Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-18 / 245. szám

Hruscsov elvtárs beszámolója

(Folytatás a Z. oldalról.)

Mi azonban senkire nem erőszakoljuk eszméinket és azt az

őszinte meggyőződésünket, hogy elöbb-utóbb minden nép megérti: nincs más út a boldogság és a jólét felé.

A nemzetközi munkásmozgalom helyzetéről

A nemzetközi munkásmozgalom problémáiról szólva Hruscsov ezeket mondta: — A kommunisták folytatják a jobboldali szociáldemokrata vezetők elvte- lenségének és szakadár akcióinak leleplezését, ugyanakkor együtt akarnak működni a szocialisták körében minden egészséges erővel, közösen akarnak harcolni velük a békéért, a demokráciáért és a szocializmusért. Ez nem ideiglenes taktikai jelszó. ez a kommunista mozgalomnak a munkásosztály alapvető érdekei által diktált általános irányvonala.

Az SZKP Központi Bizottságának titkára kiemelte, hogy a munkásmozgalom fejlődésében kivívott sikerek elválaszthatatlanul összefüggenek a kommunista pártok tevékenységével. Közölte, hogy

az elmúlt öt esztendő alatt a kommunisták testvéri családja még ÍZ párttal, a kommunisták létszáma pedig hét millió fővel növekedett.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára rámutatott, hogy a XX. kongresszusnak a testvéri pártoktól támogatott határozatai megsokszorozták a kommunista mozgalom hatalmas alkotóerőit, előmozdították, hogy a testvéri pártok életében, kölcsönös viszonyukban visszaálljon a lenini szellem és stílus.

Hruscsov kijelentette:

Fonios mérföldkövek voltak a kommunista világmozgalom fejlődésében a kommunista cs munkáspártok képviselőinek a legutóbbi években tartott tanácskozásai.

A nemzetközi kommunista tanácskozáson: a testvéri pártok által feltalált olyan formák egyike, amelyek a mai körülmények között biztosítják harcos együttműködésüket.

— A marxisták-leninisták számára kétségtelen — mondotta Hruscsov, hogy a nemzetközi kommunista mozgalom gyökeres érdekei megkövetelik a következetes és lankadatlan akcióegy- séget, s a kommunista és mtin- kcspártok hűségesen kitartanak emellett. Csak a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének nemzeti korlátoltságától sújtott vezetői tértek le a közvetlen marxista- leninista útról olyan görbe ösvényre, amely a revizionizmus posványába vezette őket.

— Revizionista eszmék hatják át a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetőségének nemcsak .elméleti, hanem gyakorlati tevékenységét is.

Az általuk vett és a szocialista világközösségtől elszigetelt,

elkülönült fejlődési irány káros és veszedelmes. Ez az imperialista reakció kezére játszik. Nacionalista irányzatokat táplál és végeredményben a szocialista vívmányok elvesztéséhez vezethet abhan az országban, amely leszakadt az új világ építőinek baráti és egységes családjáról.

— Pártunk — mondta Hruscsov — bírálta és bírálni fogja a jugoszláv vezetők revizionista koncepcióit.

Mint internacionalistáknak, okvetlenül aggódnunk kell a testvéri jugoszláv népek sorsa iránt, amelyek önfeláldo- zóan harcoltak a fasizmus ellen és a győzelem után a

szocialista építés útját választották.

Ezzel kapcsolatban Hruscsov kiemelte a kommunista és munkáspártok képviselőinek 1960. novemberében tartott moszkvai tanácskozásán hozott útbaigazítások óriási jelentőségét a munkásosztály pártjai összetartásának további megszilárdítása szempontjából. Ezek az útbaigazítások elengedhetetlennek nyilvánítják minden párt részére a kollektív módon hozott közös határozatok teljesítését és minden olyan akció megakadályozását, amely megbonthatja a kommunisták sorainak egységét.

— A szocializmus a marxizmus-leninizmus zászlaja alatt haladó tömegek alkotó tevékenységének eredménye — mondta Hruscsov. Hozzáfűzte, hogy a kommunisták ellenzik az ilyen, vagy olyan társadalmi-politikai rendszer erőszakos, mesterséges rákényszerítését más országokra.

— Meggyőződésünk — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy a szocialista rendszer végeredményben diadalt arat mindenütt, de ez egyáltalán nem azt jelenti, hogy ezt a győzelmet más országok belügyeibe való beavatkozással fogjuk kivívni.

Eszméket nem lehet szuronyokkal szállítani, mint azelőtt mondták, mo.>! pedig helyesebb lenne így mondani: rakétákkal.

Hruscsov azt is hangsúlyozta, hogy ennek, vagy annak az országnak harcra kelt népe nem marad egyes-egyedül a világim- perializmussal. Oldalán vannak

hatalmas nemzetközi erők amelyek rendelkeznek minden megfelelő eszközzel hatásos erkölcsi és anyagi támogatás nyújtására.

Az SZKP Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy a kommunisták ellenzik a forradalom exportját. — Mi azonban nem ismerjük el az ellenforradalom exportjának jogát, a nemzetközi csendőr funkciójának betöltéséhez való jogot.

— A forradalmat indító népek ügyeibe való imperialista beavatkozási kísérletek nem egyéb, mint agresszió, az általános béke fenyegetése. Kötelességünk nyíltan kijelenteni — mondotta Hruscsov —, hogy a kommunisták az ellenforradalom imperialista exportja esetén összefogásra szólítják fel valamennyi ország népeit, mozgósítják erőiket és a szocialista világrendszer hatalmára támaszkodva döntő ellenállást fejtenek ki a szabadság ellenségeivel, a béke ellenségeivel szemben. Egyszóval: amilyen az adj- ■ isten, olyan a fogadjisten!

A békés egymás mellett élés a szovjet külpolitika irányvonala

— A legutóbbi hónapokban az imperialisták tudatosan veszélyes helyzet megteremtésére törekedtek Európa közepén. A nemzetközi helyzet kiéleződése közepette — mondta Hruscsov — kénytelenek voltunk megfelelő intézkedéseket tenni, hogy megvédhes- sük hazánkat az agresszorok mesterkedéseitől és megmentsük az emberiséget egy új világháború veszélyétől.

Ezeket az intézkedéseket egységesen támogatták népeink, helyesen értelmezték más országok népei, amelyek tudják, hogy a Szovjetunió sohasem lép elsőnek a háború kirobbantásának útjára.

Hruscsov rámutatott, hogy a Nyugaton most egyesek olyasmit állítanak, mintha a szovjet kormánynak az ország védelme megszilárdítására hozott intézkedései a békés együttélés politikájának feladását jelentenék. A békés együttélés elvei — hangsúlyozta Hruscsov — változatlanul a szovjet külpolitika általános irányvonalát jelentik.

— A háborús veszélyt azonban — folytatta Hruscsov — nehéz egyoldalúan elhárítani, miként nehéz eloltani a máglyát is, ha az egyik ember vizet önt a tűzre, a másik pedig olajat. A nyugati hatalmaknak, amelyeknek nem kevésbé érdekük, mint nekünk, a termonukleáris katasztrófa elkerülése, a maguk részéről szintén keresniök kell a módot a vitás kérdések kölcsönösen elfogadható alapon történő rendezésére.

— Az SZKP külpolitikai tevékenységének igen fontos alkotó eleme a harc az általános és teljes leszerelésért

— folytatta Hruscsov, — Nem arról van szó, hogy a szocializmus egyoldalúan szereljen le az imperializmus előtt és viszont, hanem arról, hogy egyetemesen mondjunk le a fegyverekről, mint a vitás nemzetközi problémák megoldásának eszközéről.

— Igen nagy jelentőségű a béke megőrzése és megszilárdítása

jszempontjából a második világháború maradványainak felszámolása. Mi ma is hajlandók vagyunk arra, hogy a nyugati hatalmakkal karöltve tárgyalások útján keressük a kölcsönösen elfogadható és megegyezésen alapuló megoldást.

Gromiko külügyminiszternek az amerikai külügyminiszterrel ás az Egyesült Államok elnökével, valamint az angol miniszter- elnökkel nemiég folytatott megbeszéléseiről szólva Hruscsov ezt mondta:

— Az a benyomásunk alakult ki, hogy a nyugati hatalmak bizonyos megértést tanúsítanak a helyzet iránt és hajlanak arra, hogy keressék a kölcsönösen elfogadható alapon a megoldást a német problémára és Nyugat-Bcrlin kérdésére.

Ha a nyugati hatalmak késznek mutatkoznak a német kérdés rendezésére, akkor a német békeszerződés aláírása határidejének nincs olyan nagy jelentősége: akkor mi nem fogunk ragaszkodni ahhoz, hogy a béke- szerződést 1961. december 31-ig feltétlenül alá kell írni. A fő dolog megoldani a kérdést, megszüntetni a második világháború maradványait, aláírni a német békeszerződést. Ez az alap; ez a lényeg.”

Hruscsov hangsúlyozta, hogy már régóta megérett az ENSZgépezet lényeges megjavításának kérdése, mert az ENSZ gépezete „a hidegháború évei alatt berozsdásodott és azóta hibásan működik.”

Itt az ideje, hogy végre elismerjék a Kínai Népköztársaság törvényes jogait az ENSZ-ben.

A kialakult helyzetben a leg- észszerűbb lenne megkötni a békeszerződést mindkét német állammal és felvenni őket az ENSZ tagjai közé. Itt az ideje, hogy a világon kialakult három államcsoport, a szocialista, a semleges és az imperialista államok csoportja teljesen egyenjogúvá váljék az ENSZ minden szervében.

Hruscsov kijelentette: a népek életbevágóan fontos érdekeivel összhangban meg kell oldani a gyarmati elnyomás végleges megszüntetésének problémáját, minden formájában és megnyilvánulásában meg kell szüntetni a gyarmati elnyomást.

Az egész nemzetközi helyzet javulása szempontjából nem kevésbé fontos szerepet játszhat a megérett regionális politikai problémák megoldása. E problémák közé sorolta Hruscsov

az atomfegyvermentes övezetek megteremtését elsősorban Európában és a Távol - Keleten, meg nem támadási szerződés megkötését a Varsói Szerződés Szervezetéhez tartozó országok és az Észak- atlanti Katonai Tömb országai között, elválasztó övezetek megteremtését a katonai csoportosulások fegyveres erői között és az idegen területeken állomásozó fegyveres erők csökkentését.

A nemzetközi helyzet megjavításának

módja

4 háború mind a két félre veszélyes

— Egyes nyugati politikusok, hogy úgy mondjam „jó tanácsot” adnak nekünk. Azt mondják, hogy a békeszerződés aláírása veszélyes a Szovjetunióra és a többi szocialista országra nézve. Hogy értsük ezt? Mióta gondolják úgy, hogy a háború csak az egyik félre nézve veszélyes?

— Mi úgy vélekedünk, hogy a szocializmus erői, azok az erők, amelyek a békéért való harc álláspontjára helyezkednek, most hatalmasabbak az agresszív imperialista erőknél. Ha azonban egyet is értünk az Egyesült Államok elnökének nemrég elhangzott kijelentésével, hogy erőink egyenlőek, akkor is teljesen észsze- rűtlen dolog háborúval fenyegetőzni.

Miután elismerik az egyenlőséget, ebből le keli vonni a kellő következtetéseket. Napjainkban veszedelmes dolog az erőpolitika.

Hruscsov kijelentette:

A német békeszerződést alá kell írni

és meg is történik majd az aláírása a nyugati hatalmakkal együtt, vagy nélkülük.

Hruscsov újból kijelentette, hogy a német békeszerződés alapján fogják rendezni Nyugat- Berlinnek, mint demilitarizált szabad ■''árosnak a helyzetét is.

Rámutatva arra, hogy a Szovjetunió nem nyújtott be semmiféle ultimátumot, amikor azt javasolta, hogy kössék meg a német békeszerződést, Hruscsov kijelentette:

„a szovjet kormány ma is ragaszkodik a német kérdés mielőbbi megoldásához, ellenzi a megoldás végtelenségig való halogatását.

az összes országokkal való kapcsolatok további fejlesztése — jelentette ki Hruscsov.

Az Egyesült Államokkal való kapcsolatokról szólva kijelentette, hogy az Egyesült Államok politikája az utóbbi években változatlanul a nemzetközi helyzet kiélezésére irányult, ez sajnálatot kelt minden békeszerető népben. Ami a Szovjetuniót illeti, a Szovjetunió mindig úgy vélekedett és ma is az a véleménye, hogy nincs más mód az egyetemes pusztító háború elhárítására, mint az államok közötti kapcsolatok rendezése; tekintet nélkül társadalmi rendszerükre.

— A fő dolog az — hangsúlyozta Hruscsov —, hogy az Egyesült Államok mondjon le a vitás kérdések háború útján történő megoldásáról és nemzetközi kapcsolatait a békés gazdasági verseny elvein építse.

Ha a realizmus kerekedik felül az Egyesült Államok politikájában, akkor elhárul az egyik komoly akadály az egész nemzetközi helyzet javulásának útjából.

Ez nemcsak a mi országaink népei számára lenne nyereség, hanem más népek, a világbéke ügye szempontjából is.

Hruscsov hangsúlyozta azt a nagy szerepet, amelyet a gazdasági kapcsolat, mint a békés együttélés egyik legfontosabb eleme, a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésében játszik.

Rámutatott,' hogy a beszámoló által érintett időszakban a Szovjetunió külkereskedelme mintegy megkétszereződött. Több mint 80 országgal vannak szilárd kereskedelmi kapcsolatai, és több mint száz országgal tart fenn kulturális kapcsolatokat. j

Évenként 700 000-nél több ,

szovjet ember utazik külföldre és több mint 700 000 külföldi látogat a Szovjetunióba.

Hruscsov kijelentette: „A jelenlegi feltételek között megnyílt annak lehetősége, hogy arra az egész időszakra megvalósítsuk a békés együttélést, amelyben meg kell oldódniok a világot jelenleg megosztó szociális és politikai problémáknak. Az ügy úgy halad, hogy még a szocializmusnak az egész Földre kiterjedő győzelme előtt,

a kapitalizmusnak a Föld egy részén való megmaradása mellett, reális lehetőség van a világháborúnak a társadalom életéből való kiküszöbölésére.”.

Az SZKP Központi Bizottságá- | nak első titkára hangoztatta, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet a következő feladatokat állítja a Szovjetunió külpolitikája elé:

tántoríthatatlanul és következetesen meg kell valósítani a kii- l lönböző társadalmi rendszerű államok békés együttélését, mint a Szovjetunió külpolitikájának fő irányvonalát;

erősíteni kell a szocialista országok egységét a testvéri együttműködés és kölcsönös segítség alapján, hozzá kell járulni a szocialista világrendszer hatalmának megerősítéséhez;

fejleszteni kell a kapcsolatokat és együtt kell működni a világ minden békeharcosával:

í erősíteni kell a proletár szolidaritást az egész világ munkás- ' osztályával és dolgozóival, sokoldalú anyagi és erkölcsi segítséget kell nyújtani azoknak a né(Folytatás a 4. oldalon)

•I