Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-24 / 46. szám
/ / I A gazdagabb aratás érdekében <«k zokatlan látványnak lehettünk tanúi januárban, február elején. Traktorok forogtak a fagyos búzaföldeken, máshol nyakba akasztott zsákkal vagy kosarakkal emberláncok járták a határt, műtrágyát szórtak. A hóviharok előtt több mint harmincezer hold őszi vetést fej trágyáztak. Az elmúlt években az élenjáró nagyüzemek kikisér- letezték, hogy a fejtrágyázás legnagyobb hatásfokú, ha télen végzik azt. A mi éghajlatunk alatt a tél elmúltával is elég gyakori — hosz- szú heteken keresztül tart — a fagypont körüli hőmérséklet, amikor a talaj ,ángyén munkásai”, a hasznos baktériumok még nem működnek, nem- végzik tápanyagátalakító munkájukat. Az induló — még gyenge gyökérzettel rendelkező — növénykének pedig sok, gyorsan felvehető tápanyagra lenne szüksége. Ezért, hogy a legtöbb tavaszon április közepéig sem „mozdulnak” meg az őszi búzák. A téli hónapokban kiszórt nitrogéntartalmú műtrágya vízben oldódik, így a fagyok elmúltával azonnal rendelkezésére áll a fiatal gabonának a felvehető tápanyag. Ha valamikor szükség volt az őszi vetések serkentésére, akkor napjainkban kétszeresen szükség van erre. A hosszantartó aszály miatt, az idejében elvetett ősziek is csak november végén, december elején keltek ki. A vetések többsége megerősödés, bokrosodás nélkül ment a télbe. A múlt heti hófúvások miatt a legtöbb helyen nem végezhették tovább a fejtrágyázást. Ahol lehet, újra el kell kezdeni ezt a munkát, mert a 35 ezer holdnál — amit a hóviharok előtt végeztek — sokkal több terület szorul megsegítésre. Dicséretes munkát végeztek a vencsellői Szabadság Tsz- ben, ahol. 1200 holdat szórtak felül pétisóval. A tiszaszal- kai Búzakalász Termelőszövetkezetben a január elején fejtrágyázott búza máris „jobb színben” van. mint a trágyázatlan. Tiszaszalkán azonban nemcsak műtrágyával segitik elő a többtermést, hanem védik is a vetésüket. Már a hét elején megkezdték a vízvezető árkok tisztogatását. Olvadáskor lesz a víznek hol lefutni. A vadvizek leeresztésére különösen nagy gondot kell fordítani a beregi, erdőháti szövetkezetekben, ahol magasan van a vizet át nem eresztő réteg. Mindig várható- a télvégi felfagyás, de az idén a gyenge vetésekben ez is több kárt tehet, különösen akkor, ha idejében nem segítik a felfagyott növényeket. A felfagyás elleni orvosság a sima henger. Tegyék használható állapotba minden szövetkezetben ezt a fontos eszközt, ha szükség lesz. rá, azonnal munkába állíthassák. A nagyobb darab kenyér, a gazdagabb aratás érdekében, lehet és kell tenni, most, a téli hónapokban is. Csikós Balázs V ____________J (Daaatziui uázás cl menú (fazdaiágkati. A tsz-vezetök nagyobb gondot fordítsanak a baromfinevelésre A baromfigondozók megyei ankétjárói A termelőszövetkezetek baromfigondozói megyei ankétot tartottak csütörtökön a nyíregyházi Gorkij-moziban — a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, a Hazafias Népfront, az I.1SZBT és a TIT rendezésében. Az ankét megnyitó előadását, az FM kisállattenyésztési osztályának helyettes vezetője, Morvái István tartotta „A nagyüzemi baromfitenyésztés időszerű kérdései” rímmel. Elemezte a nagyüzemi baromfitenyésztés eddigi útját, gazdasági jelentőségét, s azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tisztavérű tenyészetek kialakítása érdekében tettek. Majd hangsúlyozta, hogy a hústermelés maL- lett fokozottabb gondot fordítsanak fű. szövetkezetek a tojástermelésre. A tojástermelés folyamatosságának lényeges követelménye, hogy a korai — február- márciusi — csibékből biztosítsák a tojóállományt. A hústermelésnél a minőségi követelmény az legyen, hogy az értékesítésre kerülő pecsenyecsibe átlagsúlya érje el — és haladja meg — az egy kilogrammot. A megfelelő férőhely és a lelkiismeretes gondozás mellett a sikeres csibenevelés és tojástermelés igen fontos feltétele a baromfitáppal való etetés, mert csak így sikerül valamennyi tápanyagot megfelelő arányban biztosítani a baromfi számára. A vitában a felszólalók többsége elmondotta saját tapasztalatait, hogy valóban gazdaságos a baromfitartással foglalkozni a termelőszövetkezetekben. Több baromfigondozó pedig arról beszélt, hogy egyes szövetkezeti vezetők a gyengébb eredmények láttán, vagy a sikeres nevelés ellenére is. vonakodnak az idén a baromfinevelésétől, vagy nem fordítanak arra kellő gondot. Ilyen felvetések hangzottak el többek között a vásárosnaményi Vörös Csillag, a zajtai Rákóczi, a nyírbogán Rákóczi tsz-ek baromfigondozói részéről. S. A. Öj gyógyszer a meddő tehenet? gyógyításira Dr. Mészáros István, a Földművelésügyi Minisztérium vezető állatorvosa, valamint dr. Horváth Imre, a Szombathelyi Mesterséges Termékenyítő Állomás vezetője új nagyhatású gyógyszert állított elő a meddő tehenek gyógyítására. Az új készítmény a rosszul takarmányozott Szóló- és gyümölcstelepítési műszaki bizottságok alakultak Az elmúlt hetekben országszerte megkezdték a nagyszabású szőlő- és gyümölcstelepítési program végrehajtásának előkészületeit. Mint a Földművelés- ügyi Minisztérium kertészeti főosztályán tájékoztatásul elmondották, a kutató intézetek, továbbá az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek legkiválóbb kertészeti szakembereiből- minden megyében úgynevezett telepítési bizottságokat alakítanak, illetve alakítottak. Ezek a bizottságok bejárják a termelő- szövetkezetek vagy szakcsoportok határát, kiválasztják a szőlő- és gyümölcstelepítésre legalkalmasabb területeket, a talaj- és éghajlati-viszonyoknak, a szállítási és piaci’ adottságoknak megfelelően, majd intézkednek a telepítés megfelelő előkészítéséről. Általános elv, hogy legalább 100—150—200 holdnyi összefüggő szőlőket, illetve gyümölcsösöket telepítsenek, hogy így megteremtsék a nagyüzemi művelés, a gépesítés, a hatékony növényvédelem, vagyis a fejlett árutermeáós legfontosabb feltételeit. A szőlő- és gyümölcsösteiepí- tési bizottságok elsősorban az 1962. évi telepítési program végrehajtásán munkálkodnak. de még ez év nyarán összeállítják az ötéves terv végéig betelepítésre kerülő területek jegyzékét is, illetve elkészítik a telepítések menetrendjét, tehenek vemhesülését is elősegíti. A gyógyszer alapanyaga sörélesztőből előállított kivonat, amely pótolja a szervezetből hiányzó táplálóanyagokat, illetve a hormonokat. A múlt évben számos gazdaságban kísérleteztek az új speciális magyar gyógyszerrel, s a tapasztalatok szerint a kezelt meddő üszők és tehenek 60 százaléka aránylag gyorsan meggyógyult és vemhes lett. A phylaxía oltóanyagtermelő intézet kétszeresére növelte az új készítmény gyártását, s az idén kereken 50 000 meddő üsző, illetve tehén gyógyítására alkalmas gyógyszert bocsát az állattenyésztő gazdaságok és az állatorvosok rendelkezésére. Termék eflen területen építenek új tógazdaságokat Néhány év óta erőteljes fejlődés tapasztalható a magyar halászatban« mind a halászati termelőszövetkeze-* tek által használt . szabadvizeken« mind pedig az állami és a szövetke-? zeti tógazdaságokban. A halgazdálkodás bővítését elsősorban a növekedő belső fogyasztási igények iin dokolják, de ugyanígy az export-le« hetőségek is sürgetik a fejlesztést. Hazánkban a halhús-fogyasztás ara* ny«a ugyanis még mindig rendkívül alacsony; a statisztika szerint évente 1,4 kiló halfogyasztás jut minden- lakosra. A továbbfejlesztés iránya a tógazdasági halászat bővítése és korszerűsítése. A felmérések szerint — elsősorban Szabolcs-Szatmár megyében, továbbá a Hortobágyon és a Duna—-Tisza közén — körülbelül 10 000 holdnyi olyan terméketlen szikes, vagy savanyúfüves és homokos terület van, amelyet legjobban tógazdasági termeléssel lehet kihasználni. Ezekre a területekre a közeljövőben el is készítik a tógazdaságtelepítési terveket. 1962-ben körülbelül 4000 holdnyi területen építenek új halastavakat a különböző halgazdaságok. A most épülő új tavak közül a legkorszerűbbek egyike lesz a bánhalmi állami gazdaságé, amelyet csaknem kétezer holdasra terve»-* tek. A második ötéves terv halászat- fejlesztési előirányzatai szerint aa új halastavak építésére, valamint a meglévők korszerűsítésére 1965. év végéig 715 millió forintot fordítanak. Ebben az időszakban 80—82 százalékkal növelik az egy főre jutó évi haltermést. f Uj termelési ágak a kállósemjéni Új Élet Tsz-ben Kállósemjénben arra az elhatározásra jutottak, hogy bevételeik fokozása érdekében új termelési ágakat vezetnek be. így az idén 30 hold borsót termelnek szerződésesen és a borsótermés után legalább 100 ezer forinttal növelik bevételüket. Másik új dolog idei tervükben, hogy 18 holdon dinnye és — kísérletképpen — egyenlőre csak néhány holdon kertészeti növények termelésével is foglalkoznak majd. Különösen a dinnyetermés értékesítéséből várnak tekintélyes bevételt közös kasszájukba. Több gondot fordítanak az állattenyésztés továbbfejlesztésére és általános javítására. Jelenlegi, 100 holdra eső 12 darab számosállat-létszámot év végére 14,5 darabra növelik. Különösen sertésállományukért akarnak sokat tenni. A tavalyi 50 darab hízott sertés helyett ez évben annak teljes mégegyszeressét, vagyis 100 darab hízót értékesítenek. A gazdaságos termelés alapja a belies takarmányozás AZ ÉRZÉS ÉS A GONDO-, LOM szerinti takarmányozás, a jóllakásig etetés majdnem mindig takarmánypazarolás, helytelen táparány összeállítás, vagy hiánybetegségek előidézője. Sok olyan levelet kap szerkesztőségünk, amelyben arról panaszkodnak egyes állattartók, hogy bár mindent megadnak a disznóknak, csirkéknek, mégsem fejlődnek; rengeteg kukorica fogy, de a tojás kevés; a disznótrágyát eszik, a csirkék falat, vagy egymás tollát csipkedik; lágyhéjú tojást tojnak, a borjú válogat, stb. Ezeknek a panaszoknak a hátterében majdnem mindig takarmányozási hiba áli, — egyoldalú, fehérjeelégtelen. vitamin, mész, vagy sóhiányos takarmányozás. Azt, amit az állat „tudomány” nélkül a legtökéletesebb összeállításban szedett össze magának rideg tartásban, mesterséges tart- tás esetén az állat.tenyész'őnek, vagy állatgondozónak kell tudományos ismeretek és számítások birtokában adagolni. Takarmány- ínséges esztendőben ez még fokozottabb követelmény, a szakszerű, a szabvány szerinti takarmányozás takarékosság, illetve hatásfokozás is. A tehenek takarmányozásában nagy hiba, hogy a keményítőérték és fehérje laparánv nem megfelelő. Fehérjében általában hiány van keményítőértékben pazarlás. Az egyik tsz-ben például az összeállított alaptakarmányban a létfenntartó .szükségleten felül a keményitőérték 18 és fél liter, a fehérje pedig 11 és fél liter tej termelésére képesíti a teheneket. A termelés a kisebb arányban lévő fehérjéhez igazodik és így napi hét liter tejre elegendő keményítőérték elpazar- lódik. Ilyen eseten az alap- és a póttakarmányban levő takarmányféleségek átcsoportosításával is bizonyos megtakarítás, vagy jobb termelés lenne elérhető. ARRA KEVÉS HELYEN van lehetőség, hogy a takarmányok I valódi béltartalmát elemzés út- j ján állapítsák meg és így számítsák ki az adatokat. Egy tápanyag í szükségleti és táplálóéríék táblázat azonban mindenhol van, vagy könnyen beszerezhető és az abban közölt átlagos értékek gyakorlatilag pontosan, szabványszerű etetést tesznek lehetővé.' í Egy számítással eltöltött délután sokszor felér vagonnyi takarmánnyal. Mind több helyen ismerik fel, hogy az egyoldalú, drága abraktakarmány helyett a keverék takarmányok jobb „ hatásfokkal etethetők. Ne sajnáljuk meglévő abrakunkat táptakarmányra cserélni, még a fedülfizetés ellenére is sokkal több értékhez jutunk. Az állam most sorra kerülő abrak akciónál is lehetővé teszi, hogy a kiadott kukoricát keveréktakarmányra cserélhessék a szövetkezetek. Ha üzemi keverékek beszerzésére nincs lehetőség, akkor szakember számításai alapján és ellenőrzése mellett otthon kell megoldani a keverést. A jobb ke- verhetőség, — és emészthetőseg — érdekében a darálóknak az idén különösen nagy szerep jut. így sok értékes, de kevéssé kedvelt fehérje abrak arányos fogyasztása is biztosítható, például bükkönyök, lendnek, takarmányborsók, magherék pelyvája, a lucernaliszt, a rostaalja stb. jól értékesíthetők. SOK HELYEN azért húzódoznak a keveréstől és a takarmány kiegészítők adagolásától, mert az többletmunkával jár és nem garantálható az egyenletes keverés. Az utóbbi kétségtelen súlyos hiba, sőt baj okozója is lehet. A meggyőző szónak és az anyagi érdekeltségnek, szükség esetén a felelősségre vonásnak azonban erősebbnek kell most lenni, mint a múlt szokásaihoz ragaszkodásnak, vagy a kényelemnek. A takarmány kiegészítők szerepét még most is sok helyen amolyan tudományoskodásnak tartják. A nagyüzemi tartásban azonban egyre nélkülözhetetlenebb szerep jut nekik. A só, a mész, és néhány vitamin készítmény adagolása már a kisüzemből, a régi gyakorlatból ismert, de sajnos, nem mondhatjuk ezt el a serkentő hatású antibiotikumok és a magasabbrendű vitamintartalmú szerekről. Állati fehérje nélkül sem a hússertés tenyésztés, sem a tojástermelés nem lehet kielégítő. És ez az az anyagféleség, ami nemcsak ilyen takarmányszűk esztendőben, hanem mindig hiánycikk. Sok más előnyös tulajdonsága mellett most különösen abból a szempontból nagy jelentőségű az ERRA takarmánykiegészítő adagolása, mert hatására a növényi eredetű fehérjék egy részét a sertés és a tyúkfélék mint állati fehérjét tudják hasznosítani. VAN TEHÁT ELÉG tudományos tartalék (megközelítőleg sem csak ennyi) ami sem anyagi befektetést, sem többletkiadást nem jelent, csak egy kis gondosságot, lelkiismeretességet, szemléletváltozást. A „könyvből való” etetés, a „dekázás” nem felesleges okoskodás, hanem | nagyüzemi állattenyésztés, a gazdaságos termelés alapja és a takarmány takarékosság fontos tényezője. Szegő Lajos agromémök'. | 5 KELET-MACIT ARORSZÁfl
