Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-28 / 254. szám
XVIII. ÉVFOLYAM, 354. SZÁM Ára 50 lillér 1961. OKTÓBER 38. SZOMBAT MA: Az atilőliüzlekedcs u azűllitűs gyorsííásáórl Köriárat a Nyíregyháza környéki termelöcsoportok határában Mit várhatunk a vasárnapi mérkőzésektől? „A kommunizmus felépítése a párt gyakorlati feladatává, az e^ész szovjet nép ügyévé vált” IV. Sz. Hruscsov elvtárs beszéde az SZKP XXII. kongresszusának péntek délutáni ülésén MOSZKVA, (TASZSZ): Nyikita Hruscsov elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának első titkára a Szovjetunió Kommunista Pártja XXII. kongresz- szusának péntek délutáni ülésén zárszót mondott az első három napirendi pont vitájáról. Hruscsov kijelentette, hogy a XXII. kongresszus munkájának egész tartalma „igazolta pártunk megingathatatlan hűségét ahhoz az irányvonalhoz, amelyet a XX. kongresszus dolgozott ki. Most még inkább szemmel láthatóvá vált, hogy a XX. kongresszus, amely eltakarította a személyi kultusz időszakának minden maradványát, új lapot nyitott pártunk történetében, kedvező hatást gyakorolt országunk, valamint az egész nemzetközi kommunista és munkásmozgalom fejlődésére."’ A kongresszus középpontjában az új program állt Miután Hruscsov megállapította, hogy a XXII. pártkongresz- szus figyelmének központjában a párt programja, a kommunista i társadalom felépítésének programja áll, hangsúlyozta: a kongresszus szónoki emelvényén felszólaló valamennyi küldött „kifejezésre juttatta az új program eredményes megvalósításába vetett szilárd meggyőződését, a szovjet emberek eltökéltségét; erejük teljes latbavetésével ugyanolyan sikeresen teljesítik pártunk harmadik programját, mint ahogy az első és a második program megvalósult.” „Programunk ereje és életképessége a szovjet emberek önfeláldozó munkájában rejlik” mondotta Hruscsov. „Most, a XXII. kongresszuson, még világosabban látjuk, hogy a kommunizmus felépítése a párt gyakorlati feladatává, az egész szovjet nép ügyévé vált.” \ komin un ista vilúgniozgaloni egységes A Központi Bizottság beszámolója és a programtervezet feletti vita során, — mondotta Hruscsov — felvetődtek a népgazdaság-irányítás további tökéletesítésének fontos kérdései. A küldöttek előterjesztett javaslatainak megvalósítása kétségtelenül elő fogja segíteni az előttünk álló feladatok sikeres megoldását. A kongresszuson jelen vannak a világ csaknem valamennyi kommunista- és munkáspártjának küldöttségei. „Kedves vendégeinknek a szónoki emelvényről elhangzott felszólalásai, valamint a testvéri pártoknak a kongresszushoz intézett üdvözletei visszatükrözték a kommunista világmozgalom sorainak nagy egységét és újra igazolták, hogy minden marxista—leninista párt- helyesli és támogatja pártunk lenini politikáját” — mondotta Hruscsov. Nyikita Hruscsov megállapította: a felszólalások, amelyeket a szocialista tábor országai kommunista és munkáspártjainak vizelöi a kongresszuson elmondottak, azt bizonyították, hogy a testvérpártok egységesen az 1957. évi nyilatkozat és az 1960. évi nyilatkozat alapján állanak. „A szocialista tábor ismét tanúságot tett sorai egységéről, a nemzetközi szocializmus erőinek növekedéséről és összeforrottsá- gáról”. Hruscsov kijelentette: „Nyolcvan marxista—leninista párt küldöttségeinek részvétele és felszó alása a XXII. kongresszuson visszatükrözte a nemzetközi kommunista, munkás- és nemzeti szabadságmozgalom hatalmas fellendülését, s az egész világ kommunistáinak törhetetlen ragaszkodását a proletár nemzetköziség elveihez, amelyeket Marx, Engels és Lenin hagyott ránk”. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára hálás köszönetét mondott Guinea, Ghana és Mali független afrikai államok demokratikus nemzeti pártjainak, bár ezek az országok nem kommunisták, elfogadták a meghívást és elküldték a kongresz- szusra képviselőiket. „Minden szovjet ember nagy sikereket és jólétet kíván a független afrikai államoknak, amelyek az önálló gazdasági és politikai fejlődés útjára léptek, vagy lépnek”. IVem lebet lor.'.bli halogatni a bél» esz érző' ti és megkötésiét Hruscsov rámutatott, hogy a Szovjetunió és a szocialista országok sikerei — hatalmas vonzóerőt jelentenek. Ezután kijelentette: — Az imperialisták, akik megértették ezt, fel akarták tartóztatni a mi gyors előrehaladásunkat. Ezzel magyarázható annak a politikának az agresszív jellege, amelyet az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország, Nyugat-Németország és más imperialista hatalmak vezető körei folytatnak. Az ő politikájukat nem a béke és az emberek nyugalmának érdekei, hanem a monopolisták nyereséghajhászá- sának, az imperialisták uralma fenntartásának érdekei határozzák meg. Nyikita Hruscsov ismét hangsúlyozta, hogy ha tovább halogatják a második világháború maradványainak felszámolása kérdésének megoldását Európában, ez a legkomolyabb 'következményekkel fenyegeti a béke ügyét. Emlékeztetett. — a nyugati hatalmak — válaszul a Szovjetuniónak a német békeszerződés megkötésére és a nyugat-berlini helyzet ezen az alapon történő rendezésére tett javaslatára — nyíltan azzal fenyegetőznek, hogy fegyverhez nyúlnak. — Háborús fenyegetéseikkel ki akarják kényszeríteni azt, hogy Nyugat-Berlinben örökre megmaradjanak Amerika. Anglia és Franciaország megszállási jogai, j Hruscsov itt rámutatott, hogy í a nyugati hatalmak úgy tüntetik fel a dolgot, mintha ezek a jogok Nyugat-Ber- lin „szabadságának biztosítása céljából” lennének szükségesek számukra. — Sem a Szovjetunió, sem a Német Demokratikus Köztársaság, sem a többi szocialista ország — senki sem követ el meAz érlelem és az igazság » Szovjetunió oldalán van — Azt akarják, hogy mi, mint valami forgalmi rendőrök biztosítsuk az ő Nyugat-Berlinbe irányuló szállításaik — hadianyagok, kémek és diverzánsok szállításának — folyamatosságát az ellenünk és szövetségeseink ellen folytatandó aknamukára. Kinek néznek bennünket ezek az urak? Talán abban a hiszemben vannak, hogy nekik mindent szabad, és rákényszeríthet- nek bennünket arra. hogy saját létérdekeink ellen, az általános béke és biztonság érdekei ellen tegyünk? — mondotta Hruscsov. — Ideje, rég ideje megérteniük azt az egyszerű igazságot, hogy a Szovjetunióval és az egész szocialista táborral ma csak az értelem és nem az erő pozíciójából lehet társalogni. Az értelem és az igazság pedig nem az ő. hanem a mi oldalunkon van. — A nyugati hatalmaknak a német kérdésben folytatott politikáját nem a béke, hanem mindenekelőtt Nyugat-Németország militarista és revansvágyó erőinek érdekei határozzák meg. A fő rossz szellem, alti ezt a politikát meghatározza, Adenauer kancellár. Hruscsov hangoztatta, hogy a militarista agresszív körök nem titkolják gyűlöletüket a szovjet állam ellen, annak békeszerető politikája ellen, majd kijelentette: — Bármilyen érzésekkel viseltessenek is a szocializmus iránt, mondjanak le arról a reményükről, hogy valamikor is rákényszeríthetik kapitalista rendszerüket a szocialista országokra. Hruscsov igy folytatta: — Ma még egyszer megmondhatjuk nekik: ne veszítsék cl józan eszüket, uraim, ne kíséreljék meg próbára tenni rendszerünk erejét és szilárdságát. Ismeretes, hogy a múltban ellenségeink nem egyszer próbálkoztak ilyesmivel, de mindenki tudja, mivel végződtek ezek a próbálkozások. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára ismét kijelentette, hogy ha a nyugati hatalmak készséget nyilvánítanak a német kérdés rendezésére, akkor a határidők kérdésének nem lesz olyan nagy jelentősége. — Akkor nem fogunk ragaszkodni ahhoz. hogy december 31-ig aláírjuk a békeszerződést. Nem vagyunk babonás emberek és úgy véljük, hogy a 31-e is, a 13-a is szerencsés nap lehet. Nem ez. vagy az a nap a fontos, hanem a kérdés konkrét és becsületes megoldása. — Készek vagyunk találkozni a nyugati hatalmak képviselőivel és eszmecserét folytatni velük, hogy előkészítsük termékeny tárgyalásainkat — mondotta Hruscsov. — Azonban — hangsúlyozta — a Szovjetunió nem engedheti meg, hogy tárgyaljunk pusztán a tárgyalás kedvéért, hogy a nyugati országok képviselői halogassák az európai kérdések békés rendezését. Ha valaki erre építi számításait, tudnia kell előre, hogy azok nem válnak be. — Ez a mi álláspontunk. Ehhez ragaszkodunk, és szilárdan ragaszkodunk — jelentette ki Hruscsov. Vésret éri az US4 termouiikleár!« monopólium » Az SZKP Központi Bizottsá-1 gának első titkára újból hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió kénytelen volt felújítani a nuk-; leáris fegyverkísérleteket. A burzsoá propaganda által ezzel kapcsolatban csapott nagy hűhóról és azokról a hangokról szólva, hogy e kísérletek ellentétesek az erkölcsi elvekkel, Hruscsov kijelentette: háború után az Egyesült i hunok egyik kormánya, egyik amerikai elnöke sem jelentette ki. hogy Hirosima és Nagaszaki bombázása erkölcstelen cselekedet volt. — ök az imperialista erkölcsből indulnak ki. amely az erősnek mindent megenged. Ügy (Folytatás a 3. oldalon.) rényletet Nyugat-Berlin szabadsága ellen. Mint Hruscsov rámutatott, a nyugati hatalmak a „szabadságról” beszélnek, de ezen Nyugat- Berlin megszállását értik.
