Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)
1961-12-16 / 295. szám
XVm. ÉVFOLYAM, 295. SZÁM Ára 50 fillér 1961. DECEMBER 16, SZOMBAT KA: l j szelek \f{indokon Bányászlevél Szabolcsáé Sport Eli okádták az áj Büntető Tör vén v könyvet Törvényerőre emelték a mezőgazdasági földek védelméről szóló javaslatot Megkezdődött az ország*gyűlés ülésszaka Petiteken délelőtt új ülésszakra összeült az országgyűlés. Néhány perccel 11 óra előtt benépesültek a képviselői padsorok és a karzatok. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, valamint Csergő János, Czottner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, llku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre. Lo- sonczi Pál, Nagy Józsefné, dr Nezvál Ferenc, Nyers Rezső. Pap János, Péter János, TauSz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtay MiklÓ3, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, as országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a forradalmi munkás—paraszt kormány a következő törvényjavaslatokat nyújtotta be az országgyűlés elnökének: A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslatot; a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslatot: valamint az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvényjavaslatot. A törvényjavaslatokat előzetes tárgyalásra az ország- gyűlés illetékes állandó bizottságainak kiadta és az országgyűlés tagjai között szétoszttatta. Ugyancsak szétoszttatta az országgyűlés tagjai között ff Népköztársaság Elnöki Tanácsának az országgyűlés legutóbbi ülése óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését az országgyűlés jóváhagyólag tudomásul vette. Rónai Sándor ezután bejelentette, hogy öt képviselő nyújtott be interpellációt: Varga Ferencné a ciroktermesztésről, Suhajda József a bírói tisztségek választás útján való betöltéséről, a bírák beszámolási kötelezettségének teljesítéséről, Bodorkós István az importgépek alkatrészutánpótlásáról. Somoskői Lajos azoknak a munkásfelésé- geknek az SZTK biztosításáról, akik termelőszövetkezetek tagjai. Szabó Piroska pedig a gyermekcipők minőségéről. Ezután az elnök javaslatára az építésügyi bizottságban megüresedett helyre Vörös János képviselőt választotta meg az országgyűlés. Az országgyűlés a továbbiakban elfogadta . a mostani ülésszak napirendjét: 1. A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyvéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. 2. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló törvényjavaslat. 3. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló törvény- javaslat. 4. A Legfelsőbb Bíróság elnökének beszámolója. 5. Interpellációk. Ezután az országgyűlés meg- j Ferenc igazságügyminiszter szó- kezdte az első napirendi pont I, . , tárgyalását. Elsőnek dr. Nezvál I Dr. Nest ál Ferenc igazságügy miniszter beszéde kai es mas szakemberekkel ís. ! Értékes javaslataikat megfelelően j hasznosították. Ezután a miniszter tájékoztatta az országgyűlést az igazságszolgáltatás és a bűnözés jelenlegi helyzetéről. — Büntető igazságszolgáltatá- j sunkat elsősorban az jellemzi, j hogy 195" óta hazánkban a szocialista törvényesség teljes egészében helyreállt. j Ártatlan embert a Magyar Nép- köztársaságban nem sújt ma j büntetés. Mindenki nyugodt le-i hét afelől, hogy hu nem köve- , tett el bűncselekményt, bíróságaink nem ítélik el. Ez a politikai és a köztörvényi bűncselekményekre egyaránt vonatkozik. Ami a politikai bűncselekményeket illeti, az ellenforradalom idején nagy számban elkövetett ellenforradalmi bűncselekményekkel kapcsolatos bűnügyeket bíróságaink jogerős ítélettel régen lezárták. Sőt az ilyen bűncselekményeket elkövetett személyek túlnyomó többsége közkegyelmi rendelet, vagy egyéni amnesztia alapján büntetése hátralévő részének letöltése dói mentesítési nyert es szabadulása után beilleszkedett a társadalomba. Azt iß megállapíthatjuk, hogy ezeknek az embereknek nagy része, akik korábban állam - rendűnk ellen bűncselekményt követtek el, látva az utóbbi öt esztendőben a Magyar Népköztársaságban bekövetkezett hatalmas társadalmi, gazdasági és kulturális fejlődést, korábbi tettét mélyen megbánta és becsületes munkával igyekszik jóvátenni hibáját. Az utóbbi időkben politikai bűncselekmények miatt már csak igen ritkán folyik eljárás bíróságaink előtt. Ezekben az ügyekben is az ítélkezés nagyon alapos: hero csak a terhelő, hanem a mentő körülményeket is kiterjedő vizsgálat előzi meg és bíróságaink csakis azokat ítélik el, akik a Magyar Népköztársaság rendje ellen támadnak. Tehát aktív tevékenységükkel bűncselekményt követnek el. Pusztán politikai meggyőződésért, politikai nézetekért hatóságaink senkit sem üldöznek. mi, gazdasági rendszerrel. A tények tömegével igazolható, hogy az imperializmus viszonyai között a bűnözés mégcsak nem is stagnál, hanem állandóan emelkedő tendenciát mutat. Tavaly az USA területén minden 58. percben egy gyilkosságot, minden második percben egy autólopást és minden hetedik percben egy rablást követtek el. A letartóztatások száma is nagy mértékben emelkedett: minden 100 000 lakos közül 1960-ban 3640 személyt tartóztattak le. A Német Szövetségi Köztársaságban 1959- ben minden 100 ezer lakosra 3547 bűncselekmény esett. Ezzé) szemben a Német Demokratikus Köztársaságban minden 100 00« lakosra ugyanebben az évber. 904, tehát _ körülbelül negyedannyi bűncselekmény jutott, mint a revansista nyugatnémet államban. Jelentősen ««okként a Imnőzé« Bevezetőben hangsúlyozta, hogy az új Büntető Törvénykönyv megalkotásával jelentős lépést tettünk á Magyar Nép- köztársaság szocialista jogrendjének kialakításában. A felszabadulás óta államunk, társadalmi rendünk és népgazdaságunk védelmére több új büntető jogszabályt alkottunk. Átfogó, teljesen új Büntető Törvénykönyv ■hiányában azonban még mindig sok régi jogszabály van hatályban, s ez természtesen megnehezíti a társadalmi viszonyainknak mindenben megfelelő jogalkalmazást. A törvényjavaslat előkészítésénél figyelemmel voltak a bírói gyakorlatra, a szocialista jogtudomány megállapításaira, tanulmányozták a baráti szocialista országok új büntető törvényeit is. A tervezetet széleskörűen megvitatták jogászok— Másik jellemző vonása büntető igazságszolgáltatásunknak a bűnözés jelentős mérvű csökkenése. Míg a Horthy-korszak idején a bűnözés állandóan növekedett, addig a feszabadulás óta fokozatosan csökken. Például a jogerősen elítélt fiatalkorúak száma. 100 000 fiatalkorú lakosra számítva, 1939-ben 733 volt. Ez a viszonyszám a felszabadulás óta folyton csökken: 1960-ban 391-re, tehát az 1939. évi adatokhoz viszonyítva felére csökkent. Nagyarányú csökkenés mutatkozik a felnőttek bűnözésénél is. Különösen feltűnő a vaj gyón elleni bűntettek számának j jelentős mértékű csökkenése. Ha az 1938. évi adatokat 100 százaléknak vesszük, úgy az 1960- ban elkövetett lopások száma 49 százalékot, a sikkasztásoké 45,4 százalékot, a csalásoké 50,9 százalékot mutat. 1960-ban kereken 24 százalékkal kevesebb em- i bért ítéltek el a bíróságok bűn- ! cselekmény miatt, mint 1938- j ban. — A bűnözés a többi szocialista államban is hasonló arányú csökkenést mutat, sőt egyes államokban a miénknél nagyobb arányú a csökkenés. Ez annak a törvényszerű folyamatnak a következménye, hogy a szocialista államokban mindinkább megszűnnek a bűnözés okai, mind szűkebb körre szorulnak azok a tényezők. amelyek még lehetővé feszik bűncselekmények elkövetését. Ezzel szemben a kapitalista államokban a bűnözést kiváltó okok nem szüntethetők meg, mert a legszorosabb kapcsolatban állnak magával a társadalA mikor megállapítják, hogy az imperialista államokban a bűnözés rohamosan emelkedik, ugyanakkor nálunk fokozatosan csökken, ez a körülmény egyáltalán nem tesz elégedetté bennünket, hanem arra indít, hogy a bűnözés csökkenésének meggyorsítását célzó egyéb tényezők mel lett keressük azokat az eszközöket és módszereket, amelyekkel büntető igazságszolgáltatásunkat még hatékonyabbá, egyszerűbbé és gyor sabbá tehetjük. Ezek sorában jelentős azerepe lesz az új büntető törvénykönyv nek Egyes gazdasági bűncselekményeknél megszűnik a halálbüntetés sokkal több büntetett esetében állapít meg szigorúbb büntetést a visszaesőkkel szemben, mint a jelenlegi jog; így különösen a népgazdaság elleni és más gyakori bűntettek esetében a már egyetlen korábbi elítélést is kellő alapnak tekinti a visszaesés megállapítására. A visszaesőkkel szemben a javaslat az eddiginél szigorúbb álláspontra helyezkedik a feltételes szabadságra bocsátás szempontjából is. — A törvényjavaslat a halálbüntetés kiszabásának lehetőségét egyes gazdasági bűncselekményeknél megszünteti, egyébként azonban a jelenlegi jognak megfelelő körben tartja fenn A halálbüntetést a javaslat kivételesen alkalmazandó büntetési nemnek tekinti és ennek | kifejezést is ad, amikor hang- j súlyozza, hogy halálbüntetést ak~ ! kor kell kiszabni, ha a büntetés célja más büntetéssel nem érhető el, • (Folytatás a 2. oldal«**.) — Büntetópolitikánk lényege — folytatta az igazságügyminiszter —. hogy bűnüldöző szerveinknek a szocialista törvényesség legszigorúbb betartásával le kell súly lani társadalmunk és államrendünk tudatos ellenségeire. az állam elleni, valamint egyéb súlyos bűntettek elkövetőire, a többszörösen visszaesőkre, a garázda, huligán elemekre, a társadalmi tulajdon fosztogatóira és a spekulánsokra; ezzel szemben a kisebb súlyú bűntettet elkövetőkkel, a inegtévedt dolgozókkal és általában azokkal szemben, akik kisebb bűncselekmények miatt először kerülnek bíróság elé, elsősorban nevelő jellegű büntetést vagy intéz- I > kedést kell alkalmazni. 11 Í t szujssegszerusegeooi Knnauiva —
