Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-28 / 23. szám
Készül a mesterheqedű Nemes Dezső : II kommunizmus építésének elvi kérdéséi A Szovjetunió Kommunista Pántja új programja a kommunista vílágmozgalom első olyan harci okmánya, amely a kommunizmus anyagi-műszaki alapjainak megteremtését közvetlen feladatként jelöli meg, meghatározza a kommunizmushoz való átmenet konkrét útját. E nagy feladat megoldása a kommunizmus építésének sok elvi és gyakorlati kérdésének tisztázását követeli. A program választ ad ezekre a kérdésekre, meghatározva a kommunizmus építésének általános érvényű törvényeit. A lio minim izmus épílése a liéf világrendszer versenye A Szovjetunió Kommunista Pártjának programja az 1957-es és 3960-as moszkvai nyilatkozatok talaján válaszol korunk alapvető kérdéseire, így a két világ- rendszer békés egymás mellett élésének biztosításáért folyó harc elvi és gyakorlati kérdéseire is. A kommunista és munkáspártok 1960. novemberi értekezletén elfogadott nyilatkozat megállapította: a győztes szocializmus országai főleg a gazdasági építéssel gyakorolnak befolyást a világforradalom fejlődésére. A szocialista világrendszer országainak már eddigi fejlődése is rendkívül mély hatást gyakorolt a világ népeinek tudatára, érzelmeire és törekvéseire. Gondoljuk csak el, hogy 1980- ra a Szovjetunió hatszorosára emeli ipari termelését, három és félszeresére mezőgazdasági termelését. S ha a Szovjetunió egymaga több ipari terméket fog 18 —19 év múlva előállítani, mint ma az egész világ, milyen méretű lehet 1980-ra mai kiterjedése mellett a szocialista világrend- szer egészének ipari termelése? A szocialista világrendszer ipart termelése 1960-ban a világ ipari termelésének még kereken 36 százalékát érte el. A két világrendszer békés egymás mellett élésének és a szocialista országok testvéri együttműködésének lenini politikáját követve, elérhetjük, hogy a szocialista nemzetek közössége 1980-ra három, három és félszeresén felülmúlja a kapitalista világ egészének Ipari termelését még abban az esetben is, ha a két világrendszer mai kiterjedése a két évtized alatt változatlan maradna és a kapitalizmus korlátái között a tőkésországok általános termelési szintje is. Ugyanakkor a szocialista világrendszernek óriási fölénye lesz a mezőgazdasági termelésben is. Változatlan maradhat-e azonban a két világrendszer jelenlegi kiterjedése a szocialista világ ilyen fejlődése és a kapitalizmus általános válságának egyidejű mélyülése mellett? Ez kizárt dolog! A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet — amely korunk fő tartalma — tovább halad előre. A szooialis*AZ MSZMP Központi Bizottsága politikai akadémiáján január 24-én elhangzott előadás rövidita világrendszerhez új országok csatlakoznak majd az egyes országok forradalmi mozgalmainak békés úton vágj’ fegyveres harc által kivívott győzelme következtében. 1980-ra a szocialista világ- rendszer előretörése tehát sokkal nagyobb arányú lesz az említettnél. Kérdéses, hogy a szocialista világ ilyen fejlődése mellett egyáltalán meddig maradhat fenn a kapitalizmus a föld bármelyik részén? A két világrendszer békés versenyének e tapasztalataira és távlataira viszont azért is utalnunk kell, hogy eloszlassunk minden kételyt és kishitűséget, mely a békés egymás mellett élést hir* ★ ★ ★ * ★ * * ir Ír Ír ★ ir ir ir ★ * * ★ detö lenini politikánkkal szem-* üen keletkezhet. Ismeretes, hogy J Enver Hodzsa és eszmetársai*' nagy buzgalommal próbálják ter-J jeszteni e kételyt és kishitűséget.* és a békés egymás mellett élés* lenini elvének követését. ,,Hrus-* csov-íéle revizáonizmus”-nak* ócsárolják. £ Aligha telik azonban sok idő- £ be, anúg a szocialista világ- ★ rendszer fejlődése a lörléne- * lem lomtárába söpri ezt a * radikális köntösbe bújt kishi- j tííséget, a radikális vissza- * rettenést a két rendszer bé- * kés versenyének feladatai * elöl. * * (Hodzsáék politikájának persze* nem ez a lényege, hanem csak* „elvi" színezetű takarója eléggé* el nem ítélhető személyi kultu-* szos nacionalizmusuknak, amely-* lyel azonban itt most nem fog-* lalkozunk.) * * ^ a k Pártja uj programja' a konanu-J nizmus építésének és a béke vé-* delmének együttes programja, aí két rendszer békés egymás mel-* lett éléséért és a békés verseny * megnyeréséért, a tőkés rendszer* legyőzéséért folyó küzdelem harcií okmánvn. I M&sMMÉÉMÉÍ Győrben él Farkas Béla hegedűkészítő-mester, aki 1927-ben nyert először ezüst-, 1937-ben aranykoszorút. 1958-ban a Liege-i nemzetközi hegedűkészítök versenyén harmadik díjat nyert. Többszáz mesterhegedűje közül számos külföldi művészek tulajdona. (Urbán Nándor felvétele.) Az amerikai képviselőház háromszázötvenezer dollárt szavazott meg az amerikaellenes tevékenységet vizsgáló bizottság számára ' New York, (TASZSZ): t Az amerikai képviselóház határozatot hozott a hírhedt amerikai-ellenes tevékenységet vizsgáló ^bizottság működésének folytatásáról és egyben 350 000 dollárt ^szavazott meg a bizottság 1962. Irévi költségének fedezésére. A ^képviselőhöz rendkívül rövid és ► felületes vita után hozta meg ► döntését. j A képviselóház ezzel ismét beír bizonyította, hogy nem törődik Ja haladó amerikai közvélemény ► állásfoglalásával. Néhány hónap► pai ezelőtt ugyanis Eleanor ► - É&L ___- ____________ Roosevelt asszony, valamint Linus Pauling és Harold Urey No- bel-díjas tudósok, Carl Sandburg, Thornton Wilder, Van Wick Brooks írók és más haladó amerikaiak nyilatkozatát közölte a j New York Times, amelyben az | aláírók kijelentik, hogy az ame- I rikaellenes tevékenységet vizsgá- | ló bizottság az Egyesült Államok i haladását gátló tényező, nemcsak } a belpolitikában tölt be reakciós szerepet, hanem akadályozza a szomszédos országokkal fennálló társadalmi és kulturális kapcsolatokat is. Enther vadászat as algériai városolt utcáin r Párizs, (MTI): A barikád-lázadás évforduló- i [ján rendezett nagy fasiszta tün- rtetések után pénteken ismét az [OAS autós etnbervadászai garáz- rdálkodtak az algériai városok ut- ícáin. Blida közelében egy arab rkávéház látogatóira zúdítottak [gépfegyvertüzet és négy algériait ^megöltek, nyolcat megsebesítetitek. Algírban a fasiszta banditák behatoltak egy arab iskoláiba és a diákok szeme láttára lőt- rték agyon az iskola igazgatóját. [Az egyik lövés megsebesített egy tanulót. Oránban egy arab család [ellen intézett támadásnak egy halott és négy sebesült áldozata [volt. r Az esti óx'ákban sokhelyütt ‘plasztikbombák robbantak. A [merényleteknél több algériai megsebesült, Pénteken 10 halottat és A Kommunizmus megteremtésének anyagi és morális feltételei A kommunizmus építésének általános érvényű elvi kérdései közül először a kommunizmus megteremtésének alapvető feltételeivel foglalkozunk. Az 1960-as moszkvai nyilatkozat elvileg állást foglalt abban, hogy a szocialista országok, amelyek a szocialista társadalmat felépítették, hogyan jutnak el a kommunizmushoz. A Szovjetunió Kommunista Pártja új programja azonban nemcsak elvileg vallja a moszkvai nyilatkozat megállapítását, hanem a kommunizmus építésének konkrét gyakorlati programjával erősíti azt meg. A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja a 20 éves fejlesztési tervben megszabja az első évtized feladatát, és a második évtized végére 1980-ra megvalósítandó feladatot. Az első évtizedben az ipari termelés az 1960. évinek a két és félszeresére nő, és összmennyisé- ge felülmúlja az Egyesült Álla- ! mok ipari termelését, figyelembe! véve azt is. hogy közben az Egvesiilt Államok ipara is no- j •vekszik. Ebben az évtizedben a szovjet ! népgazdaság leküzdi a mezőgaz-1 daság viszonylagos elmaradását, [ és össztermelését — az iparhoz hasonlóan - — 1960-hoz viszonyítva. ugyancsak két és félszeresére fogja növelni. Ez azt jelenti, hogy a szovjet mezőgazdaság ebben az évtizedben nemcsak a termelés összemnnyiségében múlja majd felül az Egyesült Államok- mezőgazdaságát, de az egy főre eső termelés tekintetében is. Az első évtizedben már ái- 1 talánossá válik a 6 órás mun- } kanap, illetve a 35 órás mun- i kahét, a 7 órás munkanap } esetén heti két munkaszüneti i nappal. } i A második évtizedben — 1971-* tői 1980-ig — a mezőgazdaságig termelés növekedése már lassúbb, i de annyi, mint az 1960. évi egész} termelés. így emelkedik 1980-ra* a mezőgazdasági termelés az I960.} évinek a három és félszeresére.'* Viszont a második évtizedben az} ipari termelés további növekedő--* se az 1960. évinek a három és} félszerese, így éri el 1980-ra az} 1960. évi ipari termelés színvona-} Iának a hatszorosát. i Rendkívül fontos elvi jelentő-} ségű a fogyasztási javak elosztá-3 sának a módja is a kommuniz-* mus építésének ebben a szaka-} szóban. * 1 A program megállapítja, hogy } a kommunizmus anyagi-mű- * szaki alapjainak megteremte- i se folyamán a munka szerinti i elosztás szocialista elve ma- } rad a döntő. Emellett a i szükségletek szerinti elosztás ] szerepe növekszik, de a Szov- t jetunió Kommunista Pártja a ’ kommunizmus anyagi-műszaki i alapjainak a megteremtése ’ idejére tartja csak megváló- i sítandónak a fogyasztási ja- [ vak mintegy felének a szűk- ■ ségletek szerinti elosztását a 1 társadalmi fogyasztási alapok- - hói. Amikor a munka szerinti elosz-’ tás szocialista elve teljesen ér-i (Folytatás a 2. oldalon.)! 27 sebesültet jelentettek az algériai városokból. Egy Algériában megjelenő arab lap jelentése szerint az OAS fegyveres banditái ismét négy algériait akartak elrabolni az Orle- ansville-i fogházból, de a többi arab fogoly szembeszállt a támadókkal és megvédte társait. Gondoljatok Lnmnmkära — Mentsétsk meg Glzengát Berlin. (MTI): A Német Demokratikus Köztársaság és az afrikai népek közötti barátság ápolására alakult bizottság élesen tiltakozott Gi- zenga elhurcolása ellen. Gizenga élete a legnagyobb!) veszélyben van. Gondoljatok Uumumbára — mentsétek meg Gizengát” —• hangzik a tiltakozás.- Az Aveyron megyei szénbá- rnyák bezárása elleni mozgalom [ egyre szélesebb méreteket ölt. Pénteken egész Délkelet-Franciaor- [szágban tüntetéseit voltak. A dolgozók számos üzemben munkabe- rszünteíéssel fejezték ki szolidaritásukat a Decazeviüe-i bányá- [szok harcával. A tüntetők egyes r ___________________ r ; Kom in akadémiai ! deles* úeió t ; Itnilaitenien [ Budapestre érkezett a Román ► Népköztársaság akadémiájának J küldöttsége a magyar és a román ►akadémiák közötti tudományos ^együttműködési egyezmény és ►annak 1962—63. évi munkatér ve fmegtárgyalására és aláírására. A ►küldöttség vezetője V. Malinschi ^akadémikus. helyeken eltorlaszolták az országutakat, megakadályozták a forgalmat. Decazeville-ben hatalmas tüntetés zajlott le, 50 000 ember — Aveyron megye lakosságának egyötöde — vonult fel az utcákon. A város főterén rendezett nagygyűlésen a CGT, a szocialista és a keresztény szakszervezetei^ a parasztok és a megye képviselői foglaltak állást a 40. napja földalatti sztrájkot folytató bányászok követelései mellett. Hangoztatták, nemcsak Decazevüle- ről, hanem 17 megye sorsáról ia szó van. Az európai gazdasági közösség politikája létében fényé- : geti Franciaország gazdaságilag. ■ elmaradt vidékeinek lakosságát., A tiltakozó gyűlés neszt vevői1 határozatot fogadtak el, amelyben felszólítják a kormányt azonnal kezdjen tárgyalásokat a MEHET- ..........*7“ ! 1» giKMX Bill» V JO.» LJPÄJ í * W r XIX. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM Ara: 70 fillér 1962. JANUÁR 28, VASÁRNAP
