Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-31 / 256. szám

(WtAytatts a* 1. oldalról ) szabályzata — melyet a pártról szóló lenini tanítás alapján dol­goztak ki — általános érvényűvé teszi a pártépítés tapasztalatait, és új fokra emeli a pártról szóló tudományt. Az új szervezeti sza­bályzatot összehangolták a kom­munista építés új feladataival. Visszatükröződik benne a párton- bplüli demokrácia további kiter­jesztését szolgáló irányvonal. A szónok megjegyezte, milyen nagyjelentőségű a társadalmi munkások hálózata a pártmunká­ban. Rogyionov megállapította — teljes helyeslésre talált az az elv, hogy a vezető kádereket a vezetés folyamatosságának fenntartásával rendszeresen fel kell újítani. Alekszej Sibajev, a szaratovi területi pártbizottság első titkára (Oroszországi föderáció), a terü­let dolgozóinak a hétéves népgaz- daságfejlesztósi terv teljesítésé­ben elért sikereiről szólva ki­emelte a helyi pártszervek és az alapszervezetek megnövekedett szervező szerepét. Kitért azokra a nagy távlatok­ra, amelyek a hatalmas földgáz- készletek kiaknázása alapján a terület vegyiparának fejlődése előtt állnak. Alekszej Sibajev rámutatott, hogy a kommunistáknak a nem függetlenített bizottságok munká­jába való bevonása még jobban kibővíti és megszilárdítja a párt és a nép kapcsolatait. Pavel Leonov, a szahalini te­rületi pártbizottság első titkára támogatta azt a javaslatot, hogy a kongresszus azokkal a módosí­tásokkal és kiegészítésekkel hagyja jówá a saerveaeta szabály­zat tervezetét, amelyeket Frol Kozlov beszámolójában kifejtett. A szónok kijelentette, hogy Szahalin, amely a cárizmus ide­jén a száműzetés helye volt, a kommunista párt vezetésével nagy gazdasági körzetté, a Szov­jetunió megbízható keleti előőr­sévé Vált. Szahalin a világ 26 országába szállít szenet, kőola­jat, papírt, cellulózét. Zinovij Szergyuk, az SZKP Központi Bizottsága mellett mű­ködő pártellenőrzési bizottság első elnökhelyettese kifejezte azt a meggyőződését, hogy a hu­szonkettedik kongresszus ama ha­tározata, mely szerint a Vörös téren levő mauzóleumot a jövő­ben Vlagyimir Iljics Lenin Mau­zóleumának fogják nevezni, Sztálin tetemét pedig más helyre viszik át, egyhangú helyeslésre talál az összes kommunisták, az egész szovjet nép között. Amikor a húszadik kongresz­szuson lelepleződött Sztálin sze­mélyi kultusza, — folytatta Szergyuk — a Központi Bizott­ság sok olyan tényt nem ismert még, amely Molotovnak, Iiagano- vicsnak és Malenkovnak a töme­ges büntető intézkedésekben va­ló részvételét bizonyítja. A szó­nok hangsúlyozta, semmivel sem indokolható, hogy a frakciósok az SZKP soraiban maradjanak. Mi kommunisták egyhan­gúan támogatjuk az SZKP szervezeti szabályzatának azt a megállapítását — mondot­ta, — hogy semmilyen frak- eiózás és csoportosulás nem egyeztethető össze a marxis­ta—leninista pártszerűséggel és a párttagság fogalmával. Julija Vecserova, a szavinszki ; „Szolidaritás” gyár szövőnője, aki j az ivanovói (OSZSZSZK) párt- szervezetet képviseli, mélységéül hálái juttatott kifejezésre a Központi Bizottság, az SZKP Központi Bizottságának elnöksé­ge és személyesen Nyikita Hrus­csov iránt, a szovjet nép jólé­téről és boldogulásáról való fá­radhatatlan gondoskodásukért. Fjodor Gorjacsev, a Novoszi- birszk-területi pártbizottság első titkára szólalt fel, aki hangsú­lyozta, hogy a terület minden kommunistája és dolgozója egy­hangúlag helyeselte a párt prog­ramtervezetét és szervezeti sza­bályzatának tervezetét, az SZKP Központi Bizottságának politikai irányvonalát és gyakorlati tevé­kenységét. Az ülésen elnöklő Leonyid Jefremov, a Gorki-i területi pártbizottság első titkára ezután bejelentette, hogy Frol Kozlov- nak az SZKP szervezeti sza­bályzatának módosításáról szóló is SZKP XXII. ssusanak határozata MOSZKVA, (TASZSZ): Az SZKP XXII. kongresszusa a hétfő délelőtti ülésen hatá­rozatot hozott „Vlagyimir Iljics Lenin Mauzóleumáról.” Az alábbiakban közöljük e határozat teljes szövegét: „A Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusé elhatározza: ... .. tíS~ 1. A Vörös-téren, a Kreml falánál lévő mauzóleumot; ame-= lyet Vlagyimir Iljics Lenin — a Kommunista Párt és a szovjet • állam halhatalan vezére, az egész világ dolgozóinak vezére' és- * tanítója — emlékének megörökítésére emeltek, a jövőben Via- ■ gyimir Iljics Lenin Mauzóleumának kell nevezni. 2. A J. V. Sztálin koporsóját magában foglaló szarkofágnak' a mauzóleumban való további őrzése tarthatatlan, mivel Lenin akaratának Sztálin által történt súlyos megsértése, a hatalommal való visszaélések, a becsületes szovjet emberek ellen intézett bűn- . tető intézkedések és a személyi kultusz időszakában elkövetett ,. egyéb cselekedetek lehetetlenné teszik, hogy Sztálin holtteste' és koporsója V. I. Lenin mauzóleumában maradjon.” beszámolójához tizennyolcán szól­tak hozzá. A kongresszus elnök­ségéhez javaslat érkezett a vita beszüntetéséről. A javaslatot egy­hangúlag elfogadták. Az előadó nem tártotta szüksé­gesnek, hogy zárszót mondjon. Az elnök közölte, hogy a kong­resszuson fellebbezések hangzót- | tak el a pártból való kizárás és : pártbüntetések kérdésében, va­lamint más személyi ügyekben, j A kongresszus az SZKP Köz- ponti Bizottságára bízta a felle- bezések elbírálását. Üdvözlet érkezett a kongresz- i szushoz a haiti népi egység párt- i jától. Moszkvai idő szerint 17 óráig i (magyar idő -szerint 15 óráig) szünetet rendeltek el. Utána zárt ülést tartottak. Chileiek a szovjet pártkongresszusról Október 29-én este a kongresz- szus két chilei küldöttje: Jósé Gonzalez, a Chilei Kommunista Ű'a'iti nukleáris raltóaniást aktéit végre az U»£ WASHINGTON, (TASZSZ): Az atomenergia-bizottság bejelentet­te, hogy az Egyesült Államok Nevada-állambeli kísérleti tele­pén újabb földalatti nukleáris robbantást hajtottak végre. Párt Központi Bizottságának titkára és Cipriano Pontigo, a K. B. tagja, beszámolt élményei­ről a moszkvai televízióban. Mindketten elismeréssel szóltak a Szovjetunió egyre növekvő ha­talmáról, tudományos, ipari éó kulturális eredményeiről. Gonzalez kijelentette, hogy a pártprogram végrehajtásának óriási jelentősége lesz a íüggel-’. lenségükért harcoló népek szó­lefújta a Clay-„akciát“ A 1ASZSZ köziemén ve J a csentles-óceáiii rakétakísérlel-sorozal beíejezéséről Á* WH berlww je­lonÉrr ▲ Pnedmeb straeeei á#»oiéheiy- tiél húkfó délelőtt a helyzet váJ- toaeóftan voft, A hatás- nyugat- berlsm oidaáán egy héttel ezelőtt elgnré&to&ák a nyugati vároe- réss címeres aasziajat és az Ameokai Egyesült Államok lobo­góját húzták fel aa. árbocra. A másik oldalon az NDK címeres zászlaját és a nemzetközi mun­kásosztály vörös lobogóját len­geti a szél. Az NDK népi rend­őrsége továbbra is udvariasan, de határozottan felszólít minden polgári ruhás személyt, hogy igazolja magát, tekintet nélkül arra, hogy hivatalos feliratú, vagy jelzésű személygépkocsiban akar az egyik városrészből a má­sikba látogatni, avagy magán­gépkocsiban. Clay tábornok „akciói” péntek este óta szünetelnek. Már nem kísértet át provokációs céllal az NDK fővárosának területére az amerikai katonai rendőrség állig felfegyverzett tagjaival amerikai civileket. Szombatra virradó éj­szaka ugyanis félreérthetetlenül értésére adták, hogy ha szüksé­iirÄersäkHMi* tilts Bagaria IrreaiüÉsérü beszélni Istanbul, (TASZSZ): A török hadbíróság „kommu­nista propaganda” terjesztésének vádjával hatévi és nyolchavi fegyházra ítélt egy ísztanbuli kö­zépiskolai tanárnőt. A bíróság azt a „bűnt” vetette a tanárnő sze­mére, hogy növendékeinek Jurij Gagarin űrrepüléséről beszélt. ges, az NDK oldalán sincs hiány páncélosokban. Ezt a figyelmez­tetést Washingtonban megértet­ték és sietve utasították Clay tábornokot, vonja vissza a pán­célosokat, mert „diplomáciai sí­kon kívánják rendezni a vitás kérdést”. Az amerikai mi-sszio szomba­ton felszólította az Amerikai i Egyesült Államok állampolgárait, egyelőre ne látogassanak polgári i ruhában a demokratikus Berlin­be. Ezt a tilalmat vasárnap úgy módosították, hogy csupán az amerikai hatóságok polgári al­kalmazottai nem lépheti át a ha­tárt. MOSZKVA, (TASZSZ): Október 28-án a Szovjetunió­ban újabb többfokozatú hordo­zó rakétát bocsátottak fel a Csendes-óceán középső térsége irányába, több mint 12 000 kilo­méter távolságra. A rakéta pá­lyája szigorúan megfelelt a meg­adott programnak. Az utolsó­előtti fokozat makettje a kiszá­Beszélgetés megyénk egy felszabadítójával 1-7 ÉVE, EZEKBEN A NAPOKBAN SZABADULT FEL MEGYÉNK A KRIMI UTAZÁS egyik fe- lejhetetlen napja volt Szevasz- topoi meglátogatása. Ezen a he­lyen van egy olyan létesítmény, ami kelet-európai viszonylatban párját ritkítja. A „Dioráma” ez, melynek hatalmas termében félkörös — mintegy harminc— negyven méteres — falfestmény ábrázolja az 1944-es Szapun- hegy viadalát, mely egyik dön­tő csatája volt a Krim felsza­badulásának. A kép megdöb­bentő élethűséggel adja vissza a véres közelharc valóságát. A plasztikból kirakott előtér erő­dítés-makettjei és holttest-után­zatai harmonikusan kapcsolód­nak a festett háttérhez. MIKÖZBEN a Diorámát néz­tem, megismerkedtem egy kö­zépkorú férfiúval. Elmesélte, hogy ő is résztvevője volt en­nek a csatának. „Valóban így történt minden, ahogy ez a kép ábrázolja” — magyarázta. — A Krim felszabadulása után hol harcolt tovább9 — kérdeztem. — Utána Románia, majd Ma­gyarország földjén teljesítettem szolgálatot. Megmondtam neki, hogy ma­gyar vagyok: s azt is, hogy melyik vidéken lakom. Mikor a „Szabolcs-Szatmár” szót meg­hallotta, hangja megélénkült: „Szatmár? Ismerem ezt a vidéket. Harcoltam arra ma­guk felé... ÉRDEKLŐDÉSEMRE el­mondta, hogy 1944. októberé­ben Szatmár felszabadításában résztvett. — Páncélos egységünk a Kraszna folyó mentén haladt. A mi egységünk először Nagy- ecsed, majd Mátészalka váro­sokból verte ki a német meg­szállókat. KEMÉNY HARCAINK vol­tak, melyeket nem akarok részletezni. Csak egyszerű ka­tona voltam, kötelességemet éppúgy elláttam, mint sok százezren mások. Érdekesebb emléket jelentenek azonban számomra a magyar lakosság­gal való első találkozásaim. Amikor eppen pihenőnk volt harc közben, gyakran kértünk a községbeliektől vizet, enniva­lót, no meg szállást. Természe­tesen ilyenkor elbeszélgettünk a magyar emberekkel. Öröm­mel halottuk tőlük, mennyire nem szeretik ők a német hódí­tókat Egy értelmes tanító az egyik faluban elmesélte külön­ben nekünk, hogy ez a „Szat­már” nevezetű vidék mintegy kétszáz éve nagyon kivette ré­szét egy németellenes szabad­ságharcból, melyet egy Rákó­czi nevű vezető irányított. Serege legtovább ezen a tájon tartotta magát. Úgy vettem észre, ezek a régi hagyományok élnek az ottani nép száján. SZABADDÁ TETTÜK e vi­dék lakosságát. Persze, az új élet azért elég nehezen akart kibontakozni. Ügy vettük ész­re, hogy az emberek nem na­gyon tudják, mit csinálnak most, hogy nincsenek németek a nyakukon. Egyesek csak saját magukkal törődtek; így Nagy- ecseden sokan arra használták fel a megváltozott helyzetet, hogy házukban valóságos „szeszgyárat” létesítettek. Pá­linkafőzés, spekuláció: ilyen bi­zony sok volt arrafelé. De azért voltak mar, akik szer­vezték az új életet. A mi egységünk aztán el­hagyta Szatmári. Minket, tan­kosokat Debrecenen át Buda­pest felé irányítottak. Résztvet- tem a budapesti harcokban, majd sebesülésem miatt haza­küldtek. Azóta nem láttam Ma­gyarországot... EGYSZERŰ KÖZKATONA volt Nikoláj Korusenko elvtárs. Megérdemli azonban tisztele­tünket. Egyike volt azoknak, kik megyénk lakossága számá­ra elhozták a szabadságot. Merényi László initott becsapódási ponthoz ké­pest nagy pontossággal érte el a vízfelszínt. Ezzel az előirányzott tudomá­nyos kutatóprogram sikeresen befejeződött. A hordozórakéták felbocsátása lehetővé tette azok­nak az értékes tudományos és kísérleti adatoknak megszerzését, amelyek a kozmikus térség to­vábbi meghódításához szüksége­sek. Az a tény, hogy többfokozatú hordozórakétákat kitűnő pontos­sággal juttattak el nagy távol-; ságra, a szovjet rakétaszerkesz­tés újabb kimagasló sikeréiről tanúskodik. A TASZSZ-t felhatalmazták annak közlésére, hogy az a te­rület, amelyet az 1961 szeptem­ber 11-i TASZSZ-közleménybcn részletezett koordinátájú pontok határolnak, 1961 október 29-étőI ismét szabad a hajó- és a repü- lőgépforgaloro számára. A nyíregyházi rádió MAI MŰSORA Városaink, falvaink életéből. Zenés műsor. — Hírek, tudósítá­sok. — Látogatás az épülő fe­hérgyarmati kórházban. Több felé eső Várható időjárás ma estig: erő­sebb felhős, párás idő, többfelé eső. Dunántúlon élénkebb észa­ki szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 10—14 fok között. ítéletidő Japánba« 64 halott özönvíz-szerű esőzés zuchtft csütörtök óta Japán nyugati partjaira. Az ítéletidőnek hat­vannégy halálos áldozata van. Nyolcvanan megsebesültek és har­minc személy eltűnt. 2

Next

/
Thumbnails
Contents