, de a kommu­nista tömb országainak népessé­ge csakúgy, mint az elmaradt or­szágoké, mindenképpen két—két és félszer akkora lesz. mint a nyugati jellegű országok lakos­sága. Egészen másként alakul a kép akkor, — folytatja a bur­zsoá professzor —. ha a követ­kező évtizedek során az elma­radt országok nagyrésze, sőt eset­leg túlnyomó többsége azzal a kényszerrel kerül szembe, hogy kommunistává váljék”. S hoz­záfűzi: „A továbbiakban megmu­tatjuk: egyáltalán nem szüksé­ges, hogy ez a kényszer kívülről jöjjön, azaz a kommunista tömb többé vagy kevésbé erőszakos hódítása érvényesüljön. Az elma­radott országokban jelentékeny belső erők vannak, amelyek kényszeríthetik ezeket az orszá­gokat, ha csak nem nyitnak meg előttük más utat, hogy a kom­munizmus rendszerére térjenek

Next

/
Thumbnails
Contents