Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-12 / 240. szám
Hz ötéves terv megvalósításáért nagyon következetesen fogunk dolgozni Benkei András elvtárs felszólalása az országgyűlésen Ha alábbiakban közöljük Ben- kái András elvtársnak az ország- gyűlésem elhangzott felszólalását, teljes terjedelmében. Tisztelt országgyűlési Pártunk Központi Bizottsága nemrégen tárgyalta a Magyar Népköztársaság második ötéves népgazdaságfejlesztési tervét, amelyről a sajtóban megjelent közlemény igen mély visszhangra talált Szabolcs-Szatmár megye dolgozóiban is: egyetért és reálisnak tartja a terv legfőbb mutatóit. Hároméves tervünk végrehajtása során azt a tapasztalatot szűrtük le, hogy a párt által javasolt tervfeladatok teljes mértékben megvalósíthatók, jó és alapos munkaszervezéssel, fegyelmezett munkával, a műszaki színvonal egyidejű fejlesztésével teljesíthetők, sőt túl is teljesíthetők. A hároméves terv végrehajtása során elért eredmények tovább mélyítették a párt. a kormány politikája iránti bizalmat. A második ötéves tevjavas- lattal kapcsolatban külön örömmel tölt el bennünket | az, hogy a hároméves terv sikeres végrehajtása kellő megalapozottságot ad ennek a tervnek, amelynek anyagi megalapozottságát még tovább erősíti a szocialista országok szoros gazdasági együttműködése. A tervjavaslat nemcsak a termelés területén jelöli meg az elérendő célokat, hanem gondoskodik a végrehajtás előfeltételeinek megteremtéséről és közöttük is elsősorban a dolgozó emberekről. Mélységesen átfűti a tervet, a dolgozó népünk anyagi, kulturális, egészségügyi, szociális jólétének további emeléséről való gondoskodás. Ez a terv a békés építőmunka, a béke további erősítésének a terve, amely híven tükrözi dolgozó népünk békeakaratát. Teljes egyetértésre talál a Központi Bizottságnak az a javaslata, hogy a nép iránt érzett felelősségtől áthatva és internacionalista kötelességünknek is eleget téve fejleszti, erősíti nép- köztársaságunk védelmét. Műszeripari üzem telepíthető a dohánygyárba Az ipari termelés a VII. kongresszus által korábban elfoga- — dótt irányelvek szerint egyre nagyobb ütemben fejlődik. Ezt a nagyobb növekedést is elsősorban a gépi kapacitások jobb kihasználásával, a termelési folyamatok korszerűsítésével, a gyártmányok műszaki, gazdasági jellemzőinek jelentős javításával, takarékosabb anyagfelhasználással és gazdálkodással kell elérni. Az ipari termelés ilyen arányú növekedésének ilyen módon való megvalósításával teljes mértékben egyetértünk. A tervjavaslat magában foglalja azokat a fejlesztési feladatokat, amelyeket megyénkben fogunk az ötéves terv során végrehajtani. Az ipar- fejlesztéssel kapcsolatban néhány javaslatom lenne, amelyek elfogadása szorosan egybeesik az ipari termelés növekedését célzó módszerekkel, amelyekről az előbb már említést tettem. A tervjavaslat 31. paragrafusa a műszerek termelésének háromszoros növelését irányozza elő. E paragrafus kimondja azt is, hogy a fejlesztési célok megvalósítására új, kapacitást növelő létesítményeket kell megvalósítani. A. létesítmények helyét nem jelöli meg. Ezért az a javaslatom a takarékosságot is szem előtt tartva — mivel Nyíregyházán van egy hatalmas dohányfermentáló üzem, amelynek évi kapacitása csak 40 százalékban van kihasználva és így több, mint hatezer négyzetméter üres, kihasználatlan alapterülettel rendelkezik, nagyon alkalmas egy ilyen üzem létesítésére, — hogy itt műszeripart kellene létesíteni. A tárcasovinizmust félre kell tenni, itt a népgazdaság gazdaságos termelését kell szemelőtt tartani! Fa rost-üzem, äreggyar kellene » megyének A 39. paragrafus hazai nyersanyagbázisból a farost, pozdorja és forgácslemezgyártás további fejlesztését irányozza elő. Mátészalkán, az ÉRDÉRT fűrészüzemében évente kb. 50 ezer köbméter íenyőfűrészpor és forgács keletkezik. Komorón az ez évben üzembe lépő fafeldolgozó telepen szintén nagyobb mennyiség fog jelentkezni. Éppen ezért javaslom akár Mátészalkán, akár Komorón egy faforgács, illetve farost üzem létrehozását, mivel a járulékos beruházások a meglévő üzemben már adottak.-A 29. paragrafus az üvegterme- Sésben 1965-re — 1960-hoz viszonyítva — 80 százalékos növekedést ír elő. Külön kihangsúlyozna a konzerv- és öblösüveg-szük- ségletünk nagyrészt hazai termeié sből való előállítását. A terviben szerepel már Nyíregyházán «*gy konzervüzem létesítése. Ügy gondolom, — mivel megyénk me- xógazdasági jellegű megye, és a konzerviparhoz megfelelő adottsággal rendelkezik, — hogy a jövőben, ismerve a konzerv iránti szükségletet, még további konzervüzem létesítése válik szükségessé. Éppen ezért javaslom, hogy a konzervgyár üveggel való kielégítése szempontjából egy üveggyár megyénkbe való telepítését meg kellene vizsgálni. Tisztelt országgyűlés! A tervjavaslat III. fejezete a mezőgazdaság fejlesztéséről szól. Az 51. paragrafus a mezőgazda- sági össztermelés növelését 1961 —6o átlagában az előző öt év átlagához képest 22—23 százalékkal irányozza elő. A mezőgazdasági termelés növekedésének együtt kell járnia a munka termelékenységének emelkedésével, a termelési költségek csökkentésével. A törvényjavaslat mezőgazdasággal foglalkozó további része egyben meghatározza azokat a feltételeket is, amelyekkel ez a növekedés biztosítható. Tovább lehetne növelni a rizs 'vetésterületét örvendetes az, hogy hazánk adottságait figyelembevéve olyan kultúrák fejlesztését kívánja a törvény biztosítani, melyeknek megvan a hagyománya és ki vannak dolgozva azok az új technikai feltételek, amelyekkel még inkább hatékonnyá lehet tenni a termelést. Nagy jelentőséget tulajdonítok annak, hogy az öntözéses terület 160 ezer katasztrá- lis holdról az ötéves terv végére 460 ezer katasztrális holdra növekszik. Hazánkban az öntözhető vizek felhasználásának még csak a kezdeti lépéseit tettük meg. Szabolcs-Szatmár megyében folyik a Tisza, Szamos, Kraszna, Túr és holtágaik és ott a tisza- löki duzzasztómű, melynek térségéből több, mint 60 ezer katasztrális hold föld eredményesen öntözhető. Az ország legkeletibb részén, a Túr környékén kilenc év óta folyik rizstermelés, kiváló eredménnyel. Ez évi termésátlagaink meghaladják a 22—23 mázsát. A Túr, Szamos és Felső-Ti- sza vízéből a rizs vetésterületét tovább lehetne növelni. A szatmár-beregi táj savanyú, szikesedésre hajlamos talajain rendkívül alacsonyak a terméshozamok. A legelők fűhozama 12—3 mázsa évente, de alig adnak valamivel többet e vidék j rétjei. Felszántás esetén 2—3 má- I zsa napraforgót, 4—5 mázsa za- | bot teremnek csupán. Az egy katasztrális holdra eső bruttó termelési érték legelőnél és rétnél nem haladja meg a 300 forintot. A kilenc éves tapasztalat a rizstermelés területén azt mutatja, hogy ezeken a hihetetlenül alacsony értéket termelő területeken a bruttó termelési érték elérheti a nyolcezer forintot is. (Jelenleg rizst közel kétezer katasztrális holdon termelünk.) Ezen a területen a rizs forgórendszerben való termesztése esetén a rizs után öntözéssel a kukorica és a szálastakarmányok jó eredménnyel termeszthetők. I\e aprózzuk szét az öntözésre fordítandó beruházást A törvényjavaslat az élelmiszeripar fejlesztésénél a konzervipari termelés nagyarányú fejlesztését írja elő. A konzervgyár részére a biztonságos nyersanyag termelése szükségessé teszi az öntözhető területek további fejlesztését. Éppen ezért szükséges az egész Felső-Ti- sza, Szamos, Kraszna, Túr környékére egységes vízgazdálkodási tervezet elkészítése és egységes öntöző rendszer kiépítése. A Szatmár-beregi vidéken rendkívül alacsony az állattenyésztés kultúrája, aminek alapvető oka, hogy nincs elegendő és jóminőségű szálas- és abraktakarmány. Számításaink szerint 25 ezer katasztrális hold rét és legelő öntözésére van lehetőség. Huszonötezer katasztrális hold rét és legelő öntözésével csak a legelő száraz fűhozamát véve alapul, mintegy 150 ezer mázsa többlettakarmányhoz juttathatjuk e vidéket, amely sokezer mázsa hústöbbletet jelentene. Ezenkívül lehetőség nyílik még mintegy 23—25 ezer katasztrális hold egyéb szántóföldi növény öntözésére. Azt javaslom, hogy az öntözésre fordítandó beruházást ne aprózzuk szét az ország különböző területeire, hanem alapos felmérés után a leggyorsabban hasznosítható területeken kell a beruházást összpontosítani. Számításaink alapján az Országos Tervhivatal, az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint a Földművelésügyi Minisztérium figyelmébe ajánlom ezt a területet. A nyírségi táj kiválóan alkalmas téli alma termesztésére A másik terület, amellyel a törvényjavaslat keretén belül foglalkozni kívánok; a gyümölcsöstelepítés. A töi-vényjavaslat 110 ezer katasztrális hold nagyüzemi gyümölcsöstelepítést irányoz elő. Ilyen nagyarányú telepítési program megvalósítására terveink során még nem került sor. Az eddigi telepítésekre az volt a jellemző, hogy egyszerű osztási művelettel a telepítendő tervet elosztották, és vagy megvolt a feltétele, vagy nem, a telepítést végrehajtották. Ennek a helytelen telepítési törekvésnek az lett az eredménye, hogy az országban nagyon sok kiváló búza, lucerna, cukorrépa termőterületet beültettek gyümölcsössel. Számtalan olyan helyen is telepítettek gyümölcsöst, ahol annak sem hagyománya, sem kultúrája nem volt. Ugyanakkor elmaradtak a telepítésben azok a területek, amelyek szántóföldi művelésre kevésbé, de gyümölcstermelésre, s főképpen — mint a nyírségi táj is — jóminőségű téli alma termesztésére kiválóan alkalmasak. A Nyírség futóhomokján rozson és napraforgón kívül nem igen lehet mást termelni.Meg szeretném jegyezni, hogy a nyírségi futóhomokon termelt jó minőségű Jo- nathán alma minőségben és mennyiségben is túlhaladja a jó szántóföldeken telepített gyümö- csös terméshozamát. A nyírségi táj szorgalmas dolgozó parasztsága nagy hagyományokkal rendelkezik a téli alma termesztésében, nagyfokú kulturáltságra tett szert az évtizedek során. A gyümölcstermesztés káderképzésének megyénkben komoly bázisa van. böző részein, kis egységekben megépíteni. Még egy témakör szól amellett, hogy a nyírségi táj gyümölcsoste- lepítési programját az ötéves terv előirányzatából erőteljesebben támogassák. Mégpedig az,- hogy a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosság sűrűsége az országos átlagtól jóval magasabb. Ez a táj rendelkezik a szükséges munkaerővel ahhoz, hogy nagyarányú telepítési programot megvalósíthasson. Szeretném az országgyűlést tájékoztatni arról, hogy egyes Budapesten dolgozó elvtársak helytelen tájékoztatásával szemben — mely szerint Szabolcsban ez évben a tavalyi termésnek csak 40 százaléka lesz téli almából, — jó termésünk van, és véleményem az, hogy az elmúlt évi 3500 vagon árualma-termés helyett ez évben mintegy 11 ezer vagon árualma-termésünk lesz az állami gazdaságokkal együtt. En- nk kb. 65 százaléka export-minőségű. Mivel felvásárló szerveink egész minimális tervet vettek alapul — arra gondolva, ha túlteljesítik akkor megdicsérik őket, és több lesz a prémium,— az a javaslatom, hogy a felvásárlás túlteljesítéséből származó bevétel egyrészét, valamint a prémiumot kapja vissza megyénk további telepítésre. Gondolom, igy jól jár a népgazdaság és jól járunk mi is. Még azt szeretném elmondani: nemcsak egyetértek a terv- javaslattal, hanem megyénk dolgozói nevében is nyugodtan kijelenthetem, hogy annak megvalósításáért nagyon következetesen fogunk dolgozni. Megvan a szükséges, hozzáértő munkaerőnk is Az a javaslatom, hogy a 110 ezer katasztrális hold nagyüzemi gyümölcs telepítését az ország hagyományokkal és gyümölcstermelési kultúrával rendelkező tájkörzeteiben kell elsősorban elhelyezni, és meg kell büntetni azokat, akik kiváló szántóföldi termesztésre alkalmas területeken gyümölcsöst telepítenek. A telepítésnek az arra legalkalmasabb tájkörzetekben való megvalósításának, a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas földek hasznosításán kívül még az a nagy előnye is megvan, hogy a telepítés járulékos beruházásait — gépek, növényvédőszerek, szállító eszközök, feldolgozó helyek, raktárak, stb. — gazdaságosabban lehet megvalósítani. Nem kell szétszórni az ország különTudjuk, hogy a terv végrehajtása mindenkitől megköveteli, hogy még fegyelmezettebb munkát végezzen a maga munkaterületén. Azon leszünk, hogy a munka jó megszervezésével, a vezetés színvonalának emelésével, ötéves tervünkből a Szabolcs megyére eső részt ne öt év alatt, hanem annál korábban valósítsuk meg. A törvényjavaslatot a magam és a Szabolcs megyei képviselőcsoport nevében elfogadom, és az Országgyűlésnek eic fogadasra javaslom. 3
