Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-07 / 5. szám
1963, január 7. vasárnap. Návnap: ATTILA- Ilétfön: SZÖRÉNY. A nap eseményei: 1890. Született Molnár Antal zenetörténész. 1937. Meghalt Somlyo Zoltán költő. 1847. Született A. P. Karpinsz- kij orosz geológus. A hétfői nap eseményei: 1642. Meghalt Galileo Galilei olasz csillagász és matematikus, a materialista világnézet egyik előfutára, a mozgások tanának megalapozója. 1955. Meghalt Jevgenij Tarló szovjet történettudós. 1722. Megnyitották a felső- l omszki kőszénbányát. Felfedezője és a (ermelés megszervezője M. Volkov jobbágy volt. 1822. Született Sámuel Russel Wallace angol természettudós. + BÖKI KARTÁRS nem sokat ért a kútszereléshez, de azt azért sejti, hogy másként is lehet talán egy kút befagyása ellen védekezni, mint ahogy azt néhány napja a nagyhalásziaktól látta. A faluvégi közkutat egy szekér érett, sertés- trágyával rakták, körül. Már csak a jelszót kellene kifüggeszteni: fó a higiénia! ★ SZÍNHÁZ! Ma este hét órai kezdettel a Debreceni Csokonai Színház Tahi László A különleges világnap című vígjátékának a folytatását az Esküvőt adja elő a nyíregyházi színházban. Az előadásra a Vörösmarty bérlet ér vényes. Tizediken a Miskolci Nemzeti Színház vendégszerepel színházunkban. Erdei Lukács Családiház című háromfelvonásos színművével. Az előadást csak 16 éven felüliek tekinthetik meg. ★ HARMINCEZER forintot t'ordí- lott a nyíregyházi városi tanács az év végi póthitelből könyvvásárlásra. Az összegből kétezer könyvet már meg is vásároltak. Az új könyvekkel 17 fiókkönyvtár állományát gyarapítják. ★ a nyíregyházi rádió MŰSORA Vasárnap: Erkel: Ünnepi nyitány. — Bihari tájak: Biharnagybajom. Riportműsor. — Népdal csárdások. Hétfő: Innen — onnan. — A debreceni Kodály kórus énekel. — Hajdúsági Hangos Újság. — Operettnyitányok. — Sport. — Fischer: A dudás. * VÁRHATÓ IDŐJÁRÁS ma estig:. a hideg kissé enyhül. Felhős, párás, ködös idő. Néhány helyen kisebb havazás, ónoseső. Az ország északi, felében megélénkülő északnyugati szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 3 plusz 1 fok között. KELET-BTAGTARORSZAC A Magyar Szocialista Mi:'i:;aspárf Szabolcs-Szatmir megyei olz ósága és a Megyei ranac-., tar • Felelős szerkesztő Bálim a--». Kiadja a Keiet-Magyarorsziij Lap kiadó Vállalat Felelős Riadó- Farkas p.n Szerkesztőség: Nyíregyháza. j tér sí. relr 18-70. 10-71 íb-!:_ Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov u. 1. Tel: 30-00 Beküldött kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza Terjeszti a Magyar Posta előfizethető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Szabotcs-Szatmár megyei Nycmda- 'narl Vállalat Nyíregyháza. Dózsa Ovögy u. 5. 10 a világ körül riporter szemmel a világ körül riporter szemmel a világ körűül te Ö millióikért millióknak kellett meghallj! Nyugat’Németorszag 1962 Krupp úrnak és az ö koilégái- nak Röchling, Thyssen és Abs uraknak, az L G.-Farben üzemek, a nyugatnémet bankok és a nyugatnémet nehézipar urainak számos gyermeke van, akik szeretik apjukat Ezek az urak Ízlésesen berendezett villácskákban laknak, lakásaikban a látogató plafonig érő könyvespolcokat talál többezer könyvvel megrakva — Goethétől Sartreig —, a legszélesebb körű kulturális igégatva. Bismarck ezzel mit sem törődött. A parlament pénzügyi bizottságában kijelentette, hogyha a parlament és a korona között vitás kérdésekben nem jönne létre megegyezés, akkor a koronának megvan az a szükségjoga, hogy az állam érdekében még a parlament akarata ellenére is cselekedjék. A képviselők izgatottan ugrottak fel a helyeikről azt kiáltották Bismarck felé, hogy tartsa tiszteletben a többség határozatát. Bismarck hideg nyugalommal így felelt: „De hová Vezetnek ezek az ái- íapotok?” —- aggodalmaskodott a király. „A nagy német birodalomhoz*: — jegyezte meg nyugodtan a miniszterelnök. Két évvel később 1864. január 14-én Bismarck már Dánia ellen vezette az újjászervezett porosz hadsereget, hogy szövetségesével, Ausztriával együtt elfoglalja a dánoktól Schleswig—Holsteint. A porosz-osztrák egyesített haderő leigázta a kis Dániát és sokezer német és dán katona holtteste borította a csatatereket. Előre látBisuiatkü, 11. Vilmos, Hitler, Aueaauet. nyekkel es a iegváiasztékosabb ízléssel rendelkeznek. Ezek az uralt házikabátban éppen olyan jól érzik magukat, mint frakkban és a szolgáikkal, s kutyáikkal nagyon jól kijönnek. Egyikőjük sem néz úgy ki, mint egy „emberevő”. Egyszóval jól élnek. És ezek ellen a professzionista gyilkosok ellen a polgári büntetótör- vénykönyvek egyetlen paragrafusa sem alkalmazható. Az ő szé„Az idők nagy kérdéseit sem beszédek, sem többségi határozatok, hanem a vér és vas döntik el." EzuLán Bismarck a parlament üléseit egyszerűen bezáratta. Vilmos király megrettenve a közvélemény visszhangjától, magához hivatta Bismarckot: „Kedves Bismarck, nagyon izgatott vagyok a dolgok állása miatt, nem tudok éjjel aludni!” „Felség! legyen nyugodt és aludjék, meri ható volt, hogy a Daniavai lefolytatott háborúnak messze kiható következményei lesznek. Két dudás nem férhet meg békében egy csárdában. Lehetett-e arra gondolni, hogy .a poroszok és az osztrákok békésen birtokolják a Dániától elhódított területet? Nem. Bismarck pedig keresve kereste az alkalmat, hogy Ausztriával leszámoljon, mert anélkül nagyra+örő terveit nem gyenteljes és véres üzleteiket mindig mások t al viteleztették lei. Az ő embereiket — és eszközeiket — korábban Hitlernek, Hindenburgnak, II. Vilmosnak és Bismarcknak nevezték. Ma ezeket az embereket Adenauernek és Sehrődernei* hívják. Évtizedeken át meghúzódtak a történelem kulisszái mögött és csak vagyonuk gyarapításával - törődtek. De az ő millióikért millióknak kellett mehalni! Ez nem feltevés, hanem sötét és gyászos történél Krupp, Röchling, Thyssen. én ébrén vagyok, tudom jól, hogy mit cselekszem. Előre Poroszországgal!’* Bismarcknak tényleg igaza volt. Tisztában volt a terveivel. nem riadt vissza a legkegyetlenebb erőszaktól sem, hogy nagyravágyó hatalmi terveit megvalósítsa. A Német Nemzeti Egyesület Bismarckban a németség ellenségét látta, diktátornak, erőszakosk'oHö porosz junkernak kiáltották ki. Mind hiába, mert Bismarck meghátrálás nélkül tovább csinálta az ű ..vér és vas iuüLa volna megvalósítani. Bismarck megfontolt és tervszerű politikával sodorta a két országot a fegyveres döntés elé. A porosz szövetségi gyűlés új alkotmányt követelt, ellenezte a háborút és a Bismarck elleni gyűlölet annyira fokozódott, hogy amikor 1866. május 7-én a királyi palotából hazafelé tartott, egy Kohn Lajos nevű diák revolverből háromszor rálőtt, a posta pedig ezerszámra hozta a gyalázkodó és fenyegető leveleket. A hatni tényék évszázados láncolata. Ez á 'láncolat pontosan 100 évvel ezelőtt, 1862. sz.- Vember 24-én indult él* a maga végzetes útjára. A vcnkartceilár 1862. .szeptember 24-én 1. Vilmos porosz király kinevezte Bismarck Ottót Poroszország miniszterelnökévé. A német sajtó akkor egyhangúlag államcsínyről írt. A közvélemény fel volt izPferuméftges, Abs, Flick. politikáját’'. Első lépése a sajtószabadság megszorítása cs számos ellenzéki - lap betiltása volt. Vilmos király aggódva ügyelte Bismarck erőszakosságát. Egy ellenzéki tüntetés alkalmával a palota erkélyablakánál állva a mellette álló kancellárnak ezeket mondotta: „Félek, hogy azon a térén előbb önt fogják lefejezni, azután engem.”. „Felség, ne féltse a fejeinket, azokért én garantálok” — felelte Bismarck. ladó part egyik vezére azt mondta a szemében, hogy általános hadkötelezettséget még akkor sem szavaznak meg, ha az osztrákok Berlin alatt fognak állni. A merénylet nem sikerült, és Bismarck másnap már mozgósította az egész porosz haderőt. A háborúban Poroszországon, . és Ausztrián kívül az összes német fejedelemségek és apró hercegségek is részt vettek és ezzel elkezdődött a német történelem legvéresebb testvéritarea. A küzdelem rövid volt, de mindkét részről rengeteg emberáldozatba került A döntő ütközet, amely a königgrätzi csatatéren zajlott le a poroszok győzelmével végződött, és egyedül ebben az egy ütközetben kilencezer porosz és harmincezer osztrák katona eseti el. Bismarck győzött és Ausztria elvesztette a talajt a német birodalomban. De a vaskan cellát nem elégelte meg a német nép sokezemyi véráldozatát, mert a junkercsizmák rövidesen nyugat felé meneteltek. 1870. július 19-én a porosz birodalmi gyűlés Berlinben kimondotta a hadiállapotot Franciaországgal szemben, és százhúsz millió tallért szavazott meg Bismarck résziére a háború céljaira. Franciaországot egy éven át láng és vérözön borította el. A német csapatok városokat és falvakat gyújtottak föl és romboltak le. és többszáze'7e>' sebesült és halott maradt a csatatereken. 1871. január 29-én á lémet csapatok elfoglalták Párisi. és Bismarck kancellár azzal tette fel a koronát -terveire, hogy a Versailles! palotában a német fejedelmek és hercegek mintegy hatszáz tiszt jelenlétében Vilmos porosz királyt német császárrá prnklamáltatta és ezzel egyetlen hatalmas militarista államban egyesítette az egész németségei Az első világégés Az első világháború kitörésié előtt II. Vilmos német császár mondotta ezeket a szavakat egyik beszédében: ,.A mi jövőnk a teii- aeren dől el!” A császárnak ézt a kijelentését aztán a Krupp család kamatoztatta. Egyedül a német csatahajók páncélzatának elkészítésével a Krupp család évente 5 millió aranymárkát keresett. Az ő kiéli „Germania” nevű hajógyárukban 1899-tól 1914-ig összesen 60 hadihajót építettek és 1918-ig összesen 171 tengeralattjárót. A Krupp Társaság részvényeinek egy része felett II. Vilmos császár rendelkezett. A Mannesmann testvérek Marokkóban közvetlenül a háború kitörése előtt összesen 2027 érclelőhelyet tártak fel és 1914-ig a szultántól felvásárolták az- ország területének mintegy egynyol- cadát. 1913-ban így írt erről az akcióról a hannoveri Kurrir című német lap: „Négymillió ba- jonett kellőképpen alátámasztaná a Mannesmann testvérek jogait Marokkóban.” Hermann Röchling, az „acélkiráiy’*, aki két világháborúból került ki nyertesként és napjainkban is a Bundeswehr és a NATO egyik legfőbb hadiszállítója 1914. december 3-án egy beszédében Brie és Longwy é’rcvidékeinek annexiósát követelte. Az ő megokolása a következő volt: ezen területek bányái és gyárai már a háború megkezdése előtt 30%-ban német kézben voltak. Az első világháború megkezdésekor a Kruppol* Mannesmannok és Röchlingek által vezetett iparmágnás csoport követeléseit egyenesen a Legfelsőbb Hadvezetéshez intézte. Hadműveleti célokul a következő terülteket követelték: a kelet-franciái ércvidéket, Belgiumot, az észak-franciai iparvidéket, Lengyelországot, a Balti államokat Ukrajnát, és Egyiptomot. Mindezeken a területeken szabad kézét követeltek maguknak ezen országok , teljes gazdasági kiaknázására. (Folyt, toil
