Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)

1961-12-02 / 283. szám

tryermek-lakóbizottság munkában; Egy év alatt 43 gyermekbizott­ság — több mint 250 taggal — alakult Csepelen. Fő feladatuk a házak csendjének, tisztaságának, a parkok és kertek virágágyainak megóvása, a falak „rajzművészei- nek” megrendszabályozása. A Fő­városi Tanács segíti a bizottsá­gokat, klubhelyiségeket rende­zett be részükre, ahol játszanak, tanulnak. A 6—14 éves gyerme­kekből álló bizottságok vállal­koztak arra is, hogy iskolába in­dulás előtt bevásárolnak a ház idős lakóinak. Riportunkban be­mutatjuk a XXI. kerület Kos­suth Lajos utca 61 számú ház gyermek-lakóbizottságát. Mit vásároljunk, Höltz néni — kérdezik a lakóbizottság tagjai. (MTI Foto: Patkó Klári felv.) Szövetkezeti tanácsadó Ósrfuk gyümölcsfáinkat a téli rágcsálók ellen Mint téli kártevő, legveszedel­mesebb ellensége gyümölcsö­sünknek a nyúl. A tél beálltával, különösen ha a hó lehull, a természetes legelőterülete meg­szűnik és ilyenkor a nyúl külön­böző fiatal fák kérgét rágja. Elsősorban az almafákat ká­rosítja, azok közül is a pu- hfibb héjú fajtákat (Jonatán). Bár már hólehullás előtt is megkezdődik a nyúlrágás, mert ősszel már a fiatal vetések zsen­ge hajtását legelik, ami egész­ségügyi zavarokat okoz nála és ez ellen, mint orvosságot hasz­nálja a csersavtartalmú gyü­mölcsfa-kéreggel való táplálko­zást. Ez a rágás igen veszélyes lehet, mert ha a törzs kerületé­nek kétharmadát eléri a rágási felület, a fa okvetlenül elpusz­tul, de a kevésbé megrágott fák is évekig sínylődnek, amíg a rá­gást kiheverik, mert az így ke­letkezett sebek, minden káros kórokozó gombának és rovarnak jó fertőzés-alkalmat és helyet nyújtanak. Ezért még a hó lehullása előtt igyekezzünk mielőbb bekötöz­ni gyümölcsfáink törzsét nyúlrágás ellen. nyúl. Nem ajánlatos kukorica- szárat sem használni törzskötö­zésre, tekintettel arra, hogy ez­zel a kukoricamoly terjedését se­gítjük elő, hacsak a kukorica­moly rajzása előtt össze nem szedjük és el nem égetjük az ilyen kötözőanyagot. A törzskötözőanyagokat mindaddig a fa törzsén hagy- ' juk, amíg a kora tavaszi gyümölcsfa-permetezések ide­je el nem következik, ekkor a permetezések előtt meg kell szabadítani a fák törzsét a \ kötözőanyagoktól. A felsorolt! kötözőanyagoknál még jobb, ha; dróthálóból készült hengerrel vesszük körül a fa törzsét, tér-; mészetesen nem közvetlenül a fatörzsre, hanem földbe vert ka- : rók, vagy vaspálcák köré teker-1 ve, ez azonban igen költséges. ! Felhívjuk a gyümölcstermelők : figyelmét, hogy minden lehető­séget megragadva védjék gyü­mölcsfáikat a rágcsáló kártevők ellen. Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédő Állomás, j Kállósemjén. 1 Politika és munkastílus NEM FELTŰNŐ, HOGY AZ EMBEREKET jlénken foglalkoztatja az SZKP XXII. kongresz- szusa, hiszen megálmodott jövőjük tükrébe te­kintenek, ha e világfórum mérhetetlen gazdag elméleti és gyakorlati anyagát tanulmányozzák. Szinte elképzelhetetlen olyan ember, aki ne ta­lálná meg e kommunista jövendőt rajzoló törté­nelmi dokumentumban azt, amit ő keres, ami őt érdekli. Manapság, — miután „belekóstoltak” sokan a nagy műbe — egyre több ember for­dul kérdéseivel hozzánk is, s fokozott tevékeny­ségre serkentik az újságírót, választ kérnek tő­le, mint velem is tette egyik ismerősöm, aki összegyűjtötte a lapban megjelent anyagokat, s örömmel újságolta, hogy lesz mit tanulmányoz­nia a hosszú téli napokon. Különben nem vezető ember, hanem egy­szerű munkás, s mégis olyan kérdésekre kért tőlem választ, amelyen meglepődtem. Ebből is látszik, hogy a párt politikája és munkastílusa nem csupán és kizárólag a vezetőket érdekli, s főleg érinti, hanem a mindennap cselekvő mun­kást. Ha pedig ez így van, törvényszerű, hogy foglalkozzunk is vele. Kétségtelen, hogy az SZKP politikája és lenini munkastílusa hosszú idő után a XX. kongresszuson érvényesült újra, s ettől kezdve töretlen kézzelfogható, gyümölcsö­ző a hatása úgy a közéletben, mint az emberek szemléletében. Csak az ilyen munkastílus fog­lalhatta magában és tükrözhette azokat a főbb irányítási, szervezési elveket és munkamód­szereket, amelyek elősegítik, biztosítják az SZKP XXII. kongresszusán meghirdetett és vi­lág elé tárt grandiózus program végrehajtását. Ez biztosította és aranyfedezete napjainkban is, hogy milliók ügye lett a jövő társadalmának építése. Pontosan e nagy történelmi feladat tel­jesítése követeli meg a lenini munkastílus ér­vényesülését. E kongresszus azonban bizonyítja azt is, hogy helyes munkastílust csak helyes po­litika alapján lehet kia1"' "‘ani, meghonosítani, hisz az SZKP története igazolja azt is, hogy a párt tevékenységében korábban elkövetett hibák hosszabb ideig fellelhetők a munkastílusban Is. E FÓRUM ÉLŐ PÉLDA VOLT ARRA, hogy levonjuk a tanulságot: hiba lenne arra gondol­ni, hogy a párt helyes politikáját önmagától követi a lenini munkastílus. Igen, hisz a mar­xizmus—leninizmus tanításai alapjain kidolgozott program, a helyes elvi politika a bel- és kül- ügyekben, a társadalmi élet minden területén, csak a lehetőségét és a légkörét teremti meg a pártszerű munkamódszereknek. A lenini munka­stílus érvényesüléséért cselekedni szükséges. Ezt tette az SZKP XXII. kongresszusa, amikor a pártellenes csoport tevékenységét felfedte, s alaposan elemezte a személyi kultusz következ­ményeit. Nincs azoknak igazuk, akik azt állít­ják, hogy erre már pontot tett egyszer a XX. kongresszus, s nem kellett volna újra Sztálint felhozni. Hisz látjuk, hogy a lenini normák, módszerek, vezetési és munkastílus sem érvé­nyesül egyik napról a másikra, s nem kevés azckr.. azetőknek a száma, akik még a ré­gi módon — hisz hosszú ideig így dolgoztak — akarnak irányítani. Vannak olyanok is, akikben megrögződött a régi munkastílus, s képtelenek szakítani vele. Ezért is ostorozta oly élesen Hrus, csov elvtárs a hibákat, s így mutatott rá azok­ra a hatalmas feladatokra, melyeket a szovjet embereknek kell megoldaniok, hogy a kommu­nista társadalmat felépítsék. Egy egyedülálló út- 'örőmunka, tapasztalatai hasznára válnak a kommunista világmozgalomnak, s megmutatják azt az útat, módot, amelyet nem lemásolva, ha­nem alkotó módon alkalmazva követnek a népi demokratikus országok a szocialista társadalom felépítésében. Ezek a feladatok parancsolóan kö­vetelik meg a lenini munkastílus alkalmazását, mert csak így juthatnak előre nagyobb zökke­nőktől mentesen. Bizonyította a kongresszus azt is, milyen károk származtak korábban abból, hogy nem érvényesült a társadalmi életben, s a párton belül sem a lenini vezetési elv. Erre vetve reflektorfénvt. vázolta fel a XXXI. kong­resszus a bonyolult és sokrétű tennivalókat, gaz­dagította a marxizmus—leninizmus tudományát úi elméleti tételekkel KÉTSÉGTELEN. HOGY AZ SZKP politi­kája a lenini munkastílus eredményeként ala­kul és fejlődik. Ez tükröződön a kongresszu­son is, a nemzetközi kérdések felfogásában és elemzésében, a gazdasági építő munka jelenlegi feladatainak a meghatározásában, az elvi téte­lek kidolgozásában. E munkastílus fontos felté­tele, hogy a párt vezetői minden szinten alapo­san ismerjék az életet, az emberek helyzetét, éljenek együtt a dolgozókkal, hisz a párt politi­kája csaik így fejezheti ki hűen a nép létérdekeit. E politikának a következetessége töretlenül ér­vényesül a XX. kongresszus óta, s ennek kö­szönhető, hogy az utóbbi néhány esztendő alatt mérföldé« léptekkel haladt előre a szovjet tudo­mány, az ipar automatizálása, a mezőgazdaság. E politikai irányvonal helyességét igazolja az élet. Nem véletlen az sem, hogy az SZKP rend­szeresen ellenőrzi politikájának helyességét a gyakorlatban. Ez a lenini munkastílus fontos té­tele, hisz az életben szerzett tapasztalatok új vonásokkal gazdagítják e fontos módszereket, s ezáltal válik lehetővé az emberek véleményed­nek, javaslatainak érvényesülése. S hogy ez mennyire gyümölcsöző, azt bizonyítja a program- tervezet megjelenése utáni vita, melyben a szovjet emberek milliói vettek részt, s vált saját programjukká. ÍGY FÜGG ÖSSZE A PÁRT helyes politiká­ja a lenini munkastílussal, s az SZKP-nak eb­ben mutatott következetessége is példa számunk­ra. Igazolta az MSZMP VII. kongresszusán meg­hirdetett politikánkat, pártunk mai munkastílu­sát, amely mérce minden kommunista vezető számára. Csak a lenini elvek következetes al­kalmazásával lehet töretlen a fejlődés az élet minden területén. Ezt mutatja példaképünk, az SZKP története, s a XXII. kongresszus szelleme nyomán kibontakozó légkör, mely a kommunis­ta társadalom felépítéséhez ad erőt és ihletet. Farkas Kálmán Erre legalkalmasabb anyag: a drótháló, a nád, napraforgószár, esetleg tüskésgaíly. Nem aján- altos szalmával, vagy papír­ral bekötni, mert ha a mezei- pocok nagyobb számban jelenik meg, az ilyen kötözőanyag alatt előszeretettel ver tanyát és még nagyobb károkat okoz, mint a Határsértőt ítélt el a bíróság Gombár Mihály 24 éves orosz­lányi fiatalember Záhonynál át akarta lépni a szovjet határt. A munkakerülő, züllött életű fiatal­embert korábban sorozatos mun­kafegyelemsértései miatt elbocsá­tották munkahelyéről. Azóta többször alkalmi bűncselekmé­nyeket, lopásokat hajtott végre. Gombárt már 1959-ben elítél­ték egyszer tiltott határátlépé­sért A határsértőt a megyei bí­róság súlyosan megbüntette: egy évi és hat hónapos börtönbünte­tésre ítélték. JU'tekezéi t írok L1 spedig a kíváncsi- *J ságról. Szemlélő­dő, töprengő, követke­zetesen gondolkodó elme vagyok és így éveken át tartó, egy meghatá­rozott irányba közpon­tosított gondolkodás eredményeként kihirdet­hetem, hogy az emberiség legnemesebb és legered­ményesebb tulajdonsága a kíváncsiság. Olyan tulajdonság ez, mint a legtöményebb üzem­anyag, mert az embert már mai életünk előtt sok ezer évvel ismeret­len dolgok megszemlé­lésére és az abból nyert tapasztalatok hasznosí­tására sarkallta. Ment például az a pucér ős­ember a bozótban, ment dideregve, fázva. Jobb­ról az őskor, balról a fenyegető tél. Hátán cipelte a bunkóval le­ütött őzbakot. Ugye ezek után nyugodtan élhetett volna magáné­letet, ha el nem fáradt volna a teher cipelésé- ben. De elpilledt, s ezért megpihent egy si­ma kövön, s közben szórakozottan odébbrú­gott két száraz fadara­bot. Aztán a két száraz fát játékosdadon össze­dörzsölte. Dörzsölés köz­ben kíváncsi — figyel­jünk — kiváncsi lett arra. hogy ezt a dörzsö­lést milyen gyorsan is tudja szuszogás nélkül mívelni. A fa füstölni kezdett, majd az egyi­ken valami aranysárga izé jelent meg. Mind buzgóbban dörzsölt, de most már attól a kíván­csiságtól hajtottan, hogy mi lehet az az izé. Az izé meg most úgy ter­jedt át az egyik fáról a másikra, mint szőrös hernyó levélről levélre. (Hurrá, megszületett az öshasonlat!) Kíváncsisá­ga valósággal fortyogni kezdett és tudni szerette volna, hogy a harmadik darab fácska is olyan tehetetlen, mint az első kettő és hagyja-e ma­gát ettől az izétől izélni és... Mondják kérem, mit taglaljam? Egy fél­óra múlva megették a földgolyó első őzgerin­cét, persze még áfonyái nélkül. S mindezt pusz­ta kíváncsiságból. Nos, elméletemmel nem vagyok magamban. Fiam, ki biológus, gon­dolatsorozatom minden parányát elfogadja és helyesnek minősíti. Mi az, Laci? Ö, bocsá­nat, a fiam jött be a másik szobából, hadd mutassam be: Szőrszál­ka László, másodéves biológushallgató, mi van fiam? Hogy feltaláltál egy újfajta antibiotiku­mot? No és? Hát azért zavarod az embert mun­ka közben? Most, ami­kor elméletemet fejtem ki a kíváncsiságról? Mi, még feleselgetsz is, haszontalan kölke! Mars ki... igenis, jól hallod, mars ki...! Hogy te meg a te elméletedet akarod elmondani? Nem va­gyok rá kiváncsi! Hangos kiállítás A vásárosnaményi művelődési ház a járási tanács mezőgazda- sági osztályával közösen érde­kes mezőgazdasági kiállítást ren­dezett az elmúlt napokban. Be­mutatja a kiállítás a járás ter­melőszövetkezetednek legjobb ter­méseredményeit és a művelő­dési ház foto szakkörének segít­ségével az állattenyésztésben elért kiváló eredményeket is. A kiállítás külön érdekességé, hogy egy magnetofonszalagról hangos riport fogadja a kiállítás látoga­tóit. így népszerűsítik a legjobb termelési eljárásokat. Megszó­lalnak a legjobb növénytermelők és állattenyésztők is. Az ötletes, ügyes kiállításért» minden dicséretet megérdemel-5 nek a rendezők. Különösen népszerű a Iöállí-5) tás a vidéki termelőszövetkezeti' tagok között. ; M •>

Next

/
Thumbnails
Contents