Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-13 / 241. szám
Szabatos szatmári képviselők az országgyűlésen Széles társadalmi megmozdulással segítjük a íervfeladaíok megvalósítását Fekete 4nna képviselő felszólalása Tisztelt országgyűlés! Meghallgattam az ötéves népgazdaságié.] lesztési terv előteh- jesztését és tanulmányoztam az előterjesztett törvényjavaslatot. A törvényjavaslat és előterjesztés tükrözi, hogy 5 év alatt népgazdaságunk jelentős mértékben előre halad. Ezt bizonyítják a terv mutatószámai. És mindez a szocializmus gazdasági alaptörvénye értelmében, dolgozó népünk élet- színvonalának emelése érdekében történik. A terv megvalósítása munkások, parasztok, értelmiségiek, aljis dolgoznak a tsz-ben. Ebben az évben a növényápolási munka j 70 százalékát nők végezték el. Több tsz-ünk van, ahol a munkaerő 80 százaléka nőkből tevődik ki. A családok, gyermekek számszerinti megoszlása megyénkben az alábbi: a megye lakossága 587 ezer 300, 149 ezer 800 család. Ebből a gyermeknélküli családok száma 36 ezer 600, a megyei átlag az összcsaládokhoz viszonyítva 24,4 százalék. Ezzel szemben az országos átlag 30,6 százalék. Egy gyermekes családok száma a meóvodai hálózat szélesítése. A lei- szabadulás óta megyénk óvodáinak száma 46-ról 137-re, óvónői- 'nek száma 73-ról 310-re emelkedett. Jelenleg 234 község és város közül mindössze 97 köz ségben. illetve a megye székhe- lyén van óvoda. Az óvodai ellátottság országos viszonylatban megyerikben a legrosszabb. i Az országos '29 százalékkal 1 szemben megyénkben az óvó- < das kordáknak csak a 18 szá- 1 zalékát tudják elhelyezni ( óvodában. Az eddigi beruhá- , zásból kapott keret rendkí- i vül kevés volt. 1 Az óvoda létesítése iránti igény különösen a mezőgazdaság átszervezése után nagymértékben megnőtt. Községeink helyileg igyekeznek megoldani ezeket a problémákat. Több helyen (Apagy. Kisléta, Tornyospálca, stb.) új épületet vásároltak. Más helyen újonnan épített helyiségekkel bővítették az óvodákat. (Pl. Ófehértón). Nem egy példa van arra is. hogy társadalmi úton új óvodát építettek, vagy az elavult, korszerűtlen épület helyett építettek újat. (Pl. Ura. Baktalórántháza, Jánk- majtis, stb.) Az állandóan fokozódó igényeket. csak társadalmi ólon nem tudjuk kielégíteni. Községeink övodaléiesítcse terén megmutatkozó áldozatvállalását szükséges volna bizonyos összegű beruházási . célhitellel támogatni. , mert nem egv kis község (ol. 7a.ita. Aporliget, Tiszabezdéd) több évre leköti községfejleszté-] sí alapját és sokszor az óvoda] befejezése csak évek múlva le-! kétséges, mert egy-egv kis köz— ■sáe községfejlesztési kerete jó-J val kevesebb, mint amennyibe, egv óvoda építése kerül. i Az óvodai és a technikai éllé-1 tottság nem kielégítő. A jelen-] légi fejlesztési ütemet figyelem-, bevéve — ami a társadalom igé-< nvét nem elégíti ki — a máso-i dik ötéves tervben 300 óvónő be-] állítására volna szükség. Számolva a kieséssel és p már < beállított kéne«*?és nélküliek- < V»J. összesen 354 óvónő be- 1 j áHiférát. illetve szakképzését , kellene megoldani. , Ez az országosan végzetteknek ,16 százalékát jelenti, i Az óvónőképzés számszerű arányának növelése feltétlenül in- ! dokolt. Ezért szükségszerűen ve- j tődik fel az óvónőképzés sürgős megoldása úgy. hogy a nappali j tagozat létszámkeretét a Művelő- Idésügyi Minisztérium 10-ről né- hány év alatt 20—25-re emelné fel. illetve a levelező oktatásba bekapcsolt érettségizett képesítésnélküliek részére a megye székhelyén konzultációs központot hozna létre. Ezzel a levelező oktatásban résztvevők munkáját is megkönnyítenénk. Mezőgazdaságunk átszervezésével egyidejűleg nőtt a nyári ; -iy-napközi otthonok léte- sí'.éJ-y iránti igény is. Nem egy helyen a tsz-ek önállóan tartanak fenn napközi otthont. Ezt a kezdeményezést szélesíteni kívánjuk. | Az iskolaköteles gyermekek napköziotthonos elhelyezése területén a helyzet még rosszabb. Megyénkben csak 99 nspkóziott- honos csoport van. A t.sz-ek 103 ;aenynapközi otthont indítottak. Történelmi feladat áll előttünk Erdei Lá*»*lóné képviselő felszólalása Erdei Lászlóné, Szabolcs-Szat- már megye képviselője elöljáróban hangsúlyozta: már az oktatási reformtervezet vitájában bebizonyosodott. hogy a szülők nagyrésze helyesléssel fogadta iskolarendszerünk átformálásának gondolatát, hogy oktatási intézményeink megfelelnek új, szocialista társadalmunk követelményeinek. — Nagyfontosságúnak tartom a relorm-javaslat harmadik paragrafusát — mondotta ezután —, amely 10 évre emeli fel a tankötelezettség idejét. Ez azt jelenti, hogy a szülő és a pedagógus 16 éves korig nevelheti együtt a gyerekeket. Jobban felkészíthetik őket az életre, tanulmányaik folytatására. Megnyugvás ez a szülő számára, biztonságérzetet ad a gyerek jövőjét illetően, ugyanakkor jelentős eredmény a társadalom szempontjából is. — Számolnunk kell azzal, hogyj ma még nem minden szülő érti, miért van szükség arra, hogy a gyereke tovább járjon iskolába, többet tanuljon. A reform céljait egész dolgozó népünk munkájára, összefogására alapoztuk, s erre kell támaszkodnunk a megvalósításban is. Mindannyian felelősek vagyunk azért, hogy a ma még maradian gondolkodó szülők rájöjjenek, mit kíván tőlük gyermekeik és a társadalom érdeke. A felszólaló kitért arra. hogy az ifjúság nevelésének érdekében meg kell teremteni a szülői ház és az iskola nevelő munkájának tökéletes összhangját. — A szülő és a pedagógus egymásra van utalva. Nem boldogulhatnak egymás nélkül. Makarenko mondotta: „Aki gyereket nevel, történelmet formál”. Történelmi feladat áll tehát előttünk, az újtípusú szocialista ember megteremtésének nemes hivatása. Ezt kívánják sokrétűen segíteni a magyar nőmozgalom aktivistái és a szülői munkaközösségek tagjai is — mondotta végül Erdei Lászlóné, majd bejelentette, hogy az oktatási reformjavaslatot elfogadja és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlja. 4 tanköteles korú gyermekek maradéktalanul végezzék el az Iskolát Madarász Istvánná képviselő felszólalása kalmazottak helytállását követeli meg. A törvénytervezet nemcsak a termelés, a munka frontján szabja meg a feladatokat, hanem megmutatja, hogy e célkitűzések megvalósítása hogyan biztosítja az életszínvonal emelését, népünk anyagi és kulturális igényének kielégítését. Én az előterjesztésből az óvodák, napközi gyermekotthonok és bölcsődék problémájával akarok foglalkozni Szabolcs-Szatmár megyei viszonylatban. A törvényjavaslat 72. paragrafusa az alábbiakat is magában foglalja: „A keresők számának növeléséi, a dolgozni kívánó nők fokozottabt munkába állítása, valamint az első ízben munkába lépő fiatalok foglalkoztatása útján kel’ biztosítani. Komoly gondot kék fordítani a munkába lépő szakképzetlen nők képzésére, betanítására”. Ez a feladat szükségszerűen megköveteli tőlünk, hogy a feltételeket biztosítsuk. A törvénytervezet részfeladatai szorosan összefüggnek egymással. így a női munkaerők számának növelésével összefügg az óvodai, napközi otthoni. és bölcsődei férőhelyek számának növelése. Szabolcs-Szatmár njfgye mező gazdasági megye, de szépen fejlődik iparunk is. Mind az ipari és mind a mezőgazdaság területén napról-napra emelkedik a női dolgozók száma: a most épü- űő és részben már működő al- matároló és válogató üzem túl- >nyomó részben nőket foglalkoztat, úgyszintén a tervjavaslatban szereplő konzervgyár munkásainak nagy százaléka is nő lesz. A mezőgazdaság területén: a taz-tegok száma megyénkben 98 ezer, ebből 37 ezer a nő. Ezen- kkwM a nők, inna: családtagok gyében 45 ezer. a megyei családok 30,1 százaléka, ezzel szemben az országos átlag 34,8 százalék. A kétgyermekes családok száma 32 ezer 200, a megyei családok 20,8 százaléka. Ezzel szemben az országos átlag csak 12,1 százalék. A 6 és többgyermekes családok száma 4 ezer 200, a megyei családok 2,3 százaléka, ezzel szemben az országos átlag csak 0,9 százalék. A születési arányszám jelentősen túlhaladja az országos arányszámot: 23.9 síézsiék a ív jgyei, az országos vele szemben csak 16.1 százalék. Ezek a számok azt mutatják, hogy megyénkben a természetes szaporulat, a gyermekek száma jóval az országos állag felett van. Természetes szaporulat ezer főre 15, vele szemben az országos átlag 6,2 százalék. A 3—5 gyermekes családok száma majdnem duplája az országos átlagnak és a 6 és többgyermekes családok száma háromszorosa az országos átlagnak. Ehhez szeretném megjegyezni, hogy Szabolcs-Szatmár megyéből több, mint 60 ezer ember jár- e| dolgozni más megyébe, akiknek családjai ott élnek megyénkben, a feleség helyben dolgozik, üzemben, vagy tsz-ben, és emellett neveli a gyermekeket. Ezzel szemben az óvodák, napközi otthonok, bölcsődék férőhelyeinek száma olyan alacsony, liogy a jelenlegi igényt, de a növekvő igényt méginkaW) nem tudja kielégíteni. A felszabadulás óta sokai tettünk ennek érdekében. A közoktatásunk továbbfeji esz ölének égjük fontos láncszeme vök az Madarász Istvánná, Szabolcs- Szatmár megyei képviselő hangoztatta, hogy a reform téziseinek megvitatásával, jóváhagyásával nem zárul — nem is zárulhat — le a munka, amelynek célja az iskola és az élet kapcsolatának szorosabbá tétele, ifjúságunk általános és szakmai műveltsége színvonalának emelése és a szocialista erkölcs, világnézet kialakítása. — Ma az iskolaköteles korú gyerekek 99 százaléka jár általános iskolába, s ezzel messze meghaladtuk a Horthy-korszak iskoláztatási eredményeit. Általános iskolai pedagógusainknak, a középfokú oktatás irányítóinak azonban a következő években figyelemmel kell lenniök arra is: a tanköteles korú gyerekek ne csak megkezdjék, hanem be is fejezzék kötelező tanulmányaikat. — Nagy gondot kell fordítanunk iskolarendszerünk továbbfejlesztésekor a szakközépiskolák hálózatának kiépítésére is. Ennek megvalósítasa véleményem szeHelyiséghiány miatt ezeket a tavaszi és őszi mezőgazdasági munkák ideje alatt nem lehet fenntartani, mert a tantermeket, ahol ezek nyáron működtek, tanításra használják. A bölcsődék szempontjából is nehézségek vannak. Megyénkben jelenleg 31 bölcsőde van. A férőhely 992. A férőhelyek kihasználásának százaléka 102,6. Községeink áldozatkészsége itt is megmutatkozik, alkalmas épületet vásárolnak bölcsőde létesítésére. A továbbiakban arra kérem a művelődésügyi minisztert. vigye kollégiumi ülés été Szabolcs-Szatmár megye gyermeknevelési problémáját. Egyébként az augusztus 24-én tartott megyei tanácsülés ugyanezzel a javaslattal élt. Az allami beruházási, es más rint ugrásszerűen növeli majd munkásosztályunk általános és szakmai műveltségét, s az eddiginél lényegesen magasabb színvonalú tudással rendelkező szakmunkás-utánpótlást biztosít. Nem túlzás, ha azt mondom:- a szakközépiskolák rendszerének fejlődésével 15—20 év alatt nagy jelentőségű változás következik majd be mun- j kásosztályunk műveltségi színvonalában, s gyárainkban, üzemeinkben, a gépeknél és a munakpadoknál túlsúlyba kerülnek a középfokú szakmai és általános műveltséggel rendelkező munkások. Az iskolareform végrehajtásával, a szakközépiskolák hálózatának megszervezésével valósággá válik a valaha megvalósíthatutlannak hitt elképzelés: a magyar munkások, az egyszerű dolgozók kitűnő ismerői és tudói lesznek a legújabb technika elméleti és gyakorlati alkalmazásának, irányítói, értői a legbonyolultabb munkafolyamatoknak is — mondotta. A reformtervezetet elfogadta és elfogadásra ajánlotta. hangban széles társadalmi megmozdulással kívánjuk segíteni. Mint eddig is, a műszaki értelmiségieket felkérjük, hogy a tervezési feladatokat társadalmi munkában végezzék el. A községekben széles összefogást szervezünk a társadalmi munka elvégzésére, és kérjük a művelődésügyi minisztert, hogy célhitelcs beruházási összeggel segítse községeink áldozatvállalását, hogy az építkezéshez szükséges anyagot és szakmunkát a célhitelből fedezhessék. A feltárt tények alapján a lemaradást, amelyet a múlt rendszerből örököltünk, fel akarjuk számolni. A második ötéves népgazda* sagfejlesztési tervtörvényjavaslatot elfogadom, és képvisefőfár-' sanunak elfogadásra javaslom.' m
