Kelet-Magyarország, 1962. január (22. évfolyam, 1-25. szám)
1962-01-25 / 20. szám
SZABOLCSIAK FÓRUMA Az idén is küzdünk nz első helyért Termelőszövetkezetünk a császárszállási Üj Alkotmány Tsz KISZ tagjai is részt vettek a fiatalok versenyében. Ebben a vetélkedésben a megyei első helyet szerezték meg. a közelmúltban adta át Diczkó József elvtárs, a megyei KISZ bizottság szervező titkára az ifjúság megérdemelt jutalmát, a 3600 forintos világvevő rádiót. Az ünnepségen a szülők is részt vettek. Előttük tettek fogadalmat a felszólalásukban a fiatalok, hogy ebben az esztendőben is hasonló jó munkát végeznek. Jónai József levelező Három nap Budapesten Két felvonás Között játok! Mehettem én színházba? — Ügy látszik, tsz- tagnak kellett lennie, hogy ide eljusson — jegyeztem mes nevetve. — Valahogy úgy — válaszolta ő is el- mosoiyintva magát. — Éppen akad miből, az ezerké tszázat meghaladja a munkaegység. amit a lányommal szereztem- Elhatároztam; szétnézek ráérő ember módjára a fővárosban. De annyit mondhatok, hogy már maga ez a színházi este is megérte nekem azt a párszáz forintot. .. — Hát nem? Az életem javát végiggürcöltem. míg idáig jutottam... félbeszakadt a beszélgetésünk, mert megszólalt a szünet végét jelző gong. s a szabolcsi vendégek elfoglalták helyeiket, hogy lás- sák-halliák; hogyan bonyolódik tovább Téglás Boldizsárnak és körnvezetének szfnpadra vitt története. SüHlil 4nrli«í.c' rJP agadhatatlan, a ; pesti közönség már aki még jelgyet kaphatott — [igen meglepődött a [Fővárosi Operetl- [ színházban a sok »csizmás, nagybajszú ►férfi, és fejkendős ^asszony láttán. (A 1 fiatalasszonyok, plá- [ne a lányok, ha nem [is voltak estélyi ru- [hában. könnyen el► vegyültek a fővárosiakkal.) ► 'A „Hölgyválasz”, ► sok helyzetkomiku- tmával igen megemelje a szabolcsi vendégek hangulatát, s a [szövetkezeti tagok [tréfálkozva mérlegelÍ *ték a látottakat és a még várható fejleményeket. — Én meg most vagyok életemben először színházban — mondotta az egyik sarokban álló kisebb csoport egyike. Bódogén Mihály. a bökönyi Új Élet Tsz tehenésze. — Ötvennégy éves vagyok, de ilyet még nem láttam. [ A körülálló fiatalabbak igen csodál► kcztak Mihálv bácsi ► kijelentésén. Nem volt színházban? Még ilyet!? — Pedig Mihály bátyám Székesfehérvárra járt dolgozni. És mégsem...? — kérdezte tőle Petro- y,án : Gyurka, falubelije. Ez a Gyurka különben arra büszke, hogy ő „tartja el” a városbelieket. Ezt úgy kell érteni, hogy Gyurkának tizenegy testvére van, köztük hajóskapitány, sofőrök és így tovább, s ő egyedül maradt, jobban mondva ment vissza a földhöz, a tsz-be, — Hát azt ti tudjátok nagyon jól, hogy milyen az ember élete, ha távol dolgozik — magyarázta a dolgot Bodo- gán Mihály. — kaikor odajártam dolgozni, Pestből mindig csak annyit láttam este. míg a Nyugatiból a Déli pályaudvarra. vagy vissza igyekeztem. Fehérváron? örültem. ha munka után pihenek. Hét ■ végén meg gyorsan haza — a földhöz. Na. mondA napokban tartotta meg Mátészalka és Vidéke Körzeti Föld- müvesszövetkezet köldöttgyülését. Részletesen elemezték a földművesszövetkezetre a második ötéves tervből háruló feladatokat. Hangsúlyozták a termelés fokozottabb segítését és a felvásárlási tervek teljesítését. A küldött- gyűlés feladatul szabta meg a körzeti földművesszövetkezethez tartozó minden községben a falusi ifjúsági termelőszövetkezetek megszervezésé t. A felszólalók különösen sokai foglalkoztak burgonyatermeléssé és az áruértékesítési tervek tel jesítésével. Kiss János paposi küldött elmondotta, hogy termeHová került félmillió forint a zárszámadásból Fülpüsdarócon ? Gazdag zárszámadásnak lehettek szemtanúi Fülpösdarócon mindazok, akik a közgyűlésen részt vettek. Nem kétséges, hogy az igen szép eredmény eléréséhez nagyban hozzájárult a tagság szorgalmas munkája. Megállapíthattuk azt is, hogy a termelő- szövetkezet nagy fontosságot tulajdonított a takarékosságra is. A takarékosság azonban nemcsak az anyaggal való takarékosságra terjedt ki, megmutatkozott az a tagok egyéni életében is. Nyilvánvaló, hogy a tagság a zárszámadás alkalmával látja legjobban, hogy az egyemberként végzett munka milyen eredménnyel .jár. A fülpösdaróci Petőfi Tsz 105 szövetkezeti családja konkrét bizonyíték arra, hogy ahol a tagság egy emberré forrott össze, ott le-* ****** hét szép eredményeket felmutatni, lehet 61 forintos munkaegy-'1 séget elérni. ! * Nagyobb az érdeklődés : a TIT előadások iránt ■ • Több tény is arra mutat, hogy1 az előző évekhez képest megnőtt! az érdeklődés a TIT ismerettel-' jesztő előadásai iránt. Egy év] alatt közel négyezer előadás' hangzott el megyénkben. Legka-] pósabbak a mezőgazdasági szak-i jellegű témák voltak, az állat-] tenyésztés, növénytermelés, üzem-i szervezés, amelyek együttesen az] összes megtartott előadások egy-, negyedét tették ki. A nagyobb] lehetőség is hozzájárult az elő-, adások számának növekedéséhez:' két év alatt — főként vidéken, —] megkétszereződött az előadók.' TIT tagok száma, most mintegy] kilencszáz tagot tartanak nyilván. ]----- | 4 kémia története „,az alkímiától a modern ké-’ miáig — címmel érdekes előadás] lesz ma délután fél négy órakor1 a TIT nyíregyházi klubjában. AzJ előadást dr. Szőkefalvi Nagy Zol-.;, Ián, az egTi pegdagógiai főiskola| kémia tanszékének docense tart-| ja. í Ugyanezt az előadást másnap,!; pénteken Nyírbátorban megismét-f ■ ik. * [,,liii|><*T'iali*fa krmfevrltpiiyséw a Magyar -Vónlío/láptasno ellen“ címmel Klállítá«* Nyílik <«:xo ni Italon a nyíregrliázi BM k!iilibán Mindez azonban nem jelenti,' hogy a munkával szerzett jőve-' delem nem folyhat szét meggon-; dolatlan kiadásokkal. A termelő-; szövetkezet tagsága az egyéni; pénzlakarékosság példamutatása-; val is bebizonyította, hogy a tag-; ság gondolkodásának elengedhe-; letlen velejárója a takarékosság,: a beosztó életmód. Ezt legjobban! a számadatok bizonyítják. A zár-! számadáskor kifizetett másfél-! millió forintból a tagsag későbbi! céljaik megvalósítására eddig fél-! millió forintot helyezett takarék-! betétbe. Mindezt elősegítette a helyi posta vezetőjének Kusztos Gyula elv-társnak dicsértremél tó munkája is. —nemes— Nem mindennapi kiállítás nyílik a Szabolcs-Szalmar megyei Rendőrkapitányság rendezésében a nyíregyházi BM klubban (Bessenyei tér 14. szám alatt) január 27-én, szombaton délben. A kiállítás címé: „Imperialista kémtevékenység a Magyar Népköztársaság ellen”. A bemutatásra kerülő anyagok között fegyverek, ellenséges propagandanyagok. a di- verzió legkülönbözőbb eszközei: rádiók, fényképező- és filmfelvevőgépek szerepelnek. A kiállításon a csoportos és egyéni látogatók részére filmvetítést tartanak. <5let A TISZTÁSOM IV. Alapos készülődés előzte meg az aratást. Falun élő ember tudja, hogy ez a munka túlnő a kasza suhogásán, a keresztek sorakozásán. Ennek jelképes jelentősége is van: ez az ÉLET, a sors alakulásának fokmérője. Hirtelen szakadt a nyakunkba az a rettenetes szárazság. amihez hasonlóra a koros emberek sem emlékeztek. Szinte látni lehetett, hogy a rekkenö hőségben roppan össze a szépnek mutatkozó ke- nyérnekvaló. Megmenteni a terményt! — ez volt minden gondolatunk. Csobaházán sehogysem akart megkezdődni az aratás. Közben pergelt a drága szem, hogy fajt az ember szíve. Kisiettünk, beszélni az emberekkel: gondolkodjanak. a kenyerükről van szó. A csobaházi iejcsarnok előtt tartottuk meg a röpgyú- lésfélét. Én beszéltem, higgadtan, lassan, hogy értsen meg mindenki. Nehéz percek voltak ezek. Elmondja egy pártmunkás •**-M-***ii"iiil'ili'l"li*.|"ii*iiii;*,;i*i[-iH,***,li'Mi**'iil'il"l',l,,i"i"i"i'i1*'i"1' 'i' 'i1**** fr****************************.* ■*»■!■ i|n|. fr» hajukat, már ekkor is bőséges kenyérnekvalót vittek haza. Maradt osztani való a végső számadásra is... Éh nem mondom azt, hogy mindenkinek dugásig telt meg a kamrája, telizsákokkal, ez valótlanság volna. De jó érzés tölt el, ha arra gondolok, hogy van kenyere a falunak. Aki kény elméskedett, vonakodott és dacolt, később bánta meg. De ez természetes is. Amíg az egyéni világ dukált, a lustának, és a hanyagnak akkor sem volt. Ez áll a nagyüzem esetében is. Az is biztos, hogy ahol népes, apró a család, és csak egy kereső van, nehezebb a helyzet, ott nem telik úgy, mint az előnyösebb helyzetben lévőknél. Mégis: remélem, nem veszik nagyzolásnak, ha azt mondom, a tapogatózás, as útkeresés idejében tisztes dolog az, hogy a kenyér megvan minden családban. Ha a csobaházi jelenetre, a félreértésre gondolok, meg a hozzá hasonló, w* még elég nagy számban adódó súrlódásokra, e kijelentés még értékesebb. .. Aratáskor nemcsak a lábonálló terményt, a gondok jelentős részét is learattuk. Ha nem ■untatom magukat, majd a következőkben meglátják, mégis mennyi maradt belőlük! Jegyzi: Angyal SaiwJ®* ítéletidőben De megvilágosodott minden. Csobaházán is elkezdődött az aratás. . . Higgyék el, nagy megköny- nyebbülés volt látni, hogy menti a sok ember a drága termést. Már az első napon 56 kaszapár állt munkába, jöttek az emberek asszonyostól, családostól. Az utolsó nap már 96 kaszapár serénykedett. Az újságok azt írták volna szép nagy betűkkel: Terem népe is megnyerte a kenyércsatát, — de errefelé fehér holló az újságíró, hónapokig sem esik említés a községről. Pedig micsoda riporttéma lett volna a teremi aratás! Emberemlékezet óta ilyen gyorsan nem arattak le a faluban. Nyolc nap alatt 832 hold kenyérnekvaló csomósodott a formás keresztekben. ► £s a SOTS ekkor majdnem cserben hagyta Terem község szorgalmas népét. Az aratás utolsó napján orkánszerű, hatalmas, száraz széllel betörő vihar támadt. Bige Mihály elnökkel együtt jártuk a határt, bennünket is elért az ítéletidő: az elnököt úgy hátbavágta egy madármódjára repülő kéve. hogy leesett a bicikliről. . . Most persze már mosolyogni is tudunk esen, de akkor, ott a fekete ég alatt mindent veszni láttunk. Mégis átvészeltük a hirtelen jött nyári vihart. Ha az aszály nincs, holdanként három mázsával több kenyérgabonát takaríthattunk volna be, mint az előző esztendőben. De így is 300 mázsával termett több a tavalyinál. Eleget tettünk az állam iránti kötelezettségünknek. — de maradt a népnek is. Csépléskor a munkaegységre járó mennyiség 60 százalékát osztottuk ki. Azok a családok — mint például özv. Krajnyik Miklósné, Funda Miklós, Ősz József, Heim Gyula és a többiek —. amelyek egész évben hiánytalanul végezték a úmnIfjúsági tsz-eket szerveznek a mátészalkai körzeti földművesszövetkezethez tartozó községekben lőszövetkezetükben az elmúlt évben 10 holdon termeltek csíráztatott burgonyát és utána újra csak burgonyát vetetlek így a két termés összesen 120 mázsát adott holdanként. Ök ezen a nyáron is így termelnek, amit javasol a többi szövetkezeteknek is. Verőcze Károly jármi küldött elmondotta, hogy már lépéseket tettek az ifjúsági szövetkezet megalakítására. Több felszólaló foglalkozott a kereskedelem és a vendéglátóipar hiányosságaival, aminek kiküszöbölését az új vezetőségtől vár- . ják. Máté Árpád Mátészalka TÜZÉP és egyéb : gondok ♦ ♦ Kölesén a földimivesszövetke-« zet vezetőségválasztó gyűlésén J igen jelentős problémaként szere-♦ pelt a TÜZÉP-telep megvalósí-J tás». A telep létesítése költséges.* de körülményes az anyagszállítás* is. A MÁV vonalról gazdasági* vasút kocsiaira kell átrakodni.« Most mégis elérkeztünk odáig, { hogy a közgyűlésen bejelenthet-« tűk a TÜZÉP-telep létesítéséi. « Kifogásolták a szövetkezetünk* tagjai, hogy nem megfelelő küz-t ségünkben a zöldségellátás. Mint* mezőgazdasági községnek, nekünk J önellátónak kell lennünk. Ezen at problémán a helybeli termelőszö-J vetkezettel összefogva segítünk.« A termelőszövetkezet nagyobb te-« riileten végez öntözéses zöldség-* termelést, így még a körzetünk-* ben lévő községeket is ei tudnánk látni áruval. Vass Ida levelező. Szellenii torna Aranyo«apáti ban Nagyszabású szellemi tornára, tudományos fejtörőre készül az Aranyosapáti úttörőcsapat. A ter- í vek szerint a vetélkedésre ja- Jiiuár 28-án vasárnap délelőtt ke-2 ívül sor. A versenyen egyének és* frajok értékelését értékes könyv« ► és ajándéktárgyakkal jutalmaz-« ► zák. J í A bizottság egy-egy műből« ► részleteket olvastat fel, s el kell} Ííalálni a versenyben részt vevők-J ► nek a könyv címét és szerzőjét.! ► Az emlékezőtehetség próbájára is rsorkerül irodalmi, politikai, tör- ►ténelmi. földrajzi és biológiai kér- ídésekböl. A vei'senyzőknek helyt ► kell állniok közmondásírásban, tiövidítések megfejtésében, nép► dalcsokor összeállításában, közíségük múltja és jelenüknek is-« I mertetésében is. J Maró lka Imre J t levelező. 5 s
