Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-23 / 45. szám
Hozzászólás a „Vessünk borsóval lucernát“ című cikkhez l Kedet-Magyarország f. évi ' * február 10-i számában Do- I bay Károly főagronómus cikket közölt a lucerna telepítések borsóval történő vetéséről. Ezt az eljárást, ha ez még nem terjedt el megyénk termelőszövetkezeteiben, a legmesszebbmenőkig csak javasolni- lehet. Több éves gyakorlati tapasztalat igazolta e módszer helyességét. Első és leglényegesebb eredménye ennek a módszernek, hogy az új telepítésű lucerna nem gyomosodik el, ugyanakkor igen jól fejlődik, amihez valószínűleg hozzájárul a borsónak. mint nitrogéngyűjtő növénynek a hatása. A másik igen fontos tényező, hogy az első évben már nagy mennyiségű fehérjedús takarmányt biztosíthatunk állatállományunk számára. Lényegesnek tartom, hogy a vetés minél korábban, lehetőleg márciusban megtörténjen, így a termés már május végén betakarítható, lucernánk pedig még a nagy szárazságok előtt újra sarjadzásnak indul és megerősödik. . Tovább fűzve a gondolatot, a j takarmánybázis és főleg a fehérje takarmányok nagyobb I mérvű előállítása érdekében javaslom tavaszi takarmánykeverékként a napraforgós borsó vetését. Március elején vethető egyszerre a tíz—tizenkét kg napraforgóból és 90—100 kg borsóból álló keverék. A két növény igénye jórészt megegyező, a napraforgó pedig támasztónüvó- nyül szolgál a borsónak, nehogy a nagy zöldtömeg kifejlődése előtt megroggyon. ’1"' ápanyagban gazdagabb és jobb vízgadálkodású talajokon javasolnám még a napraforgós-borsó keverék felülve- tését kh-ként 20 kg édes szu- dánicirokfűvel. Ez esetben a főtermény betakarítása után az édesszudőni-cirokfüvet szarvas- marhákkal legeltethetjük. sőt kedvező időjárás esetén a legeltetés után újra sarjadzik, amit ismét legeltetéssel hasznosíthatunk. Sovány, rossz vízgazdálkodású talajokon azonban nem ajánlatos a rávetést alkalmazni. Takarmánybázisunk növelése érdekében megfontolandó a kukorica vetésterületeknek előter- j menyekkel történő hasznosítása. Ezek a területek rendszerint I auguaztól áprilisig (8 hónap) hasznosítatlanok. Szeptemberben ezek a területek bevethetők szöszös—rozs, ősziborsós árpa, pannonbükkönyös búza takarmánykeverékekkel. A gazdaságokban rendelkezésre álló istállótrágyát jórészt a kukorica vetésterületek alá adják. Az őszi takarmány- keverékekben leve bükköny és borsó nitrogéngyűjtők, így talajgazdagító hatásúak. Ezek szerint nem kell tartanunk attól, hogy a kukorica gyengébb táperőben levő talajba kerül. A kukorica vetésének optimális időpontja is betartható, mert a korai vetésű őszi takarmányok már áprilisban nagy zöldtömeget biztosítanak és betakaríthatok. így a kukorica talajelőkészítése megoldható. Az említett két módszerrel egységnyi területről kétszeres terméshozam biztosítható, továbbá a takarmánybázis megteremtéséhez nem kell további szántóterületet igénybevenni. Szűcs István igazgató Kertészeti Vállalat Nyíregyháza. Változás a fiatalon hu turáiis életében Fejlődik az olvasómozgalom, javul a művészeti csoportok műsorpolitikája... A KISZ Központi Bizottsága az idén is meghirdette a kulturális ' .szemlét. Célul tűzte ki. hogy K1SZ- szervezeteink az önművelés és , oil túrái Is szórakozás érdekében a művelődési otthonok, olvasótermek, könyvtárak, klubok nyújtotta lehetőségeket messze- j menően kihasználják. Arra törekedjenek, hogy a hagyományos művészeti ágak fejlesztése mellett idén a különféle szakkörök számszerű emelkedésében is jó eredmények szülessenek. Az üze- j mi, tsz és középiskolai ifjúság ! kapcsolatának kialakítása érdé- j kében, közös rendezvényeket, ta- j lálkozókat szerveznek. Itt megismerik a fiatalok egymás mun- j katerületeit, s jobban megszeretik és megbecsülik a fizikai > munkát. A középiskolások vi-1 szont jobban felismerik a fiatal j falusi értelmiség fontos 'szerepét. 1961-ben a József Attila olva- # íómozgalomban megyénkből 6500 • fiatal vett részt. Idén különösen* » a tsz KlSZ-szervezetek töreked- < nek e mozgalom fejlesztésére.' veltségét segíti elő. Erre legalkalmasabb a klubélet, Idén is meglhirdetik a tavaly . már bevált mozgalmat a közsé- ; gi művelődési házak építésére, 1 karbantartására. Egy-egy klubestre meghívják , a községben élő diákokat, vagy a közeli honvédségi egységek ki- szistáit. Fontos feladat a szakmai mű- ; veltség fejlesztése is. Ezért a ; KISZ ismeretterjesztő előadásokat is rendez, különösen a termelési módszerek, zoo- és agrotechnikai eljárások meghonosítása érdekében. Szellem' ötf-usa, kiátfításo1' Az ismeretterjesztő munka keretében a fiatalok közt mozgalom indul „Ismerd meg megyédet, ismerd meg hazádat” elnevezéssel. Ennek érdekében meghatározott célú kirándulásokat, országjárásokat szerveznek. Idén minden alapszervezet legalább egy-egy csapattal rendez szellemi öttusa játékot. A cél az, hogy a megfelelő segítség és propaganda eredményeképpen megyénkben mintegy 350—400 öttusa-csapat versenyezzék. Idén is megrendezik a képzőművészeti, foto és népi díszítő művészeti kiállítást. Az előző évhez viszonyítva tehát az idén változás tapasztalható a KISZ kulturális életében. Reméljük, hogy ez a változás és fejlődés tartós is lesz... Győri Illés György. Közel 900 művészeti \ csoport a szemlén i A beszámoltatások során a kő- e. zépiskolai KISZ-szervezetek se- £ gítséget nyújtanak a tsz fiatal-c jainak egy-egy mű feldolgozása- J ban, értékelésében. i Az öntevékeny művészeti moz- ‘ galom területén fontos feladat «■ a csoportok műsorpolitiká jónak £ megjavítása. A KISZ-t ebben ae népművelési szervek, a műve- * lődési házak is segítik. c Növelik a művészeti csopor- ‘ tok számát is. Az idén a kul-' turáiis szemlén már mintegy^ 850—870 művészeti csoport veszt részt. A csoportok által beta- £ nult darabokat cserelátogatások-c kai sok esetben bemutatják. J Pezsgő klubélet J • A KISZ-szervezetek kulturális * életét elsősorban a helyi műve- £ lődési otthonokban szervezik e • meg, A rendszeres, tartalmas • kulturális és szórakoztató alka-* loro a fiatalok általános mű-J Vifrvázz, megdoblak. . ! (Foto: Hammel József.) Farsang a tűz mellett Még él az ősrégi népszokás Bükkalja kis falvaiban. Dédes- *tapolcsányban, Tardonán, Má• lyinkán. A lakodalmait, farsan- Jgi mulatságok vendégei a haj- Snalig tartó vígasság után nótá- J zással az udvarra vonulnak, s jszalmatüzet gyújtanak. Ez a haj- J nalégetés, a hajnalporkolás! A • lobogó lángokat nótaszóval kö- Jrültáncolja a társaság öregje, »fiatalja. Megy a móka, a csípős •rigmus. A hamvadó tüzet egy• mással versenyezve ugrálják át Ja táncoló párok. A hagyomány »eredetét egyesek pogány tálto- Jsok, sámánok szertartásaival, • mások a közelgő nap üdvözlé- Jsévet magyarázzák. • ----— — l Szonáta 1 ha never env est • J ..Legyen a zene mindenkié’ • címmel az Állami Zeneiskola J hangversenysorozatának negye- » dik előadása, következik február J 25-án. vasárnap délután 6 óra- » kor a TIT helyiségében (Zríny • Lon a utca). A hangversenyen » fellépnek: Szálkayné Györffy • Judit (zongora), Pécsi István » (hegedű). Közreműködnek: Ági• né Bocskay Ibolya (ének) és 2 Valkai János (klarinét). Műso• ron Händel, Weber, Schubert ét> • Mendelssohn művek szerepel• nek. A műsort Vikár Sándor is« merteü. felmegyek a miniszterhez NEM FUKARKODTAK az országos lapok az új magyar filmszatíra kritikáival, illetve méltatásával. Nehéz dolog valami újabbat mondani, miután sok-sok írás elemezte már a film erényeit, s egyúttal nem feledkeztek meg a hibák megmutatásáról sem. Az emberben a film megtekintése után mégis annyi gondolat marad: ha nem is szabályos kritikát, de ezeket a gondolatokat kénytelen elmondani. Mint ahogy tették azt tegnap is a díszelőadás vendégei, amikor még mindig jóízű mosollyal elhagyták a nyíregyházi Dózsa-mozi helyiségét. Érdekes volt hallgatni a megjegyzéseket, amelyekkel a film nézése közben is akarva, akaratlanul megismerkedett a néző, hiszen lehetetlen volt meg nem állni a sorokban ülő termelőszövetkezeti dolgozó parasztoknak, hogy közbe-közbe ne vessék: így volt ez, így igaz- ez! A közönségsiker már önmagában is eldönti egy film rangját, sokszor még akkor is, ha egy-egy kritika több kifogásolni valót talál a filmben, mint érdemet. Egy-egy kritikus tévedhet, az igazi közönségsiker azonban feltétlenül igazol valamit. Lehetnek annak a filmnek hibái, — mint ahogyan ennek is vannak, — de valamiben mégis csak az emberekhez szól, a köz- érthetőség nyelvén beszél, s ezért értékes. A „Felmegyek a miniszterhez” azok közé a filmek közé tartozik, ahol mind a kritika, mind a közönség véleménye egy ponton találkozik: tetszik a film. PEDIG A FŐSZEREPLŐ Balogh Bódog nem éppen tipikus, általános személy. Ö az az egyedüli ember, aki kimarad a termelőszövetkezetből. Általánosan érvényes azonban az, hogy vannak emberek, nem is kevesen, akik nem értették meg, s tálán még ma sem értik meg azt az egyszerű tételt, hogy az idővel csak együtt haladni, de szembe haladni nem lehet!... S Balogh Bódog személyében a szatíra minden eszközével sikerül összpontosítani egy olyan figurát, akit aztán ugyancsak ismer a falu, ismerik a termelőszövetkezeti -tagok, ismerik azok a városi emberek, munkások, értelmiségiek, akik részt vettek a termelőszövetkezeti átalakulás idején a falusi munkában! De még mennyire ismerik ezt az embert, ezt az embertípust, aki minden szalmaszálban megkapaszkodott, csakhogy kívül maradhasson a közösön, s saját, vélt igazát nem engedte volna jottányit sem megcsorbítani. Ez az ember jól látta, mex-t kereste a lehetőséget a kibúvóra, hogyan maradhat kívül a falu közös akaratán? De képtelen volt meglátni azokat a dolgokat, amelyek mind azt bizonyították, hogy ez a kívülre- kedés amilyen nevetséges, olyan tragikus is egyéni életének alakulásában. Hát igen ... Szívből derülünk, nevetünk a film szinte minden kockáján, de ebben a nevetésben van valami sajnálkozás is, s ezt a sajnálkozást fedeztem fel a közelben ükí icimelöszöNJetkezeii dolgozó parasztok szavaiban, akikről sejtem, hogy nem olyan régen tapossák még a közös utat. Igen sok mély igazság rejtőzik a gyakran felcsattanó kacaj mögött, a film humora ezért nem olcsó, kávéházi humor, nem a megszokott magyar filmvígjátékok sekélyes, szavakra és helyzetekre szorított humora, hanem végre nagyon is az élet mélyében halászik ez az ügyes háló, amelynek anyagát Gala- bárdi Zoltán író szőtte Markos Miklós segítségével. Bán Frigyes rendező kiváló munkát végzett A humor nehéz műfaj, s a nagyszerű szakember ezzel a filmmel megtalálta a jóízű, tartalmas, vidám magyar film útját. Azt hiszem ez a film igen nagy közönség- sikert fog elérni, s ezért nagy öröm, hogy ez a film megszületett, mert reméljük, nem első és nem utolsó lesz ezeknek a filmeknek a sorában. a film Úgyszólván minden szereplője karikírozott figura, akit a humor torzító lencséjén át láthatunk. Talán különös világ ez a néző számára, aki egy mai magyar falu keresztmetszetét kapja, de ebben a mai magyar faluban egyéni és tsz-paraszt, tanácselnök és agitáló munkás* mind, mind valamiféleképpen nevetséges, vagy legalábbis nevetséges dolgokat művel. Nem hiszem, hogy mégis valaki megbotránkozna ezen, mert hiszen egyéni és termelőszövetkezeti paraszt, tanácselnök és mi mindannyian emberek vagyunk, akiknek hibái vannak. S mivel lehetne jobban küzdeni a hibák ellen, ha nem azzal, hogy a humor céltáblájába állítjuk, s a nevetés nyilait lődözzük beléjük? Lehetett volna Balogh Bódog, a kívül rekedt egyéni paraszt sorsát tragikus eszközökkel is megreformálni. Megmutathatta volna a film alkotó gárdája, hogy milyen sötét és komor az a sors, amelyet egy közösségen kívül rekedt embernek — a magányt — vállalnia kell. De higyjük el, az élet maga sem ilyen komor színekkel festi a hétköznapokat. Valóban inkább a szatíra, a humor tudja megmutatni még torzító tükrével tó azt a valóságos képet, azt a ferde és furcsa helyzetet, amelyet egy szűklátókörű ember a józan többség véleményével szemben, saját magának teremt. E szándékot a film írói, a rendező, a film alkotói töretlenül megvalósították. Nagyszerű szerepek és jó sze» replők keltették életre egyébként ezt a sablonosnak tűnő falusi történetet. Páger Antal, az önfejű Balogh Bódog alakítója olyan jellemet formált, amelyet nem könnyen felejtenek majd el falvainkban. Bizonyára sok faluban ismerik majd fel élő képmását. S ha elismerő nevetés csattan fel a mi megyénk kis falusi mozijaiban is, akkor ennél elismerőbb kritikát nem írhat senki. Sipkay P> -.a, | 5 K ELET-mCiYAKOR SZAG
