Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)
1961-12-24 / 302. szám
I Jnnephez értünk. Bensőséges, megírni, családi ünnephez. Békésen duruzsol a kályha, de még nagy a sürgés-forgás. Mindenki tesz-vesz valamit, ki csomagot rejt el fiókba, szekrény mögé, ki kis dobozt; a sütőben sütemény pirul, az asztalon mogyoró, dió, cukor, a szekrényben likőr, bor, s minden ami jó, még hever nagy halmokban szerteszét az estére szánt sok színes, ragyogó karácsonyfakellék, madár, csángó és ki* luzziku; az aga*. .. nek, s fogy a szaloncukor. A nagyobbak díszítik, már rajtuk a sor, a kisebbek „Robinsont’ nézik színes vetített képeken, a másik szobában. Néhány óra, s kigyúlnak a gyertyák, s ragyog a csillagszóról Előkerülnek az ajándékok, baba, könyv, ólomkatona, kisvasút, hintaló. E napon kíván olvasóinak sok örömet, boldogságot, bort, ételt, ajándékot rovatunk, a MESE Télapó haragja Móra Ferenc meséje se állt, míg azok közé a magas„ zordon hegyek közé nem ért, ahol a madár se jár. Ott ütött tanyát az égnek meredő ormokon, s onnan süvöltözött le nagy bőszen a világra. Soha gazdagabb termést nem adott a föld, dúsabb gyümölcsöt nem hoztak a fák, mint abban az esztendőben. — Siessünk, emberek — biztatták egymást — míg Télapó megint a nyakunkon nem ül. Bizony nem jött Télapó, kár volt tőle ijedezni. A napocska szüret után is csak úgy szórta a szikrát, mint aratáskor: nem volt, aki fellegfátylat te- rítgessen elébe. Tele volt virággal a mező, nem volt, aki letarolja. Tele dallal az erdő, hideg szelek nem kergették el a madarakat. Nem is kellett tűzreváló után járni senkinek. Sütött a napocska, úgy, hogy a fák már meg is sokállották. Leperzselő- dött, leégett róluk a levél. Nem bólinga- tott lágyan, szelíden, mint máskor: csörgött, csikorgóit, hogy szomorúság volt hallani. — Szánj meg, szánj meg, Télapó — meredeztek a poros levegőbe sorvadt Időt és munkát megtakarítva, néha több napra előre is főznek a háziasszonyok és minden egyes alkalommal fogyasztás előtt feünelegítik. Természetesen aligha gondolnak arra, hogy az étel minden egyes melegítés után veszít tápértékéből. Bár a melegítés nem árt különösebben sem a fehérjének, sem zsírnak, vagy szénhidrátnak, de a vita. r üjév-váró italkülönlegességek Fele rum, fele friss narancslé, öt-hat csepp citromlé A.z egészet palackban jól összerázzuk (Ha nincs mixer). Alexander: szesz, kakaokrem es tejszín jól összekeverte, jégbe- hűtve. Három rész rum, egy rész citGyermek-rejtvény Vízszintes: 1. Megfejtendő (I.) 13. Hamvasztás, eltüzelés. 14. Hozzátartozója. 15. Majdnem rebben!!! 17. R. R. L. L. A. 1ÍS. Csonka veréb!!! 19. Gombafajta íebető). 21. Csuk és.... 22. Evőeszköz egyike. 23. Az aggteleki cseppkőbarlang neve. 26. Megfejtendő. 27. M. A. S. 29. Rangjelző fokozat. 31. Dohányos. 33. Becézett Mária. 34. Túlfűszerezett. 36. Omladék. 37. Víztartó agyagedény. Függőleges: 1. Rendkívül káros vegyi anyag. 2. Rágcsálók a kamra „urai”. 3. Vézna, sovány lovak. 4. K. T. B. B. 5. Ebédre, magánhangzói. 6. Kettősbetű. 7. Vigyázó, felügyelő. 8. Feddő, szidalmazó. 9. Ford. végek nélkül Sárköz! 10. Lökni. 11. T. N. L. Y. 12. • Azonos magánhangzók. 16. Poca. 19. Majdnem világos! 20. R. L. p. K. S. 22. Kapar. 23. Hüvelyes növény. 24. Naprend- | szerünk bolygólya. 25. Hasznos fém. 27. Karmol. 28. A Balaton vizét vezeti a Dunába. 30. Háziállat. 32. Ö. B. 33. M. O. Megfejtendő: vízszintes 1 és 26. + Múltheti megfejtés: Bakony, Gerecse, Vértes, Mecsek. Balaton. Könyvjutalomban részesültek: Németh Anna és Antal Pap, Kossuth u. 210., Kis Gizella Vitka, Árpád u. 33. ifj. Ignácz József ' Kótaj, és ifj. Bencze Mihály Nyíregyháza, Lenin tér 7. sz. Fiatal lányoknak való, kínai brokát táncruha, újszerű gallérral. Készülhet úgy is hogy az alj sötét és a felsőrész világos színű színházi ruha, szövetből, bársony övvel, csavart rózsával. Receptek Rozalinda torta: 3 tojás fehérjéből kemény habot verünk: belekeverünk 15 dkg porcukrot és 1 mokkásikanálnyi ecetet. Gőzön addig verjük, amíg egészen kemény nem lesz. Viasszal megkent tortalapon 3 lapot sütünk belőle. Ha kihűlt, a 3 tojás sárgájából és 30 dkg vajból, 5 dkg kakaóból csokoládékrémet készítünk. A lapokat a krémmel megkenve egymásra helyezzük, majd a tortát kívülről is bevonjuk a krémmeL 4 dl cukrozott tejszínhabbal díszítjük. Gerbeaud kifli: 15 dkg darált mandulát összegyúrunk 15 dkg porcukorral, 1 kávéskanál barack? lekvárral, l/7 citrom reszelt héjával és aprói kifliket formálunk belőle. Tetejét bekenjük mézzel, majd Langyos sütőben inkább szárítjuk, mint sütjük. Sajtos keksz: 30 dkg ama asz. tét 10 dkg margarinnal elmorzsolunk, kevés sóval és pár kanál tejföllel kellemesen gyúrható tésztát gyúrunk. Másfél órán át pihentetjük. Azután vékonyra nyújtjuk és derelyemetszővel ferde lapocskákra vágjuk. Tetejét megkenjük tojással és megszórjuk reszelt sajttaL Világosra sütjük. minők csaknem maradék nélkül elpusztulnak. Különösen az ember számára oly fontos C-vitamin érzékeny fokozott mértékben a hőre. A háziasszonynak tehát nemcsak arra kell gondolnia, hogy ízletes ótelt készítsen, de egészségesen is kell főznie. Csak rövid ideig kell a vitamintartalmú ételeket párolni, és akkor vitamintartalmuk csaknem 50 százalékát megtartják. romié, néhány csepp cukorszirup az egészet jól összerázni, hűteni. Narancskoktél: 7 evőkanál narancsszörpöt kevés konyakkal elvegyítünk, 7 evőkanál cukrot, 2 evőkanál citromlevet is keverhetünk hozzá. Az egészet jól összerázzuk. Szilves térre kitűnő gyümölcspuncsot is készíthetünk, összetétele: Ví liter gyümölcslé, egy- nyolcad liter rum, 1 citrom leve, az egészet jól összekeverni, majd 1 liter fehér bort vegyítünk hozzá. Tehetünk bele citromhéját is. Az egészet befedve 1 óráig állni hagyjuk, majd üvegbe töltjük. HUMOR Orvos: — Ja, kedves bátyám, magának vizenyősödik a lába! — Érdekes, pedig egész életemben csak pálinkát ittam. .. Karácsonyelőtti vásárlás: — Mondd csak Bugyurbák, tudsz nekem egy ezrest kölcsönözni? Csak egy hónapig. . . IX Gyertyaláng cigarettafüst ellen... Ha egy helyiségben sokat dohá- ' nyoznak, és szinte vágni lehet a levegőt, füstelvonónak. állítsunk fel a szobában egy égő gyertyát. Egy idő múlva azt vesszük észre, hogy a levegő egy kevéssé tisztult a füsttől. I Mi annak az oka? A gyertya lángja hőt fejlesz, azt kisugározza, ez pedig bizonyos hatással van a cigarettafüstre. A meleg tulajdonképpen arra szolgál, hogy jobban elkeverje a füstöt, hogy ne hagyja egy gomolyagban. Még- 1 ha vágni is lehet a füstöt a szobában, mégis rétegekben helyezkedik el, legsűrűbben a füstiorrás I körül. A gyertyaláng levegő- I áramlást idéz elő, ami a leve- 1 gőt bizonyos fokig „megjavítja”. Űj abban készülékeket is gyártanak egyes országokban a füst eloszlatására a lakásban. hátiak semmi közt az üléshez, ha ülök* csíkos ruhát kapok... te Hivatal: —- Nem értem, mi baja vau mostanában a főnöknek, olyan komor, és keveset beszéd... — Nem érted? Na, idefigyelj! Megígérte, ha egyszer jókedve lesz, felemet#' a fizetésem! — Hogyne, de csak ha visszajöttem Pestről... — Mi az, te Pestre utazol? — Ugyan, kérlek, eszembe sincs...! ★ Szabónál: — Az ön nadrágját különlegesen erős anyagból készítem. Mondja kérem, sokat szokott ülni? — Ugyan, miket beszél, ennek a ruIVliért egészségtelen a ielmelegített étel ? gallyaikkal a fák —, mert elveszünk nálad nélkül! Bezzeg az emberek se áldották már a végtelen nyarat. Kicsorbult az eke a kiégett földben, nem lehetett szántani, vetni. Nagy kínnal, ha bírtak is itt-ott barázdát hasítani, hiába szórták bele a búzát. Nem vette gondjába Télapó, nem takargatta be meleg takaróval, puha, fehér hóval. Pereg kiette, egér elhordta, szárazság megélte a drága vetőmagot. — Nincsen vetés, nem lesz kenyér! — sóhajtoztak az emberek., s reménykedve tekintettek a magas hegyek felé: hátha mégis leszáll közibük az a jó Télapó? De nem szállt ám le, akárhogy könyörögjek neki. Lett olyan éhség, hogy hullottak az emberek, mint ősszel a légy. Akik megmaradtak, azok nem győztek hálálkodni Télapónak, mikor megint leszállt a földre fehér bundájában: — Ó, Télapó, mit érne nálad nélkül a nyár? Télapó jókedvűen nevetett és megígérte, hogy nem haragszik meg többet az emberekre, ha az emberek se ártják magukat az ó dolgába. Hanem, hogy emlékezetes legyen nekik a lecke: sose nőtt többet a dió olyan nagyra, mint azelőtt volt. Pedig ugye kár? Régen történt bíz sz, régen. Abban az időben, mikor még tűzön aszalták a jeget, jégre tették a meleget. Az volt csak a jó világ. No, de Télapó akkor is csak olyan goromba legény volt, mint mostanában. Akkor is csak olyan öreg volt már, mint az országút, s ha savanyú kedvében megrázta fehér szakállát, egyszerre beborult a víg világ, szép világ. Nem látszott ki egyéb a nagy hóból, csak a varjú-népség, az se tudott egyebet kiabálni, csak azt, hogy akármilyen kár, oda van a nyár. — Bizony kár — mhajtozták az emberek —, meri többet ér egy nyár száz télnél. — Ohohó, ohohó! elköltött mérgesen Télapó, hogy csak úgy csikorogtak bele a száraz faágak. — Ugyan minek is teremtette a jó isten ezt a gonosz telett Virágtördelőnek, madárpusztító nak, emberek sanyargatójának? — Hihihi, huhuhu, bdhahá — kacagott be Télapó a kéményeken, hogy csak úgy borsózott bele se emberek háta. — Hej, de nagy Öröm lenne, ha egyszer megenné a farkas a telet! No, erre csak már csakugyan megharagudott Télapó. Kapta magát, szedte sátorfáját, s úgy el- szeleit, hogy meg
