Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-09 / 6. szám

Mikojan és Sekou Teure beszéde a Conakry-i 4* anz°l szoviet ipari kiállítás megnyitójáé A Ctnaeai Köztársaság főváro­sában, Conakry ban szovjet ipari as kereskedelmi kiállítás nyílt. A kiállítás ünnepélyes megnyi­tásán részt vett a Guineában hi­vatalos látogatáson tartózkodó Mikojan szovjet miniszterelnök­helyettes és kíséretének tagjai, Sekou Touré guineai elnök és más guineai vezető személyek. A megnyitó alkalmából Mikojan és Sekou Touré beszédet mon­dott Mikojan kijelentette, hogy a szovjet kiállítás feladata a Szovjetunió megismertetése Guinea, népével s ezáltal a két ország közötti kapcsola­tok erősítése. A továbbiakban megállapította, hogy a Szovjetunió hatalmas gaz­dasági, tudományos és társadal­mi fejlődésének forrása a szo­cialista társadalmi rend. — Korunkban a háború elke­rülését — mondotta — a szocia­lista országok közössége, a gyar­mati igát lerázó népeknek önál­ló útra térése, a nemzetközi munkásmozgalom és a béke vi- lágmozgalom ereje teszi lehetővé. A béke legfőbb biztosítéka —- a Szovjetunió és az egész szocialista tábor hatalma. Mikojan hangsúlyozta, hogy az SZKP, a szovjet nép és a szov­jet állam soha nem választotta ei a kommunizmus építését a gyarmati népek felszabadulásáért folytatott harctól. A Szovjetunió mindennapos tá­mogatásban részesíti a nemzeti függetlenségükért harcoló népe­ket. A Szovjetunió tiszteletbe* tartja valamennyi állam szu­verenitását és függetlenségét, a belügyekbe való be nem avatkozás politikáját folytat­ja. Mikojan végezetül azon remé­nyének adott kifejezést, hogy a szovjet kiállítás hozzájárul a két nép közötti barátság megerősö­déséhez; gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolataik további fejlődéséhez. Sekou Touré guineai elnök be­szédében kijelentette, hogy Miko­jan guineai látogatása bizonyít­ja, hogy a kapcsolatok felvétele óta milyen jelentősen erősödött a Szovjetunió és Guinea között a gazdasági és kulturális együtt­működés. Sekou Touré megem­lékezett arról, hogy a Szovjetunió egyike volt a fiatal Guineai Köztársaság­nak segítséget nyújtó első államnak. A Szovjetunió mindig olyan po­litikát folytatott, amely lehető­vé tette a gyarmati népek fel- szabadulását. — A guineas szovjet kiállítás —■ jegyezte meg Sekou Touré — nagy érdeklődést vált ki az or­szágban, ami a guineai népnek létfeltételei megújítására való tö­rekvését példázza. Végezetül ki­jelentette: testvéri üdvözletünket küld­jük az önök kormányának és kormányfőjének, Hruscsov úrnak a gyarmati népek teljes felsza­badulása és a világbéke érde­kében kifejtett erőfeszítéseiért. Éljen a Szovjetunió és Guineai Köztársaság barátsága és együtt­működése! Kennedy beszéde Colom bus > árosában Amióta az NDK kormányá­nak intézkedésére vasbeton fallal zárták le a berlini határt, a nyugat-berlini szenátus azon fá­radozik. hogy minél több kül­földi közéleti személyiséget lát­hasson vendégül. Immár proto­kolláris séma, hogy ezeket a vendégeket minden alkalommal kiviszik a vasbeton falhoz és el­várják tőlük, hogy kötelesség- szerüen a Német Demokratikus Köztársaság ellen nyilatkozza­nak. Az angol vendégekkel azonban megjárták- Gaitskell. az Angol Munkáspárt elnöke nem beszélt a szenátus szájaíze szerint, sőt az NDK bizonyos fokú de facto elismerését javasolta. Szavait ..engedékenységnek” minősítet­ték, s most a nyugat-berlini la­pok vezércikkeikben oktatják ki az angol politikust. Ugyancsak megkapta a magáét a vasárnapi vezércikkekben Callow, Covent­ry város főpolgármestere is. amiért a pénteki nemzetközi sajtóértekezleten az NDK-val való kapcsolatok mellett tört lándzsát és Willy Brandt jelen­létében bejelentette, hogy ő például februában a drezdai polgármester meghívására Drez­dába látogat. A betonfalról szól­va pedig finoman ugyan, de mégis érthetően szemrehányást tett Willy Brandtnak, hangoz­tatva: „Ha Nyugat-Berlin és Kelet-Berlin polgármesteréi idő­ben tárgyaltak volna egymással, bizonyára nem lett volna szük­séges falat húzni”. Callow szom­baton tovább ment egy lépéssel: nem törődve a vendéglátók sér­tődöttségével, átment a demok­ratikus Berlinbe cs a magiszt­rátus székhazában barátságé* légkörben informatív jel'"~ú megbeszélést foly M - W< ue- mar Schmidt várt ■: ícsossaí, a főpolgármester állandó helyet­tesével. ismét hangoztatva * kapcsolatok fontosságát. Nem csoda hát. hogy elszon­tyolodtak Willy Brandt „a vég­ső kockázatot is vállalni” kon­cepciójának hívei, hiszen ma már Brandt vendégei is ki me­rik jelenteni, amit például el­utazása előtt Gaitskell így fo­galmazott meg a tempelhofi re­pülőtéren: „A berlini falak miatt mi nem fogunk háborút viselni”. Kennedy amerikai elnök be­szédet mondott az Ohió állam­beli Colombus városában. Kül­politikai kérdésekről beszélve Kennedy kijelentette: „Meg kell kísérelni, hogy megoldást talál­junk az ellenséges földön elszi­getelt Berlin 15: éves probléma* jára.” Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államoknak „szövet­keznie kell” Afrika, Ázsia és Latin-Amerika újonnan függet­lenné váló országaival. ^ 6700 gyJüosság egy faluban bárom nap alatt a Hsusingcr-léle utasítások szerint VÁLTOZÁSOK A VILÁG TÉRKÉPÉN 1961-BEN AFRIKA Április 27. SIERRA LEONE (18) brit gyarmat es védnökség elnyeri függetlenségét, az ENSZ 100. tagállama lesz. Április 29. Ghana, Mali és a Guineái Köztársaság megalakítja az „AFRIKAI ÁLLAMOK UNIÓJÁT»* (1«). Május 31. Déiafrikai Unióban megtartott népszavazáson a köztár­sasági államformát választják. Az Unió felveszi a DÉL- AFRIKAI KÖZTÁRSASÁG (24) nevet, s kilép a Úrit Nem- zetközösségböl. Junius 1. Brifc-Kamerttn ENSZ gyámság északi része — 450(10 km 770 000 lakossal — SARDAÚNA (17) tartomány néven Nigéria szerves részévé válik. Augusztus 1. DAMOMEY (19) birtokba veszi az eddigi Sao Tómé és Principe portugál gyarmathoz tartozó Ajuda portugál erődöt. Október 1. Brit Kamerun ENSZ gyámság déli része — 43 000 km-’, 830 000 lakos — hivatalosan is KAMERUN (20) szuverenitása alá kerül. Október 10. Az egyre erősödő vulkáni tevékenység miatt teljesen kiürítik a Szent Ilona brit gyarmathoz tartozó TRISTAN de CUNHA szigetet (25) Október 28. MAURITÁNIÁT (15) felveszik az ENSZ 103. tagállamának. December 9. 80 éves gyarmati uralom után a 939 400 km2 területű, 9,5 millió lakosú TANGANYIKA (22) brit ENSZ gyámság kivívja függetlenségét. ENSZ 104. tagja december 14-e óta. AMERIKA Ntwnbet 23. A Dominikai Köztársaságban lezajlott forradalmi tömegmozgalom hatására Ciudad Trujillo főváros nevét újra régi nevére SANTO DO Ml x GO-r a (14) változtatták meg. A Z S I A Március 13. A független CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG (3) a Brit Nem* zetközösség tagja lesz. ÁWttiUfl 4. KÍNA (12) és BURMA (13) között életbelép a vitás határterületek rendezését szabály ozó állam szerződés. Június 19. Az Arab (Perzsa)-öböl partján fekvő kőolajban gazdag brit védnökség KUWAIT (9) köz jogilag önálló állammá válik. Július 1. PAKISZTAN-ban (10) Karachi Szövetségi Kerület tarto­mányi jogú közigazgatási önállósága megszűnik és Nyugat- Pakisztán tartományba olvad be. Szeptember 28. Az Egyiptom és Szíria államszövetségéből létrejött Egyesült Arab Köztársaság (7) Szíriái tartománya kiválik az EAK-ból és SZÍRIÁI ARAB KÖZTÁRSASÁG (4) néven függetleníti ma gát. Október 5. KÍNA (12) és NEPAL <11) között életbelép a két ország határainak pontos kijelölését tartalmazó államszerződés. Október 27. A MONGOL NÉPKÖZT ARSASAG (8) az ENSZ 102. tagállama lett. December 18—15. A Portugál India Összefoglaló néven ismert GO A, DIU és DAMAO (21) több évszázados gyarmati elnyomás után felszabadul és az Indiai Unió szerves részévé válik. December. Holland Uj Guinea (Nyugat-Irtán) nevét a holland gyarmatosítók NYUGAT PAPUA-ra (23) változtatják át. EUROPA Október ló. A Szovjetunióban a Tuvai Autonóm Terület AUTONOM SZOVJET SZOCIALISTA KÜZTARSASAG-gá (5) alakul át. November 9—12. A Szovjetunióban (5A) a lakosság kérésének és a XXII. kongresszus szellemének megfelelően a Szovjetunió egyes szövetséges köztársaságainak Legfelsőbb Tanácsa az alábbi városok nevét változtatta meg: Üj név: DONYECR DUSANBE NOVOKUZNYECK NOVOMOSZKOVSZK VOLGOGRAD Régi'név: Sztálino Sztálinabád Sztálinszk Szí álinog orszk Sztálingrád November 13. A Német Demokratikus Köztársaságban Stat’nstadl cs Fürstenberg Oder városokat EISENHÜTTENSTAD (1) néven egyesítik. November 25. Sztálinváro» új neve DUNAÚJVÁROS 1943. március 1-én. 3-án es 3-án Heusinger tábornok utasításainak megfelelően felégették Korjukov- ka ukrán nagyközséget, majd nemre és korra való tekintet nél­kül agyonlőtték 6700 lakosát. A lap fényképes riportja sze­rint december végén a faluban lezajlott gyűlésen több szemtanú mondotta el a tömeggyílkosság történetét. Az SS-legények petró­leummal leöntöttek, majd fel­gyújtották a házakat. A falu sok lakosát a főtérre terelték, sorba-, állították a vendéglő előtt, majd kis csoportokban bevezették őket a vendéglőbe. Itt egy vértől * meg­vadult részeg, fasiszta hóhér á pohárszéken állva géppisztollyal terítette le a védtelen embereket A holttesteket szintén petróleum­mal égették el. A gyűlésen felszólalt Mihail Mirosnyiesenko, a község lakosa, aki testében több golyóval cso­dával határos módon életben ma­radt. Házának kertjében sírdomb emelkedik: családjának hat tagja és öt szomszéd van itt eltemetve, Mirosnyiesenko családját a ház­ban lőtték agyon. Amikor magá­hoz tért holtan találta feleségét és öt gyermekét: Ivánt. Andrejt, Olgát, Innát és Tamarát, ö ma­ga a szomszéd faluba menekült, ahoi végűi is felgyógyult sebei­ből. Amitől ij Szkrippka nyomdász elmondotta, hogy 16 éves volt, amikor a nácik betörtek a faluba. „Autón érkeztek házunkhoz és rögtön tüzeltek. Mi ki tudtunk ugorni a házból és futásnak ered­tünk. A hitleristák géppisztollyal lőttek utánunk. Mi, akik életben maradtunk, az árokba vetettük magunkat és a szomszéd kertjé­ben a pincébe bújtunk, ahol már több asszony, öregember, gyerek rejtőzött. A nácik azonban autó­val bejöttek az udvarra, körül­vették a pincét és ránkparancsol- tak, hogy jöjjünk elő. Mikor ki­bújtunk. sorbaállítottak, majd géppisztollyal tüzelni kezdtek ránk. Én anyámmal együtt me­gint csak futásnak eredtem, de egy golyó utóiért és lábamon ta­lált. Elestem. Anyámat mellén érte a golyó, ő rámzuhant. Egy náci katona a pisztolyával agyon­lőtte anyámat, de én életben ma­radtam.” A falu lakosai még sok hason­ló történetet mondottak él. Vala­mennyien követelték, vonják fe­lelősségre Adolf Heusingert, a korjukovkai mészárlás értelmi ssserzőjét. 2 Mint az Ogonyok című szovjet 1 folyóirat közli, a náci megszállók

Next

/
Thumbnails
Contents