Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-18 / 14. szám

Szezonnyiiás — Termelési eredmények — A négy lábú kacsa a Kisvárdai Baromfikeltető A Hornoson találkozhatunk ilyesmivel. így van ez a kisvárdai keltetőben is. Az évente több százezres tömeg­ben előbúvó csibék és kacsák kö­zött vannak egészen furcsa lé­nyek is, alfélé csodabogarak. IVéhánr „cMMÍabogár* Az állomás vezetője is össkc- gyűjtött már az ilyenekből egy kollekciót — spirituszban tartó­sítva. Megtalálható itt a három­lábú csirke, a négylábú kacsa, a „mákos-csibe", amelynek a pe- helyszőrzete — valamilyen elem­hiány következtében — olyan, mintha a csibe teste fekete mák­kal lenne bepötyögtetve. Ez a furcsa gyűjtemény különö­sen nagy örömére szolgál az üze­met látogató, politechnikai okta­tásban részt vevő ifjúságnak. <S. A.) I A Kisvárdai Baromfikeltető Ál­lomáson ezekben a napokban még nem nagy a mozgás: a szezon kezdeténél tartanak. Mint a Ítél­tető állomás vezetője elmondotta, két „rövidturnus” tojást raktak be a gépbe, összesein nyolcezer darabot, amelyekből az első két­ezer csibét január 25-re várják a jékei Szabad Föld Tsz-ben, ahol már megtették az előkészületekét a csibék fogadására. Megkétszereződik a termelés? A kisvárdai állomás 1960-ban kezdte meg a működését. Jelen­leg 12 darab tizezres gépük van, s ha a tervtárgyalások sikerrel járnak, 1963 januárjában újabb 12 géppel nő meg a keltetőkapa- cttás. Az üzemben 1960-ban 521 ezer, 1961-ben 669 ezer darab barom­fit (úgynevezett csibeegységre át­számítva) keltettek ki. A dolgo­zók szakmai hozzáértésének a gyarapodása eredményeként ál­landóan javul a kelési,arány. Ta­valy 19 százalékkal vettek több tojást mint előző évben, s ezzel szemben 28 százalékkal több ba­romfi kelt ki mint 1960-ban. Kü­lönösen kiemelkedő a libakelte­tésnél az arány: az előző évihez viszonyítva két és félszer több kislibát keltettek ki 1961-ben ugyanannyi tojásból. A természet — nem törvénysze­rűen — elvétve mindig produkál valami rendellenességet az élők világában. Ha egy helyen, nagy tömegben tanúi vagyunk az új életek születésének, szinte sűrítve * 10 Falelemekből lakások | ■' A lakóházak építkezései ko- rabban egy évnél is tovább el­■ ■ húzódtak és ezért írta elő a má- \\ sodik ötéves terv, hogy 1965-re • 1 az 1960. évinek a felére, mint­' egy 7 hónapra kell csökkenteni j ■ ■ az építési időt. Az idén már \ J sok intézkedéssel készítette elő i > ennek a feladatnak a megoidá- ! ] sát az Építésügyi Minisztérium • ■ A falazás meggyorsítására je- |; lentősen kiterjesztik a korsze­■ i rű falelemek, épületszerkezetek ] | felhaszlását. Több mint 6 ezer .. lakást építenek fel ebben az ;! évben közép- és nagyblokkos ., elemekből, panelekből, valamin! ; | kohóhabsalak-betonból öntött ,. falakkal. így a múlt évi tíz he- j | iyett már húsz városban adnak . ! át korszerű épületszerkezetekből ■ ’ összeszerelt lakásokat. ■ I Megyénkbe látogat a Szovjet Híradó ! főszerkesztője és munkatársa i i A Magyar-Szovjet Baráti Tar- ,, saság megyei elnökségének meg- 11 hívására ma megyénkbe érke- \' zik Alekszej Korzin, a Szovjet ■ i Híradó főszerkesztője és Akimov , i Jurij, a lap munkatársa. A ven- '' dégeket Nyíregyházán az !! MSZBT megyei vezetői fogad­• ■ ják, délután felkeresik a csen- !! geri járási pártbizottságot, este ;• pedig Komlódtótfaluban a Szov- !! jet Híradó című folyóiratból v rendezett ankéten vesznek részt Térképes lavór, csendéletes fazék Afrikának Szakszervezeti választások a mezőgazdasági üzemekben A mezőgazdasági üzemekben ^ * a következő hetekben, hónapokban újraválasztják a szakszervezeti szerveket, A MEDOSZ megyei bizottsága in­tézkedési terve szerint az első időszakban a bizalmiakat, majd a munkahelyi bizottságokat, s végül — eke március 14-ig — a szakszervezeti bizottságokat ás újjáválasztják. Ez a „háromlépcsős” válasz­tás igen nagy feladat elé állít­ja az üzemi alapszervezeteket. E széleskörű tevékenység azon­ban nemcsak nagy munka, ha­nem egv lehetőség is a szerve­zeti élet fellendítésére. Az elő­készítés idején, amikor minden egyes szervezeti munkással kü- lön-külön beszélgetnek. széle­sedjen tovább a szakszervezeti demokrácia, tájékozottabbak le­gyenek a tagok a jogaikról, kö­telességeikről és nem utolsó sorban tovább szélesedjék a párt és a tömegek kapcsolata. Az újraválasztások előkészí­tése már a múlt negyedévben megkezdődött, amikor az októ­beri taggyűléseken megválasz­tották a jelölő bizottságokat. A jelölő bizottságoknak — amikor a szakszervezeti tagokkal be­szélgetnek — kettős feladatuk van: ismertetni a szakszervezeti bizottság eddigi tevékenységét, tájékoztatni a tagságot a fel­adataikról, de ugyanakkor vé­leményt is gyűjtenek tőlük az egész szakszervezeti munkával kapcsolatosan és az egyes szb- tagokra vonatkozóan is. Nyomatékosan hívják fel a tagság figyelmét, hogy a vá­lasztandó személyek politikai­lag, szakmailag és erkölcsileg is a legmegfelelőbbek legyenek. A vezetésben nagyobb teret kell biztosítani a nőknek, if­jaknak. Erre különösen legye­nek tekintettel egyes reszortok betöltésénél. A legutóbbi vá­lasztásoknál kultúrfelelősnek több helyen olyan személyt vá­lasztottak, aki ezt a munkát nem ismerte, képessége sem volt hozzá, hogy az üzemben eleven kultúréletet teremtsen. A jelölő bizottságok a jelöltek névsorát — a még szélesebb demokratizmus biztosítása érde­kében — a választás előtt 10— 15 nappal a dolgozók által jól megközelíthető helyre függés/-1 szék ki. A bizalmiak választása már most a legközelebbi na­pokban megtörténik. A szak­szervezeti csoportok és azok ve­zetői, a bizalmiak mozgalmi életünknek igen fontos bázisai. Itt találkozik a felsőbb vezetés az élettel, itt dől el egy-egy határozat, intézkedés sorsa, itt termeinek az emberek, itt for­málódnak a vélemények, itt születnek a versenyek és itt hajtják végié. A szakszerveze­ti bizottságoknak különös gon­dot kell fordítaniok a csopor­tok munkájára, a bizalmiak vá­lasztására. Egy-egy kis mun­kaközösségnek a legrátermet­tebb ember legyen a bizalmi­ja, aki példamutató a maga­tartásban, munkában, ismeri a Vendeleteket, szeretik a mun­katársai, vagyis ténylegesen ve­zetője lehet annak a kis cso­portnak. Például a gyulatanyai, kemecsei, nyírmadai állami gaz­daságokban, ahol rendszeresen tájékoztatják a bizalmiakat, meg­tartják a csoportmegbeszélése­ket ez az egész üzem életére kedvező hatással van. A választások után a veze­tőség különös gondot fordítson a bizalmiak nevelésére, igen fontos az új bizalmiakkal való foglalkozás. A bizalmiak legye­nek az elsőszámú szószólói a dolgozóknak a munkabér és szociális kérdésekben, de ók szorgalmazzák a tervek telje­sítését, a munkaversenyt, a tár­sadalmi tulajdon védelmét, az újító mozgalmat ós a dolgo­zók műveltségének fokozását iá. bből a néhány felvetett gondolatból is latsak, hogy milyen nagy feladatok állnak a szakszervezetek előtt. A párt- és gazdasági vezetők­kel vaió jó együttműködésben azonban a legnehezebb felada­tot is jól megoldhatják, össze­hangolt, tervszerű munkára van szükség, és akkor minden bizonnyal e választások idején újra nagyot lépünk előre a szakszervezeti élet fellendítése tétén. Babolcsi Pál megyei titkár JCupaeak tarkítják újból Nyíregyháza belvá­rosát. A városi tanács impozáns épülete előtt épp úgy megtalálhatók mint a Kossuth tér mind a négy sár. kán, a járdák mellett, az úttest szé­lén. Formájukat tekintve, csinos kis kupacok, mondhatnók festeni sem lehetne náluk „tökéletesebbet”. Őszintén szólva, már aggódtunk, hogy a téli .napokon túlságosan egyhangú lesz a belvárosunk, — de tévedtünk. Teletűzdelték a kör­nyéket jópofa kis kupacokkal, gon­dolván, ezek majd javítanak a tér összképén, ami az óriáspálmák hi­ányában a „szürkiilési folyamat” áldozata. Csak az a bibis a dologban, hogy ezeknek a fincsi kis kupacoknak semmi keresnivalójuk nem volna a város szivében. Hogy miért vannak mégis ott? - Ez az amit mi sem tudunk. Egykoron még hócsomók voltak ezek a belvárosi domborula­tok, — ma már azonban csak a szemetes, sáros dúcok. Mér tessék megbocsátani: miért nem lehet ezeket a dombocskákat egy teherautón kifuvarozni a város­ból? Vagy talán azt gondolják, mi lesz velünk „tél víz” idején sár- dtieok nélkül. ..? 3 A Budafoki Zománcárugyár az elmúlt évben több, mint 800 ezer különféle zománcedényt szállított a világ csak­nem minden tájára. Megrendelőik között szerepel Afrika, Dél-Amerika, s Ázsia több állama is. Néhány megrendelés szinte a furcsaság határát érintette. Afrikába olyan mosdó­tálakat kellett szállítani, amelyeken térképek és egyéb szem­léltető díszlet, a főzőedényeket pedig a megrendelők kíván­ságára csendélettel ékesítették. Hídvégi Ferenc tervező ipar­művész és Czövek Teréz az Afrikának készülő zománc- árukat: ellenőrzik. Felhívás ! 1962. február elején állattenyésztési tagozatú felsőfokú mezőgadasági tech­nikumi levelező oktatás indul Deb- reeen-Pallagon. Tanulmányi. idő három év. A felvétel feltételei: 25—40 éves kor­határ. 5 éves szakmai gyakorlat, érettségi bizonyítvány, munkahelyi javaslat. A felső felvételi korhatár alól az FM felmentést adhat. A jelentkezési lapot iskolánktól kell Igényelni, melyre 30 forintos okmány- bélyeget: kell ragasztani, s az alábbi mellékletekkel ellátni: Érettségi bizonyítvány (technikusi oklevél). Születési anyakönyvi kivonat, önéletrajz, Munkahelyi javaslat. Jelentkezési határidő: 1962 január 2«. A felvételi vizsgát január végén tartjuk. Azok az élvtársak, akik érettségi­vel nem rendelkeznek, de szakmun­kás bizonyítványuk van és egyébként az egyéb feltételeknek megfelelnek, szintén jelentkezhetnek. Ezek űz elv­társak előzőleg felsőfokú mezőgazda- sági technikumi előkészítőre nyernek felvételt (hathónap). Az ölőkészítő tanfolyamon részt vettek tanulmányaikat 1963. január­jában kezdik: meg. Ezen elvtársak részére a felvételi vizsgá az előkészítő tanfolyam sike­res befejezése után . hat hét múlva lesz. A TUZEP „lesi" a vevőket, de~. még hőséggel van tüzelő a pincékben Helyzetjelentés a fítiési »/.c/on „műsodik félidcjcpef“ „Már hajnalban sorbaálltam s 10 óra felé az orrom előtt jelen­tették ki, hogy nincs berentei, sem brikett. Mivel fűtsek mond­ják meg?” Ezek a sorok abból a levélből valók, amelyhez hasonló több ér­kezett be szerkesztőcségünkbe, — egy évvel ezelőtt. Most viszont nem jönnek a levelek, nem pa­naszkodnak a nyíregyháziak. Ér­deklődésünkre a TÜZÉP-nél el­mondották: — Csendes napok múlnak el egymás után a nyíregyházi nagytelepünkön. Sőt „túl" csen­des napok. Mi azonban nem cso­dálkozunk ezen, hiszen tudjuk, hogy a íüté&i szezon második harmadának végén is elegendő tüzelő van még a lakóházak alat­ti pincékben, nem hidegek a szo­bák. Eme a fűtési szezonra példát­lanul sok SZOT tüzelőutalványt váltottak be a megye lakói. Míg 1960-ban 26 ezer darab 400 fo­rintos, előnyeiről közismert utal­ványra adták ki a tüzelőt, addig ez a szám 1961-ben száz híjával eléri a 30 ezret. Ha csupán Nyíregyháza tét tü­zelőadagját tekintjük is, megálla­píthatjuk, hogy ezen a télen nem okoz gondot a megyeszékhely la­kóinak a fűtés, s megértjük azt is, hogy miért nincs a korábbi évekhez hasonló tülekedés jelen­leg a TÜZÉP-telepeken. Csak Nyíregyházára 51 és félezer má­zsa tűzifa, 316 ezer mázsa szén, 51 ezer mázsa lignit, és 57 ezer mázsa brikett jutott. 1961-ben már többen élőre gondoskodtak téli tüzelőjükről; volt aki már a második-harmadik negyedévben beszerezte a szükséges ía és .«ón­mennyiséget. Már túl vagyunk a fűtési idény „félidején", s józan számítás sze­rint sokkal kevesebb tüzelőre lesz szükség a tél hátralévő idejében, mint amennyi eddig kellett, — ennek ellenére a TÜZÉP készen­létben van az esetleges meglepe­tésekre is. Január első napján — azóta nem fogyott jelentékeny mennyiség — az alábbi készletek voltak a nagy telepen: 264 tonna tűzifa,, 5680 tonna szén, 3742 ton­na lignit és 367 tonna brikett Illetékesek közlése szerint a kö­zelmúlt napokban minden tüzelő- íélesegből jelentékeny mennyiség; érkezett. i A TÜZEP-re már nincs panasz. — reméljük az időjárásra sem lesz. —fyal.

Next

/
Thumbnails
Contents