Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-14 / 11. szám

i a világ körül -fc riporter szemmel a világ körül riporter szemmel a világ körül Az 0 milükért millióknak kellett meghalni! »62. január 14. vasárnap. Névnap: BÖDOG Hétfőn: LÓRÁNT A NAP ESEMÉNYEI: 1875. Született Albert Schweit zer, Nobel-békedíjas svájci orvos, zeneszerző, orgonaművész, író. 1900. Született Barcsay Jenő fes­tőművész, művészeti író. 1817. Meghalt Pierre Monsigny francia zeneszerző. A hétfői nap eseményei: 1622. Született J. B. P. Moliere francia vigjátékíró. 1812. Született Peter Ch. Asb- jőrnsen norvég író és természet- búvár. * BÖKI KARTÁRS. ae talán a megye egyetlen tele­vízió nézője sem örül annak, hogy a tokaji adó igyekszik vál­tozatossá tenni a műsorokat az­zal, hogy hol a hang rossz, hol meg a kép, hol pedig mind a kettő. A nézők nem magyará­zatot várnak, hanem kifogástalan vételt, mert ugyanúgy ötven fo­rintot fizetnek havonta, mint azok, akik szerencsés körzetben elvezhetik a műsorokat. Vagy talán az adófizetésnél is lehet üzemzavart jelenteni? SZÁZÖTVENEZER forintot tor­ait az idén könyvvásárlásra a nyíregyházi Móriez Zsigmond Mű­velődési Házban működő szak­szervezeti könyvtár. Tizenkétezer kötetnyi állományukat jelentősen gyarapíthatják az idén. Tavaly 110 ezer forintot fordítottak könyvvásárlásra. * .NYÍRBÁTORI TIT előadókat is bevonnak a nyírbátori járás is­meretterjesztő munkájába. Pénte­ken például Nyírbogában, Nyírgel- sén és Nyírmihálydiban dr. Raj­tik Jenő járási tisztiorvos, dr. Székely József járásbíró és Balogh József agrármérnök, járási tanács elnökhelyettes tartott előadást, a népbetegségekről, illetve a tsz ta­gok jogairól, a legújabb mezőgaz­dasági eljárásokról. ★ A NYÍREGYHÁZI RÁDIÓ MŰSORA Vasárnap: Dunajevszkij: Aranyvölgy. Részletek az operettből. — Be­szél a múlt. (Szabolcs megye történelmi emlékeiből.) — Régi magyar muzsika — Táj — táj- művészet. Beszélgetés debreceni képzőművészekkel. — Kodály: Mátrai képek. Hétfő: Hírek, tudósítások. — Részle­tek Áginé, Bocskay Ibolya dal­estjéből. — Hajdúsági Hangos Űjság. — Sárdy János énekel. — Készülődés Nagykállóba. — Tánc­csárdás. VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS va­sárnap estig: felhőátvonulások, több felé kisebb eső, a hegyeken havaseső vagy kisebb havazás. Mérsékelt, időnként élénk dél­nyugati, nyugati, északnyugati szél. kelet-m agyakorszag a Magjai Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szatmár megyei Dizottsága és a Megyei Tanács lapja. Felelßs szerkesztő: Bálint Lajos. Kiadja s Kelet-Magyarország Lap­kiadó Vállalat, felelős kladö: Farkas MI. Szerkesztőség: Nyíregyhaza, Sztálin tér íl. Tel: 16-70. 16-71. 16-72. Kiadóhivatal. Nyíregyháza. Zsdánov u. 1 Tel: 30-00 Beküldött kéziratot nem örzünk neeg és nem adunk vissza. Terjeszti a Magyar Posta. Befizet­hető a helyi oosta hivataloknál és kézbesítőknél Szabolcs-Szatmár megyei Nyomda­ipari Vállalat. Nyíregyháza, Oóeaa Győgy a. 8. 10 Az 1870—71-es farneia—porosz háború 5 milliárd aranyfrankot és Lotharingia ércbányáit jövedel­mezte a Rurh-vidék urai számára. A katonák százezrei a német im­perializmus megteremtéséért ál­dozták életüket és vérüket. Az 1914—18-as első világháború a vi­lág újrafelosztásáért folyt. A né­met iparmágnások vagyonának gyarapítása érdekében ebben a háborúban 8 millió 732 ezer em­ber pusztult el a csatatereken. — 1939-ben a második világháború kirobbantására azért volt szüksé­ge a német nagytőkének, hogy árui részére újabb piacokat, gyá­rai résziére nyersanyagbázisokat biztosítson. Az „élettér” megte­remtéséért 27 millió katonának kellett meghalnia, közöttük 5 és félmillió németnek. És a Ruhr- vidék urai mindhárom háborúból „győztesként” kerültek ki, mind­három háborúban megsokszoroz­ták millióikat­A Kiilii'-vidél* urai Mikor Krupp Alfréd 1907-ben megszületett, apja az „ágyuk!rály' a Ruhr-vidéken már mintegy 233 millió aranymárkát kitevő va­gyonnal rendelkezett. Ennek a va­gyonnak az örököseként kezdte meg az ifjabb Krupp fényes pá­lyafutását Az ő igazi ugródesz­kája tulajdonképpen II. Vilmos császár volt, akinek a szerepét a Krupp-család életében 15 évvel később Adolf Hitler vette át. Hermann Röchling két világhá­ború fönyertese volt Ma a nyu­gatnémet hadsereg egyik legna­gyobb szállítója és egyúttal a NATO-hadseregeknek is egyik fő szállítója. Fritz Thyssen annak idején nagy szolgálatokat tett Hitlernek, ő tel­te ugyanis ipari körökben szalon­képessé a náci vezért pályája kez­detén. Már 1923-ban ő pénzelte a német nemzeti szocialista pártot és 1945-ben kereken 200 millió márka vagyonnal rendelkezett. Robert Pferdmenges, a kölni bankház tulajdonosa a második világháború alatt, a nácik legfőbb gazdasági tanácsadója és vezér­alakja volt. A háború minden évében egymillió aranymárkát ke­resett. Ma Adenauer kebelba­rátja. Hermann Josef Abs, a „Szent Sír Lovagkereszt'’ tulajdonosa és a Német Bank igazgatója a múlt­ban is és jelenleg is a Ruhr-vi- dóki iparmágnások egyik fő erős­sége és fő részvényese. Friedrich Flick minden erejével segítette Hitlert a kulisszák mö­gött. Üzelmeit igyekezett a leg­nagyobb titokban végezni, azok a háború után azonban mégis nap­fényre kerültek. 1932-ben Flick 950 ezer márkát ajánlott lel a Német Nemzeti Szocialista Párt­nak. Ma a német imperialista tö­rekvések egyik fő szószólója. Ezek az urak tartják kezükben a nyugatnémet hadiipart nap­jainkban. Apáik és nagyapáik vér­rel szerezték meg az első millió­kat és ők hűen követik az 6 pél­dájukat. Miután a „Szén és az Acél ’ urad 1933-tól kezdődőleg minden, az ál­lamnak szállított szén tonnája után 5 pfennig haszonrészesedést ajánlottak fel a német nemzeti szocialista pártnak, a párt prog­ramja egy új paragrafussal bő­vült: „A nemzeti szocializmus az ország legnagyobb iparvállalatait, ameddig azok magántulajdonban maradnak (mi itt a Knappokra Mannesmanokra, Thyssenekre gondolunk), semmi esetre sem fog­ja hátrányos helyzetbe hozni, juttattak a Ruhr-vidék urainak. A „Göring-konszem” ebből a zsákmányból a saját maga szá­mára foglalta le a gazdag felső- sziléziai szénbányákat Königshüt­te és Laurahütte helységekben, valamint ezenkívül még számos gyárat is. 1940-ben az I. G. Far­ben üzemek igazgatója, Schmutz- ler személyesen kérte Funk biro­és halál a hómezőkön. vágj' allami tulajdonként kezel­ni.” 1940-ben pedig Hitler Her­mann Röchlinget „a francia Lo- tharingia. Maas és Mosel provin­ciák vas- és acéliparának vezé­révé” nevezte ki. Az ő évi tiszta jövedelme így egy év alatt meg­duplázódott. Nem sokkal később Gőring marsall a keleten meghó­dított területeken berendezett egy gazdasági hivatalt, amely a len­gyel és a szovjet gyárakat és üze­meket irányította, illetve osztotta szét a német nagytőkések között. Összesen 294 nagyüzemet, 9 ezer közepes és 76 ezer kisebb üzemet Gálaest.,. dalmi gazdasági minisztertől a Wolo lengyel vegyi üzemeket adja át német kézbe. A lengyel tulaj­donos családjával együtt a kon­centrációs táborba vándorolt, ae üzemek pedig az I. G. Farben kezelésébe mentek át. A híres ve­gyi üziem ily módon emelte tő­kéjét, amely 1927-ben még csak egymilliárd márkát tett ki, • rövid idő alatt 7 milliárd márkára nőtt. „Haza a Birodalomhoz* A német imperialista kórok rm ismét hangos zenebonával táncol­tatják az ő bábjaikat Adenauer 1953 március 16-án a következő­ket jelentette ki egy gyűlésen: „Nekünk mindnyájunknak tisztán kell látni, hogy a szövetségi köz­társaság újrafelfegyverzése csu­pán előkészület Európa újjáren- dezésének megteremtéséhez.” — Ugyanazok a szavak, melyeket né­hány évtizeddel ezelőtt Hitler aj­kaitól hallhattak Európa népei. És ezek mögött a szavak mögött, a gyűlölettel telitett revansista jelszavak és a szabadság-frázisok mögött ma is ugyanazok a gazda­sági célkitűzések rejtőznek. A közelmúltban néhány nyugatné­met konszern egészen világosan kinyilatkoztatta a kelet-európai országokkal szemben fennálló igé­nyeit. Ezek szerint: 786 keletné­met üzem (ezek között az X. G. Farben üzemei 381 millió német márka alaptőkével szerepelnek), 172 üziem Lengyelországban, 8 üzem Csehszlovákiában és 38 üzem a Szovjetunióból, melyek valamikor a Ruhr-vidék urainak érdekeltségei alá tartoztak, rövi­desen vissza kell, hogy térjenek a birodalomhoz. „Haza a Biroda­lomhoz!” Ismét kísértenek tehát a náci birodalom sokat hangozta­tott jelszavai. Ezért követelik te­hát a harmadik világháborút Nyu- gat-Németországban a régi tábor­nokok és politikusok, ezsért köve­telnek atomfegyvereket, ezér$ köl­tenek milliórdokat a Bundes- wehrre. De 1962 nem 1914 és nem 1939. A véres „üzleti világháború” nem fog harmadszor megismét­lődni. A nép százmillióinak béke­akarata szerte a nagyvilágban megálljt ■ parancsai a háborús kardesörte tőknek. (Folyt, kftri H.

Next

/
Thumbnails
Contents