Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-25 / 47. szám

EGÜK ASSZONY­SÁGNAK és égéi'uram­nak volt egy kislányuk, a világ legszebb kisege­re. Oly szép volt, hogy egér asszonyságnak mi jutott észébe, mi nem, gondolta’ férjet kerít neki, De hát minden­kiben talált valami hi­báé Az egyiknek túlon­túl hosszú volt a farka, a másiknak bozontos nagy volt a bajusza, a harmadiknak hiányzott a. foga. Egyik sem volt arra érdemes, hogy ek­kora magas kitüntetés érje. Hosszú tűnődés után egér asszon vság és egér uram gondolatai a Nap körül állapodtak meg. Alig v artak, hogy jöjjön a hajnal; és mi­helyt gurigás szekerén begördült, így szólítot­ták meg: —■ Téged vártunk, ha­talmas Nap! Csak te lehetnél lányunk méltó A KISEGÉR (Indián népmese) férje, mert .te vagy a leghatalmasabb. — Nem én vagyok a leghatalmasabb — mondta a Nap —, a leghatalmasabb ■ a fel- ieg, amely, még engem is edhomfúyösít. * Ahogy ezt egér asz- szonyság ’.és egér : ura­lnék' meghallották, út­nak eredtek, hogy meg­keressék a felleget. Meg is találtak. Hát épp sír- dogál. ’’ — Néni én vagyok á leghatalmasabb,- — fe­lélte a felleg, — a leg­hatalmasabb a szél, amely engem is meg­kerget. — Tovább is mentek hát ízibe, hogy megkeressék’ a szelet. Ott találták az ország­úton és a fülébe kiabál­ták: — Hatalmas szél! Tu­dod-e?! — de a szél a szavukba vágott: ’ — Tudok mindent! Csakhogy én nem va­gyok a leghatalmasabb. Mert a leghatalmasabb az ott: a fal, amely engem is feltartóztat. — Egér uram és egér asz- szonyság körülbámul­nak: hát ott a fák nem messze. Odaszaladnak, szólnak hozzá, Zöldmo- hás, roskatag, fekete-, détt fal volt az. már. Egér asszonyság és egér uram szólítják, szólon- gatják torkuk szakad­tából többször is; de csak nem hallja a fal, olyan öreg volt már. olyan süket. Nem hiá­ba mondják, hogy sü­ket falnak hasztalan beszél az ember. Vala­hára nagy nehezen csak meghallotta.- és így szólt: — NEM Kis VA­GYOK a leghatalma­sabb; a leghatalmasabb az egér. amely még rajtam keresztül is lyu­kat rág. Egér asszonyság- és egér uram egymára néztek: félkunkorítot­ták farkincájúkat, kis­sé hátrasunyítoitáb fü- lecskéiket és ráncbá- szaladó fontos képpel, usgyi! -— úgy eltűntek az ors'zágút árkán., hogy mielőtt látta vol­na valaki, már nem Voltak sehol. Egér asszonyság' és- egér uram csakhamar hozzáadták a lányukat egy ifjú egérhez és a lakodalom napján egér asszonyság is, egér uram is szentül meg voltak győződve, hogy az ő vejüknél nincs hatalmasabb a világon. A nők iuvábbfutásának előfeltétele a szakmai továbbképzés* a tanulás . Hazánkban az építómunkába egyre számottevőbben kapcso­lódnak be a nők: mind az ál­lami, mind a gazdasági, mind a kulturális élet legkülönbözőbb területén fontos munkakört töl­tenek be. Asszonyaink és leá­nyaink további előmenetelének feltétele a szakmai továbbkép-’ zés, a tanulás. A legutóbbi adatok szerint 3343 vállalatnál a munkás­képző tanfolyamokon 124116’ dolgozó közül 35 658 nő volt. A bőriparban 851 taiüol vamot végzett dolgozó közül 392, a nyomdaiparban 1265 közül 40ö a nő. A textil ipa-’ban, ahol . túl- ] nyomórészt betanított munkások vannak, ’ 83 vállalatnál összesen 5180 dolgozó szerzett szakképe­sítést, ebből 3698 a nődolgozó. Az üzemekben dolgozó nők napi munkájuk és az ottho­ni „második műszak-’ mel­lett az iskolai továbbképzés­ben is derekasan„ megállják a helyüket. Az egyetemek és főiskolák esti és levele­ző' tanfolyamain az összhall- gatók 17.5 százaléka üzemi . t nődolgozó. , . Falusi asszonyaink is igyekez­nek lépést tartani az idő: köve­telőién yeivel -és ők-is ..bekapcso­lódnak a különböző oktatási for­mákba. A falusi nőket először ügytiévezett gádasszonykörökbe hívják még. Itt a varrás, és ké­zimunka közben előadásokat tar­tanak. felkeltik az asszonyok érdeklődését a hazai és a’ kül­földi események iránt. Ma már országszerte 1956 1 gazda iszony kör működik, több mint 56 0Ó0 taggal. A falusi nők iskolájának maga­sabb formája a nők akadé­miája — ezer ilyen akadé­mián 50 000 asszony sajátít­Gy érmék-rejtvény Mígíejiendó egy. sziget neve, mely * Nagy Antillák Tagja, partjait a Mexikói öböl, V.JKáM’o ' tenger és az Atlanti óceán habjiju .niossak- E szi­get a világ szabadságért" £pÉáö népei- I nek példaképe.: (Vízisí. íz.) Ml a sziget j fővárosa? Ki az ország győztes torra- ! dalmának vezére? (Vízsz. 28.) Tízszintes: 6. Házi vizvezetékhálózat ; régebben csak ebből készült. 12. Cso- j port, társaság (tolvaj). 13. Ne' adomii- ; nyozd. 14. Majdnem lába alá::: 16. Cégtábla.- 17. DON. 18. IRBAM. IS. Névelővel ragadozó madár. 21. AE. 23. Kis tyúk. 24. Fogoly. 25. Halkabb be­szédre ^ösztönöz. 27. Fordított kicsi-.! nyitő képző. 29. Élnie: Függőleges: 1. Iíalpete. 2. Azonos mássalhangtók. 3, Azonos magánhang­zók. '4. Ford. Thómas .... nagy husza­dik századi német író, a fasizmus ül­dözése elől .Amerikába emigrált. 5. Ke-, vert'dal! 6. ÖA. 7.-Az Észak-amerikai Nagy tavak egyike. S. ME. 9. Ford.: csökönyösség. 10. Kevert .adós.: ,11. : Ford.: főkötű. 15. öt forintba ’ kerül- j nek; éjt farínt... 16,- Majdnem ,csitriü! 19. Ekezethlánnyal, álmosan kitátja a j száját. 20. SKT. 23. Hosszú, kettős más- j salhangzó. 25. CA. 26. Lángol. Műi then megfejtés:’ Kékes, 'Zengő, A Körtvélyes,; vA'"MoHóKt>ető. ja el az irodalomtortenet• .. alapismeretéit. Előadásokat hallgatnak a gyar­mati kérdésekről és a néniét i problémáról, megismerik az öt- ! éves tervből az asszonyokra há- i ruló feladatokat. Az előadásokát ' szemléltető anyag bemutatásával egészítik ki. Népszerű ä falvak­ban az úgjmevézett mezőgazdasár gi akadémia is; ezeket az elmúlt esztendőbe}!,’ 1X027 falusi ..asz- l’ .szóily végezte el. A baromfitenyésztésről — amely megmaradt az asszo­nyok ..hatáskörében” -z több mint 1600 .előadást tartottak • a falusi nők. fámára. Az ezüstkalászos gazdatanfo­lyamon is,,, egyre.. több falusi asszony vesz részt: Á hároméves ' tanfolyam elvégzése után szak- • képesítést nyernek. Hajdú me­gyében az idén 426, Hajdúbö- [ szürményben pl. 90 falusi asz- szony végez taníolyamot. Az el­múlt esztendőbén 2500 falusi nő , kapott- szakmunkás oklevelet. Az idén ennél is' többen tanulnak. 1961-ben 521 nő járt mezogaz- . dasági technikumra, . 1962-ben már 1456. Asszonyaink a városokban és falvakban egyaránt mind na­gyobb számban kapcsölődnak Ix: a rendszeres tanulásira. — Halló...?! ..igen, a szerkesztőség... Hogy kicsodát?,.. — A Fiúk Rovata szerkesztőjét kérném, fontos...! így kezdődött legutóbbi beszélgetésünk. Emlékszel? Na gyón izgatott voltál. Észrevehetően bántott valami... Aztán elmondtad. Felelni a kérdésre nem volt időm, így válasz' most adok. Szóval, ,.megcsaltak”. Azt hiszem, ezt csak átvitt érte­lemben gondoltad magad is. Otthagyott a kislány, mint mond­tad, ..mert mást jobban szeret.” De akkor hol itt a probléma? Sorolhatnék ízetlen szólásmondásokat, cinikus vicceket annak igazolására, hogy így van ez jól. hogy mit is törődsz komo lyan a dologgal: Mi értelme? Elhagytak. Ez tény. Tudom, rosszul esett, sót, faj. De ne íeledd, 17 éves vagy, hamar túlteszed magad. Említetted, hogy utánamégy. Ezt semmiképpen sem ajánlanám. Sértené önérzetedet is, meg aztán mindhánnótoknak kellemetlen lenne. Mondtad' azt’is, -'hogy meg sem ismered többé az utcán. Ne haragudj,’ez’olyan kamaszos túlkapás. Mert nead. a ti korotokban nem a komoly udvarlásra kell törekedni. Barátokat keress, társat, akivel megérted magad, akit tisz­telni tudsz. Azért, hogy mást szeret, még lehettek barátok ha betartjátok a társasági szabályokat. De hogy te még szereted? Akkor pedig azt ajánlom, kerüld, ismerkedj má­sokkal, barátkozz, de ha találkozol vele, légy hozzá kedves, udvarias. Ait tanácsolom, óriad meg magadban, ami szén emlék volt, ami jó és nemes, a többiből meg okulj. Pettyest csillagos terítő RECEPT Vajas sonkás kiflicskék 10 deka vajból és 11 deka5 lisztből vajastésztát készítünk. Amikor utoljára elnyújtjuk a tésztád, forró késsel háromszög­letű . darabokra vágjuk; Leg­egyszerűbb liétszer-hét centi- méteres kockákra vágni a tész­tát és azokat két háromszögű darabra felezni. 15 deka füs­tölt tarját darálunk, majd el­keverjük egy kanál sűrű tej­föllel. Minden háromszög kö­zepére, hosszában teszünk egy kis kanál sonkát, majd kifli alakúra összecsavarjuk. Sütő­lapra 1 helyezzük, nem túl közel egymáshoz, mert megnőnék. Tetejüket megkenjük tojás' sár­gájával és forró’ sütőben úgy, mint; a ;vajás tésztát,, megsüt­jük, ” ■ Anyaga: 80-as ekrü horgblócér- na és 14-es horgolótű. 1. sor: 6 láncszemből gyűrű. 2. sor: a gyűrűbe 12 rövidpálca. 3—4—5—6. sorban' egyformán elosztva 7—7 rövidpálcával sza­porítunk. így a 6-ik sorban 40 rö­vidpálcánk lesz. 7. sor: 25 láncszem után vissza­öltünk a kiinduló szembe, utána még 1 rövidpálcát horgolunk a következő rövidpálcára, majd megfordítjuk a horgolást a bal felére, és 25 láncszemes ívbe 34 rövidpálcát horgolunk. Az ív be- horgolása után 2 rövidpálcát hor­golunk, utána ismét a színére fordítjuk a horgolást és ugyan- ,csak rövidpálcákkal haladunk az élőbb K^torgoJ* íven. Érv rövid­pálca kihagyása után 8 róvidpai cát horgolunk, és a minta előíró ismétlődik. 8. sor: az ívben 9 hamis rövid pálcával haladunk, (a hamis rö­vidpálcát ráhajtás nélkül húzzuk át), utána 18 háromráhajtásos pálcát horgolunk közte 2—2 lánc­szemmel, (az első pálcát 8 lánc­szem helyettesíti). A következő ívre a 9-ik rövidpálcától kezdve az előbbihez hasonlóan 18 három­ráhajtásos pálcát horgolunk köz­te 2—2 láncszemmel. 9. sor: a 2—2 láncszembe 2—2 a pálcákra 1—1 rövidpálcát hor­golunk. Az ív első és utolsó pál­cájára nem teszünk rövidpálcát. 10. sor: ismét rövidpálcasor kö­vetkezik. Az ív kezdeténél és vé­génél az első és az utolsó rövid - pálcát elhaljuk. A kezdésnél a 4-ik, utána minden 3-ik rövidpél- cána teszünk 6 láncszem« pikót. Hasonlóan horgoljuk be a többi ívét is. ÖSSZEKÖTŐ PÓK: 1. sor: 5 láncszemből gyűrű. 2. sor: a gyűrűbe 11 rövidpálca, 3—4—5. sor: a sorban egyfor­mán elosztva 7—7 rövidpálcaval szaporítunk. így az 5-ik sorban 32 rövidpálcánk lesz. 6. sor: 10 láncszem uián visz- szaöltünk a 4-ik láncszembe, utá­na még 4 láncszemet horgolunk es a pikóba öltünk, majd ismét 10 láncszem es ugyancsak a 4-ik I láncszembe:, öltünk, végül 4 lánc - szem es visszaöltünk a kiinduló zembe. 4 rövidpálca után a «es#» Ha ismeUddik.. 4 F 1 ÍJ K KO V 4 T 1 Bemutatták a tavaszi I/ipcsei Vásár nemzetközi divatbemu­tatójára készült divatkollekciókat. A Modes Külkereskedelmi Vállalat a Magyar Sajtó Házában mutatta be a Kubaipari Tervező Vállalat és Kötszövő Mintázó által készített divat- kollekciókat. (Balassa Ferenc fciv).

Next

/
Thumbnails
Contents