Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-24 / 46. szám

/ / I A gazdagabb aratás érdekében <«k zokatlan látványnak le­hettünk tanúi január­ban, február elején. Trakto­rok forogtak a fagyos búza­földeken, máshol nyakba akasztott zsákkal vagy kosa­rakkal emberláncok járták a határt, műtrágyát szórtak. A hóviharok előtt több mint harmincezer hold őszi vetést fej trágyáztak. Az elmúlt években az élenjáró nagyüzemek kikisér- letezték, hogy a fejtrágyázás legnagyobb hatásfokú, ha té­len végzik azt. A mi ég­hajlatunk alatt a tél elmúl­tával is elég gyakori — hosz- szú heteken keresztül tart — a fagypont körüli hőmérsék­let, amikor a talaj ,ángyén munkásai”, a hasznos bakté­riumok még nem működnek, nem- végzik tápanyagátalakí­tó munkájukat. Az induló — még gyenge gyökérzettel ren­delkező — növénykének pe­dig sok, gyorsan felvehető tápanyagra lenne szüksége. Ezért, hogy a legtöbb tava­szon április közepéig sem „mozdulnak” meg az őszi búzák. A téli hónapokban ki­szórt nitrogéntartalmú mű­trágya vízben oldódik, így a fagyok elmúltával azonnal rendelkezésére áll a fiatal ga­bonának a felvehető táp­anyag. Ha valamikor szükség volt az őszi vetések serkentésére, akkor napjainkban kétszere­sen szükség van erre. A hosszantartó aszály miatt, az idejében elvetett ősziek is csak november végén, de­cember elején keltek ki. A vetések többsége megerősö­dés, bokrosodás nélkül ment a télbe. A múlt heti hófúvá­sok miatt a legtöbb helyen nem végezhették tovább a fejtrágyázást. Ahol lehet, új­ra el kell kezdeni ezt a munkát, mert a 35 ezer holdnál — amit a hóviharok előtt végeztek — sokkal több terület szorul megsegítésre. Dicséretes munkát végeztek a vencsellői Szabadság Tsz- ben, ahol. 1200 holdat szórtak felül pétisóval. A tiszaszal- kai Búzakalász Termelőszö­vetkezetben a január elején fejtrágyázott búza máris „jobb színben” van. mint a trágyázatlan. Tiszaszalkán azonban nem­csak műtrágyával segitik elő a többtermést, hanem védik is a vetésüket. Már a hét elején megkezdték a vízve­zető árkok tisztogatását. Ol­vadáskor lesz a víznek hol lefutni. A vadvizek leereszté­sére különösen nagy gondot kell fordítani a beregi, er­dőháti szövetkezetekben, ahol magasan van a vizet át nem eresztő réteg. Mindig várható- a télvégi felfagyás, de az idén a gyenge vetésekben ez is több kárt tehet, különösen akkor, ha idejében nem se­gítik a felfagyott növénye­ket. A felfagyás elleni or­vosság a sima henger. Te­gyék használható állapotba minden szövetkezetben ezt a fontos eszközt, ha szükség lesz. rá, azonnal munkába állíthassák. A nagyobb darab kenyér, a gazdagabb aratás érdeké­ben, lehet és kell tenni, most, a téli hónapokban is. Csikós Balázs V ____________J (Daaatziui uázás cl menú (fazdaiágkati. A tsz-vezetök nagyobb gondot fordítsanak a baromfinevelésre A baromfigondozók megyei ankétjárói A termelőszövetkezetek ba­romfigondozói megyei ankétot tartottak csütörtökön a nyíregy­házi Gorkij-moziban — a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tálya, a Hazafias Népfront, az I.1SZBT és a TIT rendezésében. Az ankét megnyitó előadását, az FM kisállattenyésztési osztályá­nak helyettes vezetője, Morvái István tartotta „A nagyüzemi baromfitenyésztés időszerű kér­dései” rímmel. Elemezte a nagyüzemi barom­fitenyésztés eddigi útját, gazda­sági jelentőségét, s azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a tisz­tavérű tenyészetek kialakítása érdekében tettek. Majd hangsú­lyozta, hogy a hústermelés maL- lett fokozottabb gondot fordítsa­nak fű. szövetkezetek a tojáster­melésre. A tojástermelés folya­matosságának lényeges követel­ménye, hogy a korai — február- márciusi — csibékből biztosít­sák a tojóállományt. A húster­melésnél a minőségi követel­mény az legyen, hogy az érté­kesítésre kerülő pecsenyecsibe átlagsúlya érje el — és haladja meg — az egy kilogrammot. A megfelelő férőhely és a lelkiismeretes gondozás mellett a sikeres csibenevelés és tojás­termelés igen fontos feltétele a baromfitáppal való etetés, mert csak így sikerül valamennyi tápanyagot megfelelő arányban biztosítani a baromfi számára. A vitában a felszólalók több­sége elmondotta saját tapaszta­latait, hogy valóban gazdaságos a baromfitartással foglalkozni a termelőszövetkezetekben. Több baromfigondozó pedig arról be­szélt, hogy egyes szövetkezeti vezetők a gyengébb eredmények láttán, vagy a sikeres nevelés ellenére is. vonakodnak az idén a baromfinevelésétől, vagy nem fordítanak arra kellő gondot. Ilyen felvetések hangzottak el többek között a vásárosnaményi Vörös Csillag, a zajtai Rákóczi, a nyírbogán Rákóczi tsz-ek ba­romfigondozói részéről. S. A. Öj gyógyszer a meddő tehenet? gyógyításira Dr. Mészáros István, a Földműve­lésügyi Minisztérium vezető állat­orvosa, valamint dr. Horváth Imre, a Szombathelyi Mesterséges Termé­kenyítő Állomás vezetője új nagy­hatású gyógyszert állított elő a meddő tehenek gyógyítására. Az új készítmény a rosszul takarmányozott Szóló- és gyümölcstelepítési műszaki bizottságok alakultak Az elmúlt hetekben ország­szerte megkezdték a nagyszabá­sú szőlő- és gyümölcstelepítési program végrehajtásának előké­születeit. Mint a Földművelés- ügyi Minisztérium kertészeti fő­osztályán tájékoztatásul elmon­dották, a kutató intézetek, to­vábbá az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek legkivá­lóbb kertészeti szakembereiből- minden megyében úgynevezett telepítési bizottságokat alakíta­nak, illetve alakítottak. Ezek a bizottságok bejárják a termelő- szövetkezetek vagy szakcsopor­tok határát, kiválasztják a sző­lő- és gyümölcstelepítésre leg­alkalmasabb területeket, a ta­laj- és éghajlati-viszonyoknak, a szállítási és piaci’ adottságoknak megfelelően, majd intézkednek a telepítés megfelelő előkészítésé­ről. Általános elv, hogy legalább 100—150—200 holdnyi összefüg­gő szőlőket, illetve gyümölcsö­söket telepítsenek, hogy így megteremtsék a nagyüzemi mű­velés, a gépesítés, a hatékony növényvédelem, vagyis a fejlett árutermeáós legfontosabb felté­teleit. A szőlő- és gyümölcsösteiepí- tési bizottságok elsősorban az 1962. évi telepítési program vég­rehajtásán munkálkodnak. de még ez év nyarán összeállítják az ötéves terv végéig betelepí­tésre kerülő területek jegyzé­két is, illetve elkészítik a tele­pítések menetrendjét, tehenek vemhesülését is elősegíti. A gyógyszer alapanyaga sörélesztő­ből előállított kivonat, amely pótol­ja a szervezetből hiányzó tápláló­anyagokat, illetve a hormonokat. A múlt évben számos gazdaságban kísérleteztek az új speciális magyar gyógyszerrel, s a tapasztalatok sze­rint a kezelt meddő üszők és te­henek 60 százaléka aránylag gyorsan meggyógyult és vemhes lett. A phylaxía oltóanyagtermelő intézet kétszeresére növelte az új készít­mény gyártását, s az idén kereken 50 000 meddő üsző, illetve tehén gyó­gyítására alkalmas gyógyszert bocsát az állattenyésztő gazdaságok és az állatorvosok rendelkezésére. Termék eflen területen építenek új tógazdaságokat Néhány év óta erőteljes fejlődés ta­pasztalható a magyar halászatban« mind a halászati termelőszövetkeze-* tek által használt . szabadvizeken« mind pedig az állami és a szövetke-? zeti tógazdaságokban. A halgazdál­kodás bővítését elsősorban a növe­kedő belső fogyasztási igények iin dokolják, de ugyanígy az export-le« hetőségek is sürgetik a fejlesztést. Hazánkban a halhús-fogyasztás ara* ny«a ugyanis még mindig rendkí­vül alacsony; a statisztika szerint évente 1,4 kiló halfogyasztás jut minden- lakosra. A továbbfejlesztés iránya a tó­gazdasági halászat bővítése és kor­szerűsítése. A felmérések szerint — elsősorban Szabolcs-Szatmár me­gyében, továbbá a Hortobágyon és a Duna—-Tisza közén — körülbelül 10 000 holdnyi olyan terméketlen szi­kes, vagy savanyúfüves és homo­kos terület van, amelyet legjobban tógazdasági termeléssel lehet kihasz­nálni. Ezekre a területekre a közel­jövőben el is készítik a tógazdaság­telepítési terveket. 1962-ben körülbe­lül 4000 holdnyi területen építenek új halastavakat a különböző halgaz­daságok. A most épülő új tavak kö­zül a legkorszerűbbek egyike lesz a bánhalmi állami gazdaságé, ame­lyet csaknem kétezer holdasra terve»-* tek. A második ötéves terv halászat- fejlesztési előirányzatai szerint aa új halastavak építésére, valamint a meglévők korszerűsítésére 1965. év végéig 715 millió forintot fordíta­nak. Ebben az időszakban 80—82 szá­zalékkal növelik az egy főre jutó évi haltermést. f Uj termelési ágak a kállósemjéni Új Élet Tsz-ben Kállósemjénben arra az elha­tározásra jutottak, hogy bevételeik fokozása érdekében új terme­lési ágakat vezetnek be. így az idén 30 hold borsót termelnek szerződésesen és a borsótermés után legalább 100 ezer forinttal növelik bevételüket. Másik új dolog idei tervükben, hogy 18 holdon dinnye és — kí­sérletképpen — egyenlőre csak néhány holdon kertészeti növé­nyek termelésével is foglalkoz­nak majd. Különösen a dinnye­termés értékesítéséből várnak te­kintélyes bevételt közös kasszá­jukba. Több gondot fordítanak az ál­lattenyésztés továbbfejlesztésére és általános javítására. Jelenlegi, 100 holdra eső 12 darab számos­állat-létszámot év végére 14,5 da­rabra növelik. Különösen sertés­állományukért akarnak sokat ten­ni. A tavalyi 50 darab hízott ser­tés helyett ez évben annak teljes mégegyszeressét, vagyis 100 da­rab hízót értékesítenek. A gazdaságos termelés alapja a belies takarmányozás AZ ÉRZÉS ÉS A GONDO-, LOM szerinti takarmányozás, a jóllakásig etetés majdnem min­dig takarmánypazarolás, helyte­len táparány összeállítás, vagy hiánybetegségek előidézője. Sok olyan levelet kap szerkesztősé­günk, amelyben arról panaszkod­nak egyes állattartók, hogy bár mindent megadnak a disznóknak, csirkéknek, mégsem fejlődnek; rengeteg kukorica fogy, de a to­jás kevés; a disznótrágyát eszik, a csirkék falat, vagy egymás tol­lát csipkedik; lágyhéjú tojást toj­nak, a borjú válogat, stb. Ezek­nek a panaszoknak a hátterében majdnem mindig takarmányozási hiba áli, — egyoldalú, fehérje­elégtelen. vitamin, mész, vagy só­hiányos takarmányozás. Azt, amit az állat „tudomány” nélkül a legtökéletesebb össze­állításban szedett össze magának rideg tartásban, mesterséges tart- tás esetén az állat.tenyész'őnek, vagy állatgondozónak kell tudo­mányos ismeretek és számítások birtokában adagolni. Takarmány- ínséges esztendőben ez még fo­kozottabb követelmény, a szak­szerű, a szabvány szerinti takar­mányozás takarékosság, illetve hatásfokozás is. A tehenek takarmányozásában nagy hiba, hogy a keményítőér­ték és fehérje laparánv nem megfelelő. Fehérjében általában hiány van keményítőértékben pazarlás. Az egyik tsz-ben pél­dául az összeállított alaptakar­mányban a létfenntartó .szükség­leten felül a keményitőérték 18 és fél liter, a fehérje pedig 11 és fél liter tej termelésére képesíti a teheneket. A termelés a kisebb arányban lévő fehérjéhez igazo­dik és így napi hét liter tejre elegendő keményítőérték elpazar- lódik. Ilyen eseten az alap- és a póttakarmányban levő takar­mányféleségek átcsoportosításá­val is bizonyos megtakarítás, vagy jobb termelés lenne el­érhető. ARRA KEVÉS HELYEN van lehetőség, hogy a takarmányok I valódi béltartalmát elemzés út- j ján állapítsák meg és így számít­sák ki az adatokat. Egy tápanyag í szükségleti és táplálóéríék táblá­zat azonban mindenhol van, vagy könnyen beszerezhető és az ab­ban közölt átlagos értékek gya­korlatilag pontosan, szabvány­szerű etetést tesznek lehetővé.' í Egy számítással eltöltött délután sokszor felér vagonnyi takar­mánnyal. Mind több helyen ismerik fel, hogy az egyoldalú, drága abrak­takarmány helyett a keverék ta­karmányok jobb „ hatásfokkal etethetők. Ne sajnáljuk meglévő abrakunkat táptakarmányra cse­rélni, még a fedülfizetés ellenére is sokkal több értékhez jutunk. Az állam most sorra kerülő ab­rak akciónál is lehetővé teszi, hogy a kiadott kukoricát keve­réktakarmányra cserélhessék a szövetkezetek. Ha üzemi keverékek beszer­zésére nincs lehetőség, akkor szakember számításai alapján és ellenőrzése mellett otthon kell megoldani a keverést. A jobb ke- verhetőség, — és emészthetőseg — érdekében a darálóknak az idén különösen nagy szerep jut. így sok értékes, de kevéssé ked­velt fehérje abrak arányos fo­gyasztása is biztosítható, például bükkönyök, lendnek, takarmány­borsók, magherék pelyvája, a lu­cernaliszt, a rostaalja stb. jól ér­tékesíthetők. SOK HELYEN azért húzódoz­nak a keveréstől és a takarmány kiegészítők adagolásától, mert az többletmunkával jár és nem ga­rantálható az egyenletes keverés. Az utóbbi kétségtelen súlyos hi­ba, sőt baj okozója is lehet. A meggyőző szónak és az anyagi érdekeltségnek, szükség esetén a felelősségre vonásnak azonban erősebbnek kell most lenni, mint a múlt szokásaihoz ragaszkodás­nak, vagy a kényelemnek. A takarmány kiegészítők sze­repét még most is sok helyen amolyan tudományoskodásnak tartják. A nagyüzemi tartásban azonban egyre nélkülözhetetle­nebb szerep jut nekik. A só, a mész, és néhány vitamin készít­mény adagolása már a kisüzem­ből, a régi gyakorlatból ismert, de sajnos, nem mondhatjuk ezt el a serkentő hatású antibiotiku­mok és a magasabbrendű vita­mintartalmú szerekről. Állati fe­hérje nélkül sem a hússertés te­nyésztés, sem a tojástermelés nem lehet kielégítő. És ez az az anyagféleség, ami nemcsak ilyen takarmányszűk esztendőben, ha­nem mindig hiánycikk. Sok más előnyös tulajdonsága mellett most különösen abból a szempontból nagy jelentőségű az ERRA ta­karmánykiegészítő adagolása, mert hatására a növényi eredetű fehérjék egy részét a sertés és a tyúkfélék mint állati fehérjét tudják hasznosítani. VAN TEHÁT ELÉG tudomá­nyos tartalék (megközelítőleg sem csak ennyi) ami sem anyagi befektetést, sem többletkiadást nem jelent, csak egy kis gondos­ságot, lelkiismeretességet, szem­léletváltozást. A „könyvből való” etetés, a „dekázás” nem felesle­ges okoskodás, hanem | nagy­üzemi állattenyésztés, a gazdasá­gos termelés alapja és a takar­mány takarékosság fontos ténye­zője. Szegő Lajos agromémök'. | 5 KELET-MACIT ARORSZÁfl

Next

/
Thumbnails
Contents