Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-22 / 44. szám

Mit jelentett az első év megyénk nagyüzemi mezőgazdaságának? TCépes lázadó Tiltakozás Japánban Robert Kennedy amerikai igazságügy mi­niszter látogatása ellen. A képen: a tokiói tiltakozó gyű­lés egy csoportja február 8-án. A transzparensen a követke­ző felirat: „Kennedy menj haza!'-, „Szüntessék meg a kom­munista párt elnyomását az Egyesült Államokban!" Beszélgetés Vincze Józseffel, a megyei tanáé» tIi elnökhelyettesével Most egy éve, hogy Szabolcs- Szatmar megye dolgozó paraszt­sága a nagyüzemet választotta, termelőszövetkezetekbe tömörült. Indokoltak tehát a kérdések, amelyeket Vincze József elvtárs­nak, a megyei tanács végrehajtó bizottsága elnökhelyettesének ez­zel kapcsolatban feltettünk. — Mit jelentett a megye életében az elmúlt esztendő? — Mondhatom, példátlanul so­kat. Kezdetét vehette megyénk­ben is a nagyüzemi gazdálkodás, hiszen megteremtődött az alap­ja. A különböző talajokon — Nyírségben. Szatmárban. Beteg­ben — korszerű agrotechnikai el­járásokat alkalmazhatunk, kihoz­hatjuk mindazt a földből, amit eddig két tehénnel. íaekével nem lehetett. Eddig jellemző volt me­gyénkre, hogy a nagy létszámú családok miatt — sokkal inkább, mint másutt — egyre aprózódott a föld. A legtöbb helyen annyi­ra, hogy egy tisztességes ekefo­gást is alig lehetett rajta csinál­ni. Az első év ezt megszüntette. Elértük, hogy 1961. teljesen kiik­tatta a faekés szántást, ü.ijácse- rélte a vetőmagot. Én magam döntő sikernek tar­tom a paraszti gondolkodásban bekövetkezett változást. A dol­gozó parasztság ezúttal véglege­sen eldöntötte, hogy a szövetke­zethez tartozik éa ennek megfe­lelően fogott a munkához. Az a szorgalom, amely korábban mint egyéni parasztot fűtötte, általá­nosan jellemző volt a szövetke­zeti gazdálkodás első évére is. Sok példát lehet felhozni ezzel kapcsolatban. A dombrádi Sző­ke Tisza Tsz-ben megtalálták a helyes anyagi ösztönzőket, hat­van mázsán felül termeit a Gül- baba burgonyájuk, — s már most harminc forint körül oszthattak. Az igyekezet haszna másutt is jelentkezett: a terméseredmé­nyek jók voltak szinte minde­nütt. A többi közül is kiemelke­dik a vállaji Rákóczi Tsz hat­vannégy. holdon termett. • májusi morzsoltban számolva 23 mázsás átlag kukoricatermése. De Gáva, Vencsellő és Tímár községek el­múlt évi eredményei is bizonyít­ják. hogy burgonyából — ez ott a tő lermény — már az első év­ben többet termeltek, mint az­előtt a jó középparaszti gazda­ságok. Nem közömbös az sem, j hogy kezd kialakulni a termelő­szövetkezetek jó vezetőgarnitú- rája. Az 1961-ben kihelyezett 160 káder munkájának is köszönhető, | hogy egyre több már a hozzáértő, | közösséget szerető elnök, könyve- I lő. mezőgazdász, brigádvezető a megyében. Ugyanakkor 1961-ben 1 közel 280 millió forintot tett ki | szövetkezeteink összes beruházási ! kerete. Ez arról beszél: a tagság (nemcsak a mára gondol. — A felvásárlásnál is mutatkozott a nagyüzem fölénye? — Sokan érveltek az átszerve­zés elölt — főleg a középparasz­tok között — azzal, hogy a nagy­üzem kevesebb árut adhat a nép­gazdaságnak. mint a paraszti gazdaságok. Igaz, az átszervezést megyénkben két rendkívüli esz­tendő i6 kísérte. 1960-ban óriási esőzések voltak, s közel 1300 mil­liméter csapadék hullott le. Ta­valy ezt. óriási szárazság követte. Mégis 1901. felvásárlási eredmé­nye több fő cikkből meghaladta az előző évekét. Kenyérgaboná­ból 60 vagonnal, napraforgóból 600 vagonnal, téli almából 3500 vagonnal, baromfiból 40 vagon­nal. tojásból ötmillióval adott többet megyénk a népgazdaság­nak, mint az előző évek során. Ezenfelül burgonyából is a j sokévi átlag szintjén vásároltak I lel — pedig erre a termékve szin- I te katasztrófáiis volt az időjárás. | vetkezetek tagjai maguk is vc- l gezzenek jobb, tervszerűbb mun- j kát. — A segítség nyilván nem késik... i — A Földművclésügy i Minisz­térium legutóbb megjelent ren- * delete alapján 170 kiváló szuk- t embert irányítunk főleg ezekbe la termelőszövetkezetekbe. Budr- I pestről 15 mezőgazdászt köriünk, I s akarunk kihelyezni. A gyen- \ gén működő tsz-ek számára kü- j lön intézkedési tervet is készí­tünk. Mindent megelőzően eze­ket a termelőszövetkezeteket lat­ijuk el géppel, műtrágyává]. Ott : afcoí .ílugazdasúgók“ már stabüáb- j bak. egységesebbek. nagyobb gondot fordítunk a hazai viszo- : ayok között legjobban bevált kísérleti eredmények, módszerek elterjesztésére,- új külföldi ered­mények bevezetésére is és nem­csak a gyümölcs, hanem a nö­vény termes.-tus es állattenyésztés minden ágában. Idén már 2000 katasztrális holdon végeznek ; tsz-eink \ egyszeres gvo ^írH t. Nagyok a lehetőségeink. To­vább akarjuk fejleszteni a bn- romfitenyésv' is’. stabilizálni, mi- I nőségileg j.r.-í ni és folyam ;tos- . sá tenni a sa-tőshlzlnlás*’. Nem utolsó sorban itt az ideje, hogy a tejhozam növelésé érdekében gyökeresen megváltoztassuk az eddigi takarmányozási. fejési módszereket, a kialakult istálló- I rendet. Az egy tehénre eső ovi ; árutej ugyanis rendkívül ala­csony: 7—800 liter. Szakítunk a ! hagyományokkal, a primitív esz­közükkel. a tudománytalan • takar- , mányozási módszerekkel. — Jelentk eznek az elképzelések ereán ényei mar az iáén? — Az idsi tervszámok az el­múl:. két év adataival összeha­sonlítva nagyon érdekes képet mutatnak. 1960-ban 7 vagon. 1961-ben 36 \-agon baromfihúst termeltek a megyében. Ebben az. évben viszont több. mini egv- ! millió-hetvenezer baromfit ter- ! veztek a megye tsz-ei. Ez. egy j kilójával számolva is 107 vagon, j Ugyanez a helyzet a Sertéshizla- j iásnál. 1961-bon 47 606. 1962-ben | már 67 300 hízót nevelnek fel j Szabolcsban a szövetkezetek. Az , elmúlt évben 108 505 heh. :uliter i tejet termeltek, idén ezt 35 ezer j hektoliterrel növelik. Említésre méltó, hogy 1962-ben 780 C'Ai-f Spot kapnak a megye ; tsz-ei es gépállomásai, s ebből a tavalyi százzal szemben már négyszázat vásárolnak meg a kö­zös gazdaságok. A fentiek jól bizonyítják: azok- j nak volt igazuk, akik a nagy­! üzem fölényét hangoztatták egy esztendővel ezelőtt Megkezdődött a kenyai alkotmányos«» értekezlet London­ban. M értekezleten 82 küldött vesz részt. A képen: balról jobbra: Oginga Odiiiga, .lomé KeuyatU és Tóm Mboya. ítéletidó — szélvihar Angliában. Az angliai Lanarkshire- ban a szél elérte az óránkénti 433 mérföldnyi sebességet. A képen: a szélvihar állal kldfíntött hatalmas fa rázuhant egy teherautóra Claygate-ban. A sofőr szerenesére megmeneküli. » H * f f r **# *•«*•*>“-* „Beköltözőit4* a szeretet Egy torint «*s bú*z filter Kulturális jegyzetek Sport 7 milliós könyvforgalom Ára: 50 lillór 19*2. FEBRUÁR 22. CSÜTÖRTÖK XIX. ÉVFOLYAM 44. SZÁM A Saar-viueki súlyos bányászszerencsétlenseg után. A keoeu: S Friedrich Platte, az életbénmaradt bányászok egyike, az ar- S tán látható sérülésekkel. (MTI Külföldi Képszolgálat) { — Hogyan alakult a megye zárszámadása? ezer forint között oszlottak és 108 tsz-ben 4—3-eze:' forint i között jut. átlagosan egy tagnak. [Jövedelmüket e melleit termé- ; szelesen a háztáji föld. állatány- 1 many haszna is gyarapítja. A j 80 mérleghiányos közös gazda- I Ságnál a nagv szárazság, a kez- j del okozta kiesés enyhítésére ar I állam anyagiakban nagy segítsé- ' get nyújt, de a kialakult helyzet I számunkra is sok levonandó ta- I nulsagol adott. Elsősorban azt 1 mutatta meg: hol szőrit a cipő, j hol kell gyorsan segítenünk, i Bersze azzal együtt, hogy e szö­— 298 terme iőszövetkezet ké- •zitett az elmúlt, évről zárszám-] adást. Igaz ezekre rányomják még bélyegüket a kezdő évek tér-1 mészetes nehézségei, az időjárás j szeszelyessége. Elmondhatjuk i azért, hogy a tsz-ek többsége! már túl van a nehezén. Bár 80 J mérleghiányos termelőszövetkeze-, tünk van — ami ugyan nem ke­vés — a többiek nem küzdenek] jelentős problémával. Sok a 30 forinton felül oszto, jól záró tsz-ünk is. 121 olyan közös gaz-l «iaságunk van, amelyben az egy ] tagra eső részesedés meghalad-1 ta a 12 ezer forintot. 69 termel o- JBÖüetkeaetünkban. njsolc és tíz-i

Next

/
Thumbnails
Contents