Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)

1961-12-10 / 290. szám

1961, december 10. vasárnap. Névnap: JUDIT. Hétfőn: ÁRPÁD A nap eseményei: Alfred Nobel, svéd kémikus, a dinamit feltalálója, a Nobel-díj alapítója ma 65 éve halt meg. Das Junge Deutschland név alatt csoportosult írók írásait (Heine, Börne) 126 évve! ezelőtt bíróilag tiltották be. Ma száznegyven éve születeti a nagy orosz forradalmi demokrata költő: N. A. Nyekraszov. A színes fényképezés előfutára, Thomas Johann Seebeck, német fizikus 130 évvel ezelőtt halt meg. A hétfői nap eseményei: Az Inotai Erőmű ma tíz éve kezdte meg az áramszolgáltatást és kapcsolódott be az országos hálózatba. Alfred de Musset francia köl­tő ma százötvenegy éve született. * BÖKI KARTÁRS ELISMERI hogy nem szép dolog a hallga- tódzás, de ezúttal talán nem sér­tődnek meg a kihallgatottak: csütörtökön este vak sötétben kelt át Böki a Guszev-lakótelepi vas­úti aluljárón, közben két kerék­párját toló személy egymásnak ütközött. A felek, ahelyett, hogy egymást szidták volna, mini ál­talában, Bökit emlegették: ,.Bez­zeg ezt a bosszantó sötétséget nem veszi észre Böki Kartárs”. Mégiscsak észrevette! SZÍNHÁZ. Ma este hét órai kez­dettel az Állami Déryné Szín­ház Bartos Ferenc — Baróti Gé­za Mindent a mamáért című nap­jainkban játszódó háromfelvoná- sos vigjátékát adja elő a nyír­egyházi színházban. ★ Az „Ifjúság a szocializmu­sért'" mozgalomba huszonhéte~er fiatal -jeleatkeze'.t megye-’>’3n eddig. A KISZ szcrvazclck de­cember 31-ig összesítő statiszti­kát készítenek arról, hogy há­nyán tettek eleget az előírt kö­vetelményednek. Akik minden kö­vetelménynek eleget tettek, azok januárban és februárban meg­kapják az „Ifjúság a szocializ­musért” jelvény első fokozatát. ★ AZ IDŐSZERŰ nemzetközi kér­désekről két helyen is tart elő­adást a nőtanács Nyíregyházán. Hétfőn kerül sor a két előadás­ra a jogász nőbizottság és a Vö­rös Csillag Tsz nőbizottságának a szervezésében. Kedden Rozs- rétbokorban tartanak kason ló előadást. ★ NYOLCHÓNAPOS szabó-varró tanfolyamot indít január elsején a nyíregyházi Móricz Zsigmona Művelődési Ház kezdők részére. Hetenként egyszer lesz . foglalko­zás délelőtt kilenc órától délután kettőig. Beiratkozási díj tíz fo­rint, tandíj ötven forint havon­ta. a • c ? « a «»»•••••ii KELET-MAG VA BOKSZA G A Magyar Szocia'' n Vlun-r oan Szabolcs-Szatmár megye: oi/ t es a Megye) lanacs, tanúi Felelős szerkesztő' Bálint t . Kiadja a Kelet-Magyarorczag t kiadó Vál'atai. Felelős kiadó: t arka« Pál. Szerkesztőség: Nyiregynaza. sztatni tér 21. Tel: 16-70. 16-71. 16-72 Kiadóhivatal: Nyíregyháza. Zsdánov u. I. Tel: 30-00 Beküldött kéziratot nem Srzjria meg és nem adunk vissza Terjeszti a Magyar Posta. Előfizet­hető a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Szabolcs-Szatmár megyei Nyomda­ipari Vállalat. Nyíregyháza. Dózsa Gyegy vu f. Kuba és a Dominikai Köztársa­ság sorsa az évszázadok folya­mán teljesen azonos volt. Mind­két ország területén boldog bé­kességben és bőségben éltek az indián őslakók, mindaddig a percig, amíg az első fehér ember be nem tette lábát a két sziget földjére. 1492-ben Columbus fel­fedezte Amerikái. Előbb Hispa­niola szigetét (a mai Dominikai Köztársaság) fedezte fel, majd 1494. októberében felfedezte Kuba szigetét is. 1496-ban aztán kezdetét vette a Trujillo család szégyenteljes uralma és garázdál­kodása. 1956. júniusában a had­sereg teljes bevetésével tudták csak leverni a kormány ellen ki­robbant felkelést. 1959. június 19-én újabb felkelés robbant ki, melyet ugyan levertek Trujillo generalissimus véres kezű és ke­gyetlen „Szabadcsapatai”, de a partizánharc most már kiterjedt az egész ország területére. Kuba szigete 1514-ben került spanyol uralom alá, akiknek az 1898-ig tartott. A hódító spanyo­lok első cselekedete az volt az újonnan elfoglalt gyarmaton, hogy az utolsó szálig kiirtották az aravvak-indián őslakókat és helyükre néger rabszolgákat tele­pítettek be Afrikából, akárcsak a szomszéd Hispaniola szigetén. J812-l>en a néger rabszolgák fel- V■’ de a "mátosltók vA"­Fidel Castro. Columbus Hispaniola szigetén ' uralma a gazdag gyarmaton egész megalapította Santo Domingo vá­rosát, amely az első fehérek ál­tal alapított, város volt az új vi­lágban és ma ez a város a Do­minikai Köztársaság fővárosa. Ugyanekkor vette kezdetét a szi­geten a spanyol gyarmatosítók munkája is. A spanyolok az in­dián* őslakosságot teljesen kiirtot­ták helyettük néger rabszolgákat importáltak Afrikából. A spanyol gyarmatosítók uralma 1795-ig tartott a szigeten, ekkor'a sziget a báseli béke értelmében a franciák birtokába ment át. 1801- ben a sziget nyugati felében ki­tört a haitii néger rabszolgák for­radalma, és Toussaint .L’Ouyer- ture vezetése alatt . kiűzték a francia rabszolgatartókát az egész I szigetről. A rabszolgák vérrel szerzett' szabadsága nem sokáig tartott, mert 1808-ban újra spa­nyol uralom alá került a .sziget. A sziget keleti felében a XIX. században három alkalommal is létrejött a független Dominikai Köztársaság, mely mindhárom al­kalommal rövid életű volt. Válta­kozó szerencsével folyt a harc. a spanyol hódítók ellen, míg vé­gül az 1,861-ben kitört népfelke­lés végleg elűzte a rabszolgatar­tókat. 1905-ben aztán a spanyol gyarmatijaitok helyébe az Egye­sült Államok hadiflottája lépett. Az Egyesült Államok ekkor ka­nnal intervencióval kikényszerí­tette' a’ Dominikai Köztársaságtól, hogy vámszolgálata ellenőrzését az államadóssága megfizetéséig átengedje az Egyesült Államok­nak, 1916—1934-ig pedig ameri­kai katona' m’gs : ■’' : alatt állott az egész köztársaság területe. Av 1930-as év gyászba'ükkel kerül majd be a Dominikai Köztársa­ság életébe, ebben az évben ju­tott hatalomra ugyanis a hírhedt Rafael Trujillo tábornok. Ezzel hadseregre támaszkodó diktátor, Batista tábornok diktatúrája tar­totta állandó rettegésben a népet. Batista uralma alatt több, mint húszezer embert öltek meg poli­tikai ellenállás miatt. 1956. november 30-a forduló­pontot jelentett a kubai nép éle­tében, de az egész amerikai föld­rész történelmében is. Ezen a na­pon Fidel Castro vezetésével fegy­veres felkelés kezdődött Batista tábornok diktatúrája ellen Orien­te tartományban. Castro és tár­sai Mexikóban készültek fel , a fegyveres harcra. Az anyagi esz­közöket ehhez az Egyesült Álla­mokban és a Mexikóban élő emigránsok adták össze. A ki­képzés egy mexikói farmon folyt a legnagyobb titokban. A gerilla hadviselés művészetére Alberto Bayo 63 éves kubai tanította meg őket. aki Spanyolországban ne- I velkedett. elvégezte a tiszti aka­démiát, hosszú éveken át a spa­nyol légióban harcolt Afrikában, majd a spanyol polgárháborúban | Franco ellen küzdött. Mexikóban csatlakozott Castro csoportjához Ernesto Guevara is akit mi ma- j gyarok is ismerünk, ő vezette 1 ugyanis 1960. decemberében a j : hazánkba látogató kubai kor- j ' mányküldöttséget. Guevarä Ar- . gentinában született, foglalkozó- j sa orvos Életének legnagyobb ré- | sze azonban forradalmi munká- ; i ban telt el. Előbb Peron dikta- | I túrája ellen küzdött Argentiná- ! ban. azután Guatemalában segí- | lett a földreform végrehajtásá- | ban. 1956. november 30-án együtt indult útnak Fidel Castróval. Ha­jójuk a nyolc utasra és a meg- j felelő személyzetre méretezett mindössze 18 méter hosszú yacht, í a „Granma” volt. Most 82 em­ber, fegyver, üzemanyag, gyógy­szer. élelmiszer zsúfolódott raj­ta. A terv így festett: Santiago de Kubától nyugatra. Niqueroban szállnak parira. Ott Crescendo Perez földműves várja őket, száz emberrel és teherautókkal. In­nen Manzanillo felé vonulnak, hogy "a felkelőkkel együtt megtá­madják a helyőrséget. Ugyanak­kor híveik több városban lövé­seket adnak le. hogy elvonják ró­luk r f''-’•-elmet. A 1''r"'’zanillo­Havanna, Kuba fővárosa. befojtollak a nagy felkelést. Az első kísérletet a sikertelen felke­lések egész sora követte. 1898-ban Kuba a spanyol—amerikai hábo­rúban győztes Egyesült Államok megszállása alá került átmeneti­leg. 1902. május 20-án megalakult a független Kubai Köztársaság, az Egyesült Államok azonban fenntartotta magának toVábbra is a kafonai beavatkozás jogát és ugyanakkor bérbevette a Guanta- namo-i haditengerészeti támasz­pontot. Hasonlóan a szomszéd Dominikai Köztársasághoz, 1934- től kezdődőleg Kubában is egy a ban zsákmányolt fegyverekkel azután a hegyekbe vonulnak, ki­képezik a hozzájuk csatlakozó ön­kénteseket és egy országos sztrájkkal megdöntik Batista rendszerét. De a támadás más­képen ütött ki, mint ahogyan tervezték. A felkelés kirobbant, még mielőtt Castroék a túlságo­san megterhelt, rossz állapotban lévő hajóval partra érhettek vol­na. A hajó a kijelölt partsza­kasz előtt zátonyra futott, és a forradalmárok a hajón hagyva nehezebb fegyvereiket, az élel­miszert és az orvosságot, négy \ órán át taposva a tengerpart ! iszapját, csak nagy üggyel-bajjall 10 tudtak kikecmeregni a száraz­földre. A „Granmát” felfedezték és Batista légierői és járőrei ül­dözőbe vették őket. Éjjel mene­teltek, nappal pihentek. Közbe» bomba és gépfegyver támadás érte őket és elekor Guevara is megsebesült. Megpróbáltak kime­nekülni a gyűrűből, de ez csak kévésüknek sikerült. Fidel Castro és két társa öt napig a cukornád között rejtőzött, s cukornád leve volt egyetlen eledelük. Raul nyolc napig élt így egy másik cso­porttal. A 82 partraszállóból csak 22 ember maradt életben, közü­lük is tizen fogságba estek és börtönbe kerültek. A megmene­kült 12 ember végül egy bar­langba rejtőzött el, ahol a pa­rasztok jóvoltából enni-inni kap­tak. Ez a 12 emberből álló cso­port volt a magva a Batista dik­tatúrát elsöprő hadseregnek, amely 2 év leforgása alatt felsza­badította egész Kuba szigetét. A Dominikai Köztársaság - és Kuba sorsa és a két sziget népé­nek útja a XX. század derekán tehát éles szögben eltért egymás­tól. Kuba népe ma már végre­hajtotta a földreformot és a szo­cializmus építésének útjára lé­pett, ugyanakkor a Dominikai Köztársaságban ma is a legszél­sőségesebb fasiszta diktatúra dü­höng. A Trujillo család egyéni gazdálkodása Dominika gazda­sági helyezetét a végső összeom­lás szélére juttattad A diktátor első cselekedete az volt, hogy uralomra jutása után az ország szénbányáit saját tulajdonának nyilvánította. Ezt követte a de- hánytörszt, majd a cukortermeléí és a banánexport „trujiHosjtása’i, Később kézbevette a Szent Rafael Biztosító Társulatot és felhívta az ország vállalatait, hogy csak itt köthetnek biztosítást. Trujillo Üzleti tevékenvségéből több száz­millió dollárt harácsolt össze, amelyből szakemberek becslése szerint legalább 150 millió svájci bankok páncélszekrényeiben nyugszik. Az ő kezében volt az állatkivitel és a tej árusítás mo­nopóliuma. majdnem az egész cukortermelés, a kereskedők az állami adók mellett külön adót fizettek neki és később ezt., az adót rákényszerítette a mezőgaz­dasági munkásokra, parasztokra, kisiparosokra és földbirtokosokra is. Az sem érdektelen, hogy mi­közben a ..generalissimus” óriási összegeket keresett különböző vállalkozásain — az államadós­ságok váltakozó nyugati becslé­sek szerint 40 és 100 millió dollár között mozognak. A deficit az ál­lami költségvetésben egyre na­gyobb és ezzel szorosan össze­függ, hogy a hadi kiadások tété­le állandóan növekszik. A Domini­kai Köztársaság területe az utób­bi években a Kuba ellen indítan­dó támadás ugródeszkájává vált. Nem sokat változott a helyzet a Dominikai Köztársaságban Trujil­lo meggyilkolása után sem. A Karib-tenger térségében » közelmúlt napokban a feszültség még tovább fokozódott: Domini­kában napirenden vannak a kor­mányellenes tüntetések és ösz- szetűzések, miközben a köztársa­ság parti vizein felvonultak az Amerikai Egyesült Államok flot­tájának egységei. Az amerikai Államok Szervezetének Tanácsa» belül és a new-yorki ENSZ palo­ta termeiben éles harc folyik Ku­ba függetlensége ellen. Az. új vi­lág történelmének új fejezete kez­dődött el ezzel napjainkban, amely fejezet megírásában bele­szólnak az évszázadokon át le- igázott és kiszipolyozott néptöme­gek is Alaslsától le a Tüzlöldiff egész Amerikába».

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents