Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)

1961-12-10 / 290. szám

Kádár !ános elvtárs felszólalása a népfront országos lanácsának ülésén (folyta ta* az 1, oldalról.) Azokat, akik nem meggyő­ződései kommunisták, mi az ördögnek kellene behúzigál- ni a pártba? Atto) pártunk nem lesz erő­sebb, és ők sem lesznek kom­munisták. Meg kell végre érte­nünk, hogy a kommunista párt befolyása nem ilyen külsődle­ges tényezőktől függ. hanem at­tól, hogy eszméink tisztaságát megóvjuk, politikai vonalunk, gazdasági és kulturális politikánk legyen jó, s akkor a kommuniz­mus híveinek a tábora hazánk­ban milliószámra növekszik, s szívvel-lélekkel dolgoznak a szocializmusért a nem pártta­gok is. Ez az egészséges fejlő­dés. De ehhez szükség van a kommunizmus ügyébe vetett ren­díthetetlen hitre, a munkásosz­tály, az egész magyar nép iránti bizalomra. Mégiscsak az nor­mális, ha úgy tartjuk, hogy száz ember közül 95—96 jó­ra törekszik, ennek az irá­nyába halad szívesen, nem pedig fordítva, hogy száz kö- I ziil csak kettőben bízhatunk meg. — Azt mondják.a nyugati pub­licisták — mert ők is bököd- nek minket, s ez nem is baj, mert mi úgy vesszük őket, mint ingyen munkatársakat, akiket az Imperializmus fizet, (derültség), hogy folyton keresgéljék a kom­munisták hibáit — nos, most ők azt mondják: ezek a Kádá­rék rendkívül ravaszak, minden­kit be akarnak csapni. Mert Rákosiék azt mondták régen: aki nincs velük, az ellenük van. (Derültség.) Ilyen ..hibákat" em­lítenek mostanában a nyugati publicisták. Mi ezt teljes nyuga­lommal vállalhatjuk. Igenis, úgy vesszük: aki nincs a Magyar Ncp­köz.társaság ellen, az vele van; aki nincs az MSZMP ellen, az vele van: cs aki nincs a népfront ellen. az vele van. | — Persze, az egyetértőknek ! egy része öntudatosabb, s a tá­voli célokban is egyetért te­lünk, egy másik része pedig az egyszerű mindennapi dolgokban van velünk. Például van sok százezer olyan ember, aki nem marxista, de becsüli pártunkat, kormányunkat azért, mert törvé­nyes rendet és normális légkört teremtett az országban. Ök ve­lünk vannak, és ilyen szellem­ben kell politikánkat továbbfej­lesztenünk. ! Kádár elvtárs ezután a veze- í tés jellegéről, a nép ügyének ! szolgálatáról beszélt. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt' VII. kongresszusán na­gyon fontos elvi megállapítások hangzottak el erről — folytatta —, s ott kimondtuk, hogy a marxizmus—leninizmus tisztasá­gára vigyáznunk kell. mert az a mi iránytűnk. Vigyáznunk kell pártunkra, a munkásosztály for­radalmi pártjára, mely a magyar nép társadalmi életének vezető | ereje és a szocialista jövő egyik j fő biztosítéka. Kimondtuk azt is, I hogy n Hazafias Népfront a mi társadalmi életünknek és törek­véseink valóra váltásának Juntos része — Ezt helyesen csak úgy ér- elemezhetjük, hogy a marxis­ta—leninista elmélet, a párt, a ' Hazafias Népfront külön-külön és együtt csak harci eszköz. A párt­nak, továbbá bizonyos értelem­ben a népfrontnak- is fő fel­adata a vezetés, a mozgósítás, a szervezés. Éppen az MSZMP VII. kongresszusa nagy gondot fordított arra, hogy ezt világos­sá tegye: ezek nem önmagukért való dolgok, hanem alá vannak rendelve a nagy célnak, népünk jobb élete, szocialista jövője biz­tosításának. Nem azért építünk szocialista társadalmat, mert van marxizmus—leninizmus, amely azt előírja, vagy inert van párt, s annak valahová vezetnie kell a népet, vagy van Hazafias Nép­front, amely segít valamilyen irányba elvezetni a néptome- geket, hanem fordítva: t, ászért kell a jó elmélet, a jó párt és a jó népfront, azért kell nekünk felépítenünk a szocialista társadalmat, mert ez. biztosítja az emberek jobb életét, a haza cs a nemzcl virágzását. Ha ez a szemlélet érvényesül százezrekben, akik munkálkod­nak, s a párt vágj' a népfront nevében az emberek előtt fellép­nek, akkor erősödni fog mun­kánknak ez a vonása és növek­szik tömegereje, erősödik a nép tömörülése és az a nemzeti egy­ség, amelynek fejlesztését szor­galmazzuk. A vezetés nem ural­kodás. és az a munka, amelyet mi végzünk, olyasvalaminek a szolgálata, aminél szentebb szá­munkra nincs: a szocialista ha­za, a Magyar Népköztársaság és népünk szolgálata. Mindig tuda­tában kell lennünk, hogy mi nem uralkodásra elhivatott új kiválasztottak, hanem a nép szol­gálatára rendelt emberek va­gyunk. Kádár elvtávs rámutatott, hogy a közélet minden fórumán, min­den tanácskozásán ezt a célt, a nép ügyének legjobb szolgálatát kell szemeíőtt tartani, s a ta­nácskozások eredményességét eh­hez kell mérni. — Mindenféle ta­nácskozásnak, amint az életnek is, nem a szép szó az értelme — folytatta —, hanem az, amit el tudunk érni általa. Annak az ér­zésnek kell áthatnia az effajta tanácskozásokat, hogy segítségé­vel egy kicsit több búza, talán több kukorica, több hús, több tej vagy egy pár jobb könyv vagy uram bocsá, — néhány köz­érthető és helyes irányzatú vers lesz. Akkor a tanácskozásnak van értelme. — A mi egész politikánk tö­megbázisának növekedése ezek­ben az években elsősorban azon dől el. hogyan tudjuk megoldani a gazdasági és kulturális építés feladatait. A nép annak alapján ítél, hogyan fejlődik a népgazda­ság és a kultúra, mert ez. érinti legközvetlenebbül az életét. Kádár elvtárs ezután hangsú­lyozta. hogy a mérték az: ki mennyire törekszik, mit és meny­nyit alkot, akármilyen foglalko­zási ághoz tartozik ts. — Én például nagj’on nagyra becsülöm a szocialista brigádok tagjait — folytatta. — Nem is csak. azért, amit ma csinálnak, hanem azért is, aminek az útját egyengetik, hogy tömegméretek­ben termeljünk jobban, kultúrál­tabban és neveljünk szocialista embereket. A szocialista brigádniozgal- mat a munkások kezdemé­nyezték, de örvendetes, hogy már nemcsak a munkások mozgalma ez. hanem falun is, sőt az értelmiség soraiban is követőkre talál. A parasztok között sokan tu­lajdonképpen már szocialista bri­gádvezetők vagy tagok, bár még talán nem is tudják, s nem is nevezik magukat annak. mert nem szerveztek ilyen brigádot. — Itt találkoztam a szünetben barátommal. Kelemen elvtárssal, aki termelőszövetkezeti elnök. Csak pár szót tudtunk egymás­sal váltani. Két évvel ezelőtt te­remtették meg termelőszövetkeze­tüket, és így nevezték el: Pa­rasztbecsület. Nekem ez a név nagyon rokonszenves. De hallom, — Tisztelt országos tanács! Legjobb meggyőződésünk és lel­kiismeretünk szerint úgy hisszük és tudjuk: bel- és külpolitikai vonalunk, gazdasági, politikai, kulturá­lis politikai, közművelődési célkitűzéseink helyesek; olyanok, amelyek a nép érdekei­nek megfelelnek, és a szocialis­ta fejlődést, a szocialista jövőt szolgálják. Ez nagyon fontos fel­tétele annak, hogy az ember szívvel-lélekkel tudjon dolgozni. hogy otthon, a tsz-ben ök is mondogatják; úgy dolgozzanak, hogy a névnek ne csak az első fele maradjon meg, a paraszt, s közben elvesszen a becsület. (De­rültség). Ez a szövetkezet még nem tartozik a legerősebbek közé. de az a nézet, amelyet vallanak, már előrevetíti a szocialista pa- ! rasztot. segít kialakítani gondol­kodását. — Kétségtelen, hogy ugyanez a folyamat megy végbe az értel­miség soraiban is. Nemrég leve­let kaptam egy pedagógustól, s azt irta: ők is törik a fejüket, hogyan alakíthatnának szocialis­ta brigádot. Elképzelésük szerint Üj ember kovácsa néven alakí­tanának szocialista jellegű brigá­dot az oktatói karban, hogy meg­mutassák, milyen az igazi szocia­lista közoktatás, pedagógia. — Azért említem mindezt, mert szerintem ez az áramlat, a szocialista brigádmozgalom, nagy­szerű dolog, s még inkább azzá lesz. ha majd áthatja a várost és a falut, a munkásokat, a pa­rasztokat és az értelmiségie­ket. Ebben kovácsolódik az új ember, aki megteremti az új társadalmat. — A Központi Bizottság a leg­utóbbi határozatában felvetette azt a gondolatot, jó lenne, ha a szocialista brigádmozgalom to­vább fejlődnék, s a brigádok arra törekednének, hogy egy-egy mű­hely vagy gyár, akár egész fal­vak. termelőszövetkezetek, állami gazdaságok ilyen jellegűvé vál­janak. Nem tudom lesz-e ilyen forma és mikor, de az biztos, hogy ha majd kialakul, a szocia­lista munka műhelye, gyára vagy gazdasága, olyan cím lesz, amely népünk szemléletében a legna­gyobb társadalmi rangot vívja ki. Ha világos célt cs olyan irányvonalat lát. amely kiáll­ta a gyakorlati próbát és he­lyesnek bizonyult, teljes oda­adással dolgozik érte. — Kik a hívei ennek a politi­kának? Először is a szocializmus ! tudatos, igaz, őszinte, szilárd hí- ! vei. Azonkívül rengeteg olyan ’ ember, aki nem marxista gon- ; dolkodású, de aki közeledik a i szocializmushoz. Politikánk azért lenini politika, mert mi is úgy dolgozunk, s úgy kell dolgoz­nunk, hogy az összes dolgozó ; osztályokat tömöríteni tudjuk a szocialista társadalom építésére. Célkitűzéseink helyesek, a nép érdekeinek megfelelnek öt esztendős hazai gyakorlatunk feltétlenül azt mutatja minden­kinek, hogy igenis kezdjük meg­tanulni ezt a politikát, ezt a mun­kát; s hogy nemcsak a meggyőződése» kommunisták támogatják a pártot, vagy a népfrontot, ha­nem a pártonkívüliek nagy tömegei is. Ök is értik, hogj' mi az egész nép javát akarjuk, az övékét is. Akik pedig megértik, hogy poli­tikánk az egész népé. az egész népnek szól, akkor azf is meg­értik, hogy ezt a politikát csak az egész nép valósíthatja meg a gyakorlatban. a szocializmust csak az egész nép építheti fel. (Taps). — Nálunk sok éven át vitatott probléma volt. hogy mi is a Ha­zafias Népfront. Most már min­denki kezdi látni, hogy újjáala­kulása óta a népfront mindennap létezett. tevékenykedr** alkotott, s a szocialista építés iavára sok újat hozott létre, segítette és se­gíti a falu szocialista átalakulá­• hozza létre, ami csak leheti é- 1 gcs — ez is mértéke a mi mun- | igánkról alkotott véleménynek. ' Amikor olyan idők jártak nálunk, i hogy egyesek azt mondták: „mi általában olyanok vagyunk, mint i ii félistenek" az emberek akkor is tudták: hogy bizony töldön járó emberek vagyunk, és mosi is tudják ezt j — Velünk szemben csak olyan | követelményeket támasztanak, amilyeneket emberekkel szemben i támasztan i lehet és kell. Olyant. 1 hogy elég lelkiismeretesek vu- I gyunk-e amikor elhatározásoka! ) kell megfontolnunk, s eléggé vál- I ialjuk-e azt a felelősséget, amely I elöl nem térhetünk ki. Az em- : berek e szerint ítélnek meg min­den vezetői, az országgyűlés el­nökét. a minisztert, a termelö- ! szövetkezet elnökét, a műhely fö- i nőkét és másokat Cfy dolgozzunk, hogy ha le­het. az. eredmények is di­csérjenek bennünket, de a szándékot, a törekvést ille­tően akkor se legyén semmi hiba, ha eredményeink né­melykor szerényebbek. sának nagy ügyét. Nyugodt lel­kiismerettel állhat a nép elé mindenki, aki az elmúlt években a népfront-mozgalomban tevé­kenykedett, Egész fejlődési sza­kasz van mögöttünk, nagy és fontos dolgok történtek hazánk­ban ezekben az esztendőkben. Tevékenységünkről a nép mindenekelőtt az eredmények alapján alkotott véleményt: de nemcsak az. eredmények alapján, hanem megítéli a szándékot, a törekvést is. Mert az emberek megértik, hogy ha egyszer aszály volt, nem tudtak vizet húzni az égből, és emiatt kevesebb lett a kukorica. De hogy az adott körülmények között és az adott lehetőségek­hez mérten megvolt-e mindenki­ben a szándék és a törekvés, hogy a lehető legtöbbet és legjobbat Ezért kevésbé haragudnak az emberek. De ha a szándékban és a törekvésben vari a hiba. azt ne­hezen bocsájtják meg. — Azt hiszem, .ilyen módon kell gondolkodni mindnyájunk­nak, együtt es egyenként is. hogy nyugodt lelkiismerettel állíthas­suk: amit ránk bíztak, az igye­keztünk becsületesen elvégezni. És ismétlem, soha ne feledjük, bőgj amit úgy nevezünk: vezetés. azt úgy is számon kell tartani mint kötelességet és szolgála­tot. Azt hiszem, a Hazaiias Nép­frontnak nem rossz a számveté­se. Dolgozzunk úgy valameny- nyien, hogy még jobb legyen ez a számvetés — fejezte be hosz- szantartó tapssal fogadott beszé­dét Kádár János elvtárs. Felvonták a független Tanganyika lobogóiát Dar es Saalam, (MTI): Szombatra virradó éjszaka a dar es saalami stadionban kato­nai pompával adták át a tan- ganyikai lövészeknek a hadse­reg zászlóit, majd az edinburghi herceg jelenlétében az egy pil­lanatra elsötétített stadionban le­vonták a brit zászlót. Amikor új­ra kigyúltak a fényszórók, az árbocra felkúszott Tanganyika aranysávos zöld—fekete—zöld lo­bogója. A zenekar az új nemzeti : himnuszt játszotta, s a stadion I állóhelyein felsorakozott hatal­mas tömeg perceken át lelkes uhuru!-kiálfásokkal ünnepelte a történelmi pillanatot. Ugyaneb­ben a percben a Kilimandzsáró csúcsán is kitűzték Tanganyika i zászlaját. Felszabadult a közel tízmillió lakosú Tanganyika, s ezzel a független afrikai országok száma huszonnyolcra emelkedett. ISO millió ember szabad már Afri­kában, de további huszonkét'or­szág 80 millió lakosa még gyar­mati rabságban él. „kijárás4* iüdüli Sálán ellen — OAS-lobu^ó a párizsi városházáit Párizs, (MTI); A francia ha­tóságok az „OAS feloszlatása" után „eljárást indítottak” Sálán, Argoud, Lacheroy, Jouhaud, Gar- dy, Godard és más OAS-vezetők ellen, akiket a katonai bíróság júliusban egyszer már távollé­tükben halálraítélt. Ugyancsak eljárás indult Lagaillarde és a Kanári szigeteken internált több fasiszta vezető ellen is. Nevetséges — írja az Humani- té ezzel kapcsolatban —, hogy a hatóságok, amelyek hónapokig semmit sem tettek a fasiszta ve­zérek ellen, noha többen kö­zülük Franciaországban is jár­tak, most újabb aktákat készül­nek gyártani. Claude Dumont szenátor, akit az OAS franciaországi szerveze­te vezetőjenek tartanak, eltűnt Párizsból, miközben az igazság- ügyminiszter mentelmi jogának felfüggesztését kérte a szenátus­tól. A fasiszták pénteken két fe­kete OAS-lobogót tűztek ki a párizsi központi városházára. 2

Next

/
Thumbnails
Contents