Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1961-11-03 / 259. szám
JMapirenden a községi népművelési munkatervek értékelése A baktalórántházi járási művelődési tanács tapasztalataiból A napokban ülést tartott a baktalórántházi járási művelődési tanács. Napirenden az 1961/62. évi községi népművelési munkatervek értékelése szerepelt. A soronkövetkező népművelési idényben tsz-akadémiák, politikai, tudományos, egészségügyi, ifjúsági és más előadássorozatok megtartása képezi a művelődési otthonok sokrétű feladatainak alapját, ösz- szesen 428 ismeretterjesztő előadást rendeznek a járásban. Ez a szám a tömegszervezetek is- meretterjesztő tevékenységével mintegy 600-ra emelkedik. Az elmúlt évekhez képest örvendetes javulás, hogy a különféle előadássorozatok aránya megfelelő, egyre hatékonyabban segítik a közvetlen politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldását. A műszaki ismeretterjesztés, sajnos, még mindig mostohagyermek a munka tervekben. A községi népművelési munkások nem ismerték fel, hogy a gépek egyre szélesebbkörű alkalmazása a mezőgazdasági termelésben feltétlenül indokolja a műszaki ismeretek nyújtásának fokozását. Súlyos fogyatékosságuk a munkaterveknek, hogy csak néhány helyen gondoltak analfabéta-tanfolyamok szervezésére. Eredményes népművelési munkáról ugyanis bajos beszélni ott, ahol nem ritkák az olyan községek, ahol 40—50—60 ember nem tud ími-olvasni. A dolgozók iskolájának szervezése sem kap kellő hangsúlyt a munkatervekben. A népművelők — helytelenül — kizárólag oktatási feladatnak tekintik ezt a munkát. Az öntevékeny művészeti csoportoknál biztató, hogy a munkatervek — néhány kivételével — kijelölték a vezetőket is. Sajnos, a községi művelődési tanácsok érdeklődését elkerülte a művészeti vezetők szakmai továbbképzése. Ebből arra lehet következtetni, hogy a művészeti vezetők többsége csak ideiglenesen vállalta a csoportok irányítását. Állandó vezetők nélkül pedig nem képzelhető el a csoportok tagjai nagymérvű fluktuációjának csökkentése. A legtöbb munkaterv nem tünteti fel a bemutatásra kerülő művek szerzőit, címeit és elkészülésének határidejét. Ennek hiánya arra enged következtetni, hogy a csoportok műsorpolitikája csak részben fogja szolgálni a munkatervek általános célkitűzéseit. Elgondolkodtató hiányosság, hogy egyetlen munkatervben nincs törekvés a csoportok szakkörszerű működtetésére. Egyetlen színjátszó csoportnak sincs munkaterve, amelyben havi 8x3 óra foglalkozást alapul véve megjelölnék, hogy egy-egy darabból melyik napokon tartanak olvasó, elemző, rendelkező, emlék és főpróbákat, mikor foglalkoznak dramaturgiai ismeretek nyújtásával, beszéd és mozgást ech- nikával, jelmeztörténettel, egy- egy klasszikus mű megismertetésével, színház, mozi, televízió, múzeum-látogatással, ezek vitáival, kirándulással stb. A könyvtári munka általában szerepének megfelelő helyet kap a munkatervekben. Köny vkiállítások, könyvismertetések, ankétok, könyvbálok szerepelnek a programban. Helyes az a törekvés, hogy a községi könyvtárosok segítik a klubélet tartalmi színvonalát növelni, megfelelő művek biztosításával teszik hatékonyabbá az ismeretterjesztést, a szakköri tevékenységet és a művészeti csoportok munkáját. Ófehértón és Vaján író-olvasó találkozókat szerveznek. A járási művelődési tanács — Apagy község kivételével — minden egyes munkaterv konkrét értékelése és a szükséges változtatások utólagos pótlásának követelményével jóváhagyta a járás községi népművelési munkaterveit és határozatokat hozott az eredményes tevékenység biztosítására. (Péter) Eredményes gépi segítség — Szállításra kész a vetöburgonya — fi kukoricaszárat 60 holdról silózták be — Megkezdték a dohány csomózását a császárszállási Uj Alkotmány Tsz-ben Nagyon sok jó idő volt az idei termés betakarítására, elrendezésére. Lehetővé vált, hogy a legtöbb termelőszövetkezet most már csak a még szükségszerűségből hátramaradt őszi munkákat is gyorsan rendbetegye. Ezek közé tartozik a császárszállási Üj Alkotmány Termelőszövetkezet Már csak egy kevés cukorrépa ásatlan Egyáltalán nem rajtuk múlott, hogy vagy 18 hold cukorrépa még ásatlan a tsz határában: a gyár átvételi ütemezése szerint erre most kerühetett sor. De nem is várták kétszer az erre vonatkozó értesítést, hanem azonnal hozzákezdtek. Sőt, hogy gyorsítsák a munkát, az ásáshoz gépi segítséget alkalmaznak — igen eredményesen. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a többi terményféleségeik betakarításához hasonlóan, a cukorrépától is „megtisztítsák” határukat. Különösen híres ez a termelőszövetkezet a kisvárdai kísérleti gazdaság által nemesített burgonya-fajta vetőgumóinak termesztésében. Ebben az évben is 90 holdon termelt szerződéses vetőburgonyát. Szedését pontosan az előírásnak megfelelő időben végezték el. Majd pedig a gondos válogatás után, teljesen szállításra kész állapotban helyezték prizmákba az értékes termést. Hol volt kukorica, napraforgó? A tanyaközpontból körülnézve bizony bajos ezt megállapítani, j bár határukban mindenfelé i messze lehet látni. Dehát éppen I ez az! A messzelátás, amit nem J akadályoz semerre kukorica- és napraforgószár. S nemcsak hogy [ levágták már ezt is mind egy szálig, hanem le is takarítottak a földről, amelynek jelentős részén ugyancsak friss szántás „dagasztja” a jövő évi kenyérnek való magját... Takarmány ennek a közös gazdaságnak sem termett most any- nyi, mint más években. De nem vártak csodára, hanem cselekedtek. A fővetésű silókukorica melf%eiii az anyagi érdek! r Úttörők szerepe a társadalmi munkában Mint járási ifjúsági vezető is örömmel olvastam a lap október 7-i számában megjelent „Hogyan lesz a hulladékból kirándulási alap és televízió?” című cikket, annál is inkább, mert járásunk két iskolájának kiemelkedő eredményével is foglalkozik. A cikk említést tesz ugyan a munkára-nevelés egyik fontos pedagógiai eszközéről, de szeretném megemlíteni, a világnézeti nevelésnek is igen fontos eszköze, amikor a hulladékgyűjtést összekötjük a társadalomért, a közösségért érzett felelősség kérdésével is. Ismeretes, hogy a Magyar Úttörők Szövetsége az elmúlt tanévben olyan nemes célt tűzött az úttörők elé, hogy gyűjtsék össze az új Erzsébet hídhoz szükséges hétezer tonna va- 1 sat. Az idén pedig azt a felEmelkedik az átlagos életkor Francia statisztikai adatokból kiderült, hogy az ország jómódú lakossága sokkal hosszabb életkorra számíthat, mint a szegények, a francia paraszt átlagos életkora pedig alacsonyabb a városi lakosénál. Az átlagos életkor Franciaországban az elmúlt 150 esztendőben állandóan emelkedett. Míg 1800 körül egy francia ember átlag 34 évet ért meg, az átlagos életkor ma már 68 esztendő. A lakosság 84 százalékának van esélye, hogy megéri a hatvan évet, míg 150 évvel ezelőtt legfeljebb 25 százalék számíthatott erre. Az adatokból kiderül, hogy az átlagos életkor Franciaországban vidékenként erősen változó. A legrövidebb Normandiában, ahol viszont az alkoholfogyasztás az egész országban a legmagasabb. adatot kapták, hogy teremtsék elő a Barátság Olajvezeték magyarországi szakaszához szükséges 12 ezer tonna vasanyagot. A nyírmadai úttörők azzal az elhatározással fogtak hozzá az elmúlt tanévben a hulladékgyűjtéshez, hogy a hídhoz egy láncszem elkészítéséhez szükséges vasat adnak át a MÉH Vállalatnak. Vállalásukat becsülettel teljesítették és így értek el szép eredményt. Hasonló vállalásból született az apagyiak anyagiakban is szépen érzékelhető eredménye. Hogy nem anyagi érdek vezeti úttörőinket a társadalmilag szükséges munka végzésére, legyen erre példa a vajai úttörők munkája. Felismerve a burgonyabogár kártételének veszélyét, valóságos hadjáratot indítottak az élősködők ellen. Az eredmény: három mázsa burgonyabogarat semmisítettek meg. Elismerésül elnyerték a növényvédő állomás ezer forintos jutalmát. Pintér Árpád járási úttörőtitkár, Baktalórántháza. lett még külön 60 holdról silózták be a kukoricaszárat és most azt mondják: habár nem dicsekednek éppen takarmánykészletükkel, de kimérten, gondosan beosztva így elegendőnek mutatkozik. Amiben jó két hónappal előrébb járnak A lelkiismeretes szorgalom, a közös igyekezet annyira javára van a tsz-nek, hogy a tagság olyan munka végzését is elkezdhette már, amit máskor decemberben, januárban tudott csak csinálni. így vannak most a dohánnyal, amelynek megkezdték az általános csomózását, átvételi előkészítését. Termelési tervü- ben 8 mázsa (száraz) holdankénti átlagtermést irányoztak elő, de becslésük szerint ténylegesen ettől még több is lesz valameny- nyivel. Ügy dolgozik, úgy serénykedik a szövetkezet tagsága, hogy időben és rendben megtarthassák a zárszámadást. S még addig is1 minél többet tegyenek (a kenyérgabona vetési tervének teljesítése, őszi mélyszántás stb.) a következő esztendőért. A. B. Jó reggelt! Mint biológia-szakos tanár, Rakamazon a termelőszövetkezetet patronálom. A nagy munka mellett nem kerüli el a fi- I gyelmemet olyan, a pedagógus tevékenységét tükröző jelenség sem, amit „tiszteletadásnak” neveznek. Naponta többször járom Rakamaz utcáit, sok iskolás gyermekkel, ifjúval találkozom, de egyiknek az ajkáról sem marad el a köszöntés: jó reggelt — jó napot, — vagy jó estét kívánok. Ezek a gyermekek nem tudják, ki vagyok, mit keresek falujukban, csak azt látják, hogy felnőtt vagyok — idősebb vagyok, akit tisztelet illet meg. Szép szokás, ápoljuk is, mert a másik ember megbecsülését tükrözi. Csikay Miklós tanár Magyar gy ár talányok kiállításán Varsóban Varsóban a Kultúra és Tudomány Palotájában október 17-én kiállítás nyílt, amelyen magyai gyártmányú elektromos mérőműszereket mutatnak be. A képen: j Látogatók 9 kiállításon. (MTI Külföldi Képszolgálat) Köznapi történet Félúton, a hivatalba menet jutott eszembe, hogy a bölcsődébe való igyekezetem hevében, elfelejtettem beadni a tejesüveget a boltba. Hat óra lesz, mire hazaérek, s ha elfogyott a tej, a fiam vacsora nélkül marad, mert ugyebár hol lehet este hat után tejet kapni? Nagy szurkolás közepette telt a nap, s ha Tamás fiam étvágyára gondoltam, egyenesen a hideg futkosott rajtam. Hiszen a teázással nem megyek messzire vele, a tej a mindene, s hét hónapos létére úgy bevágja a három decit kekszszel, piskótával, hogy morzsa sem marad a csésze aljában. A fiammal karomon negyedhét előtt néhány perccel értem a Guszev lakótelepi boltba. A záróra előtti finisben tömve volt az üzlet. Első pillantásom a pult végére esett, ahol a kikészített tejesüvegek szoktak sorakozni, a reggel beadott érkezési sorrendben. Egy sem volt már ott. Nagyon nekikeseredtem. Az asszonyra gondoltam, aki gyanútlanul várja a vacsorának valót, hiszen mindig előttem megy el hazulról, mit sem tudhat az egészről. — Félretettük a tejet. Gondoltuk, vagy elfelejtette be- . hozni az üveget, vagy nem volt ideje rá — ráz fel tépelő- désemből a fiatal kiszolgáló kislány hangja —, aki a vásárlók feje fölött mosolyogja felém a j megmentő mondatot. \ Aztán közelebb tes- j sékel és a jégszek-1 Tényből elővett te- \ jet kicsit még bo-! csánatkérően is nyújtja át: — Csak ez a kon- zerves üvegünk volt, \ de kimostuk, tudjuk, hogy a kicsinek lesz. Eddig a köznapi történet. A guszevi bolt dolgozói a vevők iránti gondoskodásból jelest érdemeltek ki. Gregor Pál I
