Kelet-Magyarország, 1961. november (21. évfolyam, 257-281. szám)

1961-11-25 / 277. szám

Foio-iaiierafériiinfot rendez bef kirándulásokat, honvédelmi esteket tart megyénkben az 1ÍHS Feldolgozzák megyénk honvédelmi hagyományait Hivatalosan is megalakult az elmúlt időszakban az MHS me­gyei elnöksége mellett az agitá­ciós és propaganda bizottság. Ko­rábban is értékes munkákat vé­geztek az agitációs és propagan­da munkával megbízott társadal­mi aktívák, de a közeljövőben még tervszerűbbé válik a min­dennapi munka. A bizottságon belül különbö­ző csoportokat alakítottak, többek között működik, elő- adásos propaganda, írásos agitációs, történelmi, szem­léltető agitációs csoport. A csoportok már dolgoznak. Nemrég jelent meg a Kelet-Ma- eyarországban a felhívás a me­gye haladó honvédelmi hagyomá­nyainak feldolgozására. Hasonlóan megmentik a 19-es vörös ka­tonák. vagy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban részt ,'ett szabolcsi emberek élményeit, a* MHS-tagoK hangszalagra veszik az élményeket, s a ter­vek szerint a rádió műsorá­ba» is szerepelnek majd ezek. Nem kevésbé jelentős a fiata­lokkal megismertetni mostani kö­telességüket, felkészíteni őket a katonai szolgálatra. A követke­zőkben is megtartják az ünnepé­lyes búcsúztatást de az MHS fel­keresi a szabolcsi fiatalokat ka­tonai alakulatuknál is, sőt állan- fió tájékoztatást kér életükről. Egyben ismerteti velük az ittho­ni eseményeket, városuk, közsé­gük életét. Kirándulásokat, hon­védelmi esteket rendeznek több helyen, ahol katonák, veteránok, fiatalok találkoznak. Arról is gondoskodnak, hogy a megye boltjainak kirakatai MHS- tah újságok on népszerűsítsék a szövetséget, megyei dekorációs versenyt is szerveznek a kirakat- rendezők részére. Filmek után ankétot, vetítésük­kor pedig díszelőadást tartanak egy-egy jelentős és honvédelmi témájú filmalkotás alkalmával. A szemléltetés érdekében fo- to-laboratóriumot rendez be a megyei elnökség, a körök és klubok életéből önálló ván­dorkiállításra is sor kerül. Feladatai közé tartozik a bizott­ságnak a Lobogó című képeslap előfizető-táborának gyarapítása is. Az a terv, hogy a következőkben 3 ezer Lobogó fog járni megyénk­be. Nem kell nagy pedagógiai szakismeret ahhoz, hogy belás­suk, mennyivel könnyebb egy nevelő dolga, ha egy órán mondjuk ötven gyerek helyett csak harminccal kell foglal-1 koznia. Mennyivel könnyebb ■ elképzelni a különbséget egy' osztatlan és egy osztott iskolai i csoport tanítása között! Nem | arról van szó az Utóbbi eset- : ben, hogy hány gyerekkel kell | foglalkozni egy órán, hanem arról is, hogy a gyerekek nem ugyanazt az évet végzik, nem ugyanazt az anyagot tanulják. Egy szülőt azonban sokkal inkább a gyerekek tanulmányi eredménye érdekel, mint az, hogy milyen nehéz dolga van az órán a tanárnak. Vizsgáljuk meg a dolgot er­ről az oldaláról is. Hát nam könnyebb a gyereknek például az új számtan anyagot az is­kolában elsajátítania, ha a ta­nár egész órán azzal foglalko­BFOMLOTT A LUGANÖI TÓBA EGY LAKÓHÁZ A Luganói-tó partján lévő Brusino falu egyik háza annak következtében, hogy a tó vize alámosta a partot, beomlott a tóba. A közelében lévő házakat ugyanebből az okból kifolyólag kiürítették az esetleges bajok elkerülésére. (MTI Külföldi Képszolgálat) Jliucfl több körzeti iskola alakni zik, mintha az óra felét egy másik osztály tanításával töl­ti? Egyetlen összevont osztályban sem folyik például orosz nyelv- tanítás. Képzeljük el annak a gyereknek a helyzetét, aki ezek után olyan gyerekek közt folytatja tanulmányait, akik négy évig tanultak oroszt. Hasonló a helyzet a politech­nikai oktatással is. Igaz, hogy az osztott iskolákban sem ve­zették még be mindenütt, de osztatlanban még egy helyen sem az egész megyében. A politechnikán oktatás pedig nemcsak azok számára fontos, akik középiskolába készülnek. Akármilyen szemszögből vizsgáljuk is tehát a körzetesí­tés kérdését, feltétlenül helyes­nek kell tartanunk. Ahhoz azonban, hogy két vagy több iskolát körzetesítse- nek, néhány feltétel szüksé­ges: megfelelő épület az osz­tályoknak. elegendő szaktanár, a gyerekek bejárásához jó köz­lekedési lehetőség. Az idén vég­rehajtott körzetesítés során azonban egyéb nehézségekkel íí meg kellett küzdeni. Botpaládon még az elmúlt iskolai évben új négytanter­mes iskolát építettek. Á tanerő is adva volt ahhoz, hogv Kis­paládról körülbelül ötven fel­sős gyerek átjárjon Botpalád­ra. Jól megoldották a közleke­dést is: a helyi buszjáratba építették be a gyerekek szállí­tását. Látszólag tehát minden a legnagyobb rendben volt és mégsem ment egykönnyen a körzetesítés. Régebben Kispa­lád volt a közigazgatási köz­pont és a kispaládiaknak most egyáltalán nem tetszett, hogy mégis az ő gyerekeiknek kell Botpaládra járniuk. Sokan ta­lán mosolyognak az ilyen régi időkből fennmaradt helyi so­vinizmuson. de Kispaládon a tanács, a Hazafias Népfront és más tömegszervezetek szívós munkájára volt szükség, hogy meggyőzzék a szülőket. A hasonló, községek közti el­lentéteken kívül is elég elter­jedt a szülők ellenszenve a körzetesítéssel szemben. Féltik a gyereküket, hogy a 2—3 ki­lométerre lévő szomszéd köz­ségbe kell nekik naponként utazniuk. Pedig túlzott ez a féltés, mert gondos felügyelet alatt vannak a gyerekek. Az a kis fáradság a gyerekek érde­keit, fejlődését szolgálja, ezt kell belátniuk a szülőknek* mint ahogy belátják ezt teár hosszú évek óta a tiszavidi szülők, akiknek gyerekei Tisza- szalkán végzik a felső osztá­lyokat, vagy a fejércsei szü­lők, akiknek a gyerekei Hetére járnak át. A hetedik és nyol­cadik osztályt Nagyvarsánvban végzik a Szabadság tanya gye­rekei is. Soha semmilyen prob­léma nincs a gyerekek átjárá­sával kapcsolatban. Lehet az idén körzetesített községekből is jó példát fel­hozni. Nábrádon kastély átala­kításból épült öttantermes isko­la. így vált lehetővé, hogy a ké'temjéni felsősök átjárjanak. Itt nem volt olyan probléma, mint Kispaládon. , A legjobb példát' azonban Szamostatárfalva szolgáltatta. A község lakói és vezetői maguk kérték, hogy felsős gyerekeik paládhoz és Kérsemjénhez ha- Csengerbe járhassanak át. Kis- sonlóan itt is sikerült a helyi buszjáratba beilleszteni a gye­rekek szállítását Az élet rohamos fejlődésével csak úgy tarthatunk lépést, ha már az iskolában erre törek­szünk. A szülőknek be kell lát­niuk, — mint ahogy sokan már régen belátták — hogy ez néha egy kis áldozattal; vagy kényelemről való lemon­dással jár, — de megéri. Gál Béla Gazdag, változatos tartaton Szövetkezeti tanácsadó: A gyümölcsfák telepítéséről A második ötéves tervben 32 ezer hold gyümölcsöst telepí­tünk a megyében, s e terv ke­retében kezdődtek az ősrí tele­pítések a tsz- és tszcs-gazdasá- gokban. A telepítéskor évtize­dekre megszabjuk az ültetvény termelési viszonyait, tehát nem közömbös, hogy ezt a sok mun­kát és anyagot igénylő beruhá­zást hogyan végezzük el. A terület kiválasztásánál csu­pán arra kell vigyázni, hogy közismerten fagyzugos és jég- járta területre ne kerüljön a gyümölcsös. A telepítési terv el­készítésénél szükséges figyelem­be venni a terület beosztását; a táblák, utak, épületek, kutak, permetlékészítő központok kije­lölését, a sor- és tőtávolságot, a fő- és beporzófajták elrendezé­sét és arányát. A táblák nagy­ságát a gépek gazdaságos ki­használásához, a gyors anyag- mozgatás lebonyolításához kell ki­alakítani. Legalább 200 méteren­ként legyenek utak, s olyan szélesek, hogy a járművek moz­gása, a gépek fordulása ne le­gyen akadályozva. Jelenleg olyan oltványt tele­píthetünk, amilyen rendelkezé­sünkre áll: vadalanyon lévő kö­zepes törzsű fákat. Ajánlatos az egyes munkák eredményesebb elvégzése érdekében a szélesso­ros telepítési rendszert alkal­mazni, amelynél a fák sor- és tőtávolsága 12x7 méter. A jö­vőben egyre inkább előtérbe kerül az E. M. IV-es (doucin) alanyon álló bokor vagy ter­mőíves orsófák telepítése, amely a jelenleg bevált gyakorlat sze­rint 5x2,5-től 7x4 méteres sor- és tőtávolságon a megfelelő. A TERÜLET ELŐKÉSZÍTÉSE TELEPÍTÉSHEZ A telepítésnél a talajt elő­készíthetjük mélyforgatással és gödörásással. A gödörásást mély­szántásnak kell megelőznie. Ho­moktalajon és ritkább telepítés esetén a talajforgatásnak nincs különösebb előnye, s emellett drágább is. mint a gödörásás. A gödör mérete 100x100x60 cen­timéter legyen. A kiásott göd­röt úgy húzzuk be, hogy a ter­mékeny feltalaj abban a szint­ben legyen, ahol a fa gyökérze­te fog elhelyezkedni. Igen lényeges megemlíteni a telepítéskor adandó szerves- és műtrágyák kedvező hatását. Elő­nyösen alkalmazhatjuk az alj­trágyázást gödörásáskor, amikor a kiásott gödrökbe 20—30 kg érett istállótrágyát helyezünk el, lehetőleg két rétegben. Az egyik réteget a gödör fenekére, a má­sikat e fölött 20—30 centiméter­re helyezzük. A TERÜLET KITŰZÉSE Hogy a fiatal gyümölcsösben a fák szabályos rendben helyez­kedjenek el, szükséges az oltvá­nyok helyét kitűzéssel megha­tározni.. Egy rosszul telepített gyü­mölcsös egész élettartama alatt kedvezőtlenül befolyásolja a kü­lönféle gépi munkákat. ,A terü­let kitűzéséhez elengedhetetlenül szükséges kellékek: mérőszalag, jelzőkarók, jelzőcövekek. ültető­léc. (A kitűzés menetét, annak hosszadalmas leírása miatt, itt nincs módunkban ismertetni, vi­szont szakkönyvekből mindenki elsajátíthatja.) AZ ÜLTETÉS IDŐPONTJA A gyümölcsfákat lombhullás­tól rügyfakadásig lehet ültetni. Legalkalmasabb az Őszi telepítés. Az őszi telepítéseket csak az erős fagyok szüntethetik meg. Gyen­gébb éjszakai fagyok esetén, ha a nappali hőmérséklet 0 fok fölé emelkedik, nyugodtan vé­gezhetjük az ültetést, csak arra vigyázzunk, hogy a fák gyöke­reihez fagyos föld ne kerüljön. A 0 fok alatti hőmérsékleten nem szabad ültetni. AZ oltványok előkészí­tése ÉS AZ ÜLTETÉS Legfontosabb a gyökerek met­szése. Elsősorban a roncsolt ré­szeket vágjuk le. Ha sérülés- mentes a gyökérzet, akkor a gyökerek végén a metsríapot újítsuk meg. A vágásfelület mi­nél kisebb legyen. Visszamet- szés után á gyökérzetet mártsuk híg habarcsba, és a fát azonnal ültessük el. Ültetésnél fontos, hogy az olt­ványok se túl mélyén, se túl sekélyen ne kerüljenek a ta­lajba. Kötött talajon olyan mély­re ültessünk, amilyen mélyen a faiskolában voltak. Homokon he­lyes, ha 10 centiméterrel mé- lyébbré ültetünk. Az ültetést ül­tetőléc segítségével végezzük. En­nek használata elengedhetetlen az üzemi gyümölcsösök telepí­tésénél. * i AZ OLTVÁNYOK VÉDELME Az ősszel ültetett fákat azon­nal kötözzük be, hogy megvéd- jük azokat a nyúlak ellen. A kötözést dróthálóval, náddal, napraforgószárral végezzük. Utá­na a fákat kupacoljuk fel 20— 30 cm magasan a fagy és a ki­száradás ellen. A későbbi évek ellenőrző és más jellegű munkáinak megköny- nyítése érdekében telepítés után számozzuk meg a táblákat és ' sorokat, készítsük el a terület i pontos térképét. A törzskönyve­zés és térképezés feltétlenül hasznos a nagyüzemi gyümöl­csösben. Pethő Ferenc, az újféhértói gyümölcsnemesítő osztály vezetője. — Megjelent az 1962. évi Kalen­dárium. A szokásos naptári részen, képes beszámolón, bel- és kül­politikai összefoglalón kívül szí­nes olvasmányok, növényter­mesztési és állattenyésztési szak­cikkek, hasznos tanácsadók, asz- szony- és gyermekrovat, tréfa, humor, rejtvény és sok más ér­dekes közlemény megtalálható benne. Közli Galgóczi Erzsébet, Gel- léri Andor Endre, Illés Béla, Tamási Áron, Tímár Máié. Ur- bán Ernő, Veres Péter írását; élő költőink közül Áprily Lajos; Berda József, Földeák János; Illyés Gyula, Simon István, Si­mon Lajos, Sinka István, Szüts László versét. A magyar naptárkiadás tör­ténetében egyedülálló: az 1962. évi Kincses Kalendárium „Ma­gyar falu, magyar város 1961,?. címmel első ízben közöl több­szín-nyomású képes összeállítást! A gyönyörű kiállítású kalen­dárium ára 10 forint. 3

Next

/
Thumbnails
Contents