Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-16 / 12. szám
Innen—onnan NYOLC-NYOLC különböző témájú előadással természettudományi előadásokat szerveztek a Nyíregyházi Asztalos-, és Porcsalmai Vegyes KTSZ-ekben. ★ A TERMÉSZETBARÁTOK SZÖVETSÉGE segítségével és irányításával a megyében is megalakul a természetjáró szakosztály. Kellő számú jelentkező esetén a szakosztály már tavasszal megkezdi működését. Jelentkezni lehet a Nyíregyházi Szövetkezeti Bizottságnál , ★ A NYÍRBÁTORI Cipész KTSZ ebben az évben már két cipőjavító részleget nyitott a lakosság jobb ellátása érdekében. Az egyik Nyífderzsen, a másik Aporlige- ten működik. ★ A HVDSZ KISZÖV alapszervezetében január 20-án kezdődnek a szakszervezeti bizalmi választások, majd ezt követően februárban tartják meg a vezetőségválasztó taggyűlést.-*■ RÁDIÓJAVÍTÖ RÉSZLEGET nyitott és köszörűs, kárpitos, üvegező valamint képkeretező részlegek felállítását tervezi Kisvárdán az Építőipari KTSZ. ★ A MÁSODIK ÖTÉVES TERV végére 205 százalékkal növelik Nyíregyházán a javító-szolgáltató tevékenységet a kisipari szövetkezetek. ★ A KISZÖV a közeljövőben rendszeres ellenőrzéssel vizsgálja felül a szövetkezeteknél alkalmazott árazásokat. A hiányosságok elkövetőit felelősségre vonják. ★ HARMINC DARAB zsaluleveles perlitelemekböl összeállítható zcldségelárusító pavilon elkészítésére kapott megrendelést az ország különböző részéből a Nagy- kállói Épületszerelő- és Karbantartó KTSZ. A megrendelésen már dolgoznak. furcsaságok Tovább fejlődnek Nyíregyháza klsz-ci (jj telephelyek — 150 százalékos feli «fás — I j szolgállátó részlegek vidéken Nyíregyházán tíz kisipari szövetkezet biztosítja a helyi lakosság javító-szolgáltató szükségleteinek kielégítését. Ezt az egyes szövetkezetek profiljának megfelelően, az állami és tanácsi ipari vállalatokkal való koordinációvá! igyekeznek megoldani. Nagyobb fejlődés mutatkozik már ez évben az Építőipari KTSZ-nél. A tervezés szerint 1960-hoz viszonyítva tízszeresére emelik a lakossági igények kielégítését. Ugyanakkor biztosítani fogják, hogy a magánszemélyek részére történő építkezéseknél gyorsabb és olcsóbb legyen a munka. Ezt nagyarányú gépesítéssel akarják megoldani. A szövetkezet öt éves tervében szerepel többek között Nyíregyházán ötmillió forint értékű sorház építése a lakosság részére Ehhez a munkához már segítséget nyújtanak a Nagykállói-, és a Nagyhalászi Építőipari KTSZ-ek is. A Vas- és Fémipari KTSZ a motorkerékpár, kerékpár, háztartási gépek, varrógépek és lakatosipari szakmákban lógja nagyobb arányban kifejleszteni javítószolgáltató hálózatát. A Vegyes Szerelő KTSZ-nél elsősorban a villamos-gépipari tevékenységnél fokozzák az ellátást. A Cipész KTSZ — a jelenlegi export tevékenység megtartása mellett — szintén a javítás-szól- gáltatás területén bővíti a hálófoto-műterem nyílik Tiszavasváriban, ezenkívül Vásárosnamény és Nyírbátor is kap fényképészrészleget. Tovább fejleszti hálózatát a Fodrász KTSZ is. A második ötéves terv során előreláthatóan összesen hat részleggel bővül a szövetkezet, mintegy 7—800 ezer forint beruházással. A városban kozmetikai részleg, vidéken fodrászrészleg felállítása szerepel a tervben. Távolabbi tervek szerint új telephelyet kap 1963-ban a Vas- és Fémipari KTSZ, mintegy kétmillió forint beruházással. Ez megoldaná az Asztalosipari KTSZ5 túlzsúfoltságát, mert az így felszabaduló helyiségeket ők kap-] nák meg. amj a termelés felfutását eredményezné. Ugyanakkor« nagyobb szervezettséggé! csökkentenék a javítási árakat is gezési. üvegcsiszolási. lükörkészí- tési, képkeretezési, valamint kár- j pitosi javító-szolgálati tevékenységét mintegy 150 százalékkal tud-] ná fejleszteni. Az 1962. évi tervleladatokról Új kezdeményezés A megye kisipari szövetkezetei egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek a szolgáltatási rendszer további bővítésére. Ennek ellenére is előfordul még, hogy — különösen a csekély létszámú községekben — nem tudnak megfelelő szolgáltatási részleget felállítani. Ezen most úgy igyekeznek segíteni, hogy a helyi földművesszövetkezetek közreműködésével felvevőhelyeket létesítenek. A felvevőhelyek elsősorban a íontosaob területekre — cipőjavitásra. építkezések kivitelezésére — tériednek majd ki. El akarják érni. hogy a háromezer lakoson aluli községekben is biztosítsák a lakosság ilyen irányú kielégítését. Guti Sándor ajándéka Két éve köti már a betegség az ágyhoz Guti Sándort, a Nyírbátori Asztalosipari KTSZ 68 éves tagját, aki azelőtt éjjeliőrként dolgozott a szövetkezetben. A hosszas betegség nehéz anyagi körülményeket okozott a feleségét is eltartó Guti Sándor bácsinak. Karácsony előtt a munka és szociális bizottság javaslatára, gyűjtést rendeztek az idős szövetkezeti dolgozó megsegítésére. A fizetés napján kivétel nélkül mindenki hozzájárult az akció sikeréhez és több mint nyolcszáz forint gyűlt össze. A pénzt még az ünnep előtt á tadták döfi Sándornak. A kisipari termelőszövetke- zetek 1962. évi tervjóváhagyása most van folyamatban. A tervteladatokból kitűnik, hogy a kisipari termelőszövetkezetek elsődleges feladata a közvetlen lakosság részéről jelentkező igények maradéktalan kielégítése. Az elmúlt évben még igen sok szövetkezet végzett árutermelést, de rriert nem voltak termelékenyek, igen magas önköltséggel termeltek, ez évben már nem termelhetnek a belkereskedelem részére. Ilyen például a Nyírbátori Cipész, a Vásárosnaményi Cipész és még egy néhány szövetkezet, amelyek azon túlmenően, hogy magas önköltséggel termeltek, a termékeik minősége sem volt megfelelő. A bőrruházati szövetkezetek '' közül a nyíregyházi, raka- mazi és a vencsellői szövetkezetek a múlt évihez viszonyítva nagyobb mennyiségben ez évben >s döntően exportra termelnek. Ez azt igazolja, hogy termékeik minősége megfelelő. A bőrruházati szövetkezetek közül jó eredményt ért el a Nagykállói Cipész. Szövetkezet is. Ez évben is jelentős mértékben termelnek a belkereskedelem részére. A szövetkezetek vezetői mindent el keli, hogy kövessenek annak érdekében, hogy a termelékenység és a minőség még tovább növekedjen, mert ezen a téren még vannak hiányosságok. A termelékenységet a munka ésszerű megszervezésével, a munkafegyelem megszilárdításával, a munkaidő jobb kihasználásával nagy mértékben lehet növelni, míg a minőséget a technológiai követelmények fokozott érvényesítésével kell fokozni. Azok a szövetkezeti vezehr akik ez évtől kezdve árutermelést csak közvetlenül a lakosság részére végeznek, fő feladatuknak kell hogy tekintsék a választék bővítését, a minőség növelését. Jelentős mértékben kell növelni közvetlenül a lakosság részére végzendő építőipari tevékenységet is. Az elmúlt évhez viszonyítva ezt a tevékenységet 60 százalékkal kell növelni. Ezt a feladatot szövetkezeteink csak akkor tudják megoldani, ha ez évben nagyobb gondot fordítanak a munka minőségére, a költség- vetés összeállítására, a ténylegesen végzett munka felmérésére, a számlázásra. Az elmúlt évben ezen túlmenően igen sok panasz volt azért, mert a szövetkezetek dolgozói nem a legudvariasabban bánlaki az építtetővel. Ezeket a hiányosságokat is meg kell szüntetni, alamennyi szövetkezeti vezetőnek törekedni kell arra, hogy csak annyi létszámot foglalkoztassanak, amennyi a tery- feladatok megoldásához feltétlenül szükségesek. A feladatok megoldásában támaszkodni kell a szövetkezeti dolgozókra, figyelembe kell venni javaslataikat. Jó munkakapcsolatot kell kialakítani a helyi pártszervezetekkel, és tanácsokkal az előttük álló feladatok maradéktalan megoldása érdekében. Kékesi Béla terv és munkaügyi csop. vezető. A szövetkezeti összefogás példaképe NEM VOLT KÖNNYŰ DOLGA a Nagykállói Fém- és Faipari Szövetkezet tavaly áprilisban megválasztott új vezetőségének. Különösen Szabó Károlynak, az új elnöknek. A régi vezetőség gyengesége nemcsak hogy nem tudta kollektíván összetartani a tagsá- siot, hanem egyre romlott a szövetkezet gazdasági helyzete is. Az új vezetőség első feladatának a szövetkezeti szellem kialakítását és a gazdasági helvzet megszilárdítását tűzte ki célul, amit aránylag rövid idő alatt sikerült is elérni. Amikor látták, hogy a szövetkezet tagsága összefogva. a saját erejéből többit- is képes, az elnök javaslatára a tagság maga vállalkozott arra, hogy új műhely házat építenek. Igaz, a sok utána való járás miatt az alaplerakást csak ok- . bér közepén kezdhették meg, de ettől a naptól kezdve nagy ütemben megindult a társadalmi I munka. A KISZÖV beruházási! hitellel is segítette a példamutató« vállalkozást, amelyet minden más« szerv bevonása nélkül, az összes szövetkezeti tagság bevonásával 1 valósítottak meg. Élenjártak aj munkában: Czirják Gergely, Ma-J gyár Ferenc. Jelentős Miklós, Tol-! di László, Béréi Gyula és Orosz Ferenc. December elején a lakatos részleg már be is költözött az ú l üzemházba, s még a munka is jobban megy azóta a maguk készítette, tágas, tiszta műhelyben. A nyilvántartás szerint a tagok 2640 órát dolgozak társadalmi munkában, melynek értéke 54. ezer forint. ; Végre megoldódott egy éveken keresztül vajúdó probléma, bizonyítva azt, hogy van erő a szőve! kezesben ha szívvel lélekkel egyetértve, összefogva dolgoznak.i A VASÁRQSNAMÉNYI CIPÉSZ KTSZ 1962. évi tervjavaslatában 800 ezer forint értékű készterméket irányoztak elő. Ebből méretes tevékenység (lakossági) ugyancsak 800 ezer forint. Emellett azért még mindig jut a Belkernek is egymillió 324 ezer forint. Boldog lehet az a szövetkezel, ahol ilyen csodákra képesek » vezetők, a tervezők... A TERMELŐ- ÉS ÖSSZLÉT- SZÁMOT a szövetkezeteknek az 1961. december 31-i átlapolnak megfelelően kelletL jelenteni. Egy pár ktsz azzal az indokolással jelentett nemlegest, hogv december 31-e vasárnap volt. Van humoruk! AZ 1961. DECEMBER havi munkabér jelentésnél egyetlen szövetkezet részéről sem fordult elő késés. Tíz év alatt először! Ki tagadhatja, hogy nem fejlődünk? AIéhány szó a tanulóképzésről A megyében 49 kisipari sző- vetkezetnél van jelenleg ipari tanulóképzés. Közülük négyben — a Nyíregyházi Cipész-, a Nagykállói Cipész-, a Rakamazi Vegyes-, és legújabban a Nyíregyházi Fodrász KTSz-ben — van tanműhelyi oktatás. K négy szövetkezetben úgy a szakmai, mint a politikai, valamint az elméleti oktatások megfelelőek. Különösen jók ez eredmények a Nyíregyházi Cipész Kisipari Szövetkezetnél, ahol az ipari tanuló oktató havonta meglátogatja az Ipari Tanuló Intézetet, ahol tájékozódik a tanulók iskolai eredményeiről és magatartásáról. Ennek alapján — szintén havonta — tájékoztatja a tanulók szüleit gyermekeik tanulásáról és előrehaladásáról. A tanulók munkáiból esetenként kiállítást is rendez, amit a szülőknek is bemutatnak. Nem mondható el ugyanez a Nagykállói-, Rakamazi-, Vencsellői Cipész-, valamint a Nyíregyházi Asztalos-, és Festő Kisipari Szövetkezetekről. Egyes szövetkezeteknél — mint péjdául az Űjfehértöi-, Ibrányi, Baktalórántházi Vegyes KTSz-eknél — sem szerszámmal. sem munkapaddal nem látják el kellőképpen az ■ipari tanulókat. Ezeknél a szövetkezeteknél az önálló munkáról beszélni sem lehel. Ugyancsak elhanyagolják itt és még számos helyen az elméleti és politikai oktatást is, sőt küldöncként, vagy éppen segédmunkásként foglalkoztatják a tanulókat. J-Fosszasan lehetne még felsorolni azokat a szabálytalanságokat, amelyeket jó pár szövetkezetben elkövetnek a tanulók rovására. S mindezek elsősorban abból adódnak, hogy a vezetőség nem tanulmányozza az ipari tanulókra és oktatóikra vonatkozó rendeleieket és ennek hiányában intézkednek. Ezekben a szövetkezetekben nem számolnak azzal, hogy ennek a felelőtlen nemtörődömségnek az egész szövetkezet tagsága kárát vallja majd. Vajon hogyan gondolják megoldani a jövő szakmunkás-ulánpótlásl? zatát, különösen a külterületen.! így elsősorban Borbányán, a Ság- vári telepen, a Szabadság tele- j pen, Sóstóhegyen és Kemecsén. | Kemecsén már az első negyedévben megnyitják a javító rész- : leget. A Fényképész Szövetkezet ví- j déken fejleszti a hálózatot. Egyrészt új részlegek felállításával.! másrészt kisebb vidéki részlegek beolvasztásával. A napokban | Ugyanakkor az Asztalosipari KTSZ felszabaduló helyiségeit a Kárpitos és Üveges KTSZ kapná meg. Ez azt eredményezné, hogy a szövetkezet lakossági üve6
