Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)

1961-12-09 / 289. szám

Az egységes művelődési szemléiéiért Beszélgetés a vásárosnaményi járás művelődési osztály vezetőjével Távolságok követe Az idén megalakult járási művelődési osztályok fontos szerepet töltenek be a járások művelődési életében. Az új feladatokról' kérdeztük meg Szarka László elvtársat, a vásá­rosnaményi művelődési osztály vezetőjét. — Összefoglalva talán ügy tudnám mondani. bogy koordinálnunk kell az egész járás minden művelődési tevé­kenységét, az első osztályosok követte. A tiszaadonyi általá­nos iskola igazgatója. Aradi Ist­vánná rendkívül hasznos ta­pasztalatokat nyújtott a többi községeknek. Azt tárgyalta elő­adásában, hogyan lehet egy községen belül az egységes irányítást biztosítani? — Munkánkat az iskolare­form szellemében végezzük. Az iskolai ügyekkel kapcsolatosan meg kell jegyeznem, hogy sok­szor a személyt feltételek is Mosoly a levélpapíron... Az érzések finom árnyalatai, bíz- I tatás, öröm, remény. Mindez megérinti az embert egy-egy levél olvasásakor. Ezért várjuk I izgalommal a távolságok köve- I tét, a postást, j S íme, 'jön. Szaporábban do- ! bog közeledtére a szerelmesek 1 szíve. Vajon mit ír a kedves? j És a szülők, akik a gyerekek i szavát hallják a fehér papír zörgése közben... Akik a borítékba csomagolt szavakat hozzák, maguk is együtt lelkesednek a címzettel. Jól tudjuk: így nevezi az írásban beszélgetők egyikét a postai regula. És a címzett mindig ismeretes. Legalábbis a nyíregyházi táskásemberek ke­vés esetben róják a borítékra: a címzett ismeretlen. Pedig né­ha a szórakozott levélírók megfeledkeznek az utcákról, házszámokról. Sebaj! Nincs elveszett levél. Segít a helyiismeret, S a levél megszólal... ★ De ki gondol már a levél útjára, amikor előtte gyöngyöz­nek a sorok?! Ki is tudna kö­szönetét mondani annak a sok Egyetlen nap sem ismétli ön­magát, mindegyik tartogat meg­lepetést. Miközben a postás ke­rékpárjával szüntelen írja a láthatalan karikákat. El is fe­lejti, hogy a harminc év alatt hányszor karikázta már körül a Földet Pedig napjában 50— 55 kilométert halad... — Csodálkoznak is sokait hogy bírom. Hát mégha azt ifi tudnák, hogy nem nyugszom* míg el nem dobok száz go­lyót .. Ez hát Tóth Miidós felüdí­tője; a teke. Egész másképp érzi magát, ha egy-egy fabábé meghajlik a jólirányzott golyók előtt. Csorna Miklós tekéző ba­betűvetésétől kezdve az, idős emberek tanulásáig, az óvodá­sok játékos tanulásától a falu­si énekkarokig. Egységes mű­velődési szemlélet biztosítása — ez legfőbb feladatunk, úgy érezzük. Szarka elvtárs a művelődési osztályok megalakulásának fon­tosságával kapcsolatban elmon- tfcítta. hogy a terület ismeret jobban megvan a járásokban, mint az egész megyét felölelő megyei szervnél. Ezért az In­tézkedés is gyorsabb és hatha­tósabb lehet. — Ez azonban igen nagy fe­lelősséget is jelent! Jelenti azt is, — folytatta, — hogy ezután tervszerűbb, összehangoltabb legyen a járás művelődési munkája. Jelentős változást, előrehaladást kell elérni első­sorban a népművelésben. Már tartottunk egy kibővített osz­tályértekezletet, — azt hiszem, elsőként a megyében, — ahol konkrét beszámoló hangzott el egy község ilyen irányú döntőek a tanításban. S ezért hasznos, hogy a személyi ügyekben is már járási szinten történik döntés. így például Gergelyiugornyán az elmúlt napokban ment férjhez egy tanítónő, a tornyospálcai igaz­gatóhoz. Három napon belül megkapta áthelyezését. Termé­szetesen. liberalizmus nem áll­hat elő. körültekintést igényel a legapróbb iigy is. — Munkánkhoz tartozik — és jelentős része. — hogy se­gítsük a képesítés nélküli pe­dagógusokat. szakképzettségük jó megszerzéséhez. Járásunk­ban negyven ilyen pedagógust állítottunk munkába, s ezzel húsznál kevesebb már a pe­dagógus hiány. Róluk általában jó a véleményünk, de még so­kat kell tanulniok, hogy min­denképp pedagógusokká vál­janak. Ezeket a pedagógusokat igyekszünk minden más társa­dalmi munkától tehermente­síteni, hogy legyen idejük az önképzésre, iskolájuk elvégzé­sére. munkájáról, s azt élénk vita Nyílik az ablak a Vasvári Pál utca 38 alatt. Fazekas JLaszló- né átveszi a postát. Vajon honnan küldték? (Hammel József fdv.) rátjával és más társakkal épí­tették meg a postásotthon ud­varán a tekepályát. Ma már versenyképes a pálya, izgalmáé csaták színhelye. Vasárnapon­ként pedig Tóth Miklós » felcseréli a kék postás egyen­ruhát, tréningruhára és indul a tekecsapattal Debrecenbe. Pestre. — Este a kislányom mindig azzal fogad; mutasd, mit ütöt­tél papa. S előkerül a verse­nyen készült jegyzőkönyv. Szé­píteni nem lehet... Bezzeg a felesége ilyen kér­désekkel is éléje áll: — Miért maradtál soká? El­hűlt a leves... A féltés hangján, mert a Hímes postása nem makk egészséges.^ Egy idő óta fájlal­ja a gyomrát. Diétázik. Az ismerős mosoly mégis rit­kán hervad el az ajkán. Hét­főn és minden nap fáradhatat­lanul tapossa „világjáró” ke­rékpárját. Nem is csoda, hogy nem érzik jfl magukat az em­berek, ha nem találkoznak Mik­lós bácsival. Mert nemcsak pos­ták ő, jóbarát, megértő ember is. Olyan apró szívességre, jó lettre is futja erejéből, amit nem diktál a postásság, de igen a postás szív. Volók Mihályné is számos esetben megkéri: hoz­zon neki bélyeget, vagy adja fel a levelet az édesanyjának. Mások hasonlóan. Akik tudják Már most kezdjük meg a védekezést a tiohányperonoszpóra ellen! Nyáron nagy veszély fenyegeti a megye dohánytermesztését. Ez a dohányperonoszpóra betegség. A gazdasági kár elhárítása cél­jából alaposan fel kell készülni az ellene való védekezésre, amely a termesztő gazdaságok egyéni érdekén keresztüli népgazdasági érdek is. Márpedig Szabolcs or­szágos jelentőségű dohányter­mesztés szempontjából. Megyénkben két rostfeldolgo­zó üzem is működik, egyik a porcsalmai, másik a nagyhalászi. Az lenne a kívánatos, hogy mi­nél közelebb a gyárhoz termel­jék meg a szükséges nyersanya­got. Ismert dolog, hogy sok szál­lítóeszközt foglal le a kender. A porcsalmai körzetben már leszer­ződték a szövetkezetek a gyár számára szükséges mennyiséget, a nagyhalászi körzetben azon­ban még a megyénkre kapott szerződéses keretből mindig van hiány. A rostkender kevés kézi mun­kát kíván és jó jövedelmet bizto­sít. Televénybien gazdag; könnyen művelhető agyagtalajokon, a kö­zépkötött vályog- és rétitalajo­kon termelhető eredményesen. Folyók árterületein és erdőirtá­sokban, valamint gyeptörésekben is nagy termést ad. A kender tápdús talajon istállótrágyázva 3 évig is termelhető egymásután. A kórokozó gomba a dohányt minden fejlődési állapotában fer­tőzheti. A törés után kintma­radt levél- és szármaradványok továbbra is fertőzik a területet. Ezen hulladékokban fejlődnek ki a gomba áttelelő spórái, és ezek a jövő évi fertőzés kiinduló gó­caivá válhatnak. Ez úton is felhívjuk a terme­lők figyelmét egy fontos nö­nyes, viszont maga a kender igen jó előveteménye a kalászosok­nak. Az árak változatlanok: a kü­lönleges minőség 160 Ft/q, az I. oszt. 150, a II. oszt. 115, a III. oszt. 65 Ft/q. A szabvány­ban azonban könnyítés történt 1962. évre. A korábbi években II. osztályba csak akkor vették át a kendert, ha 60 százaléka sárga, zöldessárga, világosbarna, világos zöld volt. Most ha a 140 centimétert eléri a hosszú­sága a kender bármilyen szí­nű lehet, csak rothadt, korhadt ne legyen. Nagyhalász környékén, a. nyír­egyházi járás északi részén 25— 30 mázsás átlaggal fizet hol­danként a kender, de nem rit­kaság a negyven mázsás hozam I sem. Érdemes tehát rostkendert j termeim. vényvédelmi rendszabályra, a növényrészek megsemmisítésére. Sok helyen látni még dohány- kórót alászántatlan. A fertőzés továbbterjedésének megakadályo­zása céljából a dohányszárat le kell hengerezni és tárcsával, vagy disztillerrel felaprítani és leg­alább 25 centiméter mélyen alá- szántani. Tehát a felszínen kó­ró és levélmaradványok ne ma­radjanak. A dohánykórót és ré­szeit, valamint a magtermést a dohányföldről elszállítani és azt tüzelésre vagy egyéb cé­lokra (kerítéskészítés) felhasznál­ni nem szabad. A betegség elleni védekezések eredményességének egyik fontos előfeltétele, hogy minden do­hánytermesztéssel foglalkozó gaz­daság maradéktalanul és időben végrehajtsa a fentiekben ismer­tetett védekezési munkákat. Másik fontos tényező az agro­technikai rendszabályok pontos betartása. A szántóföldön a for­górendszert szigorúan be kell tartani. Kerülni kell még a pa­radicsom és paprika táblák do­hánytáblákkal való közeli szom­szédságát is. A lehetőséghez ké­pest legalább 4 évig ne köves­se egymást a dohány ugyanazon a területen. Szabolcs-Szatmári Növényvédő Állomás Kállósemjén. érdemes rostkendert termelni Az elővetemény iránt nem igé­embernek, aki épségben eljut­tatja hozzá a várva várt üze­netet. Pedig hány gondos kéz .segíti útjára a még alig szá­radt, tintával vagy könnyektől harmatos levélkét. Először is a postaládák nyitogatói. Ök ve­szik pártfogásukba a színes köntösű leveleket, majd gyors- kerekű csukott autó gördíti a napi küldeményeket a postai elosztók asztalára. Űjabb kezek, gépek helyeznek iránytűt rá­juk, s még egy utolsó villám­ellenőrzés, s elindulnak a szélrózsa minden irányába. Felröppennek a ma postaga­lambjai. Repülőgépek, hajók, gyorsvonatok, autóbuszok su­hannak tova. Az új helyen is­mét fürge ujjak adják tovább őket. Mindig közelebb, köze­lebb. ★ És nyílik a táska az egyik nyíregyházi postás, Tóth Miklós kezében. A Szalonka, a Galamb, a Fecske, a Fürj, a Rigó, a Hímes, az öz utca és köz la­kói évek óta kíváncsian vár­ják őt, de nem kevésbé a Vas­vári Pál utca emberei is. Korareggel az újságokat hoz­za, hogy ne hiányozzanak a gőzölgő kávé mellől. Később a levelek kerülnek sorra, no meg a hónap egy kedves napján a kétszáztíz nyugdíjas forintjai. róla, hogy piros könyv feszül a kék ruha alatt, azok értik Tóth Miklóst. Akik erről nem. tudnak, az emberség apró mor­zsáiból gondolják: tiszta lelki­ismeretű ember... ★ S mit kíván a postás? Minél több házi postaládát, hogy ne vesződjön a házőrző kutyák­kal, s ne keresgélje a címzette­ket. Meg azt: úgy mondjanak kö­szönetét a postásnak, hogy min­denki pontosan címezze meg a levelet, egy kis figyelmesség sok postás munkáját könnyíti meg, hamarabb ér célba a levél is. Végül, ne haragudjanak a postásra, ha nem hoz levelet, avagy ha nem az áll a levél­bal, amit várnak. Erről ő nem tehet ___ Minek örül még a postás? — Ha levelet kap. Én ifi mindig várom a fiamtól. Pes­ten dolgozik a Ganz-MÁVAG- ban, műszaki ellenőr. Ilyenkor a postás is izga­tott, kíváncsi ember« olyan* mint akiknek naponta a leve­lek százait viszi. Beleolvas a friss sorokba, átfutja, gyorsan és zsebre gyűri, majd otthon el­olvassa, sietni kell, várják a levelet a Fürj utcában. S min­den perc drága... Páll Géza. Zenegépet vásárolnak a táhosi fiatalok Az utóbbi időben egyre jobb munkát végez a tákosi KISZ- szervezet és az úttörők. Vállal­ták, hogy a tsnácsháza környé­két parkosítják, s több ezer fo­rint értékű társadalmi munkát végeztek az új sporttelep építé­sén is. Ezt látva, a tanács is segíti őket. Úgy döntöttek, hogy a fiatalok szórakozásának kielé­gítésére zenegépet vásárodnak. Erre már 7 ease forintot félre in­tettek. A fiatakác jó munkát végeztek ebben az évben a termelőszö-, vetkezetheti is. Ezért kaptak 2: hold napraforgót, melyet teljesén ők munkáltak meg. A bevétel is- őket illette, s így jut pén- a zenegépre és sok egyéb ; > a M

Next

/
Thumbnails
Contents