Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)
1961-10-26 / 252. szám
XVHL ÉVFOLYAM, 252. SZÁM Ára 50 fillér 1961. OKTOBER 26, CSÜTÖRTÖK • MA: Külpolitikai hírek iz egri színház bemntatkozásárái A taggyűlések tapasztalatai Egy érdekes sportértekezleten Gorkij, (MTI): A területi pártbizottságon folytatott beszélgetés után Kádár János elvtárs megtekintette a helyi Kremlt, a Cskalov emlékművet, majd rövid sétahajózáson vett részt a Volgán a ..Rakéta” szárnyashajón. A Magyar Szocialista Munkáspárt első titkára helyi idő szerint fél 2-kor a Vörös Szor- movo Hajógyárba érkezett, ahol Pavel Csernoverszkij igazgatóval az élükön, a vállalat vezetői fogadták. A gyár bejáratánál felirat hirdette: „Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, HH; örök barátsága!” Pavel Csernoverszkij ismertette a hatalmas vállalat fejlődését. A Vörös Szormovo nagy forradalmi múltra tekint vissza. Erről tanúskodik egyebek között az is, hogy itt dolgoztak Gorkij Az anya című regényének hősei. A beszélgetés végén Csernoverszkij igazgató megajándékozta Kádár elvtársat a gyár emlékalbumával. Ezután került sor a dolgozók gyűlésére, amelyen Kádár János elvtárs beszédet mondott. A gyűlést Hazov elvtárs, az üzemi pártbizottság titkára nyitotta meg. — Azért jöttünk össze, hogy üdvözöljük a magyar munkás- osztály, parasztság és értelmiség pártjának, a Magyar Szocialista Munkáspártnak vezetőjét — mondotta, majd hangoztatta, hogy a Szovjetunió egyik legrégibb gyárának dolgozói a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárán keresztül üdvözletüket küldik a magyar kommunistáknak, a magyar munkás- osztálynak és az egész dolgo-1 zó népnek. Ezután Kádár János emelkedett szólásra. Beszédében ezeket mondotta: — Kedves Elvtársak! — Nagyon köszönöm a testvéri fogadtatást, amelyben bennünket részesítettek. Amikor küldöttségünk eljött a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXII. kongresszusára, meg volt győződve arról, hogy itt nemcsak a szovjet nép útját határozzák meg, hanem egyben utat — mutatnak a szocialista tábornak, az egész emberiségnek is. Ez valóban így van: az önök dicső kommunista pártjának kongresszusa történelmi jelentőségű. Nagy tisztesség a mi pártunk és személy szerint küldöttségünk tagjai számára, hogy részt vehetünk ezen a kongresszuson. — Nagy örömmel jöttünk el Gorkij városába is. Én már gyerekfejjel olvastam Gorkij regényét, Az anyát. Ez a regény Tanácskoznak a kammanizmus építői Kádár János elvtárs nagy beszéde a gorkiji hajógyár munkásgyütésén nekünk, akik a Horthy-fasiszta íehérterror-rendszer elnyomása alatt éltünk, sok erőt adott a harcban. Gorkij azt mutatta meg, hogyan harcol az elnyomott munkásosztály, az elnyomott nép a szabadságáért. — Az önök városa hírnevet szerzett a mai korszakban is. Ismerik Gorkijt, s a Vörös Szormovót nemcsak Moszkvában, Kievben, de Budapesten is. A mi képzeletünkben úgy él ez a város, mint a szocialista forradalom erődje, amelyre mindenki számíthat, aki a szabadságért és a társadalmi haladásért harcol. — Mi önöktől több ezer kilométer távolságra élünk, de az önök testvéri szívét és segítő kezét éreztük és érezzük ma is. Éppen öt esztendeje, hogy a világimperializmus, az ellenforradalmárok le akarták tiporni a magyar népet, el akarták temetni a Magyar Népköztársaságot. Miért nem sikerült nekik? Mert a magyar munkás mellett ott állt a szovjet munkás! Ott álltak önök és nem engedték! S most, amikor személyesen találkozunk, hadd adjam át a magyar munkásoszály, és minden becsületes magyar dolgozó szívből jövő üdvözletét és baráti kézszorítását. — Elvtársak! — öt évvel ezelőtt Magyarországon nehéz volt a jövőbe látni. Ügy látszott, hogy a reakciós burzsoázia már-már felülkerekedik. S mi van ma Magyarországon? Egészen más világ. Mi értelmesen használtuk fel az önök segítségét. Nem adták hiába. Harcolni kellett az ellenforradalommal: akivel kellett, leszámoltunk, akinek lehetett, megbocsátottunk. Azt mondtuk: aki a népet elárulta és népköztársaságunk ellen támadt, annak felelnie kell. Aki egy kicsit megzavarodott — emberekről van szó — azoknak időt adtunk arra, hogy észhez térjenek. És észhez is tértek. Elmondhatjuk, hogy az országot sikerült visszatéríteni a maga helyes útjára. A magyar nép a szocializmust építi. Mindössze három év alatt 40 százalékkal növeltük az ipar teljesítményét és 12 százalékkal emeltük a mezőgazdasági termelést.' Emelkedett az életszínvonal, fejlődött a kulturális élet, előre léptünk a társadalmi haladás útján. Nemcsak az ellenforradalmat temettük eL hanem volt erőnk a mezőgazdaság átszervezésére is, úgy, hogy ma már a haszonföld 95 százalékán szocialista gazdálkodás folyik. A szocializmus mind az iparban, mind a mezőgazdaságban teljes és végleges győzelmet aratott. — A Magyar Népköztársaság ma a szocialista tábor egyenjogú. megbecsült tagja. A magyar nép jogos bizalommal tekinthet a jövőbe. Nálunk sem kevés a rendes ember. Amikor Hruscsov elvtárs, mint a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője nálunk járt és gyárban, bányában, vagy falun találkozott embereinkkel, nagyon elégedett volt benyomásaival. Amit mondott, arra büszkék vagyunk: „Ezek a magyar munkások, bányászok és parasztok nem rosszabbak a mieinknél. A törekvéseik világosak és őszinték: szabadon, rendesen, jó körülmények között akarnak élni. szocializmust akarnak.” — Gondolják el, hogy ez mindössze egy és negyed evvel az ellenforradalom után hangzott el. És így igaz, mert a népek nem akarnak ellenforradalmat, s különösen a magyar nép nem akar, mely már 1919- ben megvívta a szocialista forradalmat és megteremtette tanácsköztársaságát. Azt a forradalmat az imDeriaüzmus leverte. Aztán 1956-ban az imperializmus ugyanezt akarta tenni velünk, de akkor már nem volt meg hozzá az ereje. — Milyenek is a mi embereink? Nálunk 720 ezer mun-1 kás van, alá brigádokban dolgozik és szocialista kötelezettséget vállal; közöttük kétszázezren már a szocialista brigád címért küzdenek. Nagyon sok nálunk az értékes munkát végző tudós, dolgozó . értelmiségi,1 aki hűségesen, becsületesen teljesíti kötelességét. A mi népünket is foglalkoztatja a háború és a béke kér- dése. A munkájából élő ember-í a világon mindenütt békét akar. Dolgozóink is jól megértik, hogy a német kérdésben rendet kell teremteni. Alig két hete, hogy országgyűlésünk megszavazta a felhatalmazást a minisztertanácsnak a német békeszerződés aláírására. Nálunk is szükséges volt az erőnket egy kicsit összeszedni, hogy az imperialisták ne provokálhassanak. Ezen intézkedések egyike volt, hogy a kiképzett és idejüket letöltött katonákat visszatartottuk a hadseregben. Népünk és hadseregünk megérti, helyesli és támogatja ezeket az intézkedéseket. Kádár János elvtárs a továbbiakban rátért az SZKP XXII. kongresszusa munkájának méltatására. — Teljesen egyetértünk az önök kongresszusával — jelentette ki. — Népünk minden erejével azon van, hogy sikeresen befejezze a szocializmus építését és a közeli évtizedekben felzárkózzék önökhöz, mert reméli, hogy országaink együtt jutnak el a kommunizmushoz. — A kongresszus politikai kérdései közül csak egyet említek: — Az SZKP vezetői Hruscsov elvtárs irányításával felszámolták a személyi kultuszt. Önök, mint munkások, nyilván jól össze tudják hasonlítani a személyi kultusz idején uralkodott körülményeket a maiakkal. össze tudják vetni, hogyan éltek 1953 előtt és hogyan élnek most? — Mi, magyarok is a XX. pártkongresszus irányvonalának hívei vagyunk. Azt talán felesleges mondani, hogy az MSZMP Központi Bizottságának tagjai | személy szerint is hívei ennek az irányvonalnak, hiszen sokan közülük a XX. kongresszusnak köszönhetik, hogy’ egyáltalán élnek és nem lettek végül is a személyi kultusz politikájának áldozatai. A magyar nép megszenvedett mind a revizionista árulás bűneiért, mind a szek- táns hibákért. Népünk a vérével fizetett a személyi kultuszért és ezt esze ágában sincs megismételni. — Tulajdonképpen arról van szó. hogy nekünk van egy gyönyörű eszménk, a kommunizmus, amelynek igazsága, tisztasága, humanizmusa magával ragadja az emberiséget. Ezen az eszmén ejtett foltot a személyi kultusz. Hruscsov elvtárs és a többi szovjet vezető ezt a foltot ' letörölte. Persze, akadnak — Ua kevesen is — akiknek tetszett a személyi kultusz, akik legszínesebben úgy vezetnek, hogy nem adnak semmit az embereknek, csak engedelmes hallgatást követelnek tőlük. Hiszen az emberek meghallgatásához türelem; a róluk való gondoskodáshoz pedig ruha. cipő és élelem, vagyis munka kell. A személyi kultuszban viszont csak parancsolni kell tudni. — Sajnos, jelenleg ilyen rend van Albániában. Gyakran vettem részt ünnepségeken, nemzetközi találkozókon, amelyeken az albán vezetők, Enver Hodzsa és Mehmet Shehu is jelen voltak. Ilyen alkalmakkor üdvözlő beszédek hangzottak el. Míg a többi delegáció tízperces, addig az albán delegáció vezetői másfélórás, vagy ennél is hosz- szabb üdvözlő beszédeket mondtak. Ezekben az egekig dicsérték a Szovjetuniót és jelenlegi vezetőit, személy szerint Hruscsov elvtársat. És most ugyanezek az emberek sárral dobálják azt a kommunista pártot és azt a Hruscsovot. akit esztendőkön át körülhízelegtek. Hát milyen véleményünk legyen az ilyen emberekről? De nem is ez a legfontosabb. Van egy alapvető kérdés, amit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Amióta Lenin megalapította a Szovjetunió Kommunista Pártját, aki e párt ellen volt, az soha nem volt internacionalista. A Szovjetunió immár több, mint négy évtizede áll fenn, mint a nemzetközi munkásmozgalom bástyája. Aki ellene volt, az soha nem lehetett internacionalista. Lenin pártja mindig a kommunizmusért harcolt, a Szovjetunió mindig a kom munizmus zászlaját vitte előre; lehetetlen, hogy aki a Szovjetunió ellen van, az a kommunizmust akarja. Kádár elvtárs így fejezte be beszédét: — Meggyőződésem, hogy a XXII. pártkongresszus megszavazza a párt új programját és önök feiépítik a kommunizmust. Az MSZMP és minden magyar dolgozó azt kívánja, hogy önök mihamarább érjék el ezt a célt. Éljenek boldog, békés életet, éljenek úgy, ahogyan csak a kommunizmusban lehet élni. Szeretnénk együtt menni önökkel, együtt érkezni el ehhez a jövőhöz. Ezt a jövőt persze csak munkával lehet elérni. Az önök munkája is nagyon fontos ahhoz, hogy a kommunista építés programja megvalósuljon. — Még egyszer köszönöm a szíves fogadtatást és saeretném ismételten hangsúlyozni népünk szolidaritását önök iránt. Ha megőrizzük a nemzetközi kommunista mozgalom testvériségét és egységét, akkor bármit tegyenek is az imperialisták, nem tudják megakadályozni a kommunizmus győzelmét — fejezte be Kádár elvtárs beszédét, amelyet többször szakított félbe a dolgozók lelkes tapsa és ünneplése. Ezután a gyár kollektívája nevében Botov brigádvezető átnyújtotta Kádár elvtársnak a gyár \rörös zászlaját és egyik legújabb tartályhajójának modelljét. A Vörös Szormovo gyárból Kádár elvtárs a Lenin emlékműhöz hajtatott, majd megtekintette a városi szovjet műemléknek számító nagytermét és a Gorkij emlékmúzeumot.
