Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)

1961-12-03 / 284. szám

XVIII. ÉVFOLYAM, 384. SZÁM Är«x 70 fillér 1961. DECEMBER 3, VASÁRNAP MA: Riportereink jelentik Kulturális melléklet Családi vasárnap Az egész néppel együtt váltjuk valóra terveinket, felépítjük a szocializmust Kádár János elvtárs besséde a Csepel Vas- és Fémművek pénteki nagygyűlésén Mint már jelentettük; Kádár János elvtárs, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra pénteken látogatást tett a Csepel Vas- és Fémművekben, ahol délután nagygyűlésen talál­kozott a dolgozókkal. Az aláb­biakban ismertetjük Kádár elv­társnak a nagygyűlésen elhang­zott beszédét. Kádár elvtárs beszédének ele­jén beszámolt gorkiji látogatá­sáról és átadta a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóinak a di­cső forradalmi hagyományokra visszatekintő gorkiji Vörös Szor- movo gyár munkásainak test­véri üdvözletét. A XXII. kongresszus megerősítette politikánk fő irányát Ezután az utóbbi időszak leg­jelentősebb nemzetközi esemé­nyéről, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának huszonkettedik kongresszusáról beszélt: — A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, egész pártunk fenntartás nélkül és teljes mértékben egyetért a huszonkettedik kongresszus irány­vonalával, a kongresszuson elfo­gadott; új pártprogrammal. Szi­lárd meggyőződésünk, hogy pártunk, kormányzatunk a marxizmus—Ieninizmus szel­lemében dolgozik, s tevé­kenységét immár több mint öt esztendeje áthatják azok a forradalmi elvek, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártjának huszadik kong­resszusa állapított meg, to­vábbfejlesztve ezzel a mar­xizmus—leninizmust. — A Szovjetunió Kommunista Pártjának huszonkettedik kong­resszusa a huszadik kongresszus irányvonalát követi és fejleszti tovább. Következésképpen az a meggyőződésünk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt politiká­jának fő irányát ez a kongresz- szus is megerősítette. — Az új pártprogram megva­lósításával a kommunista társa­dalom nem ábránd többé, nem utópista elképzelés, hanem az élet valóságává válik. A Szov­jetunióban 20 esztendő múlva kommunista társadalom lesz! A kommunizmus, a kommu­nista társadalom azonban nemcsak a szovjet nép jövő­jét mutaja; a kommunizmus az egész emberi társadalom fejlődésének útja. A kommunista társadalom meg­valósítja az emberek és népek igazi egyenlőségét, testvériségét, a béke és a boldogság világát a dolgozó ember számára: kiala­kul az a társadalom, amelyben mindenki képességei szerint dol­gozik és az anyagi javakból szükséglete szerint részesül. Útmutatás népünk számára is — A Szovjetunió Kommunista Pártjának új programja, a kom­munizmus megvalósításának ter­ve, útmutatás a mi népünknek is. A magyar nép befejezi a szocialista társadalom alapjainak lerakását és a szocializmus épí­tésének fejlettebb szak ;zába lép. Ez a mi jelenlegi fela ltunk lé­nyege. A jövőhöz pedig hozzátar­tozik az, amit Hruscsi elvtárs éppen itt, Csepelen mo, lőtt elő­ször ország-világ szám 'a: ha mi, a szocialista táboi an élő és dolgozó népek helyes í hasz­nosítjuk a kölcsönös estvéri együttműködésben, segíti gnyúj- tésban, munkamegosztásba rejlő lehetőségeket, akkor népeink történelmileg az nos időszakban jutnak el a ol- gozó ember új társadal iá­ba, a kommunista társé a- lomba. Ez a kongresszus legfonto. bb mondanivalója a népeknek! — A kongresszus másik g- fontosabb mondanivalója a é- pek számára a béke voit — ft /- tatta Kádár János. — A Szovjetunió Kommuni a Pártjának XXII. kongresszusa mét meghirdette, hogy a Szc ■ jetunió Kommunista Pártja a szovjet állam állhatatosan és lankadatlanul harcol a fegyve­rek és háborúk nélküli világért, az általános és teljes leszerelé­sért. (Nagy taps.) A kongresz- szus hangsúlyozta az éberség és a készenlét szükségességét is, azt, hogy békepolitikánkat megfelelő erővel is alá kell támaszta­nunk, olyan erővel, amely biztosítja, hogy a háborús kalandokat kedvelő imperia­listák ne merészeljenek fegy­verrel támadni a szocialista világra. Ezt szolgálják a honvédelem fej­lesztésére tett intézkedések is. Önök tudják, hogy a Szovjet­unió a legutóbbi hónapokban atomfegyverkísérleteket hajtott végre. A szovjet kormány — amikor bejelentette elhatározá­sát — megmondotta, hogy az imperialisták által kiélezett nem­zetközi helyzet kényszeríti erre a lépésre. A kísérletekkel egy­idejűleg leszögezte: soha sem fog elsőnek atomfegyvert alkalmaz­ni és — más atomhatalmakkal közösen — bármikor kész az ösz- szes fegyvereket a tenger fene­kére süllyeszteni. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt — mint mondottam — teljes mértékben egyetért a hu­szonkettedik kongresszus irány­vonalával. Egyetértünk a Szov­jetunió békepolitikájával annál is inkább, mert ugyanez a md népünk, a mi országunk politi­kája is. A Magyar Népköztár­saság kormánya arra törekszik — s ezzel az egész magyar nép egyetért —, hogy országunk a vi­lág minden népével békében él­jen, s a világ minden országá­val normális viszonyt alakítson ki. őszintén óhajtjuk és kívánjuk, hogy a világ minden országá­nak népe — az Egyesült Álla­mok és Nyugat-Németország né­pe is — békében éljen, dolgoz­zék és boldoguljon. Minden nép olyan társadalmi rendszerben ét­jen, amilyenben akar. Meggyőződésünk, hogy a kommunizmus világméretek­ben győzni fog, de azt vall­juk, hogy az új társadalmi rend kivívása és megterem­tése minden nép saját fel­adata. Normális viszonyt akarunk a nagy tőkés országokkal is és békét kívánunk az ott dolgozó embereknek. — Teljes szívünkből szolidári­sak vagyunk az imperialista iga lerázásáért küzdő népekkel. s bizonyosak vagyunk abban, hogy Algéria, s Kongó népe kivívja teljes függetlenségét és szabad­ságát. Kívánjuk, hogy mielőbb lerázzák az imperialisták igáját. — Az imperialisták — foly­tatta Kádár János — olyan helyzetben vannak, hogy fél­nek a szocialista világrend- szerrel folytatott békés ver­senytől. És természetesen félnek a szo­cialista tábor fegyveres erejé­től is. Minden erejüket arra összpontosítják, hogy megakadá­lyozzák a társadalmi fejlődés törvényszerű menetét. Az impe­rializmus gyarmati rendszere a felbomlás állapotában van. Ök persze kommunizmusnak neveznek minden olyan lé­pést, amellyel az elnyomott népek függetlenségüket akar­ják kivívni. De még az említett kis népek­kel sem boldogulnak, hiszen ma már nem cselekedhetnek a vi­lágban kényük-kedvük szerint, mert létezik a Szovjetunió, léte­zik a szocialista világ, létez­nek a független, szabad népek, s ezek szolidárisak a szabadsá­gukért harcoló népekkel. Az imperialisták nem nyugszanak — De az imperialisták nem nyugszanak, ők folytatják a fegy­verkezést. Nyugat-Németország- ban talpra állították és felfegy­vereztek egy olyan államot, amely Hitler fasiszta harmadik birodal­mától örökölte a militarizmust és a .revansizmust, külpolitikája ellenséges a szocialista országok­kal szemben, s a második világ­háború eredményeként kialakult államhatárok erőszakos megvál­toztatására törekszik. Ezért talán a legbonyolul­tabb nemzetközi kérdés ma a német kérdés, mert ütköző­pontot jelent az imperialista hatalmak és a szocialista vi­lág között. Az imperialisták előretolt had­állásuknak szánják Nyugat-Né- metországot, a szocialista orszá­gok, a békét óhajtó emberiség pedig a nyugatnémet imperializ­mus kordában tartását kívánják. — Bennünket, magyarokat rendkívül közelről érint a né­met kérdés — állapította meg Kádár János, majd hangsúlyoz­ta, hogy a magyar nép történel­! me során rendkívül sokat har- j colt a német imperializmussal. — A Szovjetuniónak és a Var­sói Szerződés többi tagállamá­nak — köztük a Magyar Nép- köztársaságnak is — eltökélt el­határozása. hogy a német kérdésből meg kell oldani azt, ami halasztha­tatlan, f“l kel! számolni a nyugat-berlini háborús tűz­fészket és gátat kell emelni a német imperializmus ter­jeszkedése elé. A legjobb megoldás az, ha a nyugat-berlini kérdésben normá­lis helyzetet teremtünk és meg­kötjük a német békeszerződést, amely biztosítja a második vi­lágháború után Európában kiala­kult államhatárokat. — A XXII. kongresszuson Hruscsov elvtárs erről szólva azt mondta, hogy bár mi eltökél­tük, hogy aláírjuk a német bé­keszerződést, ennek határideje nem feltétlenül december 31-e kell, hogy legyen. Ebben a ki­jelentésben bizonyos elemek be­lekapaszkodtak és meséket fűz­tek hozzá. Szeretnék mindenkit megnyugtatni kedves elvtársak, azokat is. akik óhajtják azt, hogy Európában a német kérdésben éss Nyugat-Berlinben is rend legyen, meg azokat is, akik a hideghá­borút jobban szeretik, hogy ha a német békeszerződést decem­ber 31-én nem írjuk alá és a ha­táridő valakinek is gondot okoz­na, hogy mikor írják alá, je­gyezze meg mindenki a követ­kezőt: a nyugat-berlini kér­dést rendezik, a német békeszer­ződést aláírják a legmegfelelőbb időpontban. (Taps.) Fejlesztjük honvédelmünket Kádár János elvtárs hangsú­lyozta: — A magyar nép teljes mértékben helyesli azt a külpo­litikai vonalat, amelyet a XXII. kongresszus ismételten deklarált. Mi a békés egymás mellett élést akarjuk, a békéért harcolunk. Ugyanakkor kötelességszerűen fejlesztjük és erősítjük országunk honvédelmi képességét. Ha a szocialista tábor országainak honvédelmi ereje gyenge volna, az imperialistákkal nem lehet­ne békés úton tárgyalni, mert az imperialisták az erőpolitika hívei. — Elvtársak! Mi fáradságot, munkát, s pénzt áldozunk ar­ra, hogy honvédségünket kor­szerű színvonalon tartsuk. Re­méljük. hogy megérjük azt az időt, amikor népünk munká­ja eredményeinek egy részét már nem kell ilyen célokra fordíta­j ni. De ma még olyan a hely- | zeit, hogy korszerű honvédségre I van szükség. Ezért I honvédségünket felszereltük a legmodernebb repülőgépek­kel és rakétafegyverekkel. A mi országunk nem átjáróház az imperialisták repülőgépei szá­mára már most sem és a jövő­ben még kevésbé lesz az! (Taps.) Honvédségünk szelleme megfele­lő. Erre többféle közvetlen ta­pasztalatunk is van. A közelmúiú- ban részt vettem például Nép-: hadseregünk hadgyakorlatán. Katonáink nemcsak erkölcsileg készültek fel népünk szocialista, vívmányainak és békéjének vé­delmére, hanem katonai tudás te­kintetében is. Nagyon nehéz és nagyon korszerű gyakorlatokat hajtottak végre — kitűnő ered­ménnyel, (Nagy taps.) Nálunk felszámoltuk a személyi kultuszt Kádár János ezután a szemé- j lyi kultusszal összefüggő kér­désekről beszélt. — A Szovjetunió Kommunista Pártjának huszonkettedik kong­resszusa ismételten és határozot­tan elítélte a személyi kultuszt — mondotta. — Ha a Szovjet­unió Kommunista Pártja kellő időben nem küzdötte volna le a személyi kultuszt, akkor a hu­szonkettedik kongresszus nem határozhatta volna el a kom­munista társadalom 20 év alatti felépítését, s nem tehetett volna hitet oly határozottsággal a bé­kés egymás melleit élés politflcá-i ja mellett. A személyi kultusz — és min­den, ami abból következik: az elmélet dogmatikus eltor­zítása, a szektariánizmus, az önkényeskedés a pártban, az állami életbe», a szocialista (Folytatás a Z. oMafcmf

Next

/
Thumbnails
Contents