Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-24 / 46. szám

Hruscsov válaszüzenete Kennedy elnöknek és Macmillan miniszterelnöknek

Hruscsov szovjet kormányfő válaszolt Kennedy amerikai elnöknek és Macmillan angol miniszterelnöknek arra az üzenetére, amelyben a két nyugati államférfi kifejtette nézeteit arra a szovjet javaslatra vonatkozólag, hogy a Uzennyolcas leszerelési bizottság a kormányfők, illetve államfők részvételével kezdje meg munkáját.

Hruscsov válaszában sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai elnök és az angol miniszterelnök elutasította a szovjet kormány javaslatát.

..Elkeserít az Önök negatív álláspontja e javaslattal szemben” — monja üzenetében Hruscsov, majd kifejezi reményét, hogy Kennedy és Macmillan „még nem mondta ki az utolsó szót arra vonatkozólag, hogy vegyenek részt a tizennyolcas bizottságban kezdődő tárgyalásokon.'’

Kennedyhez intézett üzenetében ■ Hruscsov kijelenti, hogy j.nélkü-1 lózi a meggyőző erőt” az amerikai elnöknek arra való hivatkozása, hogy mi- j előtt a kormányfők számára lehetővé válik megvizsgálni a leszerelési tárgyalásokon kialakult helyzetet, még nagy munkát kell végezni a felek álláspontjának tisztázására. „Rendkívül nagy csalódással tölt el az Ön kijelentése — írja üzenetében Hruscsov —, hogy van még valami tisztázni való. Egymás álláspontjának tisztázására, tanulmányozására, pontos körvonalazására irányultak lényegében a már máfél évtizede folyt tárgyalások találkozók és kapcsolatok.”

„Azt állítani, hogy még mindig az álláspontok tisztázásával kell foglalkozni, tulajdonképpen lemondást jelent arról a kísérletről, hogy a leszerelési tárgyalásokat gyakorlati mederbe tereljék” — jelenti ki a szovjet kormányfő, majd megállapítja:

A bizalom és őszinteség bizonyos foka, amely nélkül még csak megközelíteni sem lehet a leszerelési kérdés megoldását, csak azok között jöhet létre, akik a legfőbb felelősséggel tartoznak országuk népének. Márpedig éppen a kormányfők, illetve államfők viseltetnek ilyen felelősséggel. Hruscsov megjegyzi, hogy mi- J után Kennedy nem óhajtja át- i venni az amerikai küldöttség ve. j zetését a tizennyolcas bizottság-! ban sorra kerülő tárgyalásokon és | álláspontját olyan mesterkélt érv- ! vei magyarázza, hogy hiányzik a megfelelő előkészítés, ez csak azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok elnökében „még nem érett] még az elhatározás a leszerelés, kérdéseiben való megegyezésre".< „A nyugati hatalmak — írja* Hruscsov — szemlátomást még1 nem készek a megegyezésre a le-] szerelés ügyében és ezért gondol-, ja ön, hogy egy ideig még jobb' némileg távol maradni az idevágó1 tárgyalásoktól”.

Hruscsov megállapítja hogy a. Szovjetunió és az Egyesült Álla-i mok között nézeteltérések állnak' fenn a leszerelés ellenőrzésének' kérdésében. „Úgy látszik az Égve-] sült Államok és szövetségesei azt, szeretnék — teszi hozzá —. hogy' a' Szovjetunió helyezze ellenőr-1 zés alá fegyveres erőit, tárja fel] egész védelmi rendszerét még azt, megelőzően, hogy igazában meg-, kezdődik a leszerelés.” <

„Nyíltan meg kell mondanom ' T- jelenti ki a szovjet kor- ] mányfő —, hogy az ellenőrzés , kérdésének ilyen kezelésével, < Önök semmit sem fognak < elérni, mert mi ebbe nem ] egyezünk bele”.

„ A nyugati hatalmak javaslata« azt jelenti, hogy tulajdonképpen« ellenőrzést akarnak még a lesze-' relés előtt. A Szovjetunió ezt tel-] jes joggal kémkedésre irányuló, törekvésnek tekinti — jelenti ki« ümscsciB. — Az iteen atíenőrzes ugyanis lehetővé tenne, hogy agresszív állam elhelyezze i'elde- rítőit a békeszerető államok területén és értesüléseket gyűjtsön ez utóbbiak védelmi rendszeréről.”

„ A Szovjetunió — jelenti ki Hruscsov — becsületes megegyezésre törekszik, amely biztosítékot nyújt arra, hogy sem a leszerelés folyamán, sem befejezése után nem veszélyezteti semmi valamely állam biztonságát.”

„Ezért azt mondjuk: dolgozzuk ki a szerződést a legszigorúbb nemzetközi ellenőrzés alatt végrehajtandó általános és teljes leszerelésről és e szerződés rendelkezéseit hajtsuk végre szaka- szonkint olymódon, hogy az ellenőrzés mérve álljon összhangban a leszerelés terén teendő lépésekkel. Ha befejeztük a leszerelés egy szakaszát ellenőrzés alatt, térjünk rá a következő szakaszra szintén ellenőrzés alatt".

] „Ez az ellenőrzés kérdésének 1 egészséges, reális kezelése — mu- ! tat rá a szovjet kormányfő és ! hangsúlyozza, hogy — ez ideig I senki sem tudott ennél jobbat ! javasolni."

„Az a benyomás támad — múltat rá a továbbiakban Hruscsov —, hogy valamilyen játék folyik a leszerelés körül. Ezért is látnak napvilágot különféle tervek, amelyeknél: eleve az a cél juk,

hogy a másik fél elutasítsa őket. Hogyan lehetne másként értelmezni azt a tényt, hogy a nyugati hatalmak nem hajlandók legalább valamennyire csökkenteni katonai készülődéseik mérvét. például megszüntetni az idegen területeken lévő katonai támaszpontjaikat és kivonni csapataikat Európából saját államhatáraik mögé.”

„A Szovjetunió kész akár ma hazaszállítani külföldön levő csapatait, ha a nyugati hatalmak ugyanazt teszik”. Hruscsov rámutat arra, hogy úgy látszik van valami igazság

Nagy-Britsnnia Kommunista Párliának nyilatkozata a „százak bizottsága" hat tagja elleni bírósági Ítéletről

London, (MTI):

Bernal tanár, a világhírű tudós, a Béke Világtanács elnöki bizottságának elnöke nyilatkozatot adott, amelyben kijelenti, a Béke Világtanács a lehető legerőteljesebben tiltakozik az Egyesült Államok arra irányuló erőfeszítése ellen, hogy gazdasági támadással sújtsa Kubát. Az ilyen eljárás ellenkezik az Amerikai Államok Szervezete alapokmányának 15. és 16. szakaszával. s az ENSZ-alapokmány elveivel,

A Daily Worker írja vezércikkében:

Az amerikaiak ismét elő aláírják írni Anglia politikáját Megbízottat küldtelt Párizsba, hogy követelje, valamennyi NATO- tagállam alkalmazzon kereskedelmi bojkottot Kuba ellen. Az

Valószínűleg március első napjaiban írják alá a francia— algériai fegyverszüneti egyezményt

angol kormány utasítsa el azonnal ezt a felháborító követelést, amely csak még jobban . iello- valná az amerikai vadembereket, akik új támadást terveznek Kuba ellen. Már eddig is óriási károkat okozott Angliának a kelet—-nyugati kereskedelmi tilalom, amelyet Amerika kényszer!tett Angliára. Az amerikai imperializmus gyűlöli; Kínát és gúnyt űz az ENSZ elveiből. amikor onnan kizárja a világ népessége egynegyedének képviselőit. Most Kuba eLleni, hasonlóképpen gonosz. bűnös, ostoba és veszedelmes politikájához akarja láncolni Angliát, Mondja ki az angol kormány, nem tűr beavatkozást Anglia Kubával folytatott kereskedelmébe.

hatalmi intézkedéseket tárgyalták meg.

Francia kormány körökben biztosra veszik, hogy az Algériai Or. szágos Forradalmi Tanács csütörtökön megnyíló Tripoli-i ülésén ugyancsak jóváhagyja a fegyverszüneti egyezményt és az Algéria jövőjét meghatározó egyéb megállapodásokat.

A KUWAIT ÉS IRAK KÖZT inszcenált feszültség és a dicstelen libanoni államcsíny-kísérlet ismét a kőolaj körüli harcokra terelte a közvélemény figyelmét, A kőolajipar talán a kapitalista világ legjobban monopolizált ágazata — nemcsak az egyes országokban, hanem világméretekben is. A kartell- ben nyolc nagy társaságé a döntő szó, ebből hét természetesen angol—amerikai érdekeltség és csak a nyolcadik francia.

A „nagyok” tartják kezükben a legfontosabb lelőhelyeket Közép-Keleten. Észak-Afrikában, Venezuelában és Indonéziában, vágyás övék a világ legfontosabb olajmezőinek a zöme. A befektetett tőke rendkívül gyors visszatérülése és a szinte már csak csillagászati számokban mérhető profit miatt — amit talán az az egy szám is kellőképpen érzékeltet, hogy a monopóliumok Közép- Keleten minden munkáson 40 ezer dollárt keresnek — természetes. hogy .,foggal-köröm- met” ragaszkodnak pozícióik megtartáséhoz.

Harc a kőolajért

Nem véletlen, hogy' az elmúlt időszakban annyi zavargás híre érkezett Közép-Keletről. összeesküvéseké, melyeket ugyan belpolitikai célzattal robbantottak ki, de a felbujtók személye és célja sosem volt kétséges. Szakadár mozgalmakról is hallottunk, melyek ..magasztos” nemzeti követeléseket írtak zászlaikra. valójában pedig csak eszközök voltak az egyes közép-keleti országok belső rendjének és egységének megbontására — és ez esetben nem volt kétséges, hogy miért és kinek az érdekében.

DE AZ UTÓBBI IDŐBEN egyre kevesebb siker koronázza a monopóliumok erőfeszítéseit. És itt nemcsak azzal a ténnyel Kell számolniok. hogy' — akiken az ostor vége csattan. a kőolajipari munkások a monopóliumok minden igyekezete és gátló intézkedése ellenére is egyre erősebbek es egyre aktívabban lépnek M a

kőolajkérdés problémáinak megoldásáért, együtt az illető országok haladó társadalmi erőivel; sokkal nagyobb jelentősége van annak, hogy a kőolajtermelő országok megtették az első lépéseket a széles nemzetközi összefogásra.

Ismerete, hogy az elmúlt három esztendőben háromszor gyűltek össze tanácskozásra. Teheránban megbeszélést tartottak a kőolajszállító társaságok is. És ezek az értekezletek határozatban követelték valamennyi részt vevő nevében a kőolajtársaságoktól, hogy növeljék az egyes országok részesedését a kőolaj jövedelméből, ezenkívül tegyék lehetővé képviselőik fokozottabb beleszólását a befektetett tőke ellenőrzésébe.

A harc pillanatnyilag teljes energiával dúl — természetesen a színfalak mögött. Mert mi másnak tekinthető például az, hogy a monopóliumok lépéseket tettek ase ésak-airik*i

kőolajtermelés fokozására a Szaharában és Líbiában. Persze akrobatikus kötéltánccal vajmi kevéssé értékelhető többre ez a lépésük, hiszen senki sem szavatolhatja számukra, hogy' a Szaharában és Líbiában biztonságban lesznek. Az előbbi terület tulajdonjogáért még ma is fegyveres harc folyik és semmi biztosíték nincs arra vonatkozóan sem, hogy Líbia fejlődésében nem teszi-e meg a közép-keleti utat. Viszont pregnáns jelei mutatkoznak annak is, hogy a közép-keleti országok felvették az odadobott kesztyűt. Irak például felmondta azoknak a területeknek a kiaknázás! jogát, melyeken eddig az iraki kőolajtársaság még nem végzett fúrásokat. Bagdadban pedig bejelentették, hogy valószínűleg még messzebbmenő intézkedéseket tesznek.

AZ ÉVTIZEDEK ÓTA tartó harc természetesen nem dől el hónapok alatt de az egy pillanatig sem kétséges, hogy kinek az oldalán áll az igazság..,

2 kilei- MAC.Y ARORSZáG

^Külpolitikai jegyzet:

$

$ Ördög és pokol

Bucewus nyugatnémet parlamenti képviselőt kiüldözlek a Kereszténydemokrata Pártból. Rég nem fordult elő ilyesmi, ugyancsak nyomós okának kellett lenni.

M«>g is mondták. Bucérius cikksorozatot indított a Stern című képes hetilapjában, ezzel a címmel; „Valóban égnek-e lángok a pokolban?” Hát ez öreg hiba! Ilyet egyáltalán kérdezni egy kereszétnydemokratának! Ravasz újságírók azon ban azt is kiderítették, hogy a múlt őszi választások után a megvádolt szerkesztő volt az egyetlen kereszténydemokrata képviselő, aki Adenauer kancellársága ellen szavazott a parlamentben.

Na már most: ha valaki nem hisz a poklok tüzében. de Adenauer mellett szavaz, megbocsáttatik neki. Ha megfordítva áll a dolog; hisz az alvilági gyehennában, de nem támogatja Adenauert, ez már nagyobb baj. De mind a kettő, ' igazán túlzás. Ez annyi, mintha nemcsak a poklok tüzet tagadná pogány módon, de azt sem hinné, hogy van benne — ördög!

__

azokban az ujságkommen tárok-* ban, amelyek különleges célokat* sejtenek amögött a javaslat mö-* gött, hogy külügyminiszteri szin-J ten kezdje meg munkáját a tizen-* nyolcas leszerelési bizottság. EJ kommentárok írói közvetlen ősz-* szeíüggést látnak e javaslat, va-J lamint az amerikai és az angol* kormány azon bejelentése kö-* zött, hogy újra nukleáris légy-* verkísérleteket szándékoznak vé-* gezni a levegőben. £

A szovjet kormányfő felhívja** a figyelmet arra, hogy a nukleá- ! ris rakétafegyverek mennyisége i egyre nagyobbá válik „ma már ] nekünk és Önöknek ezrével van- i nák ilyen fegyvereink”. E íegy- ] vereket sok ezer ember kezeli és ezeknek száma a rakéták mennyi- 1 ségének növekedése arányában j egyre gyarapodik. De minél több : embert vonnak be a nukleáris ra-1 kétafegyverek kezelésébe, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy váratlan dolog történik. Ha i véletlenül kilőnek egy termonuk- j leáris töltetű rakétát, az jelzésül i szolgálhatna egy világháborús ka- ! tasztról’a kirobbantására.

„Az általános és teljes leszerelés mielőbbi megoldása érdekében a szovjet kormány ! azt kívánta és ma is azt kí- I vánja, hogy a tizennyolcas leszerelési bizottság munkája a legmagasabb szinten kez- í dődjék meg” — jelenti ki

Hruscsov. j

„A szovjet kormány úgy véli,!

I hogy a szigorúan nemzetközileg j ellenőrzött általános és teljes le- j szerelésre vonatkozó javaslatai J alapot nyújtanak olyan megegye- j zéshez, amely nem okoz kárt az j egyik és nem jelent előnyt a másik félnek.” t

„Magától értetődően hajlandók j j vágjunk megvizsgálni más ja-! vasiatokat is, ha azok valóban | biztosítják az általános és teljes leszerelés problémáinak megoldá- j sát” — írja Hruscsov.

London. (MTI):

Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Politikai Bizottsága a következő ■ nyilatkozatot adta ki:

Angliában súlyos megdöbbenést keltett az a,tömi eszerel esi mozgalom százak bizottságának hat tagjára kirótt büntetés.

Ez újabb példája annak, hogy az egész atompolitika a polgári szabadságjogok elleni támadásokhoz vezet. Nevetséges az az állítás, mintha a hat személy eljárása veszélybe dönthette volna az országot. Ök éppenúgy

mint a meggyőződésüket osztó milliók jól tudják, hogy Anglia biztonsága az atompolitika megszüntetésétől függ. A bíró döntése lehetetlenné tette a vádlottak számára, hogy valamennyi élvüket a törvényszék előtt feltárják. Minden békebarátnak, minden demokratának tiltakoznia kell ezen Ítéletek elten és szívvel-lélekkel támogatnia, kell ama képviselők akcióját, akik az ítéletek hatályonkívüJ helyezését és a hat vádlott azonnali szabadon bocsátását sürgetik.

Bernal tanár nyilatkozata a KuS»a ellen tervezett amerikai «»azdasáo'i támadásról

j Párizs, (MTI):

A francia kormány De Gaulle elnökletével megtartott szerda délutáni ülésen jóváhagyta a francia—algériai tárgyalásokon kidolgozott, javaslatokat. Egy szőkébb miniszteri értekezleten, amelyen Debré elnökölt, a íegy- I verszüneti egyezmény végrehajtásával kapcsolatos katonai és kar-