Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)
1961-12-06 / 286. szám
A Kár megtérült... Még januárban nagy vita volt Beregdarócon, a Haladás Termelőszövetkezet irodájában, a vezetőség között. — Minek az a biztosítás? — (irtatta valaki. — Kidobott pénz... A tagság vagyonát nem kótyavetyélhetjük ei. S hogy mégis a biztosítás mellett döntöttek, az elnöknek köszönhetik, aki nem tágított. Szeptember 15-én, egy pénteki napon történt. A fiatal vízvezetékszerelők délben befejezték a szerelést, amit a szövetkezetben végeztek. Egyikük lefeküdt a csövekre és elaludt. Társai elhatározták, hogy megtréfálják. — Robbantunk egyet — jutott az egyik mókacsináló eszébe. Aztán az egyik csőbe hegesztő-gázt engedtek és a végét lefolytották, majd ac egészet a hegesztő pisztollyal begyújtották. A „tréfa” túlságosan is jól sikerült. Nagy robbanás reszkette meg a levegőt, tüzet kapott a növendékistálló. A lángok pillanatok alatt csaptak az égre, a szél is segített nekik. így égett porig a száz férőhelyes növen- dékistálló negyven borjúval, a kézi felszerelés, a tejszeparátor, a ponyva, zsákok, takarmány és még sok minden. Amikor a kárt felbecsülték, az bizony közel kétszázezer forintnyi volt. — Oda a zárszámadás, tönkrementünk! — siránkoztak az emberek. De másnap már megjelentek a tűz helyén az Állami Biztosító szakértői. Ugyanebben az évben vihar és jég is súlytot- ta a termést, s a beregdaróci Haladás Termelőszövetkezet 400 000 forintos kártérítést kapott az Állami Biztosítótól. A legutóbbi közgyűlésen épp azok dicsérték meg az elnököt, akik ellenezték a biztosítást. A felelőtlen gyújtogatókat megbüntették, mert a népgazdaságnak nagy kárt okoztak. De a tagság kára megtérült... gr- «• gy. Ez nem Követendő példa öaktalórántházán, a község szívében áll ez az eléggé elhanyagolt hirdetőszek- i-ény. A község arculatát több új létesítmény: óvoda, tüdőgondozó, iskola, szülőotthon szépíti, .ifiért tűrik e csúnya, elhanyagolt utcasarkot? (Hammel J. felv.) Felsősimán is megindult az élet a művelődési teremben I Még 1959 nyarán felépült Fel- I sősimán a művelődési terem, de a szervezési munka nehezen in- I dúlt meg. Most ősszel végre si- / került a KISZ-szervezetnek és ) a művelődési otthon vezetőségének közös művészeti csoportokat létrehozni. A 18 tagból álló színjátszó csoport másfél hónapos kemény munka után már be is mutatkozott három egyfelvo- násos színdarabbal a helyi közönség előtt. A csoport mindjárt az első fellépésével elnyerte a közönség tetszését. A sikeren felbuzdulva elhatározták, hogy műsorukkal ellátogatnak a szomszédos tanyákra is, hogy ezáltal közelebb vigyék egymáshoz a tanyabokrok ifjúságát. Folyamatossá akarják tenni a csoport munkáját. Rövidesen újabb műsor betanulásához kezdenek. Dicséret illeti Csertő Kálmánt, az általános iskola és a művelődési ház igazgatóját és Ki- szely János KISZ-titkárt szervező munkájukért, meg azért is, hogy maguk is felléptek a műsorban. Minden elismerést megérdemelnek a csoport többi tagjai — a Béke Őre Tsz fiataljai — is. Az élet megindult — rövidesen klubhelyiséget is rendeznek be —, most már csak az a fontos, hogy a helyi szervek kellően támogassák a fiatalokat abban, hogy ők maguk alakítsák ki szórakozási lehetőségeiket, hogy művelődhessenek, tanulhassanak. Előadás a nevelésről Füle Sándor, a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium pedagógiai tanszékének adjunktusa, december 4-én, délután fél 5 órakor Nyírbátorban tartott előadást Az erkölcsi nevelés alapvető kérdései címmel. Az előadó az SZKP XXII. kongresszusa határozatának alapján világította meg a pedagógusok feladatait az erkölcsi követelmények, a nevelés területén, kihangsúlyozva a közösségi nevelés fontosságát, nagy súlyt fektetve a szocialista hazafiság és internacionalizmus szellemének kibontakoztatására. p'sett. Már előző este óta kitartóan paskolta a beregi földet a hideg, nyálkás őszi eső. A hajnali sötétségben úgy tűnt, hogy az egész világ egy nagy fekete felhő, mintegy óriási szivacs, amelyből szakadatlanul csurog, csöpög a nedvesség. Szűcs Berti magára rángatta a kabátját. A nagyujjas most szokatlanul nehéz volt: még az este teleszívta magát nedvességgel. A férfi kilépett a fekete hajnalba, összébb húzta az ujjasát és elindult a síkos, latyakos úton a csereszeri major felé. Soha nem méricskélte milyen messze van lakásától a major, most azonban különösen hosszúnak tűnt az út. Öt órakor már ott volt az istállóknál. Bármennyire is jó lenne reggel kicsikét még pihenni otthon, a meleg takaró alatt, nem teheti. Minden reggel várja a munkája. Mint ta- karmányos, kezdhetne valamivel később is, mert este mindig odakészíti a reggeli porciót a jószágnak. Dehát ő magára vállalta a tejszállítási is. Reggel, este. Százötven tehén után. Ennyi jószágnak biztosítja a takarmányt is. Hasznosnak bizonyulnak a takarmánytámogatási akciók Az állami felvásárló szervek — az ötéves terv előirányzatainak megfelelően — évről évre több hízott sertést és vágómarhát vesznek át a termelőktől, elsősorban a hazai igények mind teljesebb kielégítésére. A szerződéses állathizialási rendszer jól bevált. Mivel az aszályos nyár és ősz miatt az állattartó gazdaságok, gazdák takarmánykészletei a szokásosnál szűkösebbek, az állam takarmány-juttatási akciókkal segíti a szerződést kötő termelőszövetkezeteket, a terme-: lőszövekezeti tagokat és az egyé- j ni gazdákat. A háztáji gazdaságokban és az egyéni állattartóknál lekötött minden hízott sertés után 150 kiló abraktakarmányt adnak állami áron. A takarmány-utalványokat folyamatosan, a szerződések megkötésekor kapják meg a termelők. Az egyes termelőszövetkezetek támogatásának mértékét a megyei takarmánygazdálkodisí bizottságok az elmúlt napokban állapították meg, s rövidesen megkezdődik részükre szükséges takarmányok kiutalása is. A takarmány-támogatási akciók kedvező hatása máris megmutatkozik a szerződéskötéseknél. Az Élelmezésügyi Minisztérium állatforgalmi igazgatóságához érkezett jelentések szerint az 1962. első felében átvételre előirányzóéi hízott sertések 82 százalékára megkötötték a szerződést — s ez az elmúlt évekéhez képest számottevő emelkedést jelent — a még hátralevő 20 százalék leszerződése a termelőszövetkezeteknél, a háztáf és egyéni gazdaságoknál továt óra is jó iramban folytatódik. Rövidesen megkezdődnek az év második felére szóló szerződéskötések is. cAz ei&k&fLzny, Sokszor ugratják is a tehenészek. „Berti, tán kastélyt akarsz, azért gyűröd úgy a melót?” Nem haragudott az ilyen kis csipkelődésekért. Visz- sza-visszadobta a tréfát, s ment tovább a dolga után. Nem, nem akar ö kastélyt. Miért akarna? Még innen a négy ikszen, jól bírja magát, és ha már belekezdett... Mielőtt belépett a tarpai Győzelem Tsz-be, feleségével együtt összerakosgattak néhány hold földecskét. Mert szorgalomban régen sem volt nála hiány. Miért legyen hát akkor most? Haladgat is. Nem tagadja. Azért vállalt kétszeres munkát, hogy legyen látszatja. Az idén nyárikonyhát, kamrát és pincét épített. A közösbeli építőbrigád csinálta. A munka, tetőtől talpig nyolcezerbe sem került. A fedezet megvolt rá. Az asszony is besegíthetett nyáron a növényápolásnál valamicskét, így nyolcszáz körül alakul majd az idei munkaegység. A tejeskannákat felrakták a kocsira. Szűcs Bertalan elhelyezkedett az ülésen, s elindult a dágvány időben a község felé. — Ekkor találkozott Esze Jóska cimborájával, az állattenyésztési brigádvezetővel. — Cudar idő van, Berti —> mondta a brigádvezető. — Az, hogy a ... — Nincs köpenyed? — Hát, ha lenne... De nines. — Hallod, itt az enyém. Mert latyakká ázol. — És te? Neked mi lesz? — Ne törődj vele. Vedd csak. Estére szerzünk neked egy szolgálatit. Akad a raktárban. — Még melegít is, hallod — mondta nevetve Szűcs Bertalan, amikor a kabátja fölé húzta az esőkópenyt. Es észre sem nett*, hagy még jobban mtgura&t az «6. mfetfce dmtmdeél étM&ék volna. «. A. s (3564) — Nagyszerű, elállította a csuklását!
