Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)

1961-12-09 / 289. szám

XVIII. ÉVFOLYAM. 189. SZÁM Ara 50 fillér 1961. DECEMBER 9. SZOMBAT ifi A: Az \I)K Rádió vezetőjének látogatása A színház decemberi műsora Távolságok kőzete /A A Hasafias Népfront Tanácsának kibővített ülése A politikai Iwmxií mólói Kiállni (niiila larlolln A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Kállai Gyu­lának, a Hazaiias Népfront Országos Tanácsa elnökének, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának elnökletével pén­teken kibővített ülést tartott az Országház Vadásztermében. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben fog­lalt helyei Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának al- elnöke. Kádár János, a forradalmi munkás—paraszt kor­mány elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának első tit­kára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének tagja. Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa Elnökségének tagja. Bognár Rezső, Szabó Pál és Z. Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Taná­csának alelnökei. dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Harmati Sántjor, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának titkára. Az ülést dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára nyitotta meg, majd a megje­lentek egyperces felállással adóztak Dinnyés Lajos és Orosz József. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­hunyt elnökségi tagjai emlékének. Ezután Kállai Gyula tartott politikai beszámolót. Kállai Gyula elvtárs beszéde csov elvtárs megállapításával: | gáti hatalmaknak is tudniok kell. í számunkra nem a határidő a leg-, hogy tárgyalási készségük han- • fontosabb, hanem a kérdés bé-| goztatásával nem halaszthatják! kés rendezése. Viszont a nyu- végletekig a megoldást. Így vagy velük, vagy nél­külük, de meglelek) időben megkötjük a német békeszer­ződést. Részletesen szólt ezután a Szovjetunió Kommunista Póri jónak XXII. kongress zu sá ró l » A kommunizmus felépítése milliók és százmilliók tudatos tevékenységének eredménye és gyümölcse lesz. A tömegeknek ezt az óriási méretű mozgósítá­sát akadályozták a személyi kul­tusz maradványai, amelyeknek fel­számolása nélkül nem lehetné végrehajtani a kommunizmus építésének programját. A XXII. kongresszus kérdései­vel kapcsolatban pártunknak — és úgy gondoljuk a velünk szö­vetséges politikai barátainknak és egész népünknek — az állás­foglalását a Központi Bizottság határozata tartalmazza. Egyetértünk a XXII. kong­resszus határozataival, A XXII. kongresszus teljes mértékben igazolta politikai irányvonalunkat. amelyet 1956. november 4-c óta kö­vettünk, s ineljet pártunk VII. kongresszusa megerősí­tett. Ez a politika egybeesik a XXU. kongresszus vonalával, s politi­kai vonalunkat az élet igazol­ta, a nép elfogadta és töretlenül I követi. A jövőben is e politika ] .;,jjan akarunk dolgozni — még jobban, még kövelkezete- I sebben, még nagyobb fegyelem­mel. Megnyugtathatunk minden- j kit: a politikai cikksakkok ideje nálunk lejárt. Politikánk a XXII. kongresszus után nem változik se jobbra, se balra. Minden in­tézkedésünk — így a kormány nemrégiben bekövetkezett részJe- ge.s megújítása is — azt a célt szolgálja, hogy ezt a poll tókát még jobban, még következete­sebben, még nagyobb határo- : zottsággal valósítsuk meg. Bevezetőben megállapította, hogy a szocializmus világrend- szere az emberiség fejlődésének döntő tényezőjévé vált. Ma mér nem az imperializmus, hanem egyre fokozódó mértékben a szocialista világrendszer határoz­za meg a világ fejlődését. Kállai Gyula ezután a szocia­lista országok gazdasági erejé­nek rohamos növekedéséről, a nemzetközi munkamegosztás je­lentőségéről. beszélt. A továbbiakban részletesen szólt az imperializmus gyarma­ti rendszerének felbomlásáról. Megállapította, hogy a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa óta 28 állam vívta ki politi­kai függetlenségét. A múlt évben és az idén T9 új független afrikai állam keletke­zett. Ez. is mutatja: az imperia­listák lába alatt világszerte íeng a talaj. Nem téveszthetjük azonban .szem elől, hogy — bár az imperializ.mus gyarmati rend­szerét végzetes csapások érték — még nem hajtották végre az Egyesült Nemzetek Szervezete 15. közgyűlésének egyhangúlag elfo­gadott határozatát a gyarmati rendszer azonnali felszámolásá­ról, sőt a gyarmattartó hatalmak, — az Amerikai Egyesült Álla­mok vezetésével — most a gyar­matosítás új láncait igyekeznek kikovácsolni. A gyarmati rabság alól felszabaduló népek előtt két út van: a kapitalizmus, vagy a szocializmus útja. Hogy melyiket választják — az. belső ügyük. Helyeseljük Fidel Castro ál­láspontját: „Nincs középút a kapitalizmus és a szocializ­mus között. Aki harmadik álláspontot keres, az impe­rializmus cinkosává yálik. A szocializmus építésének kor­szakába léptünk.” — A Szovjetunió és a szocia­lista tábor országai — közöttük hazánk is — büszkék arra, hogy a gyarmati rabságból felszaba­dult népek vonzódnak a szocia­lizmus eszméihez, a szocializ­mus országaihoz, s velünk a legjobb kapcsolatok* kiépítésére törekednek. — Az utóbbi évben a nemzet­közi helyzet nem volt mentes a kisebb-nagyobb feszültségektől. Póriunk felszámolta a személyi kultuszt, helyreállította u partéiét lenini j normáit, megerősítette és benső- i | ségesse" tette a párt es a tö­megek kapcsolatát. A közéletben helyreállt a szocialista törvé­nyesség. A pártélet minden szintjén érvényesül a kollektív vezetés. Ezt a kollektív veze­tést tovább erősítjük, a párton belült demokráciát szélesítjük. Ez a legfőbb biztosíték arra. hogy u személyi kultusz soha többé nem térhet vissza pár­tunkba, közéletünkbe, állami éle- j ! lünkbe. "Y'. Ha viszont netán akadnának egyesek, akik azt hiszik, hogy most valamiféle általuk kí­vánt „liberalizálódás” követ­kezik, s azt gondolják, hogy újra eljött az „ő idejük”, érezni fogják népi demokra­tikus államrendiink erejét. . tapasztalni fogják, mennyire tévednek. Kállai Gyula beszéde további ! j részében részletesen szólt ötéves | ! tervünkről, amelynek fő politi- ; 1 kai célja — s ezt egész népünk I Akkor nyugodtan mondhatjuk, hogy a magyar nép szocialista forradalma minden téren döntő győzelmet aratott: leraktuk a szocializmus alapjait, a fejlett szocialista társadalom építésére j térünk rá, hazánk szocialista köztársaság lesz! Meggyőződé­sünk, ha jól dolgozunk, ezt a nagy célt a második ötéves terv időszakában elérhetjük. Szocialista iparunk tervezett j ejtódésének kulcskérdése a műszaki színvonal emelése, a ’ termelékenység fokozása és olyan j gyártmúnysfruktúra kialakítása, I amely elsősorban munkaigényes, ! amelynek termelése gazdaságos I és mind a hazai, mind pedig a külföldi piacokon jól értéke- I sílhető. Tervünk maximálisan I számol a nemzetközi munkameg- j osztás nagy előnyeivel. Tervünk | megvalósításának alapvető kér- j dcse a mezőgazdasági termelés I fellendítése. A szocialista átszervezés első nagy eredményei már az idén megmutatkoztak: a magyar mezőgazdaság történetében — országos átlagban — ebben az év ben értük el először a 10 mázsán felüli holdaukén­ti búzatermést. Fontos feladatunk, hogy teljes mértékben hazai termelésből biz­tosítsuk az ország megnöveke­dőt! kenyérgabona szükségletéi, A növénytermelés mellett erőtel­jesen kell fejleszteni az állatte­nyésztést is és biztosítani kell az ehhez szükséges takarmánybázist Olyan adottságaink vannak a ku­koricatermesztésben, hogy a nagyüzemi gazdálkodás segítségé­vel a termésátlag tekintetében túlszárnyalhatjuk az Amerikai Egyesült Államokat is. Csak raj­tunk múlik tehát, hogy paraszt - ságunk tapasztalatait egyesítsük a nagyüzem-adta előnyökkel. Az imperialisták a nemzetközi helyzet élezésére törekszenek A nagyüzemi gazdaságok m eg szí tárdíi ásóra jelentős összegeket fordítanak Az egyedüli, ami ebben őket megakadályozza, a békéért küz­dők nagyobb ereje. A békéért vívott harc útju azonban nem sima. kikövezett út; időnként feszültségek keletkeznek, konflik­tusok támadnak. Mindez azon­ban nem változtat azon, hogy a békés egymás mellett élés poli­tikája reális út. Külpolitikánk fő vonala továbbra is a külön­böző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésén alapszik — hangsúlyozta Kállai Gyula. — Az a célunk, hogy — mint a nemzetközi élet minden más kérdését — a német békeszerző­dést is tárgyalások útján oldjuk meg. Ami a határidőt illeti, tel­jes mértékben egyetértünk Hrus- | j magáénak vallja és egyöntetűen j követi — a szocializmus alapjai I lerakásának befejezése és áttérés | a fejlett, szocialista társadalom építésére. A íó feladat most a | termelőszövetkezetek megszilárdí- [ tása, hogy minden termelöszö- j vetkezet erős. virágzó, jól gaz- í dálkodó szocialista nagyüzem le­gyen. A szocializmus alapjai lera­kásának folyamatát a terme­lőszövetkezetek megszilárdí­tásával fejezzük be. Továbbra is nagy szükség van azonban arra, hogy a terme­lőszövetkezetek maximálisan fel­használják saját erőiket is. Az állattenyésztésben, a hústerme­lésben nem lebecsülhető a ház­táji gazdaságok szerepe és fel­adata. Vízhálózatunk, valamint a Tiszántúl egyes részein előtörő hőforrásaink az öntözéses gazdál­kodáshoz és a melegágy! kerté széfhez biztosítanak jó alapot E téren különösen nagy jelentő­sége van a helyi erők felhasz­nálásának, a helyi kezdeménye­zések támogatásának, az egy­szerűbb anyagok és essközök al­kalmazásának. (Folytatás a Z. old ülőn.)

Next

/
Thumbnails
Contents