Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

Űítnzi g,andak 1962-63 Szentimentalizmus, enyhe kritikával 1 981. augusztuséban Debrecen - * ben zajlott le az első Nemzet­közi Kórusverseny." Az elmúlt évek során eléggé feszített volt az énekkarok tevékenysége.. Az 1962-es évben csak kisebb, helyi és tájjellegű kórustalálko­zók lesznek 5—6 énekkar rész­vételével, melyekre lehetőség szerint meghívható lesz egy-egy, a Nemzetközi Kórusversenyen részt vett énekkar is. Városunkban és megyénk járá­si székhelyein is lehetne ilyen kisebb kórustalálkozókat rendez­ni és szervezni, hiszen az volna a kívánatos, hogy minél több vi­déki kórusunk emelkedjék fel olyan nívóra, hogy a következő Nemzetközi Kórusverseny váloga­tójában már kitűnjön érett, jó kórusmunkájával, énekével. 1963-ban már országos jellegű dalostalálkozók lesznek, válogató jelleggel. Természetesen a jó kórusok előfeltétele a jól képzett karnagy. A karnagyok tovább­képzése komoly és fontos problé­ma. A Népművelési Intézet a karnagyok alap és középfokú képzését a vidékre bízta, maga­sabb fokú képzésük Budapesten történik nyári, bentlakásos tan­folyamokon. Több megye együt­tesen is rendezhet karnagyi to­vábbképző tanfolyamot. Az alap és középfokú képzés nem min­denhol folyik kielégítő módon. Ennek egyik oka a nem megfelelő kiválogatás: t. i. sok olyan kar­nagy van, aki magasabb színtű képzésre van irányítva, mint a jelenlegi zenei műveltsége. Má­sok meg esetleg unatkoznak a ne­kik már jól ismert anyag miatt. Persze, a kiválogatáson kívül a tematikán és az előadókon is mú­lik, hogy a képzés eredményes és hasznos legyen. Mert a kar­nagynak nemcsak magát kell ké­peznie és éppen ezért kell ké­peznie magát, mert énekkarának belső művelődését, esztétikai és ideológiai képzését is végeznie kell. Nem elég az énekkart meg­tanítani egy kórusmű előadására. I a megtanítandó műnek esztéti­kai, ideológiai, társadalmi mon­danivalójával is tisztába kell lennie. S ehhez bizony állandó tanulásra, képzésre van szüksége. Nagyon megszívlelendő és fontos tényre mutattak rá a felszólalók, a nemrég Budapesten megtartott ének- és zenekarvezetők értekez­letén, amikor javasolták, hogy a továbbképzés alapuljon spéciéi kollégiumi anyagra. Ismerjék Nem csak oroszlánok vannak a világon meg a karnagyok -a modem mű­vek vezénylési technikáját, a Bar. tők kórusmüvek előadási stílu­sát, a Palestrina és Lasso művek intonációját, a hangképzés mi­benlétét és gyakorlati kivitelezés sét s_tb. |z ülőn foglalkozott az értekez- let a pedagógiai főiskolai ta­nítók továbbképzésének problé­májával, különös tekintettel a 105/1961 sz. rendeletben megkö­vetelt működési engedélyt meg­előző vizsga eredményes letéte­lével. A Népművelési Intézet vezetőségének igen komoly állás­pontja az — s ez helyes is! — hogy működési engedély nélkül sem ingyen, sem pénzért senki ne taníthasson, ne foglalkozhas­son zenekarokkal, énekkarokkal, vagy más öntevékeny együttesek­kel. Minden pedagógusnak és mindenkinek, aki énekkarral fog­lalkozik, módjában van letenrfi az öntevékeny ének-, vagy zene­kari együttesek tanítására, veze­tésére jogosító vizsgát s megsze­rezni a működési engedélyt. Aj karnagyi továbbképző tanfolya­moknak a jövőben gondolni keli ezekre a vizsgázni kívánó egyé­nekre is s vagy külön tanfolya­mot kell szervezni részükre, vagy fel kell venni a tematikába az ő! vizsgára való felkészítésüket is. \ zenekarvezetőkre is gondol' ** a Népművelési Intézet. Feb- í ruár hónapban országos zenekar- vezetői ankétot szándékoznak tar- j tani Budapesten. Vikár Sándor. A napokban játsszák „Az írnok és az írógép" című kooprodukciós olasz—francia—span el filmet. Hovatovább, olyan együttműködések születnek a filmvilágban, bogy em­ber legyen a talpán, aki megmondja, melyik gyártót lehet szidni a filmért. A vígjáték eleme és éltetője a Pollacarpo De Tapcttit ala­kító Rcnato Rascel. Vérbeli humorista, aki a film számos érzelgős, szentimentális jelenetében is áttudja menteni a hu­mort az olcsó könnyezésen. A film az írógép feltalálásának idejéből meríti történetét, tisztviselőket ábrázol, kisembere­ket. Elmondja- hogy mennyi minden keseríti a kisember életét, mennyire szegény és sajnálandó „úri"" ni ivn ltjában is. A kritikai értékeket azonban giccses párnákkal köti körül- hogy veszélyes buktatók azért ne legyenek. Szokott utakon jár a film, derűs kacajt kíván fakasztani, seat el is éri, különösen Tapetti alakjának plasztikus életrckcl lésével. POMPÄDOTO Fall Leó nagysikerű operettjének bemutatója Vvonne, a Bctram Mills cirkusz oroszlánszelídítönőjc rövi­desen búcsút int kedvenceinek, miután rájött arra, hogy az életben nem csak oroszlánok vannak. Mielőtt abbahagyná oroszlánszelidítői pályafutását, fellép Londonban. (MTI Külföldi Képszolgálat) Mégis elvitte. Nem mondom, szép lány, helyes, rendes lás személy volt. Azt mondják, mert én feléjük se néztem, hogy asszonynak is helyre teremtés. Meg hogy még az a kezdődő kis domborulat is jól áll neki. Nemsokára nagymama leszek. Es még nem is láttam a menyemet mint menyemet. Lajos, a fejét mellére buktat­va, horkol. Jó neki. Jobb is. hogy alszik. Nem zavar. Ami­kor szaladnak a gondolataim, ügy érzem, hogy talán prédi­kátornak születtem. Bolondság. Amit gondolok, azt nem tudom olyan szép sorjában kimonda­ni. Nem is mondom ki, Lajos hólyagosnak tartana. Jaj, ham­vad a parázs. Teszek a tűzre Mert szeretem a meleget. Még csak hét óra? Unalmas lassan telik az idő. 1 Egészen megremegtem, ami­kor rá az esküvőre úgy két hó­nappal, az utcán szembekerül­tem Pistivel. A szövetkezeti ta­nya felé tartott. Messziről ész­revettem, hogy megsoványo- dott. — Kézi tcsókolom, mama — köszönt, mert én finomság­ra neveltem. Meg is csókolt. Kérdezgetett, hogy vagyunk, az egészséggel, meg minden. Lát­tam az arcán, a szemén az iz­galmát, meg mintha várt vol­na valamit. Talán csak egy szót... Elváltunk. Mondta, siet a majorba. Ott akar lenni, anii­Szerenesés gondolat volt a Cso- i konai Színház igazgatóságától, ■ hogy felújította Fali Leó nagy- j sikerű operettjét, a Pompadourt. j Helyes műsorpolitikára mutat, ä hogy a szokványos és rendszerint ! nívótlan kabaré előadások he- | lyet-t Szilveszte]' éjszakáján a ; Pompadour c. operettet mutatta í be­j Fall Leo: Az elvált asszony, j Stambul rózsája, világsikert elért operettjei után írta meg a Pom­padourt. A darab túl nő a szab- ! vány operettek keretein. Igen nagy i követelményeket támaszt a sze- ' replő énekesekkel szemben és kor etetik a jószágot. A felesé­géről nem beszélt. Én sem kér­deztem. Öh, pedig de szerettem volna. Ilyen buta az ember: mindig takargatja az érzéseit. De hát, ha egyszer már mond­tam egyet, nem mondhatok mást. Akkor még ezt hittem .. Az utóbbi időben mind többéi gyötör valami fájó gondolat. Sokszor éjszaka is felrebbenek — miattuk. Keresem az igaz­ságot. Kinek az oldalán van? Pisti harminc éves, Február­ban tölti be. Nem gyéréi!: már, azt be kell látnom. Dönthet ma­gáról. De mi neveltük. Én ne­veltem. Nekem még mindig ka- ronülő. Mit csinálhatnak most? Volt-e karácsonyfájuk? Mert ezt itt, lélekben, neki csináltam, meg a kisunokámnak, aki most még... Igen-igen, Rózsinak is, a me­nyemnek. Ném jöttek el meg­nézni. Pedig szép fa. Hullik a levele a melegtől, azért még szép. Ugyan mivel hódította el Rózsi az én Pistimet? Rang­gal, vagyonnal nem, mert az ma már.meg egyik se volt ne­kik. Érettségije van, szép, fia­tal. Az nagy kincs. A fiatalság. Hallom, mondják, hogy- megér­tik egymást. Hát igen, az én Pistim rendes ember. Azt nem értem, hogy tudnak ott meglen­ni Csontos Vargáéknál, abban a kis házban annyian. Ott még a sok aprós gyerek. Elhatároztam már sokszor, hogy azt a szót, amit a nyáron, ott az utcán a fiam annyira várt — mert érzem, hogy vár­ta —, kimondom. Ki, hango­san, nekik. De mit mondanak mások? Én vadítottam el a fiamat, most meg én járok utá­na? Akartam már, úgy este, amikor senki nem láthat, el­menni hozzájuk. & mit mond­tam volna? Hogy ne haragud­jatok? Hogy bocsássatok meg? Mert valamit mondani kell. De ezt? Amikor ők is hibásak vol­tak? Mi lenne, ha..? Jaj, a meleg is végigfutott rajtam. Hát, iga­zán,... ha betopponnának? Nem, nem jönnek addig... Pistiben az én természetem van. És tar tenne, ha... én...? Szilveszter van. A régi elmúlik..., jön az új... Fel is kapom magamat. Odáig negyedóra sem kell. Nincs is még későn. Lajos al- dig fel sem ébred. E". elmegve . El kell mennem. És, mintha mi sem i történt volna, azt mondom ne -' iák: gyerekek, nézzétek meg a karácsonyfát és köszöntsétek apátokat. És ha hazajöttünk, igen, ha hazajöttünk, meggyúj tom a három gyertyát. Cs..., és..., az ágyat is megbontom ne kik... Mert minek, mennének már vissza a hideg éjszakában? Samu András. kiállításban is nagyon igényes darab. A Pompadour nemcsak Debrecenben, hanem Nyíregyhá­zán is sikert aratott. Mi volt ennek a sikernek á titka? Elsősorban a rendezés. Fényes Márta, ez a kivételes tudású és műveltségű rendező nagyvárosi színt, pompát és olyan gondos i előadást, varázsolt a színpadra, j amellyel a közönség legnagyobb elismerését érdemelte ki. A szín­ház százötvenezer forintot költött a darab kiállítására, szebbnél- 1 szebb kosztümökre... A darab XV. Lajos francia ki­rály uralkodása idején játszódik. A librettója is eltér az operett librettóktól. Fanyar humora, ér­dekes társadalmi kritikája van. Pompadour-, ez a szép és okos asszony XV. Lajos Franciaország királyán keresztül uralkodik. Eszét, szellemességét nemcsak kormányzásra, hanem a pompa szeretetére is felhasználja, tszerel- mi csinytevései közben ismeretien unokahúgának férjébe szeret bele. A király vadászatból váratlanul hazatér és a hálószobájában ta­lálja a fiatal testőrt. Kitör a bot­rány. Pompadour azonban nem azért Pompadour, hogy egy ilyen kenyes helyzetből ki ne vágja ma­gát. Ügyesen, szellemesen úgy bonyolítja az eseményeket, hogy j a kii'ály mindent megbocsát és I Pompadour hatalma még erőseb- i bé válik. í A címszerepet Somorjai Éva játszotta. Megjelenésben és já-i lókban egyaránt teljes .lluziot keltő, igazi Pompadour volt. Hangja tisztasága,, és stílusa elra­gadó. René szerepében egy fiatal színész, Rózsa Tibor méltó part- ( nere volt Pompadoumak. Az udvarhölgy szerepében Csa- ky Magda szubret jeleskedett Vi­dám és kedves játékával hozzája- rult a sikerhez. Mindössze annyi hiányosságot láttunk alakításában hogy túl sokat „dolgozott". Játékán érezni a régi szubrett iskolát. Si- mor Ottó egyik föorősségp az elő­adásnak. Calicot szerepében végig mókázta az előadást. A humorról Oláh György, Bán Elemér és Ger bár Tibor gondoskodott. XV. Lajos Franciaország kirá­lyát Gerbár Tibor személyesítette meg. Hogy milyen sokoldalú szí­nész. arról tanúbizonyságot tett a Pompadour előadásában. Szabó Ibolya semmitmondó és színtelen szerepében is kedves volt. Sok de­rűs percet szerzett az udvarmcs tér szerepében Honfi Géza is. A bemutató értékeként kel foglalkoznunk a zened betanítás és zenei irányítás nagyszerű len­dületével és igényességével. Min­den a maga helyén volt a darab zenei tolmácsolásában. Ezért Dötsch Zoltán karmestert illeti a dicséret. A díszletek stilszerüségéért és szépségéért Csányi Árpád Jászai* díjas munkáját, a szép jelmeze­kért Gregus Ildikót kell érdemben megemlíteni. Parisas Fájl, Magyar képzőművészek altatásai a Luganói 7. Nemzetköz) Grafikai Kiáliilásoa A nemzetközi képzőművészeti élet érdeklődésének középpont­jában álló, s immáron hagyomá­nyossá vált Luganói 7. Nemzet­közi Grafikai Kiállításon 1962- ben magyar művészek is részt vesznek alkotásaikkal. E kiállí­tás célja, hogy felhívja a nyil­vánosság és a kritika figyel­mét a különböző országok ma élő grafikusművészeire. Egy-egy országból mindössze négy olyan művész vehet részt, aki még so­hasem szerepelt a luganói nem-? zetközi kiállításon. A meghívott művészek négy képpel nevezhet­nek be, s a zsűri ■— timelybea a legismertebb művészek foglal­nak helyét .— egy-egy alkot őt 61 két művet engedélyez u kiállí­tásra. A legszebb alkotásokat ju­talomban részesítik, a díjnyertes mű a város múzeumába kerül

Next

/
Thumbnails
Contents