Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-07 / 5. szám
Űítnzi g,andak 1962-63 Szentimentalizmus, enyhe kritikával 1 981. augusztuséban Debrecen - * ben zajlott le az első Nemzetközi Kórusverseny." Az elmúlt évek során eléggé feszített volt az énekkarok tevékenysége.. Az 1962-es évben csak kisebb, helyi és tájjellegű kórustalálkozók lesznek 5—6 énekkar részvételével, melyekre lehetőség szerint meghívható lesz egy-egy, a Nemzetközi Kórusversenyen részt vett énekkar is. Városunkban és megyénk járási székhelyein is lehetne ilyen kisebb kórustalálkozókat rendezni és szervezni, hiszen az volna a kívánatos, hogy minél több vidéki kórusunk emelkedjék fel olyan nívóra, hogy a következő Nemzetközi Kórusverseny válogatójában már kitűnjön érett, jó kórusmunkájával, énekével. 1963-ban már országos jellegű dalostalálkozók lesznek, válogató jelleggel. Természetesen a jó kórusok előfeltétele a jól képzett karnagy. A karnagyok továbbképzése komoly és fontos probléma. A Népművelési Intézet a karnagyok alap és középfokú képzését a vidékre bízta, magasabb fokú képzésük Budapesten történik nyári, bentlakásos tanfolyamokon. Több megye együttesen is rendezhet karnagyi továbbképző tanfolyamot. Az alap és középfokú képzés nem mindenhol folyik kielégítő módon. Ennek egyik oka a nem megfelelő kiválogatás: t. i. sok olyan karnagy van, aki magasabb színtű képzésre van irányítva, mint a jelenlegi zenei műveltsége. Mások meg esetleg unatkoznak a nekik már jól ismert anyag miatt. Persze, a kiválogatáson kívül a tematikán és az előadókon is múlik, hogy a képzés eredményes és hasznos legyen. Mert a karnagynak nemcsak magát kell képeznie és éppen ezért kell képeznie magát, mert énekkarának belső művelődését, esztétikai és ideológiai képzését is végeznie kell. Nem elég az énekkart megtanítani egy kórusmű előadására. I a megtanítandó műnek esztétikai, ideológiai, társadalmi mondanivalójával is tisztába kell lennie. S ehhez bizony állandó tanulásra, képzésre van szüksége. Nagyon megszívlelendő és fontos tényre mutattak rá a felszólalók, a nemrég Budapesten megtartott ének- és zenekarvezetők értekezletén, amikor javasolták, hogy a továbbképzés alapuljon spéciéi kollégiumi anyagra. Ismerjék Nem csak oroszlánok vannak a világon meg a karnagyok -a modem művek vezénylési technikáját, a Bar. tők kórusmüvek előadási stílusát, a Palestrina és Lasso művek intonációját, a hangképzés mibenlétét és gyakorlati kivitelezés sét s_tb. |z ülőn foglalkozott az értekez- let a pedagógiai főiskolai tanítók továbbképzésének problémájával, különös tekintettel a 105/1961 sz. rendeletben megkövetelt működési engedélyt megelőző vizsga eredményes letételével. A Népművelési Intézet vezetőségének igen komoly álláspontja az — s ez helyes is! — hogy működési engedély nélkül sem ingyen, sem pénzért senki ne taníthasson, ne foglalkozhasson zenekarokkal, énekkarokkal, vagy más öntevékeny együttesekkel. Minden pedagógusnak és mindenkinek, aki énekkarral foglalkozik, módjában van letenrfi az öntevékeny ének-, vagy zenekari együttesek tanítására, vezetésére jogosító vizsgát s megszerezni a működési engedélyt. Aj karnagyi továbbképző tanfolyamoknak a jövőben gondolni keli ezekre a vizsgázni kívánó egyénekre is s vagy külön tanfolyamot kell szervezni részükre, vagy fel kell venni a tematikába az ő! vizsgára való felkészítésüket is. \ zenekarvezetőkre is gondol' ** a Népművelési Intézet. Feb- í ruár hónapban országos zenekar- vezetői ankétot szándékoznak tar- j tani Budapesten. Vikár Sándor. A napokban játsszák „Az írnok és az írógép" című kooprodukciós olasz—francia—span el filmet. Hovatovább, olyan együttműködések születnek a filmvilágban, bogy ember legyen a talpán, aki megmondja, melyik gyártót lehet szidni a filmért. A vígjáték eleme és éltetője a Pollacarpo De Tapcttit alakító Rcnato Rascel. Vérbeli humorista, aki a film számos érzelgős, szentimentális jelenetében is áttudja menteni a humort az olcsó könnyezésen. A film az írógép feltalálásának idejéből meríti történetét, tisztviselőket ábrázol, kisembereket. Elmondja- hogy mennyi minden keseríti a kisember életét, mennyire szegény és sajnálandó „úri"" ni ivn ltjában is. A kritikai értékeket azonban giccses párnákkal köti körül- hogy veszélyes buktatók azért ne legyenek. Szokott utakon jár a film, derűs kacajt kíván fakasztani, seat el is éri, különösen Tapetti alakjának plasztikus életrckcl lésével. POMPÄDOTO Fall Leó nagysikerű operettjének bemutatója Vvonne, a Bctram Mills cirkusz oroszlánszelídítönőjc rövidesen búcsút int kedvenceinek, miután rájött arra, hogy az életben nem csak oroszlánok vannak. Mielőtt abbahagyná oroszlánszelidítői pályafutását, fellép Londonban. (MTI Külföldi Képszolgálat) Mégis elvitte. Nem mondom, szép lány, helyes, rendes lás személy volt. Azt mondják, mert én feléjük se néztem, hogy asszonynak is helyre teremtés. Meg hogy még az a kezdődő kis domborulat is jól áll neki. Nemsokára nagymama leszek. Es még nem is láttam a menyemet mint menyemet. Lajos, a fejét mellére buktatva, horkol. Jó neki. Jobb is. hogy alszik. Nem zavar. Amikor szaladnak a gondolataim, ügy érzem, hogy talán prédikátornak születtem. Bolondság. Amit gondolok, azt nem tudom olyan szép sorjában kimondani. Nem is mondom ki, Lajos hólyagosnak tartana. Jaj, hamvad a parázs. Teszek a tűzre Mert szeretem a meleget. Még csak hét óra? Unalmas lassan telik az idő. 1 Egészen megremegtem, amikor rá az esküvőre úgy két hónappal, az utcán szembekerültem Pistivel. A szövetkezeti tanya felé tartott. Messziről észrevettem, hogy megsoványo- dott. — Kézi tcsókolom, mama — köszönt, mert én finomságra neveltem. Meg is csókolt. Kérdezgetett, hogy vagyunk, az egészséggel, meg minden. Láttam az arcán, a szemén az izgalmát, meg mintha várt volna valamit. Talán csak egy szót... Elváltunk. Mondta, siet a majorba. Ott akar lenni, aniiSzerenesés gondolat volt a Cso- i konai Színház igazgatóságától, ■ hogy felújította Fali Leó nagy- j sikerű operettjét, a Pompadourt. j Helyes műsorpolitikára mutat, ä hogy a szokványos és rendszerint ! nívótlan kabaré előadások he- | lyet-t Szilveszte]' éjszakáján a ; Pompadour c. operettet mutatta í bej Fall Leo: Az elvált asszony, j Stambul rózsája, világsikert elért operettjei után írta meg a Pompadourt. A darab túl nő a szab- ! vány operettek keretein. Igen nagy i követelményeket támaszt a sze- ' replő énekesekkel szemben és kor etetik a jószágot. A feleségéről nem beszélt. Én sem kérdeztem. Öh, pedig de szerettem volna. Ilyen buta az ember: mindig takargatja az érzéseit. De hát, ha egyszer már mondtam egyet, nem mondhatok mást. Akkor még ezt hittem .. Az utóbbi időben mind többéi gyötör valami fájó gondolat. Sokszor éjszaka is felrebbenek — miattuk. Keresem az igazságot. Kinek az oldalán van? Pisti harminc éves, Februárban tölti be. Nem gyéréi!: már, azt be kell látnom. Dönthet magáról. De mi neveltük. Én neveltem. Nekem még mindig ka- ronülő. Mit csinálhatnak most? Volt-e karácsonyfájuk? Mert ezt itt, lélekben, neki csináltam, meg a kisunokámnak, aki most még... Igen-igen, Rózsinak is, a menyemnek. Ném jöttek el megnézni. Pedig szép fa. Hullik a levele a melegtől, azért még szép. Ugyan mivel hódította el Rózsi az én Pistimet? Ranggal, vagyonnal nem, mert az ma már.meg egyik se volt nekik. Érettségije van, szép, fiatal. Az nagy kincs. A fiatalság. Hallom, mondják, hogy- megértik egymást. Hát igen, az én Pistim rendes ember. Azt nem értem, hogy tudnak ott meglenni Csontos Vargáéknál, abban a kis házban annyian. Ott még a sok aprós gyerek. Elhatároztam már sokszor, hogy azt a szót, amit a nyáron, ott az utcán a fiam annyira várt — mert érzem, hogy várta —, kimondom. Ki, hangosan, nekik. De mit mondanak mások? Én vadítottam el a fiamat, most meg én járok utána? Akartam már, úgy este, amikor senki nem láthat, elmenni hozzájuk. & mit mondtam volna? Hogy ne haragudjatok? Hogy bocsássatok meg? Mert valamit mondani kell. De ezt? Amikor ők is hibásak voltak? Mi lenne, ha..? Jaj, a meleg is végigfutott rajtam. Hát, igazán,... ha betopponnának? Nem, nem jönnek addig... Pistiben az én természetem van. És tar tenne, ha... én...? Szilveszter van. A régi elmúlik..., jön az új... Fel is kapom magamat. Odáig negyedóra sem kell. Nincs is még későn. Lajos al- dig fel sem ébred. E". elmegve . El kell mennem. És, mintha mi sem i történt volna, azt mondom ne -' iák: gyerekek, nézzétek meg a karácsonyfát és köszöntsétek apátokat. És ha hazajöttünk, igen, ha hazajöttünk, meggyúj tom a három gyertyát. Cs..., és..., az ágyat is megbontom ne kik... Mert minek, mennének már vissza a hideg éjszakában? Samu András. kiállításban is nagyon igényes darab. A Pompadour nemcsak Debrecenben, hanem Nyíregyházán is sikert aratott. Mi volt ennek a sikernek á titka? Elsősorban a rendezés. Fényes Márta, ez a kivételes tudású és műveltségű rendező nagyvárosi színt, pompát és olyan gondos i előadást, varázsolt a színpadra, j amellyel a közönség legnagyobb elismerését érdemelte ki. A színház százötvenezer forintot költött a darab kiállítására, szebbnél- 1 szebb kosztümökre... A darab XV. Lajos francia király uralkodása idején játszódik. A librettója is eltér az operett librettóktól. Fanyar humora, érdekes társadalmi kritikája van. Pompadour-, ez a szép és okos asszony XV. Lajos Franciaország királyán keresztül uralkodik. Eszét, szellemességét nemcsak kormányzásra, hanem a pompa szeretetére is felhasználja, tszerel- mi csinytevései közben ismeretien unokahúgának férjébe szeret bele. A király vadászatból váratlanul hazatér és a hálószobájában találja a fiatal testőrt. Kitör a botrány. Pompadour azonban nem azért Pompadour, hogy egy ilyen kenyes helyzetből ki ne vágja magát. Ügyesen, szellemesen úgy bonyolítja az eseményeket, hogy j a kii'ály mindent megbocsát és I Pompadour hatalma még erőseb- i bé válik. í A címszerepet Somorjai Éva játszotta. Megjelenésben és já-i lókban egyaránt teljes .lluziot keltő, igazi Pompadour volt. Hangja tisztasága,, és stílusa elragadó. René szerepében egy fiatal színész, Rózsa Tibor méltó part- ( nere volt Pompadoumak. Az udvarhölgy szerepében Csa- ky Magda szubret jeleskedett Vidám és kedves játékával hozzája- rult a sikerhez. Mindössze annyi hiányosságot láttunk alakításában hogy túl sokat „dolgozott". Játékán érezni a régi szubrett iskolát. Si- mor Ottó egyik föorősségp az előadásnak. Calicot szerepében végig mókázta az előadást. A humorról Oláh György, Bán Elemér és Ger bár Tibor gondoskodott. XV. Lajos Franciaország királyát Gerbár Tibor személyesítette meg. Hogy milyen sokoldalú színész. arról tanúbizonyságot tett a Pompadour előadásában. Szabó Ibolya semmitmondó és színtelen szerepében is kedves volt. Sok derűs percet szerzett az udvarmcs tér szerepében Honfi Géza is. A bemutató értékeként kel foglalkoznunk a zened betanítás és zenei irányítás nagyszerű lendületével és igényességével. Minden a maga helyén volt a darab zenei tolmácsolásában. Ezért Dötsch Zoltán karmestert illeti a dicséret. A díszletek stilszerüségéért és szépségéért Csányi Árpád Jászai* díjas munkáját, a szép jelmezekért Gregus Ildikót kell érdemben megemlíteni. Parisas Fájl, Magyar képzőművészek altatásai a Luganói 7. Nemzetköz) Grafikai Kiáliilásoa A nemzetközi képzőművészeti élet érdeklődésének középpontjában álló, s immáron hagyományossá vált Luganói 7. Nemzetközi Grafikai Kiállításon 1962- ben magyar művészek is részt vesznek alkotásaikkal. E kiállítás célja, hogy felhívja a nyilvánosság és a kritika figyelmét a különböző országok ma élő grafikusművészeire. Egy-egy országból mindössze négy olyan művész vehet részt, aki még sohasem szerepelt a luganói nem-? zetközi kiállításon. A meghívott művészek négy képpel nevezhetnek be, s a zsűri ■— timelybea a legismertebb művészek foglalnak helyét .— egy-egy alkot őt 61 két művet engedélyez u kiállításra. A legszebb alkotásokat jutalomban részesítik, a díjnyertes mű a város múzeumába kerül
