Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)
1961-12-21 / 299. szám
Két esztendő mérlege Gyüreskó József Alig két esztendeje — 1959— 1960 fordulóján — alapították meg az Új Élet Tsz közösségét Tunyogmatolcson az iker-községnek azok a gazdái, akik ma- tolcsíaknak nevezték magukat. Két esztendő nem nagy idő egy 1700 holdon gazdálkodó közösség életében, s mégis, ezek az első évek elegendők voltak egy olyan alap megteremtéséhez, amely lehetővé teszi a nagyüzemi gazdálkodás teljes kibontakozását. Miért lett több a nehézségek ellenére is? Mint általában mindenütt, az Űj Élet Tsz-ben is csak a földek és néhány jószág képezték a közös alapot az indulásnál — és az igyekvő tagok szorgos munkája, amely 28,30 forintot eredményezett munkaegységenként az első év végére: átlagosan 320 munkaegység után egy tagnak kereken kilencezer forint volt az évi jövedelme. Ha számításba vesszük a kezdet nehézségeit, a tagok zömének bizonytalanságát és bizalmatlanságát, nem utolsó sorban a túlzottan csapadékos időjárást, úgy érthető, hogy megelégedtek az első év zárszámadásával Az idén, az aszályos esztendő ellenére, a prémiumokon túlmenően, harminc forintra tehető a munkaegység értéke, s 370-es átlagot számítva, egy tag munkaegység alapján szerzett jövedelme meghaladja a tizenegy- ezer forintot. Ilyen a fejlődés a tényleges részeszedésben. Azonban sokkal többet láthatunk akkor, amikor számba vesszük a közös vagyon gyarapodását is. Ahol a jövőre gondolnak A beruházások terén az építkezéseket a szövetkezet építő brigádja végezte, s a létesítmények túlnyomó többségét saját erejükre alapozták. Többek között építettek egy 45 méteT hosszú baromfiházat, kerítéssel körülvéve, két csűrből átalakított szarvasmarha-istállót, raktárt, takarmányélőkészítőt. Az államilag tervezett 120 férőhelyes hizlaldát 200-asra építették és az egészet lebetonozták szintén saját erőből. Hétszázezer forintos, 60 férőhelyes istállót építenek, amelyből 150 ezer. a 40 férős fiaztatónál és 50 férős növendékmarha szállásnál fele költség az állami támogatás. Ezek a beruházások lehetővé tették az állattenyésztés nagyobb arányú fejlesztését. Míg tavaly májusban 11 tehenük, 20 növendékük és a tagok által összeadott 28 hízó sertésük volt, az idén 43 tehenük van, köztük 29 törzskönyvezett. Év végéig 39 tenyészüszőt értékesítenek a TEGI-n keresztül, ötven fehérhússertés anyakocájuk biztosítja a jövő évi hízóalapanyagot. Sertéshús értékesítési tervüket mintegy 50 mázsával teljesítik túl. Juhászatuk tavaly jött létre, s az idén már 164 darab birkát adtak el külföldi értékesítésre. Tejtermelési tervüket — amely 35 000 liter volt —, már októberben teljesítették, s az év hátralévő részében 12— 15 ezer literrel értékesítenek többet a tervezettnél. Baromfit — tyúkfélét, hízott libát, pecsenyekacsát — 25 mázsát adnak el az idén, s nyolcszáz darabból álló tyúk-törzsállományuk biztosítja á jövő évi tojástérme- lést. A növénytermelés ■ eredményeit igen kedvezőtlenül befolyásolta a rendkívüli aszályos időjárás. Mégis búzából 10,5, őszi árpából 12,5, csöveskukoricából húsz, cukorrépából — elszállítva 132 mázsa volt a holdankénti hozam. Nagyobb eredményeket elsősorban azokon a területeken értek el, ahol a gépek munkájának előnyt adtak a fogatokkal szemben... Mit jelent az ösztönzés? -* Az idei eredmények több forrásból származnak. Első és talán legfontosabb a premizálás alkalmazása, az egyéni felelősség kiszélesítése a területek személyekre, családokra való lebontása. így érték el, hogy az idősebb emberek túlnyomó többsége is kivette részét a munkából a 280 tagból 240 dolKözel kétmillió forinttal növelte jövedelmét a nyíregyházi Dózsa Tsz. az állattenyésztésből. Képen: a bízó szarvasmarhák egy része elszállítás előtt. (Hammel József felvétele; gözott rendszeresen. A javadalmazásnál a túltermelési prémiumot (50 százalék) alkalmazták. A növénytermelésben erre az idén csali a cukor- és takarmányrépánál került sor. Az állattenyésztésben havonként illetve egy-egy értékesítéskor, vagy más szezonesetben került; sor. Így premizálták például a malacnevelőket is. A tehéngon- ' dozók és egyben fejők októbe- I ri teljesítményük alapján sze-1 mélyenként 930 forint túltermelési prémiumban részesültek. ! / ól irányítják a munkát Igen lényeges az eredmények elérésénél a termelés szervezett irányítása. A beosztott vezetők naponta megvitatják a termelésben előttük álló feladatokat. A téli időszakot továbbképzésre fordítják, hogy még eredményesebb legyen a munkájuk. A tunyogmatolcsi Üj Élet Tsz tagjainak túlnyomó többsége már komolyan magáénak érzi a közös gazdaságot. A nehézségek mindinkább kisebbek lesznek a szervezeti, a közösségi életben, s a gazdasági megerősödés útján is bátran haladnak előre. Jövőre még nagyobb súlyt fektetnek az állattenyésztésre: a tejtermelésre, tenyészállat-, hízott sertés- és baromfiértékesítésre. A növénytermelésben az ipari növények és egyéb belterjes kultúrák foglalják el a fő helyet: százról 150 holdra növelik a cukorrépa területét, karósbabot, uljorjtát és öntözéses zöldségféléket is termelnek majd. Az Űj Élet tagjai és vezetői bíznak abban — és ehhez már meg is teremtették az alapot —, hogy a jövő esztendő, a tsz fennállásának harmadik éve még jobb eredményeket hoz, mint az idei volt. S ez így is lesz, mert valamennyien egy- akarattal dolgoznak érte. S. A. Alig. egy éve még. hogy a nyíregyházi Dózsa Termelőszövetkezet sertésgondozói között dolgozik. (Noha, immár nyolcadik éve tsz. tag.) A szorgalmas ember október végéig, több mint négyszáz munkaegységet gyűjtött, amely a tervezett 45 forinttal számolva szép summát jelent év végén. Borzderes szarvasmarha-állományt alakítanak ki, jó jövedelmet biztosítanak Vásárosnaménvban I Megnövekedtek a j gondok, de a lehető- j ségek is, mióta a 140 ' holdas kis termelőszövetkezet 1750 holdas nagy gazdasággá fejlődött. A vá~ sárosnaményi Vörös Csillag Termelőszövetkezetben komoly szervezési munkát jelent a sokféle üaemág összehangolása. S ez annyival inkább sikerül. mert központba a szarvasmarha-tenyésztést állították. Ez idő szerint a legnagyobb jövedelmet viszonylag a szarvas- marha-tesyésztés hozza. Az idén 132 hízó marhát adtak el, a tervezett 101 helyett- 450 tervezett súlyegység helyett 632 mázsa súlyban. Így érték el, hogy a tervezett 454 ezer forint helyett 807 ezer forint volt a bevétel. 104 növendékmarhát nevelnek, utánpótlásként. Hatvanegy tehéntől 58 bor- júszaporulat volt az idén. A kifejt tej tervét is túlszárnyalták, összesen több mint 75 ezer liter tejet fejtek. A szarvasmarha-állomány további javítására borzderes állományt akarnak kialakítani, a behozott tehénállománv- ból. Szép jövedelmet biztosít a sertéstenyésztés is. Hatvan kocára 600 szaporulat van az idén. 10 ezer baromfit is értékest tettek. Az eredményekéi növeli 65 holdnyí gyümölcsösük. Harmincnégy vagon almájuk termett, ötven hold jonatánt még telepítenek. Ne rólam írjon, hanem a téeszről — mondja Ndgymá- té István, a nyíregyházi Dózsa Tsz elnöke a riporternek, aki arról puhatolózna, hogyan sikerült az új elnöknek beilleszkedni egy ilyen nagy■ közös gazdaság vezetésébe. — Ismertem én a szövetkezetei addig is... Híres a tagság a szorgalmáról. Csgkhogy sok baj volt a munkaszervezéssel, így például összekuszálták a brigádokat, nem osztották meg helyesen köztiik a területet, s annyi növényféleséggel bajlódhattak egyszerre, hogy abba bárki belegabalyodna. Aztán az is nagy baj volt hogy borbányai tagoknak a Rozsrétre adtak területet, így az emberek a biciklin töltötték az idejüket. Persze azóta *»?■«( változott a helyzet a nyíregyházi Dózsában. Az elnök, aki a személyes kérdésekre, sem tud a szövetkezeti problémák nélkül beszélni, jól vizsgázott. Igaz, nehéz volt a terméskieséseket pótolni, munkaegységre 48 forintot terveztek be, de augusztusban már úgy nézett ki, hogy csak 35 forint lesz; belőle. Hogy mégsem' így történt, az a gondos „Die rólam írjon..." szervezésnek, a fáradságos munkának köszönhető. — Az aszály nagyon megviselte a termést, különösen o konyhakertet, öntözni sem tudtuk, a Nyírvíz-csatorna is kiapadt. Egyedül zellerből 600 000 forintos kiesésünk volt — sorolta az elnök. — De egyik-másik terményből azért az aszály ellenére is szép termésünk volt. A kukorica holdja 21 mázsát hozott, cukorrépából Garai András brigádja elérte a 220 mázsás átlagot. A tehenészetet a zöldtakarmány hiánya nagyon megviselte. — de később kis silókukoricával javítani tudtunk. Most hatvan tehenünk, 12 literes a féjési átlag, azonkívül 250 sertésünk hízik, s a jövő évi hizlalásra 300 választási malae .vár,,-— büszkélkedik. És mégis megless a 40—<5 forint... Kibékülünk egymással — mosolyog Nagymáté elvtárs, nem mintha haragba lett volna a tagsággal, hanem azért, mert az emberek elégedettek. 320 tag. 230 család a szövetkezet nagy családja, köztük sok a fiatal is. — Házasítjuk a lányainkat, nősítjük a fiainkat. Szinte nincs olyan hét, hogy esküvőt ne rendeznénk. S bizony, jól el kell látni őket, akárhogy nem kezdhetik az életet... Sok a gondja az elnöknek — mégis mosolygós a természete. Mosolygós, mert az olyan szorgalmas dolgozók, mint Humik Józsi bácsi, vagy Jackó Mihály, akár sorolhatnánk az egész tagságot, megkönnyítik a gondokat. És így-jut televízió, meg biliárdasztal is a fiataloknak — de /így sikerült úrrá lenni az any* giakon is. A nyíregyházi Dósait családja nyugodt lehet: életének irányítása jő kezekben van... 3
