Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)

1961-12-03 / 284. szám

1961. december 3. vasárnap Névnap: FERENC Hétfőn: BORBÁLA A nap eseményei: Ma huszonnégy éve, 1937. de­cember 3-án halt meg tragikus sorsú nagy költőnk: József Attila. Bruck Lajos festőművész öt­venegy évvel ezelőtt halt meg. A hanánligetek földié: KOLUMBIA kai Egyesült Államok 1903-ban szakította el Kolumbiától Pana­mát. Ennek a története Amerika történelmének egyik legizgalma­sabb és legkalandosabb fejezete. A Panama-csatorna megépítésé­nek gondolata már Mexikó meg­hódítójának, Corteznek a képze­letében is felmerült, és a nagy szabadsághős Simon Bolivar is terveket készített a csatorna megépítésére. A tervek valóra- váltására azonban csak 1905-ben került sor. 1849-ben Kaliforniában kitört az aranyláz. Akkoriban életével játszott mindenki, aki nekivágott az észak-amerikai szárazföldnek. A z utóbbi három esztendő I 1 során a világ közvélemé- js nyének figyelme a fekete földrészen, Afrikán füg­gőt. Egész sor kisebb vagy nagyobb onszág vívta ki függetlenségét ez alatt a három év alatt a Nílus torkolatától a Fokföldig. Más afrikai népek pedig fegyverrel a kezükben harcolnak még ma is szabadságuk elnyeré­séért. Kevesebb szó esett ebben a három mozgalmas esztendőben Dél-Amerika népeiről, pedig az Atlanti-óceán túlsó partjain a Kö­zép- és Dél-Amerika-i államokban sem szűnt. meg ezen idő alatt az elnyomottak harca a diktátorok és a kizsákmányolok ellen. Ku-|; bábán győzött a forradalom és a 1 kubai nép már a szocializmus 1 építésének útjára lépett, Domi­nikában, Guatemalában, Nicara guában, Braziliában és Venezuc Iában egyik kormányválságot másik követi, diktátorok tünm el a történelem süllyesztőjébe: és a népek harca és elégedetlen sége kormányaikkal szemben egy re fokozódik. Talán kevesen tudják, hogy ; 14 millió lakost számláló dél- amerikai köztársaságban, Kolum- biában 13 év óta szünet nélkül ; folyik a polgárháború, amelynek eddig több, mint 200 ezer halá­los áldozata van és ma is tízezer partizán — főleg parasztok — harcol fegyverrel a kezében a hegyek között a kormánycsapatok ellen. Kolumbia a dél-amerika földrész legészakibb részén fék szik és az ország partjait ké. óceán hullámai mossák: a Csen­des és az Atlanti-óceán. Az or szágnak csak mintegy egynegyec része termékeny, a többi részé, magas hegyek borítják, amelyek közül kiemelkedik az 5 775 m magas hófödte Cristobal Colon- csúcs. A mai Kolumbia területén az i első európai települést a spanyo- j lók alapították 1510-ben. Ez a település, amely a Darien nevet viselte egyben az első európai te­lepülés volt egész Latin-Ameri- kában is. Abban az időben az igen magas kultúrával rendelke­ző cslbcsa-indiánok lakták ezt a földet, akiket 1538-ban a spanyol Jimenez de Quesada leigázott és megalapította itt a spanyol Üj-Gra- nada alkirályságot.Kolumbia egész 1810-ig spanyol gyarmati uralom alatt nyögött. Ekkor a nagy sza­badsághős, Simon Bolivar veze­tése alatt Kolumbia népe 14 évig tartó szabadságharcba lerázta ma­gáról a spanyol gyarmati igát. Bolivar kikiáltotta a Nagy-Ko- lumbia Köztársaságot, amely Dél-Amerika egész északi részét és Közép-Amerika egy jó részét is magában foglalta. Az Ameri­.................... ---■ A hétfői nap eseményei: Százhuszonhat évvel ezelőtt szUletett Sámuel Butler angol író, festő és zeneszerző. Albrecht Schaeffer német író, költő és műfordító ma 11 éve halt meg. ★ BÖKI KARTÁRSNAK mar megint a szemétgyűjtéssel gyűlt meg a baja. Az Egyház u. 12. számú házban több csa­lád is lakik, s az egy Kuka edény kevés, ezért pót-edényt szereztek a lakók. Ez még nem lenne baj, de a városgazdálkodási em­berek csak külön 10 forintért haj­landók ennek a tartalmát is ki­üríteni. A lakóknak viszont iga­zuk van, amikor azt mondják: a havi szemétpénz miért nem elég hogy azért az összes szemetet ki­szállítsák?! SZÍNHÁZ: Ma este hét órai kezdettel Puccini A köpeny és Gianni Schicchi című két egyfel- vonásos operáját mutatja be színházunkban a Debreceni Cso­konai Színház, egy műsorban. Ezen az előadáson a Vörösmarty bérlet érvényes. ★ HÉTFŐN ESTE második bérle­ti hangversenyét tartja színhá­zunkban az Országos Filharmónia a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar közreműködésével, For­gács Éva, Szabó Miklós, Doma- hidy László felléptével . ★ TIZENHAT MÁZSA szaloncu­korral ajándékozza meg az 1ÍM Megyei Építőipari Vállalat a dol­gozóit. A csomagok szétosztását mái tizedikén megkezdik, hogy a vállalat legtávolabb lévő üzem­egységeihez is időben eljusson az ünnepi csomag. ★ ÖTNAPOS külföldi utazásra küldte az elmúlt héten tizenegy dolgozóját a nyíregyházi Sügvári Tsz, az év folyamán végzett jó munkájuk jutalmaként. Az úti­költségnek csak harminc száza­lékát fizették a dolgozók, a töb­bit a téesz fedezte. Jövőre har­minc dolgozójukat szeretnék kül­földi üdülésben részesíteni. ★ MINDEN HÉTEN egy este a helyszínen ad ellenőrző és szak­mai segítséget a vásárosnaményi járási tanács művelődési osztálya, » művelődési ház és a könyv­tár a községi népművelési munkásoknak. Eddigi tapasztala­tuk alapján a járásban Tiszake- rccsenybcn, Mátyuson, Ilken és 1 iszaadonyban érték cl a legjobb eredményeket a község népmíi- ' elcsi munkásai. Bogota: Itt székelnek a nagy amerikai részvénytársaságok KELL!-magva KORSZAG * „ Szocialista Munkáspárt szabotcs-Szaimai megyei oizotisága és a Megyei lanacs lapui Felelős szerkesztő: Bálim rajos. Kiadja a Kelet-Magyarorszag Lap­kiadó Vaüaiat. Felelős kiadó: Farkas Pál. Szerkesztőség; Nyíregyháza, Sztálin tér 21. Tel: 16-70. 16-71. 16-72. Kiadóhivatal. Nyíregyháza, zsdánov o 1 Tel 30-00 Beküldött keziiatot nem Srzjnn mee és nem adunk vísszű r erjeszti a Magyar Posta. Előfizet hető a helyi postahivataloknál kézbesítőknél. izaboics-Szatmar megyei Nyomna T>ar< VálLalat Nyíregyháza. Dcz>0 Gyógy u. 5. j. k V auU t IliC a messzi iövö álma volt akk« és a Panamából Kaliforniába , vivő hajóút nyújthatott viszony­lagos biztonságot a kincskeresők I számára. A hajótársaságok nye­resége szökőárként, emelkedett. A kaliforniai arany látomásától rnegrészegült .emberek ezrei kí­nálták oda minden vagyonukat, hogy helyet kapjanak valamelyik 1 hajón. Kínnal-keserwel átver­- gődtek a panamai őserdőkön.- majd hónapokig emésztette őket 5 a tehetetlen düh a Csendes­• óceán partján, míg végre befutott • egy hajó, amely elvitte őket az • ígéret földjére, a kaliforniai ’ aranymezőkre. A vállalkozók t megszimatolták a nagyszerű üz- t letet, amelyhez mérhető száz év alatt egy, ha akad. A kaliforniai aranyhóbort kapóra jött, hogy megépítsék a két óceán partját összekötő panamai vasútat. A világ minden sarkából ideszállí­tott ezer, meg ezer munkás haav- ta életét a mocsaras vidéken, esett áldozatul a -Máriának és a sárgaláznak. i„ jj-ben végre elindult az első vonat. Most vég­re a panamai csatorna gondolata is aranycsengésű lett. 1879-ben Párizsban tanácsko­zásra ült össze az akkori idők 136 leghíresebb geológusmérnöke és vállalkozója. Az érdeklődés homlokterében Ferdinand Les- sepsnek, a szuezi csatorna építő­jének friss babérral övezett sze­mélye állt. Ezen a kongresszuson született meg az „Óceánközi Csa­torna Építésére Alakult Általá­nos Társaság”, amelynek rész­vényeire rövid idő alatt Francia- országban mindaddig példátlan összeget: negyed milliárd dollárt jegyeztek. A társaság nemtörő­döm és felelőtlen vezetősége ha­marosan megfeledkezett róla, hogy takarékos kisemberek va­gyonával, bizalmával, reményével hivatott sáfárkodni, hiszen túl­nyomórészt ilyenek jegyezték a részvényeket. Egy szép napon kirobbant a botrány^ az évszázad botránya, amely megrendítette Franciaországot és az egész világ lelkiismeretét. A letartóztatások hulláma elérte a parlament pad­sorait és a miniszteri bársony­székeket is. Az egyik törvényszéki tárgyalást a másik követte. Egész politikai csoportok tűntek el a j botrány süllyesztőjében. Mintegy kétszáz képviselőre bizonyították á a megvesztegetés vádját. Sok ismert közéleti személyiség ön- gyilkosságba menekült a felelős- ségrevonás elől. Franciaország ezerszer megátkozta a „Panama" szót, amelyből akkor lett „pana­ma", jelezvén a becstelenséget, a pénzzel negvásárolhatóságöt. a vesztegeld.t A még nem I nemzeti hősként ünnepelt Ferdi­nand Lesseps dicsfényét is kiol­totta a botrány. Öt magát elnyel­te a börtön. Az Egyesült Államok számára egyre fontosabbá vált a Panama-i csatorna megépítése, illetve a i megkezdett munkák befejezése, | mive] a newyorki és a többi ke- I leti tengerparti kikötőkből az : 1 | Ázsia felé tartó hajók útját több I j mint 8 ezer mérfölddel kurtította j ’ volna meg ez a csatorna. És el- j1 jött a nap, amikor a tönkrement ! ' francia csatornaépítő társaság az ' amerikaiak jóvoltából megszaba- 1 dúlhatott csődtömegétől. Az épít- I kezésbe fektetett 300 millió dől- 1 lár fejében az új amerikai társa-. ság 40 milliót kínált és a fran- j' ciák még hálásak is voltak érte. I 1 Az amerikaiaknak most már csak | egy teendőjük volt, megvásárolni a kolumbiai kormánytól az or- j1 szag területén való építkezés jo­gát. Kolumbia élt az alkalommal, í és egyre nagyobb anyagi igények- j ■ kel lépett fel. Az amerikai tőké- j 1 sek elővették régi, jól bevált re- I ceptjüket; zendülést robbantot- !•* tak ki a bogotai központi kor- !1 many ellen. Kolumbia közép-!6 amerikai nyúlványát sebtében el- 1 szakították az anyaországtól és ( azt Panama Köztársaság névvel , ruházták fel. Az Egyesült Álla- | mok addig ütötte a vasat, amíg i izott: a „forradalom’1 utáni har­madik napon elismerték az új köztársaságot, tíz nappal később pedig már fogadták is Washing­tonban az újkeletű állam nagykö­vetét, akitől 10 millió dollárért megvásárolták a csatornaépítés jogát. A panamai újszülött kész­ségesen kettévágatta magát, és Mark Brocke az amerikai tengeri erők hadnagya 1904. május 4-én kitűzte a csillagos lobogót Pana­ma területének ló mérföld széles sávján, annak jeléül, hogy ez a föld ezentúl az Amerikai Egye­sült Államok felségterülete lesz. 1905-ben aztán hozzáláttak a csa­torna építésének folytatásához és azon 1914. augusztusában haladt keresztül az elsp hajó. így rabol­ták el 1903-ban Kolumbiától a Panama tartományt. Mint már mondottuk, Kolum­bia hegyeiben ma is partizánhá­ború folyik. 1948. tavaszán a kor­mány meggyilkoltatta Gaitannát, a baloldali liberálisok vezetőjét, és emiatt, valamint a nagy nyo­mor miatt kirobbant a népi fel­kelés, melyet a kormány csapa­tai néhány hét alatt vérbefoly- tottak ugyan, de a hegyekbe me­nekült ellenállók ma Is folytatják tipikus „el-amerikai kép: Ilyen nj. mór óságot, kunyhókban lakik a lakosság tu.iij omó százaléka. Banáns/.üret Kolumbiában. harcukat. 1957. májusában álta­lános sztrájk és katonai felkelés tört ki az országban, amely meg­döntötte Rojas Pinilla tábornok uralmát, és öt tagú katonai junta vette át a hatalmat. De a kato­nai junta sem bizonyult humá- nusabbnak, mint az eltávolított diktátor, és ezért újult erővel lángoltak fel a partizánharcok, amelyek a nagybirtokosok és a reakciós kormány ellen irányul­tak és amelyeknek célja a föld­reform és a többszörösen meg­ígért demokratikus reformok ki­vívása. Közép- és Dél-Amerika nap­jainkban történelmet formáló át­alakuláson megy keresztül. La- iin-Amerika népei egyre erőtel­jesebben követelik országaik gaz­dasági és politikai függetlenségét, és a dolgozó néptömegek életkö­rülményeinek megjavítását. Szám­űzött diktátorok, megbukott kor­mányok, sztrájkok és forradal­mak jelzik a latin-amerikai né­pek harcát egy szebb holnap meg­teremtéséért. (H.&) 10

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents