Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)
1961-11-26 / 278. szám
Ohmsásórán XVIII. ÉVFOLYAM, 278. SZÁM JaXCI 70 fillér 1961. NOVEMBER 26. VASÁRNAP Három gépállomás már túlteljesítette éves tervét Több mint százezer holdat vetettek be a gépállomások Az őszi mélyszántásban van még teendő A Gépállomások Megyei Igazgatósága legutóbbi értékelése szerint — a tizenhat gépállomás teljesítését összesítve — az éves megyei tervet 96,2 százalékra teljesítették. Három kötött talajon dolgozó gépállomás, a fehér- gyarmati, kölesei és a tiszaszalkai már túl is teljesítette az éves előirányzatát A csahold, nyírteleki és tyukodi gépállomásokat már csak néhány százalék választotta el az utolsó dekádérté- kelésnél az éves terv teljesítésétől — egyik-másik azóta talán már el is érte a 100 százalékot. Több mint egymillió normálhold talaimnnka Gépállomásaink történetében eddig még példátlan, hogy egy évben is túllépték volna a bűvös egymillió normálhold talajmunka végzését, ez most november közepére már valóság. A legutóbbi dekádban 57 ezer normálhold munkát végeztek a gépállomások, ezzel a teljesítésük egymillió 22 357 normálholdra emelkedett a 844 ezer normálhold tervvel szemben. B vetéstervet 121 százalékra teljesítették A tervezett 83 ezer hold vetés < holdat vetettek a gépállomások, helyett november 20-ig 101 ezer I Tizenegy gépállomás teljesítette Hivatalos kizlomény Hruscsov és Hekkonen megbeszéléséről Moszkva, (TASZSZ): Moszkvában hivatalos közleményt adtak ki Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Urho Kek- konen,' a'Finn Köztársaság elnöke Novoszibirszkben november 24-én lezajlott megbeszéléseiről. A megbeszéléseken, amelyeket a finn, kormány kért, a finn kormányhoz intézett október 30-i szovjet jegyzékkel összefüggő kérdéseket vitatták meg. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke a megbeszélések során hangsúlyozta. a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet arra kényszeríti a Szovjetuniót, hogy minden rendelkezésére álló eszközt és lehetőséget használjon fel biztonságának biztosítására és tegyen meg minden szükséges intézkedést, hogy felkészüljön, egyebek között a német ' militaristák Balti-tenger felől jövő, Finnország területén vagy légiterén keresztül végrehajtandó esetleges támadásának elhárítására. Hruscsov rámutatott, hogy a szovjet kormány véleménye szerint szükségesnek látszik a szovjet—finn katonai tanácskozás az 1948-as szerződés alapján. Kekkonen elnök egyetértett abban, hogy az európai háború kitörésének lehetőségére vonatkozó érvek teljesen megalapozottak. Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a tanácskozás megkezdése bizonyos nyugtalanságot kelthet és háborús pszihózist eredményezhet a skandináv országokban. Az elnök ezért azt javasolta, hogy a Szovjetunió ne ragaszkodjék tanácskozási javaslatához. Kifejtette azt a véleményét, hogy a kérdés Ilyen megoldása elősegítené a közvélemény megnyugtatását egész Skandináviában, csökkentené a katonai előkészületek szükségességét nemcsak Finnországban és Svédországban, hanem a NATO-tagáilamok- ban — Norvégiában és Dániában is. A Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, tekintettel Kekkonen elnök kellő politikai ta- pasztaltságára, bízva jóakaratában és abban a képességében, hogy fenn tudja tartani és meg tudja erősíteni a jelenlegi külpolitikai irányvonalat, a Paasi- kivi—Kekkonen-vonalat, Finnország semlegességének vonalát, — kijelentett©, hogy a szovjet kormány egyelőre lehetségesnek tartja az általa javasolt katonai í .iácskozás elhalasztását. Nyikita Hruscsov ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, a szovjet kormány reméli, hogy a finn kormány figyelemmel követi az észak-európai és a baltitengeri helyzet alakulását, és szükség esetén a szovjet kormány elé terjeszti a megfelelő intézkedések megtételére vonatkozó elképzeléseit. túl eddig a vetéstervét. A Ven- csellői Gépállomás a tervezett 3100 hold helyett már közel 9 ezer holdat vetett, a Tiszaszal- kai Gépállomás traktorosai 7000 holdra kaptak tervet és már 13 ezer holdat vetettek el. Az utolsó tíz nap alatt is közel 10 ezer hold földbe tették bele az ősziek magját, a gépállomások gépei. Gvorsítani keff a mélyszántást! Ha más esztendőkkel hasonlítjuk össze az elért eredményt, a mélyszántás terén sem állnak rosszul a gépállomások. A terv viszont — a helyes agrotechnika, a többtennelés — azt kívánja, hogy minden arra alkalmas területet most leszántsanak. A tervet eddig mélyszántásból a kisvárdai és nyírteleki gépállomások teljesítették. Megyei szinten a tervezett területnek még éppen egynegyede szántat- lan. Az időjárás enyhülésével minden lehetőség megvan arra, hogy a következő hetekben a mintegy 30 ezer hold mélyszántást elvégezzék a gépúilonjúsnk. (Hammel József felvétele) A tsz-ek megszilárdításáról, a város panaszügyeinek intézéséről, a kereskedelem fejlesztéséről tárgyalt a megyei tanács vb A megyei tanács vb. pénteki ülésén a többi között megtárgyalták a gyengébben működő termelőszövetkezetek megszilárdításának feladatait, amire tervet is készítettek. Meghallgatták a városi tanács vb. beszámolóját a panaszügyek intézéséről, majd a megye állami és szövetkezeti kereskedelme jövő évi fejlesztési tervét vitatták meg. Ezután az egészségügyi osztály jelentésének tárgyalására került sor a megye körzeti és szakorvosi ellátásáról, majd folyó ügyeket tárgyaltak. Háromezer tonna Mirelité árut, ugyanannyi mö'eget ad maid az ül nyíregyházi hütőiiáz — 1100 munkást foglalkoztat majd a cslszolákoronggyár és rioporit tizem Giéves tervünk megyei adataiból Eüscszűlf Nyíregyh?!» jőve évi városfejlesztési tervjavaslata Az előzetes programnak megfelelően elkészült Nyíregyháza 1962. évi városfejlesztési tervjavaslata, Az ezzel kapcsolatban fennálló rendelkezések értelmében a városi tanács végrehajtó bizottsága a tervjavaslatot közszemlére bocsájtja. Megtekinthető november 30-ig a városi tanács főbejáratánál elhelyezett hirdetőtáblán. Második ötéves tervünk irányszámai már napvilágot láttak és megyénk lakossága már értesült azokról a nagyarányú beruházási tervekről, amelyeket 1965-ig akarnak megvalósítani Szabolcs-Szatmárban. 1 A beruházások között szerepel Nyíregyházán egy hűtőház és gyorsfagyasztó üzem, valamint egy rioporit üzem és csiszolókoronggyár létesítése is. Mit jelent ez a három létesítmény Nyíregyházának, a megyének? A hűtőházat — amely az építés előtt álló hatalmas nyíregyházi konzervgyár mellett ugyancsak az Élelmezésügyi Minisztérium beruházása lesz — mintegy százmillió forintos költséggel építik, s szerelik fel gépekkel, egyéb berendezésekkel. Nagy szükség van erre a létesítményre megyénkben. A zöldségfélék területét tovább növeljük, ugyanakkor többezer holdon termelünk ezután meggyet, cseresznyét, málnát, szamócát, s e területeken kívül további fejlesztésre van kilátás. Vágóállatként 30 ezer szarvasmarhát. 105 ezer sertést és 2500 tonna baromfit ad a megye évente. Az ország tároló és hűtőkapacitása nem képes kielégíteni a jelentkező igényeket, a külföldi piacokra is több ilyen árut kérnek. Ezért szükséges Nyíregyházán megépíteni a hűtőházat, amellyel tartósan lehet tárolni a megyében megtermett és gyorsan romló élelmiszereket. Az üzem kapacitására néhány jellemző adatot: az áruk tárolása mellett egy év alatt 3 ezer tonna műjeget és ugyanennyi Mirelité (gyorsfagyasztott) árut termel majd a hűtőház, s ezzel 56 milliós termelési értéket gyárt. A készítmények nagyrésze exportigényeket elégít ki, elsősorban Csehszlovákiába, a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztársaságba, Svédországba és néhány más nyugati államba küld tartósított árut. Bár a hűtőház technológiája a világszínvonalon áll majd, hiszen szinte teljesen gépesítik, mégis állandóan 315 dolgozót képes foglalkoztatni, s csúcsidőben ezt a létszámot újabb 250 munkással növelik. Az új nyíregyházi hűtőház és gyorsfagyasztó üzem építési munkálata' 1963-ban indul, s 65-ben már megkezdik benne a gyártást. Kevesen ismerik a rioporitgyár építésének célját. A hőerőművek és ipari kemencék szigetelésére korszerű, magas hőfokon is térfogatálló, exportképes hőszigetelőanyag gyártása szükséges. Erre a célra egy újonnan kikísérletezett anyag, a rioporit felel meg, amiből hőszigetelő idomokat, mellettük expandált perlitet készítenek. A gyár építése, gépi felszerelése 90 millió forintos beruházást igényel az Építésügyi Minisztériumtól. A Debreceni úton megépülő gyár kétszázötven dolgozónak ad munkát az 1964. június 30-i üzembehelyezés után. A csiszolókoronggyár gépipari és műszerész csiszolókorongokat gyárt majd. Ugyancsak a Debreceni utón nyer elhelyezést, beruházási költsége mintegy 108 millió forint. Ez több, mint 850 munkást foglalkoztat majd. Az üzemeltetéshez szükséges földgázt a gyárnak városunkban biztosítják úgy, hogy Nyíregyházát bekötik a városon keresztülhaladó román földgázvezetékbe. A gyár munkáslétszámánafc döntő részét Nyíregyháza adjai — nagyrészt női munkaerőből — s csupán mintegy 100 szakmunkást kell hozni a fővárosból a munka irányítására. Az új csiszolókoronggyárat már 1963. jóJ nius 1-én üzembe akarják helyezni «B*
