Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-26 / 252. szám
M Nem csak gondolatban, tettekkel is... // A Nyírbocrdamyí fioolnpptiri Vállalat dolgozói nyilatkoznak A MUNKA MEGSZOKOTT rendjén túl, a hétköznapi tettek szürkének tűnő egyhangúságában egyre több szó esik mostanában a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat munkásai között a XXII. kongresszus tanácskozásairól. A szavak éltető ereje, a barátság kézzelfogható megnyilvánulásai már hosszú évek óta jelentkezik itt a tujmázi nyersolajban, a szovjet dokumentumok alapján épült sótalanító üzem felépítésében, a csillogó, cirillbetűs feliratú műszerek munkájában is. S a moszkvai tanácskozás még szorosabbra fűzi a barátságot a bakui olajbányászok és a" nyírbogdányi vegyészek között. A fiatalabb testvér jogán tanulmányozzák és vitatják az idő- j sebbek tanácskozásairól szóló hí- i reket, tudósításokat, hogy véle- ' ményt alkossanak. útmutatást kapjanak a további munkához, ■■ | s nyomon kövessék az élenjárókat. SOROK A Gépipari Tudományos Egyesület november 11-től egy hónapon át tartó kiállításon mutatja be a magyar hajózás történetét. A Váci-utcai bemutatóteremben több mint száz kicsiny, 50—100 centiméteres hajómodellt állítanak ki. A képen: Kondorai Ferenc iparművész a brüsszeli világkiállításon bemutatott 301 típusú vízibusz modelljét javítja. Miből lesz a TV? A Nyíregyházi Mezőgazdasági Technikum 190 tanulója az elmúlt vasárnap a nyíregyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet gyümölcsösében dolgozott. A betakarítási munka során a diákok 53 mázsa Jonathán almát szedtek le. Ugyanakkor 47 mázsa aknát válogattak, 60 mázsa szőlőt szüreteltek és 60 mázsa vetőburgonyát válogattak meg. Részt vettek ezenkívül az almaszállítási munkában is. A fiatalok most egy televíziós vevőkészülék vásárlását tervezik és az ehhez szükséges pénzt a szabadidejükben végzett munkával akarják előteremteni. Továbbképzésen vesznek részt a propagandisták a nyíregyház! tárásban Sorra járom az üzemet. Vitatkoznak az emberek. Következtetéseket von le a beszámolóból a segédmunkás, a mérnök, az esztergályos : TÖTH SÁNDOR GÉPÉSZMÉRNÖK: Engem elsősorban a hibák őszinte feltárása és bírálata lepett meg, és az a harcos szellem. amellyel a hibák elkövetőivel szemben felléptek. A beszámolóból világosan és félreérthetetlenül kiderül az, hogy ki, hol követett el hibát és hogyan kell azokat kijavítani. A nemzetközi helyzet elemzése — szerintem — nemzetközi viszonylatban is nagy hatással lesz a szabadságukért harcoló gyarmati népekre ugyanúgy, mint a kapitalista államok munkásosztályára. TÓTH GYÖRGY ESZTERGÁLYOS: Én már átéltem egy világháborút, fogságban is voltam. Fiatalon megismerkedtem a háború borzalmaival, s nem szeretném, ha még egyszer részt kellene venni egy világháborúban. Egyetértek azzal, hogy békés úton rendezni kell a német kérdést. Helyes, ahogy Hruscsov elvtárs — figyelembe véve a nyugati hatalmak tárgyalási készségét, — nem feltétlen ragaszkodik a német békeszerződés megkötésének eredetileg bejelentett határidejéhez. Ha azonban ez a nyugatiak részéről csak halogatás és időhúzás lenne, úgy — szerintem — meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a háborús tűzfészek felszámolásához. 96 propagandista vesz részt a nyíregyházi járásban háromnapos továbbképzésen. A továbbképzés anyaga az oszátlyharc mai helyzetével és az ezzel kapcsolatos feladatokkal, az ötéves tervvel, j továbbá a munkás—paraszt sző- ! vétség jelenlegi helyzetével és feladataival foglalkozik. Ez a továbbképzés jelentős se- i gítséget jelent a propagandisták- j nak további teendőikhez. — Adj egy beteglapot. Nem tudom, mi van a kezemmel, már napok óta fáj. — Már előbb is jöhetett volna István bácsi, nem jó a betegséggel tréfálni. Ma is már reggel hatkor kint volt a fogatával a táblán. — Sok a munka. Dolgozni azért ilyenkor is kell — mondta Gertik István, a nagyhalászi Petőfi Tsz ötvenhat éves fogatosa. Megbecsült, népszerű ember Gertik István nemcsak a tsz-ben, hanem a községben is, hiszen három évig tanácselnök is volt. Később a kendergyárban lett párttitkár. De mint mondta: „Éreztem, hogy hív a föld, a termelő- szövetkezed. A legkritikusabb időben lett a tsz elnöke. 1956-ban maMég sokáig... roknyi csoport éién védte a közöst. — Olyanok voltunk, mint Dózsa katonái, ahogy ott vasvillával álltunk őrhelyünkön. Elhatároztuk, hogy életévül fizet, aki hozzányúl a közöshöz — emlékszik vissza István bácsi. Ezután egy évig brigádvezető lett, de lemondott róla. — Idős ember vagyok én, szükség van arra, hogy a fiatalok is kitanulják a vezetés fortélyait. Ha a brigádban valaki nem érti a politikai eseményeket, István bácsi elmagyarázza. így volt ez az elmúlt hetekben is, amikor az emberek a nemzetközi helyzetről beszéltek. Elmagyarázta: — Mi is vagyünk olyan erősek, mint azok odaát. í Nem kell félni sem- \ mitől, meg tudjuk védeni magunkat. Tekintélyét jó munkájával is alátámasztja. Munkaegységeinek száma négyszázon felül van. Szeret dolgozni, ezért is mérgelődik most, hogy fáj a keze. A tsz párttitkára elmondta, hogy esténként sokat tanul. István bácsi csak öt elemit végzett, kisebbik fiának többet szánt a tudományokból. Ha a fiú végez. középiskolába küldi. Búcsúzóul csak annyit mond fájós kezére mutatva: „Rettenetesen bosszant, hogy nem tudok dolgozni. Még sokáig szeretnék munkálkodni a közösért.” (takáts) GÉGÉNY MIHÁLY, a szakszervezeti bizottság titkára: A dolgozók helyesléssel fogadták a XXII. kongresszuson elhangzottakat. Ez nemcsak gondolatban, hanem tettekben is megnyilvánul. A dolgozók kérésére éppen a napokban helyeztük új alapokra a szocialista brigád cím elnyeréséért folyó versenyt. A vállalásokban megnyilvánul az az akarat, hogy a vállalat dolgozói tevékeny részeseivé akarnak lenni annak a nagy munkának, amelynek a Szovjetunió példája nyomán mi is részesei lehetünk. SOLTÉSZ BALÁZS, a párt- szervezet titkára: A kongresszus anyaga elmélyedt tanulmányozást igényel. Nemcsak azért, mert tanulni lehet belőle, hanem azért, mert hosszú időre megszabja a feladatokat. Különösen sokat ad a beszámoló a pártmunkásoknak, mert megtanulhatják belőle, hogy hogyan kell kommunista módon élni és dolgozni, hogyan kell vezetni. ff író Andrást, a Nyírbogdá- U nyi Kőolajipari Vállalat beruházási osztályvezetőjét ezen az éjszakán valami szokatlan zaj ébresztette fel álmából. Nem, nem az üzemből jöttek ezek a furcsa hangok, hanem éppen ellenkező irányból. Valahonnan a társadalmi munkával elkészült gyermekjátszótér felől. Megnézte az órát. Éjfél felé közeledett az idő. Az álmosság és a kíváncsiság viaskodott benne. Végül mégis néhány kedvező jelenségről Változó életünket reálisan értékelő nyilvános fórumoknak is nevezhetnék a megye- szerte most folyó vezetőségválasztó taggyűléseket. Erre jogosítanak bennünket a tapasztalható kedvező jelenségek is. Érződik, hogy bővült a pártszervezetek hatóköre, nőtt a kommunisták felelőssége, fogékonyabbakká váltak az új jelenségekkel szemben, igényes, elemző, tudományos pártvezetést kívánnak, s nagyon lényeges, hogy nem rejtik véka alá mondanivalójukat. Általában ez a légkör jellemzi az eddigi taggyűléseket. Alig akad olyan hely, ahol ne hívnának meg tekintélyes pártonkívüli embereket e fontos kommunista tanácskozásokra. S igen örvendetes, hogy a megtisztelt személyek készülnek e taggyűlésekre, elmondják véleményüket a kommunisták, a pártszervezet kétéves munkájáról. S ez jó fokmérő. Megmutatja azt is, milyen a kapcsolat a kommunisták és a pártonkívüliek között. A záhonyi fútőház üzemi pártszervezetének vezetőségválasztó taggyűlésén négy pártonkívüli munkás vett részt, akik tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy helyesen értékeljék a szocialista brigádok munkáját, alaposan elemezzék a balesetek szaporodásának okait. A tiszadobi Üj Harcos Tsz-ben a pártonkívüliek helyes javaslatokat tettek a termelés fokozására. Érdekes és tanulságos eset történt Vasmegyeren. Több kommunista felesége kérte, hogy részt vehessen a taggyűlésen. Így jelent meg a tanácskozáson tizenkét pártonkívüli asz- szony, s mondott véleményt a pártszervezet — s egyben férjük — kétéves munkájáról. Figyelemreméltó jelenségek ezek. Megnyugtató, hogy a iülpösdaróci Petőfi Tsz párt- szervezetének taggyűlésén a pártonkívüli Buna István elismerően beszélt a párt politikájáról és örvendetes, hogy bátran bírálta azokat a párttagokat, akik nem kommunistákhoz méltóan viselkednek. A nagyecsedi Rákóczi Tsz-ben az egyik meghívott pártonkívüli brigádvezető azt kérte, hogy nagyobb gondot fordítson a vezetőség a párt- építő munkára. Elmondotta: szeretné, ha az ő brigádjában is nevelődnének kommunisták. Ezek a bizalom és a felelősségérzet jelei. Nem lényegtelen, hogy ezt így fogadják a kommunisták. Esetenként tapasztalható bizonyos ellenszenv, merevség, „mit keres itt köztünk” — hangulat, amely nem jó fényt vet a kommunistákra. Sajnos ez történt Fülpösdarócon, ahol Szenász László belebeszélt az egyik pártonkívüli felszólalásába, mire az pirulva elhallgatott és leült. Az ilyen káros jelenség csorbítja a kommunisták tekintélyét, s lazítja a tömegkapcsolatot. Tartsák szem előtt azonban a kommunisták, a pártvezetőségek azt is, hogy a vezetőségválasztó taggyűlés elsősorban a kommunisták tanácskozása, melyekre csak megfelelő számban hívjanak meg pártonkívülieket. Nagyon helytelen gyakorlat lenne, ha egy tizenöt-húsz tagú pártszervezet ugyanennyi pártonkívülit hívna meg gyűlésére. Akiket viszont meghívnak — fogadják barátsággal. A másik igen örvendetes jelenség az, hogy a kommunisták a pártszerü bírálat légkörében vizsgálták a két év eseményeit. S ez mutatja, hogy növekedett felelősségük, hal- ványulóban van a korábban sok helyen tapasztalt közömbösség. Vitkán a beszámoló joggal marasztalta el a vezetőség egyes tagjait, mert a rájuk bízott feladatokat nem végezték el. S, hogy valóban növekedett az igényesség a pártvezetés munkáját illetően, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy mind a tíz felszólaló a pártvezetés színvonalának emelését követelte. Nyírparasznyán azért bírálták a tsz elnökét, mert a háztáji földek juttatásában — helytelenül — különbséget tett a férfi és a nőtagok között — az utóbbiak rovására. A nyíregyházi járás pártszervezeteiben sok helyen szót emeltek az iszákosok ellen, s a nyilvános fórum előtt „mosták” meg azok fejét, akik kommunistákhoz méltatlan családi pletet élnek, akik a taggyűlésekre nem járnak, vagy „megfeledkeznek” a tag- díjfizetésről. Tiszarádon azt kérték az új pártvezetőségtől, hogy rendszeresebben tájékoztassa a kommunistákat, a falu dolgozóit a legfontosabbakról. Gyulatanyán a tervszerűségre és a fiatalokkal való foglalkozásra hívták fel figyelmüket. Rakamazon azt tették szóvá, hogy a múltban keveset foglalkozott a vezetőség a nőkkel és a ktsz dolgozóival. Lehetne sorolni tovább. Néhány kedvező jelenségről szóltunk, amelyek így is mutatják: a vezetőségválasztó taggyűlések a párt VII. kongresszusának szellemében folynak. Bízunk abban, hogy e fontos tanácskozások nyomán tovább növekszik a vezetés színvonala pártszervezeteinkben. Farkas Kálmán Potyái zás titokban felkelt és óvatosan lopakodott a sűrű bokrokkal körülvett játszótér felé. A bokrokat széthúzva, szokatlan látvány tárult a szeme elé. A pöttömnyi gyerekek számára készült hintákon és a rúdmászón seregnyi kamaszkorabeli gyerek játszott hangos zsivajgással. Mind olyanok, akik nappal restelltek volna ilyen „gyereked’ dolgot művelni. Előbb haragra gerjedt és el •akarta küldeni őket, de aztán meggondolta. Saját, gondokkal terhelt gyermekkora jutott eszébe és észrevétlenül visszaosont a szobába, visszabújt a meleg paplan alá. Közben arra gondolt, hogy jó lenne most gyermeknek lenni... — tóth — C
