Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-31 / 25. szám
Cfíöldm ihre & ízűDel keze te ink eietebői líjfáválaszfotta vezetőit megyéna egyik legrégibb föidművesszisveikezeie Képei«, mozaikok a sóofóhegyi gyűléspőt 1/ int eléggé hideg van, tai- *v szén már a délután estébe hajlik. így érthető is, hogy a gyülekezők betérnek egy kis „melegítőre” a Betekincs-csár- dába. Itt aztán az ital mellett az emlékekből is „kortyolgatnak” az öregek, hiszen 16 évvel ezelőtt itt alakult meg megyénk egyik legrégibb földművesszövetkezete, a sóstóhegyi. Az öregek arra is emlékeznek, hogy akkor még nem ilyen volt a pult tó — kármentő — választotta el a kocsmárost a vendégektől. Rajzanak az emlékek és valamennyien büszkék arra. hogy hova fejlődött szövetkezetük, mert igaz, ma már nem sóstóhegyinek hívják, hanem nyíregyházinak a szövetkezetei, de mégiscsak ök voltak az alapítói és a kármentő mellől fejlődött az megyénk legnagyobb szövetkezetévé. ★ J^assan gyűltek össze az emberek — és külön érdemes feljegyezni, hogy nagy számban az asszonyok is eljöttek —, de a végén több mint 100-an ülnek a teremben. Itt van a tanácselnök, a megyei tanács termelőszövetkezeti tanácsának elnöke, a helyi tsz elnöke és a vezetőség — valamennyien vezetők és tagjai a földmű vessző vetkezet- nok. Érdeklődnek és hozza is szólnak a szövetkezet dolgaihoz, hiszen nem mindegy számukra, mit, hogyan akarnak csinálni a következő években. Törő Gyu- láné például arról beszél, hogy nem lehet szódavizet kapni a kocsmában és szifon-patron pedig nincs a boltban. Az ügyvezető azonnal válaszol — intézkedik, hogy legyen szóda és a következő héten már patron is lesz. Külön érdemes megemlékezni Kiss Kálmán bácsi hozzászólásáról, aki a szövetkezet alapító tagja. Elmondotta, hogy nincs mindenben megelégedve a szövetkezet munkájával, bár azt elismerte, hogy nagyon szép eredményeket értek el. Felvetette többek között azt, hogy azt a boltost elítélik, akinek hiánya van, eljárást is indítanak akkor, ha az nagyobb összegű. — De mi történik azokkal, akiknek nagy többletük van? — tette fel a kérdést Kiss Kálmán ' bácsi. Ezt az összeget a fogyasz-< tők kárára gyűjtöttek össze, ami1 legalább olyan káros és bünte-j tendő, mint a hiány. ( Ugyancsak Kiss Kálmán volt1 az, aki felvetette, hogy igazság- ( talannak tartja azt, hogy a vá-1 sárlási kiskönyvbe bejegyzett j összeg után kapják a tagok a( visszatérítést. t — Helytelennek és rossznak j tartom ezt a módszert — mon-1 dotta —, márcsak azért is, mert ' vannak köztünk nyugdíjasok, i havi fizetésből élők is és ezek | természetesen nem tudnak olyan ( nagy összegeket bejegyeztetni a | könyvükbe, mint akik nagyobb i összegekkel rendelkeznek — és { esetleg csak egy részjegyük van. . Ezért azt javaslom — mondotta, hogy mindenki úgy kapjon a I szövetkezettől visszatérítést, mint I ahogyan támogatja szövetkezetét, részjeggyel, társadalmi munkával. Leváltották a kisszekeres! és megbüntették a szakolyi boltkeselot Az elmúlt évben is rendszeresen vizsgáltak az ellenőrök, hogy a boltegységekben megfelelő-e a rend, a tisztaság és nem károsítják e meg a vevőket. 1961-ben a MÉSZÖV készletellenörzési osztálya 612 vizsgálatot folytatott a fogyasztók érdekvédelmében. Ezek a vizsgálatok a legtöbb esetben a boltkezelők és dolgozók becsületességét mutatták meg, de sajnos több olyan eset is előfordult, amikor súlyos visszaéléseket tapasztaltak. A nagyszekeresi fmsz kisszeke-* résén lévő vegyesboltjában, DeákJ István boltkezelő például a 12* forintos zsebkendőt 26 forintért* árusította és a 2,50 forintos fésűt* pedig 8,80-ért. A vizsgálat meg-* állapította, hogy ez más fogyasz-J tási cikkekre is kiterjed és nemj egyedülálló eset volt Deák Ist-J vánnál ezért azonnali hatállyá:* elbocsátották. * A balkányi fmsz 10. számú ve-* gyesboltjában, Szakolyban B. Ko-* rács Mihály boltkezelő károst-* tóttá meg rendszeresen a vevő-* két. Erre egy levélíró hívta fel aj-------------- * ★ Versenyre készü’nek a zenekarok $ ★ Az elmúlt évek hagyományú-* hoz híven ez évben is megrendezi J a MÉSZÖV a földművesszövet-* kezeti zenekarok versenyét. Ez* a verseny minden évben nagy* eseménye a zenekaroknak és szép* élmény azok számára, akik meg-* hallgatják. * Ez évben február 20-án Tisza-* vasváriban a népi zenekarok,* 21-én pedig a kisvárdai étterem-* ben a tánczenekarok versenyétj rendezik meg, ahol a három ^ első helyezett értékes jutalomban* részesül. A megyénk ,Jég jobb* fmsz-i népi zenekara” vándor-* zászlót jelenleg a Murzsa Berta-* lan által vezetett vásárosnaményi * étterem népi zenekara őrzi. * \ mikor a választásra került a sor, ugyancsak vitatkoztak a tagok. A vita eredménye aztán az lett, hogy az asszonvok győztek és ők kerültek többségbe a boltos bizottságba — hiszen ők járnak oda gyakrabban. Ugyancsak az asszonyoké lett a többség a szolgáltató bizottságban is, hiszen ez a munka is őket érinti közvetlenül. így aztán a sóstóhegyi tagértekezleten kellő arányban kaptak helyet az asszonyok is — ez biztosítéka lesz annak is, hogy a következő években jól dolgoznak majd a tagbizottságok. ügyeimet, aminek alapján az el- J lenőr megállapította, hogy a bolt t és a raktár rendetlen, piszkos, B. Kovács Mihály pedig a vizsgálat i végzéssT-«r is ittas volt. Az ellen- j őrzés alkalmával végzett próba- vásárlás négy esetben is azt iga- j zolta, hogy a boltkezelő rendsze-1 rés árdrágítást követ el. B. Kovács Mihá! * ezért utolsó I ügy ölmezteíessel írásbeli megró- | vasban részesítettek és közölték vele, hogy hasonló cselekmény elkövetéséért azonnali hatállyal elbocsátják. Hozzászólás — film ügyben Nemrégiben hírt adtunk arról, hogy mennyire szüksége« volna a megyei művészeti tanácsadónak telefonra, mivel az ismeretterjesztő filmtár is ott van. Szóvá tettük azt is. hogy lehetetlen állapotnak tartjuk a jelenlegi helyzetet, ami egyáltalán nem segíti elő. hogy falvainkban egyre többen ismerkedjenek meg az ismeretterjesztő filmekkel Most azt szeretnénk elmondani, hogy a rendelők sem angyalok, köztük egyes földművesszövetkezetek! Nagykállóban megrendelték a filmet, amit pontosan, a kért időre szállított a filmtár — a földművesszövetkezet azonban nem szállította azt időre vissza — sőt, három hetet késett azzal és még csodálkoztak, hogy büntetést kellett volna fizetniük. Az ilyen és hasonló esetekben ne legyen elnéző a filmtár — fizetéssé meg a késedelmet hiszen az nyilvánvaló gondatlanságból adódott és elvonják a filmet más községektől. Ugyancsak tarthatatlan az is, amit a tiszakerecsenyi fmsz csinált aki az udvarias levélre válaszolva durván kifakadt — jogtalanul, hiszen az a film amit kértek nem volt bent és ezért — jóindulatúan — hozzá hasonló filmet küldtek. Tiszakerecsenyből köszönet helyett durvaságot kapott! Ez nem megoldás és a tiszakerecsenyi fmsz-nek feltétlen változtatnia kell magatartásán. Még egy példa: Bükönvben a kért és megrendelt filmet nem vették át! Milyen jogon és miért nem? Vajon az ottani földművesszövetkezet vezetői számoltak e azzal, hogy máskor is lesz filmre szükségük? Az ilyen viselkedés nevetségessé és komolytalanná teszi a szövetkezeti vezetőket és nincs hasznára az ismeretterjesztő munkának. Kétségtelen, hogy a fentieken változtatni kell — a legrövidebb időn belül. Négy év alafí: több mint tíz millió forint visszatérítés, és 23 000 új tag a földművesszövetKezetekben 253 000 forintot fizettek be részjegyalapra, de ez évben is 3 millió 742 000 forintot fizettek vissza a tagság részére. Egyedül az elmúlt évben emelkedett jelentősen a tagság hozzájárulása a szövetkezetek vagyonának növeléséhez és 1961-ben 3 millió 14 326 forintot fizettek be részjegyként a szövetkezetnek. Érdemes még megemlíteni azt is, hogy 1958-ban az egy földművesszövetkezeti tagra eső visz- szatérítési összeg 69 forint volt — ez 1961-re 90,90 forintra emelkedett. Mindent összevetve; a szövetkezetek részjegyalapja az elmúlt 'négy év alatt 9 millió forintról 14 millió forintra emelkedett, de ennél is nagyobb összeg volt az amit a tagság visszatérítésként kézhez kapott. A IV. kongresszus óta a tag- törzskönyvek rendezése során 14 ezer fővel csökkent a tagok száma, de közben az eredményes szervezés során 23 000 fővel nőtt a tagság létszáma és így 1961. végére 140 000 tagja van megyénkben a földművesszövetkezeteknek. Megnyílt a mnsoda, tSüőíolat lavHanaX íSüese!; Tásárasnamányiiar? A vásárosnaményi földművesszövetkezet vezetői értették meg leginkább milyen nagy szükség van arra, hogy a szövetkezet tevékenységét kibővítsék a különféle szolgáltatásokkal. A kisipari szövetkezetekkel együttfnűködvc már eddig is nagy szolgálatokat tettek a lakosságnak, most pedig a szövetkezet helyiségében — ahol eddig csak saját részükre mostak — újabb gépet állítottak be és lehetővé tették hogy a lakosság igénybe v\. A naményi áruház is új színfolttal gazdagodott; már nemcsak árusítják a töltőtollakat* hanem annak javításával és a, golyóstollak töltésével is íog- lalkoznak, így nem kell azokkal Nyíregyházára utazni vagy postán küldözgetni, mivel helyben is megjavítják. __________ A KÜLDÖTT Jellegzetes alakja mar kora reggel feltűnik és soha nem megy úgy el egy-egy bolt előtt, hogy be ne nézzen oda. meg ne kérdezze. — mi újság? Nincs-e valamire szükségük? A fehérgyarmati földműves- szövetkezethez éppúgy hozzátartozik, mint a fűszerbolt és más olyan — sokszor fsl sem tűnő, — de a mindennapi életet elképzelni sem lehetne nélküle. Deli László, a kiskereskedelmi osztály vezetőjéről van szó, aki már több mint egy évtizede jegyezte el magái a szakmával, a szövetkezeti mozgalommal és a szó legszorosabb értelmében együtt nőtt fejlődött azzal! Életrajzában nincs semmi különös — hiszen sok ezer emberről el lehetne ugyanazt mondani és szinte napokra visszamenően egyeztetni munkájukat, azokat a változásokat, amely végbement. 20 éves korában — 1950-ben már a 6. számú boltban volt kezelő, élőt te ifjúsági vezető, majd pedic a járási tanácshoz került — népművelési előadó volt. lnne'■ vonult be katonának is a kö vetkező évben, ahol ugyancsak ifjúsági vezető lett, DISZ-tit- kár, majd politikai tiszt. Amikor leszerelt, újra visszajött a ..szakmába” és a fúszer-csemevidesen a 8-as számú boltba lett vezető, ahonnan az FJK- hoz került. Itt megint volt egy kis kitérő — ami azonban nem ártott meg a fital Deli Lászlónak, hiszen a járási tanácshoz került személyzeti osztályvezetőnek, — itt tanult meg bánni az emberekkel, becsülni és szeretni őket. Tapasztalatait a későbbiek folyamán igen hasznosan tudta kamatoztatni, — hiszen azóta is emberekkel bánik és sok fiatal és idősebb ' artársa gondja-baja nehezedik a vállára. 1956-ban már újra boltban találjuk — a vegyi és háztartási bolt kezelője 1959-től pedig a fehérgyarmati körzeti töldművesszövetkezet kiskeres kedelmi osztályának vezetője. Ebben a munkában igazán nagy hasznát vette annak, hogy már korábban megtanulta, hogyan kell bánni az emberekkel, hogyan kell segítségükre lenni, iszen jó munkát csak akkor ’árhat tőlük, ha ő maga is dúsa, embersége javát adja Nincs olyan nap, hogy leg- ább a helyi boltokat végig 2 járná — vidékre, a körzeti övet’-.ezet helyi szerveihez, ..nnak boltjaihoz, ritkábban jut el — hiszen nyolc község tar lozik Gyarmathoz —, de szerét ejti annak, hogy hetenként egyszer mindenhova ellátogasson. Munkatársai is szere-* * tik. — és mindig megtalálja* a módját annak, hogy segíteni* tudjon. Az önkiszolgáló fűszer és csemegeboltban például el-lj, mondották, hogyan sikerült éves* tervüket túlteljesíteni. A negye-* dik negyedév első hónapjában* úgy látszott, hogy nem íeszj tervteljesítés, annyira le voltak* maradva, — pedig el szerették* volna nyerni a „Szocialista Bri-* gád” címet — erre tettek fel-* ajánlást a bolt dolgozói. Segít-* ségért, tanácsért fordultak Deli* elvtárshoz és — Deli László* összeült a bolt dolgozóival, ki-* számították, hogy naponta hány* forint értékű forgalmat kell el-$ érniük ahhoz, hogy tervüket* teljesítsék, illetve túlteljesítsék.* Ennek a segítségnek nem kis* része volt abban, hogy a bolt* dolgozói túlteljesítették évesé tervüket. J Most, amikor valamennyi* szövetkezetnél folynak a tagr,+ köz- és küldöttgyűlések, vala-* mennyi szövetkezeti vezetőnek* számot kell adnia eddigi műn-* Icájukról. Deli elvtársnak nincs* miért szégyenkeznie — így ér--» lékelték ezt a szövetkezet tag-* iái és ezért választották meg* küldöttjüknek, ahol képviselni* fogja — társaival együtt —J a szövetkezet és azok tagjai- * nak érdekét g.tiíiiLET-MAGVABORSZAG «3 A földművesszövetkezetek vagyona évről évre gyarapodik és ezzel együtt természetesen a tagság részére járó visszatérítés is. 1958-ban még mindössze 348 000 forintot fizetett be a tagság részjegyre és ebben az évben vásárlási- és értékesítési visszatérítésként a tagság 3 325 000 forintot kapott. A következő évben még kevesebb volt a befizetett részjegyek összege — mindössze 648 000 forint — a visszatérítés pedig ekkor is megközeli cette a három millió forintot. Valamit javult a helyzet 1960-ban, amikor is a földművesszövetkezetek tagjai egymillió
