Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)
1961-12-14 / 293. szám
Járási pártbizottsági ülés a tsz-ekben alkalmazandó premizálásról Rrfregyházáa Ma MSZMP nyíregyházi járási végrehajtó bizottsága december 19-én, kedden reggel fél kilenc órai kezdettel kibővített pártbizottsági ülést tart a városi tanács nagytermében. Ez alkalommal több fontos kérdést bedéinek meg. Az 1961. évi felvásárlási tervek teljesítésének tapasztalatairól és az ezzel kapcsolatos további feladatokról Nemes Imre étvtárs, a járási tanács vb. elnöke tart beszámolót A járásra vonatkozó 1962. évi termelési irányszámokat, s az ezzel kapcsolatos feladatokat Fodor András, a járási pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője ismerteti. Harmadik napirendi pontként tárgyalják meg a párt járási végrehajtó bizottságának a tez-ekben alkalmazandó premizálási előterjesztését, melyet az 1962. évben kívánnak alkalmazni, örvendetes, hogy az elkészült előterjesztést a járási pártbizottság már megküldte az ülésen részt vevőknek, hogy alaposan tanulmányozzák, s ezek alapján tegyenek javaslatot a mezőgazdaság különböző ágaiban alkalmazandó premizálásra. A megye első önálló kereskedelmi újítási kiállítása A második ötéves terv során a megyében mintegy 23 százalékkal emelkedik az áruforgalom. Ezt a forgalmat nemcsak a bolthálózatok fejlesztésével, ha- aem a lehetőségek jobb kihasználásával kell lebonyolítani. Az újítások, ésszerűsítések tehát elkelnek a kereskedelemben is. A megyei tanács vb. kereske- j delmi osztálya és a KPVDSZ megyei bizottsága éppen ezért határozta el, hogy megnyitja az első önálló megyei kereskedelmi újítási kiállítást. A kiállításon tizenkét állami és szövetkezeti kereskedelmi szerv újításait mutatják be, de a kereskedelmi munkával kapcsolatos ésszerűsítéseket és javaslatokat — még a vásárló közönség részéről is — beküldhetik a megyei tanács vb. kereskedelmi osztálya és a KPVDSZ megyei bizottsága címére. A beküldött újításokat — amennyiben az elfogadható — díjazzák is. A kiállítás december 15-én délelőtt kilenc órakor nyílik az SZMT székházában Nyíregyházán és három napon át, este 19 óráig lesz nyitva, vasárnap is. A hadramauti „nemzeti himnusz" története Arábia déli részén a Hadra- «naut-i emír „nemzeti himnuszt” rendelt egy Michael Stasinos nevezetű görög zeneszerzőnél. Miután a dal „elkészült”, az emír ■kifizette érte az előre kikötött 60 ezer forintnak megfelelő ősz- szeget. Nem volt más hátra, mint, hogy az emirátus egész lakossága megtanulja az „némáén dalt1’. igen ám, de az emír föszaká- csa, aki szintén görög születésű ember és buzgó mozilálogató, mihelyt meghallotta, felismerte, hogy a „himnusz” nem egyéb, mint egy' közismert görögországi film slágere. A ravasz zeneszerző, aki Bei- rutban kapta a megtisztelő megrendelést „Hadramaut himnuszának” megírására, azóta nyomtalanul eltűnt. dóetetővel rendelkeztek, amelyikben darabonként 4—5 ezer naposcsibét lehetett elhelyezni. A nevelés forgási sebességének növelése érdekében a csibéket hathetes korukban kivették a mélyalmozású nevelőkből és utánnevelőkbe ’ vitték. Hát eaeket az épületeket honnan vették, miből építették? Egy kis leleményesség csupán az egész. Látták, hogy a növendékjószágoknak a legelőrehajtás után nincs szükségük a szerfás istállókra —, elvannak azok egész nyáron a szabadban is. így alakították át a növendék-istállókat utánnevelő ólakká. Már a nyár elején látták a tárnái termelőszövetkezet vezetői, hogy az időjárás ebben az esztendőben sem kedvez a növény- termelésnek, «g assály súlyosan csorbítja a tervezett terméseredményeket, Ügy döntöttek, hogy a 48 erreg tervet megduplázzák, vagyis 99 ezer darab csibét nevelnek fej 1962-ben. Az utánnevelő ólak beállításával a forgási sebesség meggyorsult, így a szükségletekhez a lehetőséget is megteremtették. Ennek a hatalmas tervszámnak az elfogadásához jó támaszt nyújtott az első turnus felnevelésének jövedelmezősége. Darabonként bét forint tiszta jövedelem Egy vállalkozás sikerét elsősorban az jellemzi a termelőszövetkezetekben, hogy mennyi a jövedelem rajta. Ennek bizonyítására egy kis számolást kell végeznünk, hogy- a felsorakoztatott adatokból meggyőződhessünk, miért is ragaszkodnak annyira a tarpaiak a nagyüzemi baromfitenyésztéshez? KIADÁSOK: 14 42e darab csibe beszerzési ára 70 081,20 OS. .4 f eletetett ablakiakatmáuy (307,20 q) 83 900,46 „ Fölözött tej (2298 liter) 1 032,75 „ Gyógyszer 4 807,80 „ Fűtés, világítás 834,10 „ Összesen: 100 719,31 Ft BfiK-KI AD ÁSOK; Ka tor tinó 41 munkaegység érték 2« 155,1*« Ft Prémium 2 «60 | „ . Összesen: 28 815,_u „ 160 719,31 Kiadások összesen: 189 534,49 „ BEVÉTEL: Tény észtésre értékesítve (5195 db) 121 952,7« Ft Hizlalva értékesítve (4891 db) 84 266,80 „ Tenyésztésre maradt (2927) db) U 428,00 m Kihullt (1407 db) ■-----.----összes bevétel: 290 647,36 Ft Kiadás: 189 534,49 „ Tiszta jövedelem: 101113,07 „ Ha a tiszta jövedelmet a 14 és félezer darabbal elosztjuk, hét forintos darabonkénti jövedelmet kapunk. Ez elég magasnak tűnik, de figyelembe kell venni, hogy a turnusnak kétharmada tenyész&íiőrduJ a fó<fALe nexLíí ! A decemberi ünnepek előtt, j ‘ de már a hónap elején megélénkül a forgalom a Tokaj - ; hegyaljai Állami Pincegazdaság j nyíregyházi pincészetében is. Né- j ha két-három teherautó is áll í a pincészet Kálvin téri épülete j előtt, hogy a megye legtávolabbi | zugába is eljusson, és egy ün■ népi asztalról se hiányozzon a jó minőségű bor. Naponta a forgalom már meghaladja a 100 hektolitert is, de nem okoz zavart, mert a 3500 hektoliter bort befogadó pincébe mindig jön az utánpótlás. Nagy a választék: nyolc fajta bor között válogathatnak a megs' rendelők. Ezenbelül van 10,5 ma- [ligán fokos asztali fehér és asz- j tali siller, 12 fokos pecse- j nye fehér és színes, gyöngyösvi■ sontai, 11 fokos édes pecsenye színes, 13,5 fokos tokaji furmin, és a 16 maligánfokos csemege fehér és vörös változatban. A nagy forgalom közben is gondosan vigyáznak arra, hogy ! csak jó minőségű bor kerüljön í közfogyasztásra. A fenti képen j Periinger Imre művezető és Kér- j tesz Imre pincemunkás a szű- ! résnél a kiszállításra kerülő bor tisztaságát ellenőrzik. Szakértelemben nincs hiány, hiszen a művezető már harminc éve dolgozik a szalonéban. A minőséggel nincs baj, kéz- í dődhet a „felfejtés”. Működik | már a szivattyú és a hosszan ki- j győző gumicsöveken az udvaron j sorakozó, elszállításra váró hor- : dókba jut a bor. Batta Gyula j és Kosztik Ferenc pincemunká- ' sok (oldalt) már elhelyezték a; „kutyafejeket” az aknanyílások- í ban, s figyelik, mikor telnek meg a „szomjas” hordók. Szöveg: Tóth Kép: Haaunrl t-ésre alkalmas csibe lett. Ha árubaromfit nevelnek zömmel a darabonkénti 5—6 forint akkor is megvan, mert a későbbi turnusoknál már zavartalan volt a csibetáp ellátás, amit elsősorban a mátészalkai üzem létrejöttének köszönhetnek A jövedelem azonban nem 101 ezer forint, mert a szövetkezetekben jövedelemnek számít a munka díjazására kiadott összeg is. Ha így nézzük, ennél a csoportnál majdnem tíz forint volt a darabonkénti jövede- lem. Érdemes hát csibét nevelni! 3 doNozók premizálása A termelőszövetkezet baromfitenyészetében 25 nő dolgozik ez év tavaszától. Az átlagos havi keresetük 1300 forint körül van. Nyújtott műszakban dolgoznak, így minden harmadik napjuk szabad. Mivel a jövedelmük tetemes részét munkaegység után kapják, így az egyéb üzemágak eredményessége is befolyásolja a kapott összeget, például az idei aszály. Egy jobb esztendő esetén sokkal magasabb keresetük lehetne. A munkaegységen felül premizálják is a csibenevelőket. Általában egyhónapos korban történik a korosbítás, ekkor minden átadott csibéért 20 fillért kap a dolgozó, ha az elhullás 10 százalékon belül volt, amennyiben 10—15 százalékos az elhullás, 15. fillért, ezen felül pedig 10 fillért kap az átadott csibe darabja után. A korosbítás után pedig a második prémium minden ráhízlalt, illetve nevelt súly- kilogramm után 40 fillér. 9 további tervek 1961. szeptemberében elkészült a szövetkezet baromfi-telepe. Itt épült 4 darab 6000 férőhelyes nevelőól és egy darab ezer férőhelyes tojóház. Már félig készen van egy hatvanezres keltetőállomás és építenek egy ötezres tojóházat, valamint egy 10 000-res nevelő ólat. Jelenleg 2 800 darab törzs baromfiuk van, de ezt fokozatosam hétezer darabra növelik. A telepen lévő nevelőóiakat továbbra is előnevelésre h jubilálják és az uíánnevelést istállókban végzik. Ezzel továbbra is segítik a felnevelés gyorsaságát. ami igen lényeges. Ezek a tervek, ha még any- nyira szédítőek is, mégis sokkal könnyebben hihetőek a talpai termelőszövetkezeti tagok előtt, mint az első esztendei 4000 darab felnevelése. A számok minden szónál ékesebben beszélnek és egyben eldöntötték a pert is: a baromfi is alkalmas nagyüzemi tenyésztésre. csak szívvel-lélekkel keli hozzálátni a neveléshez. És ami megvalósítható Tarpán, az máshol is elérhető! Csikós Bálám. Nagyüzemi gyümölcsös szórványból Szövetkezetünknek, a rákam*- zi Győzelem Tsz-nek 119 hold termő- és 340 hold fiatal gyümölcsös került tavasszal a birtokába, a tsz-községgé válás után. Ezek a tel építvén yek azonban szórványosan helyezkedtek ei mintegy 1200 holdas területen, 161 darabban. Ezeket a tagoktól a tsz-be került gyümölcsösöket így szétszórtan nem lehet nagyüzemíleg kezelni, és a 459 hold tényleges gyümölcsös terület akadályozza a szántóföldi növénytermelésben is a táblás gazdálkodás kialakítását. A tsz vezetősége és tagsága a nyáron határozatot hozott a fenti állapot megszüntetésére. Két évre szóló áttelepítési tervet készítettünk, amelynek végrehajtásakor a 161 darabban lévő gyümölcsösünkéit 26 kisebb-nagyobb olyan táblában helyezzük el a szántóföldi növénytermesztésre kevésbé alkalmas területen, hogy a későbbiek során új közbetelepítéssel egy hatszáz holdas gyümölcsösünk lesz egyetlen nagy táblában. S a terület többi része felszabadul a növénytermelés nagytáblás rendszerének a kialakítására. Az idei őszön a gyümölcster- melő brigád tagjai már meg m kezdték a szétszórt gyümölcsösök áttelepítését, így 29 szórványt megszüntettünk. Jövőre ezt a munkát folytatjuk. Komoróczy József aűronómus
