Kelet-Magyarország, 1961. december (21. évfolyam, 282-306. szám)
1961-12-02 / 283. szám
tryermek-lakóbizottság munkában; Egy év alatt 43 gyermekbizottság — több mint 250 taggal — alakult Csepelen. Fő feladatuk a házak csendjének, tisztaságának, a parkok és kertek virágágyainak megóvása, a falak „rajzművészei- nek” megrendszabályozása. A Fővárosi Tanács segíti a bizottságokat, klubhelyiségeket rendezett be részükre, ahol játszanak, tanulnak. A 6—14 éves gyermekekből álló bizottságok vállalkoztak arra is, hogy iskolába indulás előtt bevásárolnak a ház idős lakóinak. Riportunkban bemutatjuk a XXI. kerület Kossuth Lajos utca 61 számú ház gyermek-lakóbizottságát. Mit vásároljunk, Höltz néni — kérdezik a lakóbizottság tagjai. (MTI Foto: Patkó Klári felv.) Szövetkezeti tanácsadó Ósrfuk gyümölcsfáinkat a téli rágcsálók ellen Mint téli kártevő, legveszedelmesebb ellensége gyümölcsösünknek a nyúl. A tél beálltával, különösen ha a hó lehull, a természetes legelőterülete megszűnik és ilyenkor a nyúl különböző fiatal fák kérgét rágja. Elsősorban az almafákat károsítja, azok közül is a pu- hfibb héjú fajtákat (Jonatán). Bár már hólehullás előtt is megkezdődik a nyúlrágás, mert ősszel már a fiatal vetések zsenge hajtását legelik, ami egészségügyi zavarokat okoz nála és ez ellen, mint orvosságot használja a csersavtartalmú gyümölcsfa-kéreggel való táplálkozást. Ez a rágás igen veszélyes lehet, mert ha a törzs kerületének kétharmadát eléri a rágási felület, a fa okvetlenül elpusztul, de a kevésbé megrágott fák is évekig sínylődnek, amíg a rágást kiheverik, mert az így keletkezett sebek, minden káros kórokozó gombának és rovarnak jó fertőzés-alkalmat és helyet nyújtanak. Ezért még a hó lehullása előtt igyekezzünk mielőbb bekötözni gyümölcsfáink törzsét nyúlrágás ellen. nyúl. Nem ajánlatos kukorica- szárat sem használni törzskötözésre, tekintettel arra, hogy ezzel a kukoricamoly terjedését segítjük elő, hacsak a kukoricamoly rajzása előtt össze nem szedjük és el nem égetjük az ilyen kötözőanyagot. A törzskötözőanyagokat mindaddig a fa törzsén hagy- ' juk, amíg a kora tavaszi gyümölcsfa-permetezések ideje el nem következik, ekkor a permetezések előtt meg kell szabadítani a fák törzsét a \ kötözőanyagoktól. A felsorolt! kötözőanyagoknál még jobb, ha; dróthálóból készült hengerrel vesszük körül a fa törzsét, tér-; mészetesen nem közvetlenül a fatörzsre, hanem földbe vert ka- : rók, vagy vaspálcák köré teker-1 ve, ez azonban igen költséges. ! Felhívjuk a gyümölcstermelők : figyelmét, hogy minden lehetőséget megragadva védjék gyümölcsfáikat a rágcsáló kártevők ellen. Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédő Állomás, j Kállósemjén. 1 Politika és munkastílus NEM FELTŰNŐ, HOGY AZ EMBEREKET jlénken foglalkoztatja az SZKP XXII. kongresz- szusa, hiszen megálmodott jövőjük tükrébe tekintenek, ha e világfórum mérhetetlen gazdag elméleti és gyakorlati anyagát tanulmányozzák. Szinte elképzelhetetlen olyan ember, aki ne találná meg e kommunista jövendőt rajzoló történelmi dokumentumban azt, amit ő keres, ami őt érdekli. Manapság, — miután „belekóstoltak” sokan a nagy műbe — egyre több ember fordul kérdéseivel hozzánk is, s fokozott tevékenységre serkentik az újságírót, választ kérnek tőle, mint velem is tette egyik ismerősöm, aki összegyűjtötte a lapban megjelent anyagokat, s örömmel újságolta, hogy lesz mit tanulmányoznia a hosszú téli napokon. Különben nem vezető ember, hanem egyszerű munkás, s mégis olyan kérdésekre kért tőlem választ, amelyen meglepődtem. Ebből is látszik, hogy a párt politikája és munkastílusa nem csupán és kizárólag a vezetőket érdekli, s főleg érinti, hanem a mindennap cselekvő munkást. Ha pedig ez így van, törvényszerű, hogy foglalkozzunk is vele. Kétségtelen, hogy az SZKP politikája és lenini munkastílusa hosszú idő után a XX. kongresszuson érvényesült újra, s ettől kezdve töretlen kézzelfogható, gyümölcsöző a hatása úgy a közéletben, mint az emberek szemléletében. Csak az ilyen munkastílus foglalhatta magában és tükrözhette azokat a főbb irányítási, szervezési elveket és munkamódszereket, amelyek elősegítik, biztosítják az SZKP XXII. kongresszusán meghirdetett és világ elé tárt grandiózus program végrehajtását. Ez biztosította és aranyfedezete napjainkban is, hogy milliók ügye lett a jövő társadalmának építése. Pontosan e nagy történelmi feladat teljesítése követeli meg a lenini munkastílus érvényesülését. E kongresszus azonban bizonyítja azt is, hogy helyes munkastílust csak helyes politika alapján lehet kia1"' "‘ani, meghonosítani, hisz az SZKP története igazolja azt is, hogy a párt tevékenységében korábban elkövetett hibák hosszabb ideig fellelhetők a munkastílusban Is. E FÓRUM ÉLŐ PÉLDA VOLT ARRA, hogy levonjuk a tanulságot: hiba lenne arra gondolni, hogy a párt helyes politikáját önmagától követi a lenini munkastílus. Igen, hisz a marxizmus—leninizmus tanításai alapjain kidolgozott program, a helyes elvi politika a bel- és kül- ügyekben, a társadalmi élet minden területén, csak a lehetőségét és a légkörét teremti meg a pártszerű munkamódszereknek. A lenini munkastílus érvényesüléséért cselekedni szükséges. Ezt tette az SZKP XXII. kongresszusa, amikor a pártellenes csoport tevékenységét felfedte, s alaposan elemezte a személyi kultusz következményeit. Nincs azoknak igazuk, akik azt állítják, hogy erre már pontot tett egyszer a XX. kongresszus, s nem kellett volna újra Sztálint felhozni. Hisz látjuk, hogy a lenini normák, módszerek, vezetési és munkastílus sem érvényesül egyik napról a másikra, s nem kevés azckr.. azetőknek a száma, akik még a régi módon — hisz hosszú ideig így dolgoztak — akarnak irányítani. Vannak olyanok is, akikben megrögződött a régi munkastílus, s képtelenek szakítani vele. Ezért is ostorozta oly élesen Hrus, csov elvtárs a hibákat, s így mutatott rá azokra a hatalmas feladatokra, melyeket a szovjet embereknek kell megoldaniok, hogy a kommunista társadalmat felépítsék. Egy egyedülálló út- 'örőmunka, tapasztalatai hasznára válnak a kommunista világmozgalomnak, s megmutatják azt az útat, módot, amelyet nem lemásolva, hanem alkotó módon alkalmazva követnek a népi demokratikus országok a szocialista társadalom felépítésében. Ezek a feladatok parancsolóan követelik meg a lenini munkastílus alkalmazását, mert csak így juthatnak előre nagyobb zökkenőktől mentesen. Bizonyította a kongresszus azt is, milyen károk származtak korábban abból, hogy nem érvényesült a társadalmi életben, s a párton belül sem a lenini vezetési elv. Erre vetve reflektorfénvt. vázolta fel a XXXI. kongresszus a bonyolult és sokrétű tennivalókat, gazdagította a marxizmus—leninizmus tudományát úi elméleti tételekkel KÉTSÉGTELEN. HOGY AZ SZKP politikája a lenini munkastílus eredményeként alakul és fejlődik. Ez tükröződön a kongresszuson is, a nemzetközi kérdések felfogásában és elemzésében, a gazdasági építő munka jelenlegi feladatainak a meghatározásában, az elvi tételek kidolgozásában. E munkastílus fontos feltétele, hogy a párt vezetői minden szinten alaposan ismerjék az életet, az emberek helyzetét, éljenek együtt a dolgozókkal, hisz a párt politikája csaik így fejezheti ki hűen a nép létérdekeit. E politikának a következetessége töretlenül érvényesül a XX. kongresszus óta, s ennek köszönhető, hogy az utóbbi néhány esztendő alatt mérföldé« léptekkel haladt előre a szovjet tudomány, az ipar automatizálása, a mezőgazdaság. E politikai irányvonal helyességét igazolja az élet. Nem véletlen az sem, hogy az SZKP rendszeresen ellenőrzi politikájának helyességét a gyakorlatban. Ez a lenini munkastílus fontos tétele, hisz az életben szerzett tapasztalatok új vonásokkal gazdagítják e fontos módszereket, s ezáltal válik lehetővé az emberek véleményednek, javaslatainak érvényesülése. S hogy ez mennyire gyümölcsöző, azt bizonyítja a program- tervezet megjelenése utáni vita, melyben a szovjet emberek milliói vettek részt, s vált saját programjukká. ÍGY FÜGG ÖSSZE A PÁRT helyes politikája a lenini munkastílussal, s az SZKP-nak ebben mutatott következetessége is példa számunkra. Igazolta az MSZMP VII. kongresszusán meghirdetett politikánkat, pártunk mai munkastílusát, amely mérce minden kommunista vezető számára. Csak a lenini elvek következetes alkalmazásával lehet töretlen a fejlődés az élet minden területén. Ezt mutatja példaképünk, az SZKP története, s a XXII. kongresszus szelleme nyomán kibontakozó légkör, mely a kommunista társadalom felépítéséhez ad erőt és ihletet. Farkas Kálmán Erre legalkalmasabb anyag: a drótháló, a nád, napraforgószár, esetleg tüskésgaíly. Nem aján- altos szalmával, vagy papírral bekötni, mert ha a mezei- pocok nagyobb számban jelenik meg, az ilyen kötözőanyag alatt előszeretettel ver tanyát és még nagyobb károkat okoz, mint a Határsértőt ítélt el a bíróság Gombár Mihály 24 éves oroszlányi fiatalember Záhonynál át akarta lépni a szovjet határt. A munkakerülő, züllött életű fiatalembert korábban sorozatos munkafegyelemsértései miatt elbocsátották munkahelyéről. Azóta többször alkalmi bűncselekményeket, lopásokat hajtott végre. Gombárt már 1959-ben elítélték egyszer tiltott határátlépésért A határsértőt a megyei bíróság súlyosan megbüntette: egy évi és hat hónapos börtönbüntetésre ítélték. JU'tekezéi t írok L1 spedig a kíváncsi- *J ságról. Szemlélődő, töprengő, következetesen gondolkodó elme vagyok és így éveken át tartó, egy meghatározott irányba központosított gondolkodás eredményeként kihirdethetem, hogy az emberiség legnemesebb és legeredményesebb tulajdonsága a kíváncsiság. Olyan tulajdonság ez, mint a legtöményebb üzemanyag, mert az embert már mai életünk előtt sok ezer évvel ismeretlen dolgok megszemlélésére és az abból nyert tapasztalatok hasznosítására sarkallta. Ment például az a pucér ősember a bozótban, ment dideregve, fázva. Jobbról az őskor, balról a fenyegető tél. Hátán cipelte a bunkóval leütött őzbakot. Ugye ezek után nyugodtan élhetett volna magánéletet, ha el nem fáradt volna a teher cipelésé- ben. De elpilledt, s ezért megpihent egy sima kövön, s közben szórakozottan odébbrúgott két száraz fadarabot. Aztán a két száraz fát játékosdadon összedörzsölte. Dörzsölés közben kíváncsi — figyeljünk — kiváncsi lett arra. hogy ezt a dörzsölést milyen gyorsan is tudja szuszogás nélkül mívelni. A fa füstölni kezdett, majd az egyiken valami aranysárga izé jelent meg. Mind buzgóbban dörzsölt, de most már attól a kíváncsiságtól hajtottan, hogy mi lehet az az izé. Az izé meg most úgy terjedt át az egyik fáról a másikra, mint szőrös hernyó levélről levélre. (Hurrá, megszületett az öshasonlat!) Kíváncsisága valósággal fortyogni kezdett és tudni szerette volna, hogy a harmadik darab fácska is olyan tehetetlen, mint az első kettő és hagyja-e magát ettől az izétől izélni és... Mondják kérem, mit taglaljam? Egy félóra múlva megették a földgolyó első őzgerincét, persze még áfonyái nélkül. S mindezt puszta kíváncsiságból. Nos, elméletemmel nem vagyok magamban. Fiam, ki biológus, gondolatsorozatom minden parányát elfogadja és helyesnek minősíti. Mi az, Laci? Ö, bocsánat, a fiam jött be a másik szobából, hadd mutassam be: Szőrszálka László, másodéves biológushallgató, mi van fiam? Hogy feltaláltál egy újfajta antibiotikumot? No és? Hát azért zavarod az embert munka közben? Most, amikor elméletemet fejtem ki a kíváncsiságról? Mi, még feleselgetsz is, haszontalan kölke! Mars ki... igenis, jól hallod, mars ki...! Hogy te meg a te elméletedet akarod elmondani? Nem vagyok rá kiváncsi! Hangos kiállítás A vásárosnaményi művelődési ház a járási tanács mezőgazda- sági osztályával közösen érdekes mezőgazdasági kiállítást rendezett az elmúlt napokban. Bemutatja a kiállítás a járás termelőszövetkezetednek legjobb terméseredményeit és a művelődési ház foto szakkörének segítségével az állattenyésztésben elért kiváló eredményeket is. A kiállítás külön érdekességé, hogy egy magnetofonszalagról hangos riport fogadja a kiállítás látogatóit. így népszerűsítik a legjobb termelési eljárásokat. Megszólalnak a legjobb növénytermelők és állattenyésztők is. Az ötletes, ügyes kiállításért» minden dicséretet megérdemel-5 nek a rendezők. Különösen népszerű a Iöállí-5) tás a vidéki termelőszövetkezeti' tagok között. ; M •>