Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)

1962-01-07 / 5. szám

80 millió méter játékfilm — 5 millió látogató ­43 ezer előadás Egy év a Ho/iii/rnii Vállalatnál Pontos év végi statisztikát most még nem sok vállalat, üzem, vagy hivatal tudna adni. A leg­utóbbi jelentéseket nem dolgoz­ták fel még a Moziüzemi Vál­lalatnál sem, így érthető, hogy Kecskovszky József igazgató is mindjárt azzal kezdte a beszél­getést, hogy az adatok — ha nagy eltérés nem is lehetséges — nem egészen pontosak. Hogyan alakult az előadások és a látogatottság száma? — összesen több mint 43 ezer előadásra került sor az elmúlt évben, ha nem csak a vállalat­hoz tartozó mozik előadásait szá­mítjuk. A látogatók száma kö­rülbelül ötmillió. Érdemes kü­lön megemlíteni az ifjúsági elő­adások számának örvendetes nö­vekedését: ezerkétszáz előadást tartottunk 165 ezer fiatal előtt. — Van sok társadalmi mozi? részt hétköznapokon tartja elő­adásait. — Milyen községekben leglátogatottabb a mozi? — Az egy lakosra jutó elő­adás — látogatás — száma alap­ján talán a tiszaeszlári Szurkos tanya vezet huszonnyolccal. Ga- csályban 24, Fehérgyarmaton 23, Kisvárdán 17, Csengerben 17 al­kalommal volt minden lakos — átlagot számítva — mozielőadá­son. — Nehéz lenne-e íz első műanyag lakóház a Szovjetunióban — Ötvennyolcat veszünk át az idén. Nálunk lesz minden nyil­vántartásuk. Eddig nem sokat tudtunk a működésükről, statisz­tikai jelentésekben csak saját adataink szerepeltek. A fejlődést pedig csak pontos, egységes ki­mutatásokkal lehet lemérni. Leg- j alább ilyen fontos azonban az j is, hogy most már egységesebb { műsorpolitikát tudunk folytatni, j mivel mi készítjük el a megye t minden mozijának a műsor be- j osztását. — Tehát ötvennyolccal több mozival kezdik az újévet? — Ezek a mozik megvoltak eddig is, hanem saját beruhá­zásból készül 18 keskenyfilmes és öt normál, illetve szélesvász­nú mozi. Ezzel most már 26 nor­mál és 130 keskenyfilmes mo­zink van a megyében. Vetítés azonban 210—215 helyen folyik rendszeresen, mert 13 kiskörzeti és két vándorautó több helyen is vetít. Ez ugyan nem tartó zik az elmúlt évhez, de érdé- i mes megemlíteni: a íelszabadu-' lás előtt körülbelül egy tucat-1 nyi mozi volt csalt a megyében. — Mennyi volt az évi beruházás? — Üj mozik építésére, felújí­tására összesen 3 millió 175 ezer forintot fordítottunk. Érdemes megemlíteni a társadalmi mun­kák értékét is: negyedmillió fo­rint! A mozgalom Kék község­ben indult el még 1960-ban. Márton Frigyes pedagógus a helyi KlSZ-szervezet bevonásá­val gondoskodott a mozihelyi- ség tatarozásáról, festéséről. Az­óta szépen elterjedt ez a moz­galom. 1961-ben már negyven helyén vállalták és végezték el vállalatunk dolgozói a helyi tö­megszervezetek hathatós segítsé­gével helyiségeink tatarozását, belső festését. — Hány százalékos jelenleg a megye mozival való ellátása? — Near állunk rosszul: 98 szá­zalékos. A hiányzó két százalé­kot az idén feltétlenül pótolni akarjuk. Csak egy jellemző ada­tot: a mozival el nem látott helységek lakosainak a száma 8650. A megyeben elsőnek Nyí»-bél­ieken kap helyet mozi emeletes épületben. Az idén elkészül itt az új művelődési ház és ebben kap helyet egy nagyon szép mo­zi is. Űj, szélesvásznú mozit kap az idén Mándok. Megyei szék­helyhez méltó, reprezentatív mo­zit kap az ötéves tervben Nyír­egyháza. A körülbelül tízmillió forintos beruházásból épülő mó­ri tervezését még az idén meg­kezdik. — Mutatkozik*« a korszerűsítés eredménye a látogatottságban is? — Hogyne, nagyon kézzelfog­hatóan. Legjobb példa erre a balkányi mozi. Ismeretes, hogy tavaly milyen modern mozit ad­tunk át. Azelőtt keskenyfilmes volt. 1961 hat hónapjában I960 hasonló hat hónapjához viszo­nyítva több mint nyolcvan száza­lékos volt az emelkedés! 1960- ban 15 ezer látogató volt, 1961- ben pedig 27 ezer. Üjfehértón 42 százalékos az emelkedés. Vá- sárosnaményban húsz százalékos. Mindezek az adatok azt bizonyít­ják, hogy falusi dolgozóink is egyre igényesebbek. Hasonló pél­dákat lehetne felhozni a kiskör­zeti helyek ízesítéséről is. Ta­valy nem egy helyen megkét­szereződött a látogatók száma ahhoz az időszakhoz viszonyít­va, amikor csak kiskörzeti mo­zi vetített. Ez viszont akkor is éatbetö lenne, ha csupán azt »ennénk figyelembe, hogy ha egy mozinak négy, esetleg öt vetítési helye is van és így nagy­ig. — Fon to* ügyem van a sza­modra, Walter — fogadta a Mé­száros, elmellőzve a köszönést is. Schellen berg veszélyt érzett a szívélyesség ellenére is. Kalten­brunner közben a festett üvegű szekrényhez lépett — ezt soha ki nem álhatta, magában mindig ízléstelennek tartotta — két po­harat vett elő és töltött egy üveg rajnavidékiből. — A győzelemre! — A győzelemre! — hangzott ! a válasz és a koccintásban bi- : zonytalanui csengett össze két po- | hár. Kaltenbrunner itta, harapta : a bort, azonnal utánatöltött a ! kiürült pohárnak. Schellenberg I eppe-n csak szájához értette. — Egyszóval Walter tért rá ] a lényegre — a Führer hivatott tegnap. Maga a Führer. Szemre­hányást tett a fontok miatt. — A fontok miatt? — csodál­kozott a másik, elhúzva a sza­vakat. — Igen, Méghozzá milyen szem­rehányást tett. A fontokra szük­ség van. Kifogás nincs, kitérő nem lehet. A bankjegyecskékre minél előbb szükség van. — Felújítjuk a tengeri-farkas tervet? — kérdezte önkéntelenül Schellenberg, a német inváziós I tervek fedőnevére célozva, i — Egyszer bizonyosan. Egye­lőre te is jól tudod, a Todt-szer- vézet a védővonallal buzgólko- j dik. A fontokra mégis szükség j van. I — Ha szükség van rájuk, meg­lesznek. De mire használjuk? — Tudom, Walter, hogy nem szereted a rajnavidékit. Látom, bele sem kóstoltál. Viszont tar­kiszámítani, hány méter filmet vetítettek tavaly?, — Beszorozzuk a lejátszott i normál- és keskenylilmeket kü- * lön-küiön az átlagos hosszúság- : gal — mondja Kecskovszky elv- ! társ — és megkapjuk, hogy ősz- j szesen nyolcvanmillió méter já­tékfilmet vetítettünk, i Versenytárs-e a televízió? . ... . j — Készben. Néhány helyen j szerintünk helytelenül bevételes i televízió látogatást terveztek. Érthetően hatással volt a mozi t látogatottságára. Még rosszabb ha- | lássa! volt a televízió a mozira ; azokban a községekben. ahol I egyenesen azt követelték, hogy j szüntessük be a hétköznapi- elő- ; adásokat, mert nem tudják ho- j vá tenni a televíziót. Termesze- ! teSen ezek csak kivételes jelen- : ségek. Hogy a televízió további fej- > lődése, elterjedésé sem érintheti - érzékenyen a mozik látogatott- | ságát, arra kiváló példa a Szov- i jetunió, Ausztria és Üjzéland. Ezekben az országokban nagyon j elterjedt és népszerű a televízió I és mégis a mozik a leglátoga- j tottabbak a világon. (GB.) í Az első műanyagból készült lakóházat a Szovjetunióban, Leningrádban építettéin (MTI Külföldi Képszolgálat! Nyelvlecke Harmath—Hétit A UfiÜtí-tÁ. Tlfli togalok egy meglepetést szamod­ra. Whiskyt Eredeti angol, bocsá­nat, skót whisky. Madridban kü­lönösen kedvelted ezt a fajtát. — Jólértesült vagy. — Szakmánkhoz tartozik. Én maradok a rajnavidékinél, te töltő magadnak belőle. — A whisky egyike azon kevés dolgoknak, amelyeket még az angolok is jól csinálnak. De ho­gyan jutottál hozzá? — Tisztelőm küldte Svédor­szágból. Érted; Svédországból, ahol bármelyik üzletben megvá­sárolhatod. természetesen nem márkáért. És sok mást is meg­vásárolhatsz. —■ Kezdem érteni. — Vagyis kár lenne a hamis fontokat repülőgépről leközölni London felett. Hagyjuk meg az angoloknak a mi számyasraké- táinkat. Ezeken a fontokon pedig vásárolni fogunk sok mindent; whiskyt, de acélt is. — Ha már vásárlásról van szó — szakította meg a Mészáros gon­dolatmenetét Schellenberg — ér­deklődnék a VII1/4-es átiratom ügyében.' — Ez az a törökországi fickó? — Igen, az angol nagykövetség inasa. Afféle amatőr, aki kulcs- lenyomatot készített gazdája pán­célszekrényéhez és most Mata Harinak képzeli magát. Emléke­zetedbe idézném, hogy egy spéci- ál fényképezőgépet kért és téte­lenként 15 ezer fontot a szállí­tandó anyagokért, — A javaslatod? — A gépet átadnánk, termé­szetesen abból a fajtából, ame­lyet az isztanbuli bazárokban is megvásárolhatna. A fonttal már rosszabbul állunk. Különben is kételkedem, hogy az öreg Chur­chill éppen ankarai nagyköveté­re fogja bízni titkos haditerveit. — Kis hal is lehet jóízű. Már­kát nem fogad el? — Ragaszkodik a fonthoz, —Ezért kell nekünk fontot gyártanunk. Fintorognak a már­kától? Majd ellátjuk őket font­jainkkal. made in Germany. Vagyis visszatértünk eredeti té­mánkhoz. Először is megfelelő ember kell hozzá. Csak ne pro­fesszor legyen. Schedenberg összeráncolt hóm lókkal gondolkodott, ahogyan er­ről beszélni szeretett: koncent­rált. Tudta, hogy kiket fog fel­sorolni, három névvel készüli fel a beszélgetésre. Várt, hogy mindez rögtönzésnek tűnhessen. Büszke volt emlékezetére, szeret­te annak legendás hírét kelteni a Házban. De mielőtt megszólal­hatott volna, Kaltenbrunner hir­telen megkérdezte: — Glubhof őrnagyról mi a vé­leményed? Schellenberg nem szerette a tör­tető tisztet, aki nemrég került át a Wehrmachtból: — Attól félek, hogy meggon­dolatlan. — Nagyvonalú. — Igeu, azok a fontok gyorsan elkészülnének, de legfeljebb ha­sonlítanának az eredetiekhez. A pénzhamisításhoz pedig precizi­tás kell. Lenne viszont egy ja­vaslatom, Ha megengeded. — Várom. . — Bernhard Kruger százados — nyomta meg a nevet S eh elten ­berg. — És mit tud ez a Krugered? — A személyi lapját majd át­küldőm. 1937 óta dolgozik kötelé­künkben. az úi leveleseknél. Ö bonyolította ie a mexikói ügyef. — Emlékszem rá, aff. jó mar­ka volt. — Szakértetem es meggyőző­dés. ebből a házasságból szület­hetnének fontjaink: (KM.vtart jak.)

Next

/
Thumbnails
Contents