Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1961-11-10 / 264. szám

Elmélyült munkát kíván ... a színjátszás, ha túl aka­runk lépni a színjátszósdin — mondta Hetei László, a csen- geri járási művelődési ház művészeti előadója, az egyik próbán. — Ha nincs meg színjátszó és szöveg között az a kapcso­lat, amely a színpadon egy- egy estére elevenné teszi az író gondolatait, hiába minden. Érteni kell a darabot, érteni a mondanivalót, a legtisztáb­ban, hogy tisztán és érthe­tően tolmácsolni is lehessen. Ismerni kell a színmű korát, a társadalmat, mindazt, amely környezi, körülfogja az írói mondanivalót. Kohout: Ilyen nagy szerelem című darabját elevenítik fel a csengeri színjátszók. Már többször játszották az elmúlt évben, de minél több előadást tartanak belőle, annál színvo­nalasabb lesz. Komoly embe­rek, felnőttek vannak a cso­portban, pedagógusok, munká­sok, dolgozó parasztok. Komo­lyan is veszik társadalmi mun­kájukat. A nyáron szabadtéri színpadon játszottak, mert a művelődési ház nagyterme használhatatlan. A próba még­is folyik, várják őket a kör­nyező falvak. „Jó reggelt Péter” — mond­ja a színpadi feleség, férjé­nek. (Zolnai Katalin mondja Fábián Józsefnek.) Izgalmas pillanat a darab­ban. Hetei László segít, ma­gyaráz. Rendben már attvadari határ Tivadar "kis község, mi csak száz holdakban beszé­lünk, ezerről összesen sem. Nekünk alig több mint két­száz holdat kellett vetni, de az erőnk is ehhez van meg, nagyobb községben több a gép és a munkáskéz. A vetési munkálatokat már október 20-ra befejeztük. A gyomai és szarvasi járás kez­deményezésében megszabott határidőn belül végeztünk a betakarítással is. Mi a ku­koricának nemcsak a csövét, napraforgónak a tányérját, hanem mind a kettőnek a szárát is betakarítottuk. A szövetkezet tagjai nálunk már csak az állattenyésztés­ben és az építkezésen dol­goznak, a határunk rendben. Szarka Károly vb elnök 110 hoidoo létesít öntözést a szabolcsi tsz A munkaigényes termelés nagyobb jövedelmet ad A Szabolcs községi Szabadság Termelőszövetkezet az idei aszá- yos évben érezte meg igazán, mit jelent a víz a mezőgazda­ságnak. A Tisza lapályosabb te­rületein, ahol hajnali harmat-le­csapódás biztosított némi ned­vességet, jobb lett a termés. És jobb volt azokon a helyeken is, ahol őszi mélyszántást kapott a talaj, jobban megőrizte a ned­vességet. Mind a kukoricánál, mind a burgonyánál jelentős többtermést értek el a mélyszán­tott földeken. Már az idén hozzákezdtek 110 hold öntözéses művelésének ki­alakításához. Hét hold fekete ribizke-ülte- tésük már az idén termett, bár még keveset, nyolc mázsát. El­ső évi termés ez, a következő években bőségesen kárpótolja a befektetést. Viszonylag kevés munkát kell ráfordítani, és tel­jes termővé válása után a hét hold több, mint százezer forint jövedelmet biztosít. Exportálják, tehát valutát is jelent államunk­nak. Csupán a leszedése okoz gondot, de ebben az iskolások segítenek. Az idei, nyolc mázsát négy nap alatt szedték le a gyermekek. A holdankénti tisz­ta haszon évente mintegy 10 ezer forint. Avatják a nyírbátori múzeumot Az avatáson részt vess a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára November 19-én délután avat­ják fel a nyírbátori múzeumot. Az avatási ünnepségen részt vesz Grtutay Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának fő­titkára, az Elnöki Tanács tagjSj az Eötvös Lóránd Tudomány- egyetem rektora is, valamint az illetékes párt-, tanácsi és egyéb szervezetek képviselői. Színvonalas díszelőadások A Szovjet Filmhét hírei Megyénk területén a Szovjet Filmhetet a filmszínházak több­sége díszelőadással nyitotta meg. A nyíregyházi díszelőadás után például Nyírbátorban is ünnepé­lyes külsőségekkel vette kezde­tét a Szovjet Filmhét, Itt a gimnázium 50 tagú énekkara is fellépett a megnyitó ünnepsé­gen, melynek végeztével „A Nap mindenkinek világít” című szov­jet filmét vetítették le. Igen nagy érdeklődés kísérte a Kéken és a Tiszavasváriban rendezett megnyitó ünnepséget is. Kéken a „Két élet”, Tisza­vasváriban pedig a „Ballada a katonáról” című szovjet filmet mutatták be. Szintén sikerről számoltak be a Kemecsén, Nagy­halászban, Mátészalkán, Baktaló- rántházán és Nagyecseden ren­dezett ünnepi előadásokról is. 4 nap alatt: 800 ezer forint került takarékbetétbe Figyelemre méltó eredmé­nyekkel kezdődött a Hazafias Népfrontnak november hónapra kitűzött takarékossági mozgal­ma. Már az első négy nap alatt 800 ezer forinttal emelkedett megyénkben a takarékban elhe­lyezett betétek összege és több­száz dolgozó lépett a takarékos­ság útjára. Említésre méltó tény az is, hogy a vállalatok vezetőségei a legmesszebbmenő segítséget ad­nak e mozgalom sikeréhez. En­nek eredményeként eddig 6 új kölcsönös segítő takarékpénz­tárt alakítottak a dolgozók a vállalatoknál és a már belépett tagok száma meghaladja a 450 főt. Csak e négy nap elegendő bi­zonyíték arra, hogy ha a vál­lalatok,1 üzemek, hivatalok ve­zetőségei, szakszervezeti bizott­ságai megfelelő propagandamun­kát fejtenek ki, az eredmény nem marad el — a dolgozók javára. — nemes — Lopás, hamisítás, becstelenség . . • A társadalom vagyonához nyúltak Kisvárdán Llj darabot tanul a Nyíregyházi Bábszínház Különböző nehézségekkel küzd a nyíregyházi Bábszínház. A leg­főbb akadály: a József Attila Művelődési Ház átalakításának munkái. Ettől függetlenül azon­ban a próbák folynak, a Há­rom nyúl című kis mesejátékot már meg is tanulták. Most „ké­szítik” bábszínpadra a Kará­csony éj-t, és az Árgyilus király­fit. A szereplők megfelelő számá­nak biztosítása végett nyíregy­házi óvónőket- is felkértek a bábszínházban való szereplésre. Remélik, hogy még ez évben megkezdhetik a rendszeres elő­adásokat. „Mi is legyünk a napireiHieií éé Nemrég napirendre tűzte a járásban folyó honvédelmi tö­megmunkát a kisvárdai járási párt végrehajtó bizottság. Nem kevés tapasztalatot hozott a megbeszélés. Legfőbb, hogy az alapszervezetek állandó mun­kájuknak tekintsék az MHS alapszervezetek irányítását, így is van ez a járásban, de méginkább állandóvá kell ten­ni. Ne csak akkor legyen na­pirenden az MHS, amikor a taggyűlésen külön pontként szerepel, hanem szinte minden­nap. Erre irányította a figyel­met a kisvárdai vb most, a pártvezetőségek újjáválasztása idején. Ilyen szellemben fog­lalkoztak a szövetség munká­jával Berkeszen, s más közsé­gekben is. Nem időszerűtlen ennek kap­csán felhívni más járások, köz­ségek figyelmét is arra: a tö­megszervezetek munkáját ér­tékelve ne feledkezzenek meg az MHS-ről. Főként arról be­széljenek, milyen feladatokat adott a pártvezetőség az MHS- nek, milyennek bizonyult a pártszervezet irányítása, hogyan dolgoznak az MHS-ben a kom­munisták? Nem elegendő egy­két számadatot, lövészeti ered­ményt megemlíteni! Ez kevés segítség az MHS-alapszervezet további munkájához. „Mi is le­gyünk napirenden a mostani igen fontos taggyűlésen” — ezt várják az MHS tagjai. Hogy új erőre kapjon mindenütt az ö munkájuk is. — Szinte hihetetlen! Nem tu­dom elképzelni, hogy -akinek kö­zel háromezer for.inl a fizetése, a társadalom vagyonához nyúljon... — Mi azért dolgoztunk, hogy itt minden jól menjen, de ő szé­gyent hozott az egész szövetke­zetre... Így beszélnek a dolgozók volt vezetőjükről. Megvetik, elitélik, mert a bizalommal visszaélve lo­pott, megkárosította a társadalmi tulajdont. De nem ő volt az egyedüli, mások is eljátszották a becsüle­tüket... I»y kezdődőit Kisvárdán történt. Takács Mi- hályné 1960 áprilisában vette át a 43-as cipőbolt vezetését — fér­jétől. Már az első napokban ösz- szebarátkozott a bolt eladójával; Berecz Jánosnéval. Elhatározták, hogy a fizetésüket „meggyarapít- ják”: a cipőket a hatósági árnál drágábban hozzák forgalomba. S mert az ügyet nem lehetett ti­tokban tartani, üzelmeikbe be­vontak más dolgozókat is. Az így szerzett hasznot szétosz­tották egymás között. Aztán vér­szemet kaptak, s más módszere­ket kerestek a lopásra. Bélyegzőt és. benzint vásároltak, s a cipők és csizmák talpáról lemosták a benzinnel a hatósági árat, s új árat bélyegeztek bele. A leértékelésnél több cipőt „ki­felejtettek” a nyilvántartásból. És a lejtőn nem volt tovább meg­állás, sőt másokat is magukkal rántottak. Pa n ama a dobozokkal A rendelkezések értelmében a boltokban a cipőáru mindig do­bozokban érkezik. A boltvezetők és alkalmazottak nem kötelesek a dobozt is kiszolgáltatni a ve­vőnek, a dobozokat tárolniuk kell, majd a Göngyöleg* Értékesí­tő Vállalatnak megküldeni, s ezért térítés fejében a vállalattól dobozonként tíz fillért kaí-nak, amit a dolgozók szétoszthatnak maguk között. A kisvárdai Cipész Ktsz-nek nagy szüksége volt dobozokra. A ktsz elnöke, Kassái András már korábban megállapodott Takács Mihállyal, hogy a dobozokat da­rabonként egy forintért átveszi. Így is történt, s hogy az elnök is „jól járjon” — hamis bizonyla­tokat állított ki a dobozokról és szövetkezetének az egy forintért átvett dobozokért két forintot számolt fel. A lánc tovább nő A jó haszonnal kecsegtető do­bozügyletbe mások is bekapcso­lódtak: Nagy Béla, a Cipőnagy­kereskedelmi Vállalat nyíregyhá­zi kirendeltségének minőségi el­lenőre a különböző boltegységek­ből felhajtott dobozokat küldte jó pénzért a ktsz-nek, s az el­nök itt is többet könyvelt a kifi­zetett árnál. De hasonlóan járt el a Záhonyi Cipész Ktsz el­nöke is, aki szintén dobozokat vett, Sebestyén Árpád záhonyi boltvezető szintén eladott dobo­zokat és ellenértékét a saját zse­bébe tette. Elítéljük, megvetjük ••• Röviden ennyi az ügy lénye­ge. De még lehetne egyéb szo­morú részleteket is felsorolni: a beosztásukkal visszaélő, jófizeté­sű emberek sorozatosan loptak, megkárosították a társadalmat.' Dolgozótársaik, akik kevesebb fizetésért is becsületesen dolgoz­nak és soha nem jut eszükbe, hogy a máséhoz nyúljanak, fel­háborodtak. Horváth Béla cipész, aki már 10 éve dolgozik a várdai ktsz-ben. például így vélekedik volt elnökéről: — Jól ment a szövetkezet, szin­te hihetetlennek találom Kassai eljárását. Nem értem, mi szük­sége volt a lopásra, hiszen jó fi­zetése volt. Nagyon elitéíendő, amit tett... Mitrocsák Miklósné és Schvarz Lajos, a 43-as cipőbolt dolgozói is mélységesen elítélik volt veze­tőjüket, s a becsületről megfeled­kezett kollégáikat: — Gyengejellemű, becstelen emberek voltak Viszonylag nem óriási össze­gekről van szó: nem százezrek­ről, hanem tízezrekről. De ha még egyetlen forintot is vettek volna csupán el a társadalomtól — az is becstelenség lenne. A tények beszédesek, nem szükséges hozzájuk részletes kom­mentár. Egy azonban biztos: nem azért dolgozik megfeszített erő­vel ez a nép, hogy egy-két meg­átalkodott szarka kövérre hízzon! Megbünteti és kiközösíti a kárte­vőket... Győri Illés György Kleist színműve Nyíregyházán A német romantika egyik leg­nagyobb drámaírójának, Heinrich Kleistnek színművét, Az eltört korsót mutatja be Nyíregyházán vasárnap az Állami Déryné Szín­ház. Fordította és az előjátékot írta Németh László Kossuth-dí- jas írónk. Az első felvonás tu­lajdonképpen a színmű, előjáté­ka, s amely Az eltört korsó szín­darab keletkezését eleveníti meg. Kleist egy költői verseny alkal­mából írja meg ezt a drámátj egy régi képről. „Bűnös emberek felett csak feddhetetlen ember ítélkezhet -- tanítja Kleist. Drámájában egy erkölcstelen bírót állít pellengér­re, aki nem átall ítéleteket hozni még olyan esetben sem, amely­ben a bűnt ő követte, el. A Déryné Színház egyik leg­jobb előadása Az eltört korsé színpadi bemutatása. a

Next

/
Thumbnails
Contents