Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-12 / 240. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 240. SZÁM Ara 50 fillér 1961. OKTÓBER 12. CSÜTÖRTÖK LAPUNK TARTALMÁBÓL Benkei András elvtárs felszólalása az országgyűlésen Egy évi mérleg Megkezdődött a munka az épüli nyíregyházi almalárolóban Az új iskolatörvén y vitája az országgyűlésen Kállai Gyula: Magunk mögött hagytuk bármely kapitalista ország oktatási rendszerét Szerdán folytatódott az országgyűlés ülésszaka. A szerdai ülésen a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot tárgyalták. Részt vett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, Csergő János, Czottner Sándor, Ilku Pál, Incze Jenő, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Tausz János, Trautmann Rezső miniszterek, Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, majd Straub Gyula előadó ismertette a Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről szóló törvényjavaslatot. Utalt arra, hogy a Magyar Népköztársaság iskolarendszeréről szóló törvényjavaslattal hatalmas lépést teszünk előre az iskolaügy fejlesztésében. A Hor- thy-rendszer iskolapolitikája a munkás és parasztfiatalság elől elzárta az érvényesülés útját, s rendeletéivel, gazdasági intézkedéseivel igyekezett még azt is megakadályozni, hogy szegényebb szülők gyermekei akár a polgári iskolába is felvételt nyerjenek. Egyébként is a Horthy-rendszer iskoláiban az élettől teljesen elzárt, a természettudományokat semmibevevő, kizárólag a múlt örökségein elmélkedő élettelen „tudományt” próbáltak az ifjúság fejébe verni. — Az elmúlt rendszer uralkodó osztályának művelődési monopóliuma a munkás—paraszt hatalom létrejöttével megszűnt, s iskolarendszerünk a felszabadulás óta hatalmas fejlődésen ment keresztül. Hogy most mégis szükség van ennek az európai, sőt világviszonylatban is élenjáró iskolarendszernek reformjára, annak kettős oka van — mondotta az előadó. — Egyrészt szükség van arra, hogy egy törvényben egységesen lerögzítsük azokat az irányelveket, amelyeket egész oktatási rendszerünkre — az általános iskolától a szakmunkásképző középiskolán át a főiskoláig és egyetemig — pártunk művelődés-politikai irányelvei meghatároztak; másrészt rögzítjük azokat az eredményeket, amelyeket szocialista építésünk során az oktatásügy fejlesztésében elértünk, de ugyanakkor a törvény megmutatja a jövő fejlődés irányát is. Az előadó ezután bejelentette, hogy az országgyűlés kulturális bizottságának kibővített ülése a többi állandó-bizottság képviselőinek jelenlétében megtárgyalta a törvényjavaslatot, s azt jónak találta. A törvényjavaslat iránt nemcsak a parlament bizottságai, hanem egész társadalmunk igen nagy érdeklődést tanúsított. A törvényjavaslatban meghatározott feladatok megoldásához elengedhetetlen a pedagógusok, az állami főhatóságok, a párt- és társadalmi szervezetek, az egész dolgozó nép messzemenő támogatása — mondotta, majd a törvényjavaslatot a kulturális bizottság módosít» javaslataival az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. A beterjesztett törvényjavaslathoz elsőnek Kállai Gyula, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertarács elnökhelyettese szólt hozzá. Bevezetőül hangsúlyozta, hogy az ország- gyűlés ele terjesztett új iskolatörvény annak a csaknem kétéves munkának a gyümölcse, amelyet az oktatási rendszer reformjának előkészítésére létrehozott kormánybizottság a pedagógusok, a szülők, a társadalom legszélesebb rétegeinek bevonásával végzett el. Az egy évvel ezelőtt nyilvánosságra hozott irányelveket oktatási rendszerünk továbbfejlesztésére széleskörű vitára bocsátottuk, amelyben közel egymillió állampolgár 'élt részt, sok-sok ezer javaslat és észrevétel hangzott el. A végleges törvénytervezet e vita alapján készült. — A törvényjavaslat — szellemét tekintve — kapcsr>'tban áll a korábbi haladó közoktatási törekvésekkel, azzal a harccal, me- ]yet a magyar közélet haladó alakjai és különösen a haladószellemű pedagógusok a régi kizsákmányoló rendszer osztály- korlátai által megnyomorított iskolák felemeléséért vívtak: közvetlen örököse és folytatója a dicső emlékű Magyar Tanácsköztársaság intézkedéseinek, amelyek — ha rövid időre is — az iskolát a nép birtokába adták, s elkezdték az egységes, 8 osztályos munkaiskola, s az erre épí- ] lező középiskola és szakmunkástett 4 osztályos, általános köte- képző iskola megteremtését. A törvény ja vasiul arra a méltán történd minek nevezhető fejlődésre épül, amelyet a magyar oktatási rendszer a felszabadulás után elért t 1945-ben létrehoztuk a 8 osztályos általános iskolát. Ez nemcsak időben, de jelentőségében is egy sorban volt azokkal a nagyfontosságú intézkedésekkel — a földreformmal, a bányák, bankok és nagyüzemek államosításával —, amelyekkel a felszabadult magyar nép hozzálátott új élete kialakításához. De a nép számára csak az államosítás útján lehetett igazán meghódítani az iskolát. Hazánkban 1948-ban államosítottuk az iskolákat. Korábban az általános iskolák 65 százaléka, s a középiskolák 48 százaléka az egyházak kezén volt. Az államosítás óta az ifjúság oktatása és nevelése a szocializmust építő állam feladatává vált. Most már kiadhattuk a jelszót: — munkás és paraszt fiatalokat a középiskolákba és az egyetemekre! A dolgozó nép fiai előtt szélesre tárullak a középiskolák és egyetemek kapui: az at\ a célt tűztük ki, 1938-as évhez viszonyítva napjainkra mind a középiskolai, mind az egyetemi j hallgatók száma közel ötszörösére nőtt. A munkás és paraszt származású fiatalok j aránya a középiskolákban az 1938-as 4 százalékról 53,2 százalékra, az egyetemeken az 1938-as 3,5 százalékról 54,4 százalékra emelkedett. A felszabadulás után az alsóközép- és felsőfokú oktatásban tett intézkedéseinkkel — a fasiszta Horthy-rendszer gúzsbakötött iskoláiról és nyomorgó néptanítóiról nem is beszélve — túlhaladtuk és magunk mögött hagytuk bármely kapitalista ország oktatási rendszerét. A Magyar Népköztársaság oktatási rendszeréről a most elfoga- I dásra ajánlott törvényjavaslattal — amely hazánk történetében először a közoktatás egészét, annak minden láncszemét érinti,— hogy in egt ere ni InüU a szocialista társadalom szocialista iskola rendszerét — Az iskolai oktatás rendszerének továbbfejlesztése megérett társadalmi szükségszerűség. Nem véletlen, hogy a szocialista tábor más országaiban is iskolareformot hajtanak végre. A szocialista társadalmi rendszer fejlődésének bizonyos szakaszában meelcöveteli, hegy a tömegek oktatását és nevelését magasabb színvonalra emeljük és hozzáigazítsuk ahhoz a nagyarányú ipari, technikai és tudományos fejlődéshez, amely a szocializmus építésének velejárója. —Az iskolareform megvalósítása közvetlen hatást gyakorol az egész népgazdaság fejlődésére, előrelendíti az ipari és mező- gazdasági termelést. A Szovjetunió Kommunista pártja új programtervezetében kitűzött célok — például az Amerikai Egyesült Államok túlhaladása az egy főre eső termelésben — realitása és a garancia e célok megvalósítására, nem utolsósorban abban rejlik, hogy a közoktatás és szakemberképzés terén a Szovjetunió már maga mögött hagyta a lcgfejletteb imperialista nagyhatalmat is. A mai elsőség az iskoláztatás és szakemberképzés terén. holnap az ipari és mezőgazdasági termelés elsőségéhez vezet. — Azt, hogy a tudás szerepe megnövekedett, mi is minden területen — az iparban, a mező- gazdaságban, a kulturális életben — nap mint nap tapasztaljuk. Régen például, amíg a mezőgazdaságban többmillió kispar- cella volt, — az 5—10 holdas kisbirtokos paraszt gazdálkodása teljes mértékben évszázados hagyományokon alapult, — sem lehetősége, sem igénye nem volt a mezőgazdasági tudomány alkalmazására. A mezőgazdaság szocialista átszervezése ugrásszerűen megnövelte az igényt az agrártudományok iránt, mert a többezer holdas szövetkezetek — ha eredményesen akarnak dolgozni — nem folytathatnak csak; tapasztalati gazdálkodást. Jellemző, hogy régebben a mezőgazda- sági technikumainkat csak nagy erőfeszítésekkel tudtuk úgy- ahogy benépesíteni, az idén pedig két és félszer annyi diák jelentkezett, mint amennyi a mező- gazdasági technikumok első osztályainak befogadóképessége. Pártunk Központi Bizottsága és a forradalmi inunkás-pa- raszt kormány az általános műveltség és a szakmai képzettség nagy szerepét szem előtt tartva mindent megtesz annak érdekében, hogy felkarolja a tömegek művelődési vágyát és széles, szocialista utat nyisson annak kielégítésére. E munka vezérfonalául a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága művelődési politikája irányelvei szolgálnak. Az oktatási rendszerről szóló törvény elfogadásával újabb jelentős lépést teszünk előre a művelődéspolitikai irányelvek* valamint pártunk VII. kongresz- szusa határozatának végrehajtásában. A reformiere kiállta a próbát — Az országgyűlés az új oktatási törvény tervezetét olyan időben tárgyalja, amikor annak helyessége nemcsak elméleti, hanem már gyakorlati téren is bebizonyosodott — mutatott rá a továbbiakban Kállai Gyula. — Az 1960 61-es tanév az oktatási rendszer reformjának próbáévá Volt. Nyugodt lelkiismeretid állíthatjuk, hogy a reformterv kiállta a próbát; minden elképzelését igazolta az élet. Az a három alapelv, amelyre egész iskolareformunk épül — az élet és az iskola kapcsolatainak megerősítése, a műveltség színvonalának emelése cs korszerűsítése, a hatékony kommunista nevelés — osztatlan elismerésre és egyetértésre talált a szülők, a pedagógusok és az ifjúság soraiban. Különösen fontos, hogy az ifjúság széles rétegei is megértették*, hogy a reform az ő érdeküket szolgálja és szívvel-lélekkel támogatják. Az üzemekben eltöltött munkában, az iskolai tan» műhelyekben, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok földjein, az önkéntes ifjúsági tábo-. rokban és más helyeken, ahoÜ a középiskolás diákok és egyetemi hallgatók dolgoznak, ismét és ismét bebizonyosodott, hogy a mi ifjúságunk túlnyomó többsége becsületes, munkaszerető? életvidám ifjúság, az épülő szocializmus ifjúsága, amelyre népünk mindig számíthat. (Folytatás a 2. -oidalonj^
