Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)

1961-12-02 / 283. szám

Sokkal nagyobb a spekuláció 2 nyíregyházi piacon, mint tavaly volt »állapította meg a helyszínen a megyei tanács vb kereskedelmi osztálya Nagysikerű irodalmi előadás volt Nyíregyházán kapunk, szerdai számában fog­lalkoztunk a nyíregyházi piacon tapasztalt spekulációkkal. Ezzel kapcsolatosan beszélgetést foly­tattunk Lantos Imre elvtárssal, a megyei tanács kereskedelmi osz­tályának igazgatási előadójával é6 a piaci ellenőrökkel. A tanácsi szervek megállapí­tása szerint is a nyíregyházi pia­cokon a tavalyinál sokkal na­gyobb ár-spekuláció folyik. A piáéi ellenőrök általában hetipiaci napon 20—25 felje­lentést tesznek árdrágítók ellen. A hivatalos megállapítás sze­rint nagyon sok olyan áruuzso­rás működik a piacokon, akik összevásárolják az áruféleségeket és mint „termelők” foglalkoznak árusítással. Előfordult pL olyan eset, hogy a tarpai termelőszövetkezet 3000 db tojást hozott fel a piacra 1,80 Fl-os árért. A viszontelárusító spekuláció megrohanta a tsz-t és csak a piaci ellenőröknek kö- : szűnhető, hogy meg tudták aka­dályozni az újabb árdrágítást. A hivatalos ellenőrzés azt is megállapította, hogy ezek a leki- ismeretlen piaci kizsákmányolok a boltokban összevásárolják hi­vatalos áron a tojást, lemossák róla a bélyegzőt és kiviszik a piacra, ahol háromszoros áron adják tovább. Hasonló tényke- dést folytatnak a hagyma terüle­tén, legutóbb már a zöldségbol­tokban felvásárolt hagymát 10— 12,— Ft-os árért árusították. A piaci árakat előnytelenül befolyásolják az idegen me­gyékből érkezett, un. felvá­sárlók. A szombati hetipiaci napon, ha figyelemmel kísérjük a Nyíregy-. házáról kiinduló vonatokat, lát­hatjuk, hogy a bátyus emberek tömege szállítja el Nyíregy­házáról a piacon felvásárolt élel­miszereket. rívó esettel találkozik, jelent­se azt a piacon szolgálatot teljesítő ellenőröknek, vagy a rendőrőrszemnek. A hetipiacokon széleskörű el­lenőrzés során igénybeveszik a rendőrséget is. A piaci árak normalizálásá­hoz nem elégségesek az admi­nisztratív intézkedések. Szüksé­ges, hogy a szövetkezeti kereske­delem is megfelelő minőségű áru­val vegyen részt a piaci forga- j lomban. Az árspekulációt, árt uzsorát leghatásosabban úgy le- j hetne megszüntetni, ha a szövet­kezeti kereskedelem biztosítani tudná a piaci árubőséget. Farkas Pál. Nagysikerű irodalmi előadást tartott szerdán este Czine Mi­hály, az irodalomtörténeti tudo­mányok kandidátusa a Besser nyei György fiúkollégiumban, Nyíregyházán. Az előadáson az irodalmat ked­velő, ifjúság vett részt. Az elő­adás nagy élményt nyújtott ■ a hallgatóknak. Móricz Zsigmond, A tiszaadonyi általános iskola igazgatója nemrég számolt be a vásárosnaményi járási tanács művelődési osztályának kibőví­tett osztályértekezletén községe művelődési feladatainak végre- I hajtásáról. Az általános ‘ iskolai Kaffka és Tersánszky J. Jenő munkásságáról szólt. Az előadást élénk megbeszélés követte, az előadó számos kérdésre vála­szolt. A jelenlévők kérték, hogy a neves irodalomtörténész más al­kalmakkor is tartson előadást Nyíregyházán. igazgatók és a művelődési ott­honok igazgatói örömmel hall­gatták a tapasztalt igazgató és • egyben népművelési ügyvezető beszámolóját, de még jobban örültek annak az új kezdemé­nyező javaslatnak, amelyet ha sikerül a gyakorlatban megva- lósítni, sokat fog jelenteni a községekben folyó politechnikai oktatás szempontjából. A javas­lat szerint az egy nagyterem­ből álló művelődési termeket kis beruházással szétnyitható desz- [ kafallal kisebb termekre lehet­ne bontani. Ez, amellett, hogy megoldaná a politechnikai fog­lalkozások helyiség-problémáját, hasznos lenne azért is, hogy az esti népművelési rendezvényeken meleg, otthonos helyiség fogad­ná a résztvevőket. Torma-„szüi*et“ •• Ui'lieu Az őri Petőfi Termelőszövet­kezet ez évben öt holdon termelt tormát, s így gondoskodtak arról, hogy a virslifogyasztók igényeit is ki tudják elégíteni. A. szö­vetkezet tagjai megkezdték a tor­ma „szüretelését”, mely jó jöve­delmet biztosít a közösségnek. Holdanként 15 ezer forint be­vételre számítanak. Hamarosan átadásra kerül az első. szállítmány, melyet a MÉK hoz majd forgalomba, de kül- j földre is exportálnak a tsz-ben j termelt tormából. A szobrászat igen különös ágát j rikatúra szobrokat. A tehetséges műveli Hetés György, a Déryné színész-szobrász a közeljövőben Színház tagja. Közéi egy évti- megrendezendő kiállítására . ké- zede készít művésztársairól ka-1 szül. Hetés György Pethes Ferenc szobrán dolgozik. (MTI Foto: Tormai Andor felv.) Politechnikai terem építkezés nélkül Tiszaadonyban A legutóbbi hivatali ellenőrzés igazoltatta Kiss József Dugonics utca 6. szám alatti lakost, aki rendelkezett ugyan termelői iga­zolvánnyal, de a saját. termel- vényeit már réges-régen eladta és a saját beismerése szerint a piacon árusított 90. kg. sárga­répát árdrágítás céljából felvásá­rolta. Ugyancsak megakadályozták Sallai Árpád abaújszántói lakost abban, hogy 600 kg zöldséget el­szállítson Nyíregyházáról. Palkó Jánosné gönci lakos, ma­szek kiskereskedő 53 kg zöldsé­get akart elszállítani. Tiszarádon valóságos búcsú- j Járás veit zöldségért, mintegy 60 személy ellen indult meg a bűn- j tető eljárás. Dobronyi Jánosné nyíregyházi; lakos zöldséggel üzérkedett. Ba- j logh Béla sashalmi lakos, 4 q ! burgonyát akart kicsempészni a ! megyéből. A piaci ellenőrök a tettenért árdrágítóktól az árut elkobozzák ; és átadják a MÉK-nek árusí- j tásra. Az elmúlt napokban a városi j tanács kereskedelmi osztálya is foglalkozott a piac helyzetével, j A legszigorúbb intézkedéseket hozzák, hogy a piac kizsákmó- ! nyolóit kikapcsolják a kereske- j delemből. Nemcsak a kereske­delmi osztály ellenőrei végzik ezentúl a piac ellenőrzését, ha­nem társadalmi aktívák is. A tanács kereskedelmi osz­tályának az volna a kérése, hogy a vásárló közönség is ; segítse munkáját és ahol ki­Mintatanítás a gyorsíró és gépíró iskolában Néhány év óta havonként tar­tanak mintatanítást az ország különböző gyorsíró és gépíró is­koláiban a legközelebb eső is­kolák. tanárainak résztvételével, de Nyíregyházán a csütörtökön tartott mintatanítás volt. az első. Nagy Éva tánárriő gépírás órá­ján ennek' ellenére semmi „druk­kot” nem lehetett észrevenni. Látogató nélkül sem lehetett volna higgadtabban megtartani ezt az órát Jól szerepeltek a tanulók is, bár ezúttal szokat­lanul sok tanár ■ előtt vizsgáz­tak. A jó gépíráshoz jó diktáló is kell A résztvevők sok érdekes szak­mai tapasztalatot szereztek, még is vitatták ezeket közösen, most azonban csak két általáno­sabb kérdést emelünk ki. Az egyik az, hogy a tanárnő egész órán gondosan ügyelt min­den szó kiejtésére, egyetlen szó­nak sem harapta el a végét. Sőt, el is túlozta, — nagyon helye­sen , hogy mindenki biztosan megérthesse és ne forduljon elő „melléhallás". A jó gépíráshoz tehát nemcsak jó, gépíró, hanem jó diktáló is kell. Egy kereskedelmi levél meg­fogalmazása, leírása előtt a ta­nárnő részletesen elmagyarázta a körülményeket és csak azután diktált. A XXII. kongresszusra vonatkozó szöveg diktálása előtt megkérdezte a tanulókat, hogy mi a a kongresszus lényege, je­lentősége. Bővebb magyarázatra nincs szükség ahhoz, hogy megérthes­sük, nem csak szakmai isme­retek nyújtására törekszik az is­kola. Csupán a szöveg kiválasztá­sával is nevelhet a tanár. Lehet-e boldog az a lány? Még jobban felhasználják azonban az osztályfőnöki órát a nevelésre.'' Dr. Merényi Oszkár néhány hozzá intézett kérdést vett elő mindjárt az óra ele­jén': Lehet-e ■ boldog az ' a ’lány, a,ki'más .politikai, és vallási né­zeteket vall, ;mint szülei?. Le­het-e' boldog' az, akinek semmi sem sikerül,r. ak^mihez , kezd? Lehet-e boldog művelt férfi ke­vésbé művelt hővel? Talán fe­lesleges is hangsúlyozni, hogy a kérdések mennyire félkeltették a tanulók- érdeklődését, A kér­dések - boncolgatása közben még csak .fokozódott, jez Sz ; érdeklő­dés. egész.' órán;' A tanár nem válaszolt elvont;filozófiái fői-má­ban egyik . kérdésre- - sém. Ügy igyekezett-.egyre jobban rnegkö-, zelitérif a kérdési' hogy maguk a tanulók jöjjenek rá az össze­függésekre — a boldogság egyé­ni és társadalmi feltételei, a boldogság számos forrása — szépirodalmi és gyakorlati pél­dákból kiindulva. Innen csak elindulnak A tanulók tekintélyes része kérdéseivel, hozzászólásával já­rult hozzá a kérdések megvilá­gításához. Nem kellett különö­sebben kérni őket, hogy szólja­nak hozzá, mert a téma érde­kelte őket. Az óra utáni megbeszélésen ( felszólalt valamennyi kartárs véleménye megegyezett abban, hogy ez az óra nemcsak a ta­nulók számára volt élményszerű, hanem számukra is. Az egyik felszólaló elmondot- j ta, hogy a tavaly végzett osztá- i lyából az idén 16 tanul tovább ! a középiskola esti tagozatán. Egy másik felszólaló is hasonló ered­ményről adott hírt: náluk a kö­zépiskola esti tagozatának hall­gatói 70 százalékban a gépíró és gyorsíró iskola végzett nö­vendékeiből kerül ki. Ne csak úgy tekintsük tehát ezt az is­kolát, hogy -rövid idő alatt ke­nyeret ad az általános iskolát végzett fiatal lányoknak, hanem úgy is,-hogy felkelti művelődési vágyukat. És ez is fontos! GB. LARSZÉLEJS Olcsóbb építkezést Nem tudom, hányadik he­lyen hallottam már a falvak­ban: Ez olcsó építkezés, saját brigádunk csinálja... saját erő­ből oldjuk meg— Mondták ezt már iskolára, családi házra, s másra, nem egyszer nem kétszer. Miért olcsóbb? Hát fel lehet- építeni egy házat úgy is, hogy nem lapjával, hanem élével rakják a téglát? Vagy clspórol­ják az anyagot, akár a harminc filléres gyufánál? Nem. Mindjárt, ott kell kez­deni, hogy az ilyen saját mun­káknál igen sok a fel nem szá­molt társadalmi munka értéke. Sok az olyan anyag, ami .ke­rül”. lebontanak egy-egy régi épületet, tégla és deszka anya­got nyernek, amit ugyancsak nem számolnak fel. A szövetke­zeti szekerek behordják az ál­lomásról az anyagot, elhordják a földet, hozzák a homokot sth. Egyszóval az ilyen „házilagos”, kisebb építkezéseket valóban meg lehet oldani olcsóbban, ha társadalmi munkát, és bontott anyagot is felhasználnak. De nemcsak kis építkezések foly­nak megyénkben. És nem is cél, hogy ilyen — lényegében — kezdetleges módszerekkel épít­kezzünk. Mert miért van akkor a nagyvállalat? Nem azért, hogy a tömeggyártás előnyeivel, ter­mészetszerűleg olcsóbbá válja­nak a munkafolyamatok? Miért létesültek a nagyobbnál na­gyobb gyárak szerte az egész világon, ha nem azért, hogy kevesebb mellékes költséggel dolgozzanak? Lehet- e alkalmi, gépesítéssel nem ren­delkező munka olcsóbb, mint 3 jól begyakorlott, üzemszerű termelés? Gondoljuk csak meg, ha valaki egy négyszáz forintos bolti kabátot egyedül akarna elkészíteni, attól kezd­ve, hogy a szövet alapanyagát maga termeli meg, szövi, fes­ti, szabja, varrja, ugyan mennyi munkát fordítana rá, és meny­nyibe kerülne végeredményében ez a kabát? Nem érdemes utá­naszámolni. Első pillantásra is latszik, hogy jóval többe, mint négyszáz forint. Nem szólva arról, hogy talán senki se ven­né fel, annyira csapnivaló len­ne a minősége. A nagyüzemi, vállalati, szer­vezett és gépesített termelés­sel semmi más nem veheti fel a versenyt. Éppen azért, mert gépesítése egyre fokozható, tö­kéletesíthető. Ismeretesek a Szovjetunió építőiparának ered­ményei. Ma már nem csoda, ha órák alatt épülnek fel vá­rosnegyedek. Az előregyártott épületelemek gépekkel történő beépítése hallatlanul meggyor­sítja elkészültét és csökkenti a költségeit az építkezésnek. Itt ugyan nem lehet számítani „el­bontott falakra”, máshová — úgysem — kell, faanyagokra, de igenis számítani kell a mű­szaki fejlesztésre, az egyre tö­kéletesebb olcsóbb munkamód­szerekre. Viszonylag drága, és lassú a mi építkezésünk, a szocialista országok szintjéhez képest. De a lehetőségeink éppúgy megvannak. SB, TÖBB A HÚSA A SZÁRNY NÉLKÜLI CSIRKÉKNEK Egy német baromfitenyésztő szaklapban beszámoló jelent meg arról, hogy egyes japán tudósok olyan csirkék nevelésével kísér­leteznek, amelyeknek sebészi be­avatkozással eltávolították a szárnyait. A megcsonkított csirkék a be­avatkozás után egy darabig nor­mális baromfihoz képest elma­radnak a növekedésben, de 10 hét után súlyuk már 10 száza­lékkal haladja meg amazokét. Különösen a csirkék melie vá­lik jóval húsosabbá.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents