Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1961-11-30 / 281. szám

Amiről a uvíregvliázi kirakatok beszélnek Séta a város belterületén Neoníenyes kirakatok, modern üzletházak és boltok szolgálják már városunkban is a szocia­lista kereskedelmet. A tél kü­szöbén, mikulás és karácsony előtt állunk. Természetes, hogy azt várjuk üzleteinktől, ne csak bő áruválasztékkal, hanem im­pozáns külsővel is várják a kö­zönséget. De a Kisker Zrínyi ut­cai divat-méteráru szaküzletében még az ősznél tartanak A kirakatokban szőlőfürtök, szü­retelő hordók jelentik a deko­rációt. A szomszédos írószer-papír­bolt fővárosi ízlést árul el. Bizonyítják, hogy írószereket, •naptárakat, olcsó árucikkeket is lehet ízléses, művészi módon el­rendezni. A háztartási bolt kirakatai nem adnak nagy lehetőséget mű­vészi kirakatrendezésre, ennek ellenére a korszerűtlen, keskeny és mély kirakatok szépen elren­dezve mutatják be a háztartási újdonságokat. A szomszédos fér­fi ruházati bolt kirakatai újsze­rűm hatnak. Az egyikben férfi ruha-modellek, a másikban a Nyíregyházán felépítendő új kon­zervgyár makettje látható. Kedves, hangulatos az illat­szerbolt kirakata is. Annál le- hangolóbban hatnak a szemben lévő Minőségi Textilruházati Vál­lalat hatalmas kirakatai, melyek csaknem üresen tátonganak. Ez meglepő, mert köztudomású, hogy a Textilruházati Vállalat jó mi­nőségi munkával is reprezentál­ja az állami konfekció ipart. A nyíregyházi közönség méltán vár­ja, hogy a város közepén lévő hatalmas kirakatokban a leg­újabb őszi és téli divatújdonsá­gokat mutassák be. Igényesebb kirakatot várunk az Iparcikk Kisker 8. sz. cipő­üzletétől is. Hisz a községekben a falusi boltok is szépen deko­ráltak. A Rádió—Televízió-szer­viz kirakatára is ráférne egy kis renoválás. Valószínű, hogy azt évek óta nem takarították. A kirakatban egy ócska rádiókészü­lék és egy hangszóró reklámoz­za az „árut”. A 4. sz. női divatárubolt és a Fényszöv kirakatai is a rende­ző jó ízlését dicsérik. | néz ki. mini ahová tervszerűt- j lenül raknak ki néhány áruféle­séget. 1 Az óra-ékszer nemrég megnyílt boltja olyan, mint egy gyönyö- ■! rű ékszeres doboz. Csupa pompa és fény az üzlet minden része. I Ez az üzlet már méltán kép- I viseli a szocialista kereskedel­met. A VAGÉP óra javító rész- legének kirakata ugyanakkor úgy I néz ki, mint egy többhónapos 1 ..kukásdoboz'’. A könyvesbolt minden igényt kielégít szép, íz- i iéses kirakatával. Sajnos, a Textilruházati KTSz ruházati bolt- j ja úgy hat mellette, mint egy szatócs-üzlet. A Kossuth téri Cipőbolt ki- I rakatai zsúfoltak, s ezért nem j ízlésesek. Annál szebb a nép- I művészeti üzlet modernvonalú, j vitrinszerű kirakat-megoldása. A I lakástextil ékes példáját mutatja l annak, hogy régimódi, k'smére- I tű kirakataival is érhet el I sikert, ha azt művészi kezek : rendezik. I Sablonosak i és semmi újat nem mutatnak a mellette lévő kisáruház kiraka­tai. Annál mutatósabb és ragyo­góbb a Takaréképületben lévő Rádió- és televíziós bolt árupro­pagandája, amit bizonyít az is, hogy a járókelők sokasága te­kinti meg naponta. Hasonló elismeréssel lehet ír­ni a Csemegebolt kirakatairól, amelyek felveszik a versenyt a fővárosi közértekkel. Az Iparcikk Kisker 30. sz. já­tékboltjának kirakatai magához csalogatják a kis vásárlókat. Minden kirakata szórakozást és örömet nyújt még a felnőttek­nek is. Befejezésül néhány szót a bútorüzletről Ebben a boltban a forgalom nap, mint nap óriási. Ez azon­ban nem ok a kirakatok elha­nyagolására. Nem helyes. hogy az üzlet olyan, mint ahonnan állandóan költözködnek. A diva­tos, új bútorokból a legszebb ki­rakatokat lehetne berendezni. Miért nem él ezzel a lehetőség­gel a Dózsa György utcai bolt? Farkas Pál. A közömbösség — közellenség EGYESEK SZEMET HUNYNAK mások hi­bái lelett, nem orvosolnak jogos sérelmeket. Előfordul hivatalokban, intézményekben, mun­kahelyeken, hogy szobáról szobára küldözgetnek panaszosokat, mondván: ..nem rám tartozik ügye”. Vannak akik igyekeznek másra hárítani a felelősséget, a feladatokat, szótlanul tűrik, s ezáltal segítik a szabálytalanságokat. Néhány termelőszövetkezetben például tudja a vezető­ség', hogy gyakori a közös vagyon megsértése, mégsem tesznek megszüntetéséért semmit. A közömbösség ellen csak úgy lehet ered­ményesen küzdeni, ha ismerjük, hogy miből táplálkozik. Jó talaja a közömbösségnek a fele­lőtlenség'. Egyesek saját kényelmüket keresik, s ezért lemondanak elemi és alapvető köteles­ségükről. Igyekeznek mindenkivel szer ben „jó” maradni. Azt mondják: ha az egyik ujjam vá­gom az is fáj, ha a másikat az is. Elfelejtik, hogy csak az a jó vezető, arra hallgatnak a dol­gozók. aki igazságos. Szüli a közömbösséget az is, ha egyes veze­tők részeseivé válnak a fegyelmezetlenségeknek. Vannak sajnos olyan vezetők, akik a közösség­től jogtalanul szerzett anyagi javakból szívesen fogyasztanak egy-két pohár bort, elfogadnak juttatásokat. Mások ..kimaradnak” a gyakran éjszakázókkal, mulatozókkal, s másnap rendsze­rint elnézőek a pohárbarátokkal szemben. OTT IS BURJÁNZIK A FELELŐTLENSÉG. ahol rossz a bírálat és önbíráiathoz való viszony. „Te se bánts engem, én sem szólok neked”-elv alapján nincs bátorságuk saját és mások hibái­nak elismerésére. S ahol így van. hibát hibára halmoznak, képtelenek Önmaguk és mások hibáját megszüntetni, újabb bajokkal tetőzik a régieket. Ahol pedig visszaverik a jogos bírálatot, jogta­lan, elvtelen engedményeket tesznek, tétlenség, hajbókolás kap lábra. Akiket elvtelenül, érdem­telenül dédelgetnek, azok tűrik vezetőik hibáit, s akarattal hallgatnak, mert ettől újabb előnyök­re várnak. Egyesek, akik hajlamosak visszaütni a jogos kifogásokért, azért tesznek elvtelen en­gedményeket, hogy ne tartsa mindenki rossznak őket. Pedig éppen azáltal válnak egyesek rossz vezetővé, mert így cselekednek. Mások elbizakodnak. Azt hiszik, ismeretség, barátság révén akkor is tisztségükben marad­hatnak, ha sorozatosan elmulasztják elemi kö­telességük teljesítését. Az ilyen vezetők nem igyekeznek javítani vezetési módszerükön, elné­zőek, kényelmesek. Másoknak fejükbe száll a siker. Ha egy-egy feladatot jól oldottak meg, éves vagy részletterveket túlszárnyaltak, tanul­tak. egy ideig társadalmi kötelezettségeiket is teljesítették, megrészegednek a sikerektől, pa­rancsolgatnak, nem tűrnek beleszólást semmibe. Durván, félvállról beszélnek a dolgozókkal, nem veszik figyelembe a hasznos javaslatokat, kez­deményezéseket. Azt hiszik, csak ők értenek mindenhez. Ahol ilyenek a vezetők, a dolgozók nem tartják érdemesnek harcolni a rendért, fegyelemért, tervekért, s ez nagyfokú közömbös­ségre vezet. JOGTALAN JUTALMAZÁSOKKAL, dicsé­retekkel is táplálják a közömbösséget. Ilyenkor azt mondják a restek: „rosszul dolgoztam, mégis jutalmat kaptam. Ezután sem fontos törni ma­gamat”. Az ilyenek nem vetik el rossz módsze­reiket. mert bírálat helyett biztatást kaptak. Ahol pedig a mérce nem a munka, hanem az elvtelen kapcsolat, ott a jól dolgozók is közöm­bössé válnak, a restek hanyagabbá, cinikussá, talpnyalóvá. Az indokolatlan büntetés sem hasz­nál. Ahol egy porció lucernáért, figyelmeztetés nélkül aránytalanul súlyos büntetést mérnek egyébként becsületesen dolgozó tsz-tagra, vagy leváltanak dolgozókat, vezetőket kisebb mulasz­tásért, csupán azért, hogy barát, ismerős, rokon kerüljön helyére, ott is közömbösség lesz úrrá, mert úgy érzik: ha szólnak mégjobban sújtják őket. Elvtelen kapcsolat is tétlenségre kárhoztat. Ahol sógor-koma. rokoni összefonódás jellemzi 3 vezetőséget, ott azt mondják az emberek: „nem a miénk a tsz, a munkahely, hanem egy­két családé”. S ahol ez így van, nem éreznek felelősséget a közösért, nem érzik magukénak munkahelyüket, s éppen ezért sokan el is mu­lasztják kötelességük pontos teljesítését. Veszélyt rejt magában, ha a dolgozók által ismert hibá­kat elvtelen kapcsolat révén „simán” elintézik, nem rátermettség szerint osztanak különböző tisztségeket. Képtelenség', tájékozatlanság is böl­csője a közömbösségnek. Aki nem ért a veze­téshez, az emberekkel való foglalkozáshoz, nem képes saját hibáinak felismerésére sem. S ahol rosszul végzik munkájukat a vezetők, ott azt mondják a dolgozók: „ha az elnök, igazgató, osztályvezető nem dolgozik, s mégis vezető, mi sem törődünk feladatainkkal”. FELMERÜL A KÉRDÉS: hogyan lehet ered­ményesen küzdeni a közömbösség ellen? Párt- szerűen, példamutatással. következetességgel. Előfordul: egyesek máról-holnapra szeretnének megszüntetni régen ható káros tényezőket, hi­bákat. Ez előbb-utóbb türelmetlenséghez vezet. Kedvezőtlenül hat, ha egyébként jól dolgozó, de kisebb hibát elkövetett dolgozókat ledorongol­nak, megszégyenítenek. Ha az első figyelmezte­tésre nem szűnik meg a hiba, vagy nem változ­tat valaki magatartásán, ne hangzón el elhamar­kodott vélemény. Csak a türelmes, meggyőző szónak van hatása. Kis hibák mögött nem kell mindjárt az, „ellenség kezét” keresni. Bizzunk a kisebb hibát elkövető dolgozók nevelhetőségé­ben. A bizalom jó befektetés: kamatostól meg­térül. Legyen lehetőség a kisebb hibák kijaví­tásához. Többszöri mulasztás és jelentős anyagi kiesést okozó esetekben azonban legyen követ­kezetesség. megérdemelt figyelmeztetés, büntetés, mert ez növeli a felelősségérzetet. Nagy Tibor Viszont a Kossuth téri Anyák- boltjának mindkét kirakata úgy Mes* veri él* a 'kalauzokat' börtönbe kerüllek • Ignéczi József és Péter János nyírpazonyi munkások társaik­kal italos állapotban utaztak a vonaton, összepiszkolták az utas­fülkét és berepesztették a vonat ablaküvegét. A kalauzok be akarták hajlani rajtuk a tisz­títási díjat, mire két kalauzt meg­vertek és veszélyeztették a köz­lekedés rendjét. A nyíregyházi járásbíróság ha­tósági közeg elleni erőszakért el­ítélte őket: Ignéczi hat, Péter pedig nyolc hónapos börtönbün­tetést kapott. Az elítéltek enyhí­tésért fellebbeztek. Szeged —pécsi kirándulás December 13-án indulnak Nyíregyházáról az IBUSZ autó­buszával a négynapos Szeged— pécsi kirándulás résztvevői. A kirándulásra az IBUSZ irodájá­ban még lehet jelentkezni. A részt vételi díj 5ttl íűr»t Odalent pedig végleg felborult a maradék rend is. A vödör­lánc is szakadozik már, de né­ha még önvédelemből egy-egy asszony beáll a sorba. Hanem az a néhány tüzér. . . Az a néhány tüzér megtalál­ta az italraktár ajtaját. A Hotel Budapest italraktá­ráét. Amelyet most csak egyetlen ember véd. Feri lohndiener. Nem a nyilas-karszalag miatt. A cég iránti hűségből. A cég j — örök. gondolja Feri, akinek ! az apja is itt volt szegény lif- I tes, szegény, félkarú hadirokkant. — Ide nem lehet bemenni — í mondja kétségbeesett buzgalom- i mai. j — Takarodj innen — üvölti ! egy csapzotthajú, az oltástól fü- jlig kormos tizedes — azt aka­rod, hogy inkább égjen? Kinek őrződ, mi? És félrelökik Ferii, mintha ott j sem volna. És letörik a lakat. És egy negyedóra múlva ko- I nyak, gin és badacsonyi illata ! lengi be a sárga-sötét, nyavalyás I villanyfényben vergődő pincét. I Isznak. És esznek is, mert a raktár tele volt elsőosztályú konzerv- csemegékkel, a dobozos sonkától a libamájpástétomokig. 16. A hajó süllyed — Jól éltek itt — mondja szakértő csettintéssel a tizedes. A katona, akihez szavait inté­zi. nem felel, mert nagyon el­foglalja egy rekeszes láda ci- pelése. Húsz üveg Törley-pezs­gő. Törley-reservé. Hadd folyjon! A lépcsőn egy csupa-szakáll kis katona ül és rohamkésével szakavatott módon bont lel egy teknősbékaleves-konzervat. — Elég vacak — mondja kö­zönyösen, az első korty után. Mások más konzervet bonto­gatnak. Csak az valamivel na­gyobb. A safe. A „széf”, a por­tásfülke eddig zöld függönnyel diszkre en eltakart „Szezámja”. De a Szczám nem nyílik. Hát neki a géppisztollyal. Kik bontogatják? Ott áll Padlizsán, ott áll Arany Dénes, ott tördeli a ke­zét Radocsay és Winkler (ő csak azt akarja, hogy kinyissák, de sosem fogott még fegyvert sem­miért. Még a saját aranyáért sem.) És pattognak a sorozatok. Odafent, az égen, suhannak a vadászgépek és gépágyúik tüzé- vel szórják be a partot. Idelent íelelget a géppisztoly. Makacsul. Következetes kattogás­sal. — Nem bírtok vele?? — kér­di egy gúnyos hang a füstben, pokoli pernyében. Mintha ennek a kis helyi po­rolnak a főördöge rebbent vol­na elő valamelyik mélyedésből! senki sem tudja honnan, várat­lanul ismét itt van — része­gen és fegyverrel — Petneházv. Miért jött? Pénzért, pénzért. Közben elfeledkezik arról, hogy pálinkagőzös agyában az imént még Marika kéjjé ködlött fel (megmenteni vagy kinyírni!) — mert csak a páncélszekrény ma­rad az ideál, a mentenivaló. a szerelem. És az ő géppisztolya is be­áll a többi közé. Magasan, a téli ég szürke­ségétől élesen elütő széles feke­te szárnyukon szállnak a repü­lők. A hidakon pattognak a gép­puskagolyók. Nyilas-karszalagos utóvédek ro­hannak a hidak felé. Pestről menekül a régi Ma­gyarország. A hidakon csattogó bakanes- és csizmatalpak valaminek a vé­gét jelzik riadt morze-jeleikkel S—O—S. .. Süllyedünk... Pattognak a csizmaszögek és hullák nyúlnak el a Lánchíd kövein — csattogó zászlóval ül­dözi őket a halál. De maradtak még az innenső- parton is. Maradtak és igyekeznek min­dent magukkal vinni. Mindent és minden áron. (Folytatjuk)* ^ Bállá Ödön 9 Baktai i*erenc Hotel r porlregénye HUNGÁRIA"

Next

/
Thumbnails
Contents