Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-29 / 255. szám
Kibővített ülést tartott az MSZMP megyei bizottsága IV oly latás a 7. oldalról.) ke, azok a lehetőségek, amelyek számolnak a tervek megvalósításával. Meggyőződésünk, hogy megyénk dolgozói a terv ismeretében becsülettel veszik ki részüket a feladatok megvalósításából. Ez a terv valóban a mi tervünk, olyan, amelyet mi a munkás hétköznapokon tetteinkkel váltunk valóra és ez naponként teszi szebbé, gazdagabbá életünket. Megyénk dolgozóinak összefogásában, tettrekészségében megvan az a hatalmas erő, amely feltétele a terv eredményes végrehajtásának. Tervünk megalapozottságát erősíti az a kölcsönös előnyökön nyugvó segítség és baráti támogatás, amely elsősorban népünk nagy barátja, a Szovjetunió által biztosítja a termelés zavartalan feltételeit anyagban, energiában, gépekben, tapasztalatokban egyaránt. Az a Barátság Olajvezeték, amelyen millió tonnaszámra fog Öm- íeni hazánkba a nyersolaj, nemcsak fizikai kapocs népeink között, hanem jelképezi azt a nagy szocialista, testvéri összefogást és segítséget, amely szilárd egységbe fogja a szocialista világrend- szert. Ez sokszorozza meg erőnket, ez tesz magabiztossá. Ez kimeríthetetlen forrása tervünk megvalósításának. Ez a terv a békés építő munka, a béke megőrzésének, védelmének, biztosításának a terve. Ez világosan tükrözi pártunk, kormányunk, egész dolgozó népünk békeakaratát és rendíthetetlen hitét és törekvését a szocializmus építésében. A békés építő munka biztosítása érdekében teljes mértékben egyetértünk pártunk Központi Bizottsága és kormányunk határozatával, amely kimondja honvédelmünk erősítését. Ez kötelességünk dolgozó népünk iránt, de egyben internacionalista kötelességünk is. Szabolcs-Szatmár megye dolgozó népe eddig az építő munka területén mindig becsülettel helytállt. Ez jogosít fel bennünket arra, hogy amikor a megyei pártbizottság tárgyalja második ötéves tervünk nagyszerű célkitűzéseit, bizalommal forduljunk megyénk valamennyi dolgozójához, hogy e nagyszerű célkitűzés ralóraváltásának legyenek aktív harcosai. Világosan látjuk, hogy megyénk fejlődésének eddigi eredményei is dolgozóinknak köszönhetők és meg vagyunk győződve arról, hogy teljes szívvel és odaadással támogatják pártunkat, kormányunkat e nagyszerű tervek valóra- váltásában. Elvtársak! Amikor mi itt ötéves tervünket, a szocializmus alapjainak lerakását tárgyaljuk, velünk egyidöben már több nap óta tanácskozik a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusa, a kommunista társadalom megvalósításáról. Ez a kongresszus valóban a kommunizmus építőinek nagyszerű kongresszusa. Méltán mondhatjuk, hogy ez a kongresszus új korszakot nyit nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész emberiség életében. Valóban igaz, hogy mindannyiunk előtt kirajzolódnak már a kommunista társadalom lelkesítő körvonalai. Nagyszerű perspektíva ez. amely mutatja a mi fejlődésünk útját is. Ezért érdemes élni, dolgozni, küzdeni és harcolni! Ez a példa, ez a tudat megsokszorozza a mi erőnket és óriási támogatást jelent ötéves tervünk sikeres végrehajtásához. Nincs más feladatunk, mint ötéves tervünket megyénkre vonatkozóan nagyon szervezetten, tervszerűen, fegyelmezetten, becsülettel végrehajtani! Úgy érezzük, hogy pártunk és kormányunk bizton számíthat Szabolcs- Szatmár megye dolgozóira a terv végrehajtásában. népgazdaságunk fejlesztésében, szocialista társadalmunk erősítésében! Kozlov elvtárs beszámolójával megkezdődött az SZKP XXII. kongresszusának szombati ülése, amely a szervezeti szabályzat módosítását vitatta meg Moszkva, (TASZSZ): Az SZKP XXII. kongresszusának október 28-i, szombat délelőtti ülése magyar idő szerint 8 órakor megkezdődött. Frol Kozlov, az SZKP Központi Bizottsága Elnökségének tagja és a Központi Bizottság titkára beszámolt a Szovjetunió Kommunista Pártja Szervezeti Szabályzatának módosításáról. Megállapította, hogy .,a kongresszus teljesen jóváhagyta az SZKP Központi Bizottságának bel- és külpolitikai irányvonalát és gyakorlati tevékenységét", egyhangúlag jóváhagyta az SgjgPo új programját, ..az egész párfc-jés Hruscsov elvtárs-veze!- te lenini Központi Bizottság kollektív, alkotó gondolkodásának gyümölcsét”. Egészen törvényszerű, hogy a kongresszus megvitatja az SZKP Szervezeti Szabályzata módosításának kérdését, — mondotta Kozlov. „Az új program új, nagyobb követelményeket ró a pártra, minden kommunistára”. Kozlov emlékeztetett rá, hogy a jelenleg érvényben lévő szervezeti szabályzatot 1952- ben a XIX. pártkongresszus fogadta el, amelyen „az SZK(b)P Szervezeti Szabályzaí iának módosítása” címen Nyikiia Hruscsov tartott beszámolót. „A párt felépítésének és munkájának a jelenleg érvényben lévő szervezeti szabályzatban megtestesült alapvető lenini szervezeti elvei megmásíthatat- lanok — mutatott rá Kozlov. — A XXII. pártkongresszus elé terjesztett, szervezeti szabályzat-tervezet továbbfejleszti ezeket az elveket. Az SZKP ezekben az esztendőkben „számbelileg megnőtt, eszmeileg és szervezetileg megerősödött. A sztálini személyi kultusz következményeit leküzdve, a párt teljesen visszaállította a pártélet lenini normáit és a kollektív vezetés elvét, még szorosabban tömörült a lenini Központi Bizottság köré”. ..A párt sorainak lenini egysége még sohasem volt olyan szilárd és megbonthatatlan, mint napjainkban" — mondotta Kozlov. Az SZKP Szervezeti Szabályzata, amelyet a kongresszus elfogadd megbízható szervezeti fegyvert ad a párt kezébe a kommunizmus győzelméért vívott harcban — folytatta Kozlov. i A párttag egyik legfontosabb kötelessége, — folytatta Kozlov, — „a bírálat és önbírálat fejlesztése, harc a hivalkodás. elbizakodottság, az önelégültség, a bürokratizmus és a lokálpatriotizmus ellen”. A szervezeti szabályzat tervezete nemcsak hirdeti azt, hogy a párttag szabadon élhet minden kommunista megbírálásának jogával, függetlenül attól, hogy az milyen tisztséget tölt be, hanem biztosítja is ezt a jogot. „A kommunistának harcolnia kell a nacionalizmus és sovinizmus csökevényei ellen; szóval és tettel közre kell működnie a szovjet népek barátságának, valamint a szovjet nép és a szocialista tábor népei, valamint az egész világ proletárjai és dolgozói együttműködésének megszilárdításában”. Kiterjesztik a pártélet demokráciáját Növel«s*ik a Iioimiiuni«!áEt szerepé, felelőssége „Pártunk a marxismusl-leni- n izmust alkotó módon továbbfejlesztve. határozottan harcol a forradalmi elmélettől mélységesen idegen revizionizmus, dog- matizmus és szektásság minden megnyilvánulása ellen”. A párt egész története ..a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom iránti internacionalista kötelességének tettekkel való teljesítése. Az SZKP tevékenyen elősegíti a nemzetközi kpmmunista mozgalom egységének megszilárdítását, erősíti 5 testvéri kapcsolatokat valamennyi ország kommunistáinak iagy seregével, a békéért, a lemokráciáért és a szocializmu- ;ért folyó közös harcban össze- íangolja akcióit a kommunista ,’ilágmozgalom többi osztagának írőfeszítésével”. Kozlov rámutatott, hogy „a jelenlegi viszonyok között hasonlíthatatlanul növekszik minden kommunista szerepe, valamint felelőssége a párttal és a néppel szentben, megnő a párttagok rangja.” „A párt továbbra is a társadalom legtudatosabb és leg n- vékenyebb tagjaiból fogja kiegészíteni sorait”.. Az előadó felolvasta a szervezeti szabályzat tervezetének első cikkelyét: ez a cikkelv. mutatott rá Kozlov, teljes mértékben fenntartja a párttagság lenini elvét. Új benne csak az a megállapítás, hogy párttag lehet a Szovjetunió minden állampolgára. „aki tevékenyen részt vesz a kommunizmus építőjében”. Az SZKP Szervezeti SzabáK zatának tervezetében „előtéibr kerülnek a párttagnak a társa dalmi munkára, a termelésié, s a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának felépítésére vonatkozó kötelességei". i „A párttagok lássák világosan a szervezeti szabályzat-meg- ; szabta kötelességeiket — hang- | súlyozta Kozlov — és éljenek teljes mértékben a szervezeti szabályzat előirányozta széleskörű jogaikkal. Ez biztosítja a kommunisták kezdeményező j készségének és öntevékenységének további fejlődését, minden pártszervezet harcképességének fokozódását". A szervezeti szabályzat tervezetét egy sor olyan cikkellyel egészítették ki, amely arra hivatott, hogy még magasabbra emelje a pártszervezetek felelősségét a pártba való felvételért. Ami a tagjelöltségi idő meghosszabbítását illeti (ezt az intézkedést a XIX. pártkongresz- szus után vezették be) az új szervezeti szabályzat tervezete ezt a cikkelyt elhagyja. Biztosítékul a legsúlyosabb pártbüntetés, a pártból való kizárás indokolatlan alkalmazása ellen és a pártszervezetek fele- j lősségének fokozására a kommunisták sorsáért, a szervezeti szabályzat tervezetében új cikkelv ] szerepel: ..Az alapszervezetnek a kizárásról szóló határozata akkor tekinthető érvényesnek, ha azt nem az egyszerű többség, hanem a taggyűlésen jelenlévő párttagoknak legalább kétharmada megszavazta”. A szervezeti szabályzat tervezetében következetesen végigvonul az az eszme, hogy a pártéletben ki kell terjeszteni a demokratikus elveket ’.mi döntő feltétele annak. ,ogy tovább emelkedjék minden pártszervezet aktivitása és öntevékenysége cs minden kommunistát bevonjanak az eleven, alkotó pártmunkába''. „A párt szervezeti felépítésének elévülhetetlen alapja a demokratikus centralizmus lenini elve" — hangsúlyozta az előadó. „Rendkívül nagyjelentőségű a szervezeti szabályzat tervezetének az a tétele, hogy a pártvezetés legfőbb elve a vezetés kollektív jellege, ami megóvja a pártot. annak minden szervét az egyoldalú, szubjektív határozatoktól és cselekedetektől.” „A vezető szervek megújítási folyamatának a pártélet normájává kell válnia” — jelentette ki Kozlov. Hangsúlyozta, hogy e rendszer célszerűsége szemmellátható. ,,A vezetésbe állandóan új erőknek, fejlődő, kezdeményező munkatársaknak kell bekerülniük. Ugyanakkor szükséges, hogy erélyesen megszabadítsák a párt vezető szerveit az olyan emberektől, akik túlságosan is odanőttek székükhöz, azt hiszik, hogy nem lehet őket helyettesíteni, akik már nem fejlődnek tovább és nem tudják elvégezni a rájuk bízott feladatokat, akik makacsul ragaszkodnak a vezető tisztségekhez.” Kozlov hangsúlyozta, hogy a pártszervek megújításának elve „egyáltalán nem mond ellent a tapasztalt, tekintélyes munkatársak fontos szerepének”. A szervezeti szabályzat-tervezet éppen ezért rámutat, hogy az olyan pártvezetők és munkatársak, akik megérdemelt tekintélyt vívtak ki, s akiknek magasfokú politikai tudása és szervező képessége nyilvánvaló, hosszabb időszakra is beválaszthatok a vezető szervekbe. Az értelmes, kezdeményező szellemű és energikus munkatársak törvényszerű fejlődését és kiemelését nem lehet megakadályozni — mondta Kozlov. A centralizmus és demokrácia A szabályzat-tervezet hangsúlyozza, hogy minél magasabb beosztást tölt be a pártban a kommunista, annál nagyobb a felelőssége —. mutatott rá Koz- loz. — Ezt többek között megerősíti egy új tétel: ..A Központi Bizottság tagjának és tagjelöltjének egész tevékenységével igazolnia kell a párt belé vetett nagyfokú bizalmát. Ha a Központi Bizottság tagja, vagy tagjelöltje foltot ejt becsületén és méltóságán, nem maradhat meg a Központi Bizottságban.” Kozlov hangsúlyozta, hogy ,.a centralizmus nem mond ellent a párlonbelüli demokráciának. Feltételezi a helyi kezdeményezés és építő munka minden eszközzel való fejlesztését és a fennkölt, öntudatos fegyelmet. A demokratikus centralizmus biztosítja a párt akaratának és cselekvésének egységét: mozgékonnyá teszi, képessé arra, hogy a helyzet változásának megfelelően átszervezze sorait, s az egész párt erőfeszítéseit a kommunizmus építésének történelmi jelentőségű feladataira összpontosítsa.” A pártélet normája a véleményszabadság, a politikai és gyakorlati párt-tevékenység bármely kérdésének szabad megvitatása. Az eszmecsere során alakul ki az egységes, helyes álláspont, amelyet a mindenkire nézve kötelező párthatározatban rögzítenek. A szervezeti szabályzat tervezete előirányozza „a párt- politika kérdéseinek szabad és érdemleges megvitatását, a tisztázatlan, vagy nem elég világos kérdések egyes szervezetekben, vagy a párt egészében való megvitatását” — mutatott rá a továbbiakban Kozlov. „Természetesen nem engedhető meg, hogy ellentmondásokba keveredett, vagy éretlen emberek valamilyen kis csoportjának szeszélye folytán a párt meddő vitába merüljön, hogy egyes párt ellenes elemek a párt egy(Folytatás a 9. oldal««.) £
