Kelet-Magyarország, 1962. február (22. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-20 / 42. szám

Harc az életért... Egy derék autóbuszkalauz harca a viharral egy kisgyermek életéért Vadul kavargóit a hó az or­szágúton. Itt lepte meg a szokat­lan erejű vihar a Székely-Kis- várda között közlekedő autóbusz- járat utasait. Az autóbusz már elhagyta N'yírbogdányt és Székely felé kö­zeledett. Csak lépésben halad­hattak, s Bodor Balázsnak, az autóbusz vezetőjének ugyancsak meg kellett erőltetnie a szemét. De a szélfújta hó mint valami áthatolhatatlan, vastag függöny eltakarta az egész láthatárt. Az utasok csak egy nagy recs- csenést hallottak, s a busz meg­torpant. Beleszaladt a hóvúvás- ban egy mentőautóba. Ki volt a hibás? Nyilván a vihar — erről vitatkoztak a két jármű vezetői, az utasok pedig fázósan topogtak az ítéletidőben. — Súlyos beteget szállítok... Egy anyát a gyermekével... — közölte a mentős. S egyszerre végészakadt a vitának, a türelmetlen utasok is elhallgattak Mi lssz a beteg kisgyermek­kel? Hogy jut orvoshoz? Egyszeribe feledte mindenki gős útját Nyíregyháza, s talán az életet jelentő kórház felé. A viharral azonban az autó­busz sem tudott sokáig dacolni. Székely környékén, a hófúvás­ban ők is elakadtak. Elekor a gyermek már nagyon rosszul volt. Koponyás Géza ka­lauz lekapta a kocsi ablakáról a függönyt, s a síró anya lába köré tekerte, hogy ne ázzon át gyenge cipője, aztán ölébe kapta a gyermeket, s az utasokkal együtt gyalog vágtak a viharnak. Nagy- nehezen Székely határában talál­tak egy lakást. Az utasok ott is maradtak, a beteg kicsi és édes­anyja forró tehát kaptak, aztán egy kissé megpihentek. De a kis Pócsi Évike egyre rosszabul lett. Orvosra, gyógy­szerre volt szükség. Koponyás Géza kalauz megint a függönybe göngyölte az egyébként szívbeteg édesanya lá­bát, ismét ölébe kapta a gyer­meket, s újra gyalog vágtak a viharnak. A legközelebbi falu, ahol or­vos és gyógyszertár várta őket, Nyírbogdány volt. De Bogdány hat kilométerre volt még, s a vihar egyre jobban tombolt. Ár­kon, határon, derégik hóban gá­zolt az áldozatkész kalauz ölé­ben a gyermekkel, mögötte a kétségbeesett anyával. Aztán egy nagy árokhoz értek. A kalauz a beteg kisgyermek­kel valahogy áüábplt a mély, be­havazott árkon, de az elgyengült asszony nem tudta követni őket. A kalauz erre lecsavarta a kis betegről a pokrócot, s a pokróc­cá1 húzta magához az anyát. Csurom vizesen, elgyötörtén érkeztek az orvoshoz, Nyírbogdányba, ahol a beteg el­sősegélyt, kísérői pedig meleg ételt, italt kaptak. Az orvos azon­nal telefonált a termelőszövetke­zetbe, s a szövetkezet vontatót küldött a betegért, azzal vitték a kis Évikét és édesanyját a vasútállomásra. El is érték a vo-' Sütik a farsangi pampuskát A több száz éves népszokások közül még ma is megtartják a hagyományos farsangi „pampuskasütést” a bodonyi pa­lóckonyhán. Farsang idején a falubeli menyecskék népvise­letbe öltöznek és így vesznek részt a „pampuskasütés" ünnepségén. 20 munkoegységes mozgalom a baktalórántházi járásban saját baját, ez a gondolat, ez a gyötrö kérdés fészkelte magát a szivekbe. A veszteglő mentőautóban síró anya szorította magahoz súlyos beteg, hathónapos kicsinyét. Va­lamit tenni kellett... Felvették a mentő utasait az autóbuszba, s a viharban tovább­indultak Székely felé. Ott aztán az anyát gyermekével betették egy lakásba, melegbe, amíg a busz visszatér Nyírtétről, ha ad­dig nem kapnak valami jármű­vet, ami valahogy kórházba szál­líthassa anyát és gyermekét. Sajnos, nem akadt semmi jár­mű, az ítéletidőben különben is •lig lehetett közlekedni. A beteg ilvike m*gmt ott ült az autóbuszban az ÉdesanyjávaL Mikor a busz a karambol he­lyére ért vissza, még mindig ott vesztegelt a mentő, sőt akkor már egy taxi is beleszaladt. Meg kellett állni, pedig minden perc késedelem súlyos veszélyt jelen­tett a láztól alig pihegő esöpp- Kgnek. Utasok, gépkocsivezetők rpeg a kalauz, együttes erővel tolták félre a tomboló viharban ax elakadt járműveket, míg az «-utóbusz folytathatta nagyon sür­TANYASl ISKOLA — a vá­rosi embereknek ez a szó ma is azt jelenti: — sivár, fűtet- len teremben, rozzant, szúette padokban foltos térdű és kö­nyökű gyerekek ülnek. A valóság más. A Rozsrét- bokori általános iskolában ép­pen magyar órára toppantunk be. Az új, sárgára festett pa­dokban jól öltözött gyerekek ülnek. Nagy cserépkályha ont­ja a meleget. A falon egymás mellett térképek, szemléltető rajzok. A hetedikesek Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet cí­mű versét tanulják. Két pad­sor figyel, a harmadik csend­ben olvas. — Azok a nyolcadikosok, ná­lunk csak részben osztott osz­tályok vannak. Kevés a tan­terem és öten vagyunk 140 gyerekhez, — világosít fel Jacz- kó Pál igazgató, aki 11 éve ta­nít a tanyán, akárcsak felesé­ge, aki az órát tartja. A taní­tónő szépen hangsúlyozva ol­vassa a költeményt — ki tud­ja összehasonlítani A nép ne­\ rendkívüli időjárás, a nagy ha- vazas kedvezőtlenül befolyásolja a hasznos vadakat. Különösen a fogoly j és a facanallomány került veszélybe, 1 mivel a vastag hótakaró köveik ezté- 1 ben nem tudnak élelemhez jutni. Az őzek, nyulak is veszélyben vannak, mert a hó előlük Is elzárta a táp- ! lálékot. A Megyei Tanács VB. Mezőgazda- . »ági Osztálya és a Magyar Vadászok Országos Szövetsége Szabolcs-Szatmár megyei Választmány Intéző Bizottsága felhívja a megye valamennyi vadász- társaságának vezetőit, valamint kéri a termelőszövetkezetek állami- és er­dőgazdaságok, a gépállomások és más mezőgazdasági intézmények ve­zetőit és dolgozóit, hogy vad etetők készítésével, a szükséges szemes és szálastakarmányokkal védjék a hasz­nos vadállományt. Ilyenkor, amikor a hasznos vadak nehezen jutnak élelemhez, elgyengiil- nek és könnyebben válnak a ragado­zók és a mostoha időjárás áldozatá­vá. Csak úgy lehet elkerülni az líf0.41-es téli nagyarányú hasznos vai elhullást, ha azonnal a szükségletek­nek megfelelően megkezdik a vadak etetésére szolgáló etetők készítését és úgy a régebben elkészített, mint a most elkészítésre váró etetőket a szükségleteknek megfelelően éti atyák szemes és szálas takarmánnyal, kü­lönös gondot fordítanak a vadállo­mány védelmére a ragadozókkal és időjárással szemben. A hasznos vad fontos népgazdasági érdekeket is szolgál. Megyénkből évente átlagban több mint 30 ezer darab lőtt nyulat és mintegy tízezer darab élő nyulat értékesítenek, s ezenkí­vül jelentős mennyiség kerül értéke­sítésre őzből, fogolyból és fácánból. A mezőgazdaságban betöltött hasz­nosságuk és népgazdasági jelentősé­gük tudatában kérjük az illetékese­ket, mindent kövessenek el az elkö­vetkező napokban a hasznos vadak védelme, etetése, gondozása érdeké­ben. Felhívjuk a vadásztársaságok elnö­keinek figyelmét, hogy haladéktala­nul jelentsék a Megyei Tanács VB. Mezőgazdasági Osztályának: az elmúl, vadárzszezonban mennyi hasznos va­dat hoztak terítékre, mennyit értéke­sítettek a MAVAD-on keresztül, mi­ből hány darabot hasznosítottak a vadászok és mennyit értékesit-ttek egyéb úton. Szál- '' .1 vb. Mezőgazdasági Osztálya MA VOSZ Megyei Választmány Intéző Bizottsága Óra a t a tufán vében című verssel? Kezek lendülnek a magasba. Platt Zsuzsi ad értelmes, összefüggő választ. Jeles tanuló, nagyon olvasott — tudom meg óra után. A táblára egymás után kerülnek fel a vázlatpontok. A gyerekek fogalmazzák meg, de a tanító néni természetesen se­gít. Öt perc van hátra az órából. Gyors összefoglaló után a nyol­cadikosokra kerül a sor. Ők József Attila: Csoszogi az öreg suszter című elbeszélését ol­vasták — előre megadott szem­pontok szerint. Gyorsan érté­kelik az olvasmányt. Véget ért az óra. A lakásuk­ba invitál a Jaczkó házaspár. Tágas, szép lakás, csak a vil­lany hiányzik. Nehezen szok­ták meg így villany nélkül, pe­dig már mindketten 11 éve ta­nítanak itt. — Mit lehet csinálni tanítás után? Van mindkettőjüknek elfog­laltsága. Az asszony az iskola- és a népkönyvtárat vezeti. És nagyon élénk itt az úttörő élet. Gyakran van őrsülés, ahol játsz­va tanulnak. A férje a tanyán népművelési ügyvezető is. NAGYON VARJAK a vil­lanyt. Ha bevezetnék, tv-t is vásárolnának, de szórakozni azért így is járnak. Gyakran ülnek motorra és mennek Nyír­egyházára színházba, moziba. Jaczkó Pál még sűrűbben jár a városba, mint a felesége. Az esti egyetemen elsős. Pél­dát vehetnek róla tanítványai. Félévkor kitűnő lett. Takáts Ferenc Ülést tart ma a népfront elnökség Ma a Hazafias Népfront bak­talórántházi járási elnöksége ér­tekezletet tart. Az ülés egyetlen napirendi pontja a veszprémi járás Hazafias Népfrontbizott­ságának mozgalma a 20 munka­egységes mozgalom. Ennek ér- ; dekében a községi népfrontbi- i zottságokhoz körlevelet intéztek, amelyben ismerteti a mozgalom jelentőségét. A mezőgazdasági csúcsmunka időszakban munka­erőhiány van. Hogy ez enyhül­jön, illetve teljes egészében megoldódjon, minden kívülálló dolgozó szerződést köthet a tsz-el, hogy a gazdasági év fo­lyamán 20 munkaegységet dol­gozik le. A világirodalom gyöngyszemei címmel indított az SZMT Mű­velődési Háza egy olyan irodal­mi sorozatot, amelyben a leg­jobb szavalóművészek tolmá­csolják a legszebb műveket Az első előadás február 22-én, csü­törtökön este fél hatkor kezdő­dik a művelődési ház nagyter­mében (Zsdánov u. 24.) Ez lesz Keres Emil előadói estje. Köz­reműködnek: dr. Marssó József és Soltészné Hidasi Sári mű­vésztanárok. Jegyek a művelő­dési ház irodájában elővétel­ben is válthatók 8 és 6 forintos árban. Diákjegy 4 forint Beve- | zetőt mond Kiss Antal, a me­zőgazdasági technikum igazgató- helyettese. (Jjabb gépekkel gazdagodnak Újabb 23 darab erőgépet kap­nak a szántóföldek még tökéle­tesebb megműveléséhez a csen- geri járás termelőszövetkezetei. Ezáltal 1962. végére egy traktor­ra megyénknek ezen a területén 374 katasztrális hold termelőszö­vetkezeti szántóterület esik, míg a megyei átlag erőgépen­ként 427 kát. hold. Lőrincze Lajos Nyíregyházán A TIT irodalmi és nyelvi szakosztálya hat előadásból álló nyelvi ismeretterjesztő sorozatot rendez „Édes anyanyelvűnk” címmel. Az első előadást a Pos­tás Klubban (Szabolcs utca 10.) rendezik február 23-án, pénte­kem délután 5 órakor. Ezt az előadást Lőrincze Lajos, a Szakíró—olvasó találkozó volt Nyírbogdányban A Hazafias Népfront, a kultúr­otthon, az iskola és a földműves­szövetkezet összefogása eredmé­nyeként már három alkalommal redeztek községünkben, Nyírbog- dányban író-olvasó találkozót. A decemberben megrendezett két találkozó szépirodalmi vonatko­zású volt megyei írók részvéte­lével. Február 10-én viszont szakmai, mezőgazdasági kérdések­ről hallhattak érdekességeket fa­lunk termelőszövetkezetének dol­gozói. Ekkor a MÉSZÖV meghí­vására Nyírbogdányba érkezett Fejér Ferenc író, aki igen érté­kes előadást tartott a termelő- szövetkezetek belső életét érintő, javító kérdésekről. Sokan tettek fel kérdéseket, s az író gyakor­lati tapasztalatra épülő nagysze­rű válaszai hatékonyan hozzájá­rulnak községünk dolgozóinak tisztánlátásához. Nagy István iskola igazgató. Nyelvtudományi Intézet neves osztályvezetője tartja. Az elő­adás után a feltett kérdésekre válaszol. Jegyek a TIT titkársá­gon (Zrínyi Ilona u.) válthatók 3—2 forintos árban. Az előadássorozat előadói a magyar nyelvtudomány legjobb szakértői: Deme László, Fábián Pál, Gálái László, Mikessy Sán­dor, Ruzsiczky Éva, Szathmári István. A hat előadásra elővétel­ben kedvezményes bérletek vált­hatók 15, illetve 10 forintért. A MÁTÉSZALKAI járási ta­nács végrehajtó bizottsága a na­pokban tárgyalta a járás földmű­vesszövetkezeteinek kulturális te­vékenységét. Külön foglalkozott az ismeretterjesztő munkával és külön öntevékeny művészeti együttesek tevékenységével. 5 KLLET-MAGYARORSZÁG natot, s Évikéék eljutottak a kórházba. Sajnos, a betegen már a kór­házban sem tudtak segíteni. Évi-' ke szombaton meghalt. Azonban Koponyás Géza kalauz és társai emberségből kitűnően vizsgáztak. Győri Illés György Védjük, etessük a hasznos vadakat!

Next

/
Thumbnails
Contents