Kelet-Magyarország, 1961. október (21. évfolyam, 231-256. szám)

1961-10-22 / 249. szám

1961. október 32, \ asárnap Névnap: ELŐD Héttőn: GYÖNGYIKE A nap eseményei:

Tfeenegy éve, ezen a napon választották meg első ízben a tanácsokat hazánkban.

150 éve született Liszt Ferenc zongoraművész és zeneszerző.

79 éve halt meg Arany János, nagy magyar költő.

A hétfői nap eseményei:

55 éve halt meg P. Cezanne francia festőművész.

55 éve halt meg V. Szlaszov ; orosz művészettörténész.

160 éve született A. Lortzing I német operaszerző.

★

BÖKI KARTÁRS

olvasott egy levelet, amelyben egy községi együttes nevében a vezető kijelenti, hogy szívesen \ mennek vendégszereplésre, s' ezért nem is kérnek semmit, csupán a buszköltség megtérítését,' s egy szerény vacsorát, pörköltet vagy hasonlót. Böki még szerényebben megjegyzi, hogy az együttes „csupán” hatvan tagú. Itt szó sincs reprezentációról. . .

•*TELEVÍZIÓT VÁSÁROL a fé- nyeslitkei általános iskola. Áz összeget a tanuló ifjúság biztosította, megnyerték a takarékosság megyei versenyét, százkilenc- ven forintos átlagbetéttel, s ezért . jutalmul 3500,— forintot kaptak, j A még hiányzó összeget nagymértékű hulladékgyű jtésből pó- j tolják. Mintegy 50 mázsa vasat J és papírt gyűjtenek.

400 ÉVES fennállása: ünnepli az idén a cserigeri általános iskola. Az iskola első írott emlékei 1562 jún. 20-án keltek. E [eljegyzés tanúsága szerint a csengeri rektor. Ilosvai Péter öngyilkos lett.

★

MINTEGY 200 VAGON alma- termést takarítanak be Komlód- tótfalun. Ebből ötven vagon fehér almát már elszállítottak. A termés 75—80 százaléka exportképes.

A NYÍREGYHÁZI VÁROSI j ÉNEKKAR és a Városi Irodalmi j Színpad közös műsorral látogat el a hó végén és a jövő hónap elején három megyei községbe, - Ófehértóra, Bújra és Ibrányba. ! Az együttesek ikerbuszon utaznak. :

★

TIZENÖT MUNKÁSAKADÉMIA indul Nyíregyházán. Ebből már hal akadémia meifkezdte előadásait. Egy-egy munkásakadémia átlagosan 16 előadást nyújt hallgatóinak.

' 9 •j ■■ ~ <;> .» KELET-MAGY ARORSZÁG

A Magyar S.-:ocia VIun;;áspart

Szabolcs-Szatmár megyei bizFsága és a Megyei Tanne-- lapui Felelős szerkesztő Ró'int >s

Kiadja a Kelet-Magyarnr-/'r g Lapkiadó Vái'atat Felelős kiadó Farba* Pai Szerkesztőség Nyíregyháza. Sztálin : tér 21. Tel: 16-70. 16-7!. 16-72 Kiadóhivatal. Nyíregyháza Zsdánov 1 u. 1. Tel: 30-00

Beküldött kéziratot nem őrzüns meg ;

és nem adunk vissza.

Terjeszti a Magyar Posta Előfizet- ! hető a helyi postahivataloknál ás j kézbesítőknél.

Szabotcs-Szatmai meg.vei Nyomda- 1 (f* rí Vállalat. Nyíregyháza. Dózsa Gyögy a. 5. I

A NÍLUS két partJAn -A közelmúltban Szíriában lezajlott események heteken át Szíria és Egyiptom leié terelték a világ közvéleményének érdeklődését és figyelmét. A szíriai események hullámai úgy látszik, ma már megnyugodtak, és az élet mindkét országban újra a rendes kerékvágásba terelődött. A Szíriai Arab Köztársaság időközben újra elfoglalta helyét az ENSZ-ben és a világ független országainak sorában.

Az emberiség történelemkönyvében a legrégibb ismert

gé, de a megművelhető terület mindössze 36 000 négyzetkilométer, azaz kisebb, mint a Dunántúl! És ezen a Dunántúlnál kisebb területen 25 millió ember él!

A Nílus csodálatos folyó mégpedig két okból. Először azért, mert maga a folyó délről északra folyik, a szél viszont északról délre fúj. Ez tette lehetővé már az ősidőkben, a könnyű közlekedést Észak- és Dél-Egyiptom között. A másik az. hogy a Nílus vize évezredek óta minden nyáron

Ilyen autóbuszok szaladgálnak Kairó utcáin.

dátum az i. előtti 4241. év. Ebben az évben vezették be az ókori Egyiptomban a naptárt. Egyiptom népe több, mint 6000 évre visszanyomuló történelme folyamán rengeteg változáson és viszontagságon ment keresztül. Egyiptom népe rabszolgasorsban szenvedett, a fáraók uralkodása idején, Nagy Sándor és a bizánci császárok uralma alatt, átvészelte e sokat szenvedett nép a mamelukok. majd Bonaparte Napóleon hatalomraj utasát, a gyarmatosító törökök és angolok hosszantartó megszállását. I. e. 3400 körül Min, az első fáraó egyesítette először az országot, amelyne: teokratikus, magas kulturáj '■ társadalmáról a rabszolga' murvájával létrehozott óriási piramisok, szfinkszek és sziklatemplomok tanúskodnak. Évente sokezer turista keresi fel ma is Egyiptomot, hogy megcsodálja a 6000 éves történelmi múlt gigászi maradványait. Ezrek és ezrek zarándokolnak cl a híres Kheops piramishoz, melyről valamikor az ókorban Hérodotosz ódákat zengett, és melynek köveiről valamikor Na.póleon a pillanat történelmi nagyságától megi-észegülve i-’v szólott le katonáihoz: Katona : 4000 év néz le rátok! Khur fáraó, a negyedik dinasztia m' sodik uralkodója i. e. ‘690-b- kezdie meg a piramis építtető sét. amelyet Aghet-Khufunak. Khufu Sfriőnak nevezett el Százezer rabszolga épúetie n felvonulási területe^ 10 éven át és 20 évig tartott maga az építkezés. A piramis felülete 55 000 négyzetméter eredeM magassága 146 m. 2.25 millió köbméter anyagot építettek bele. és 1 kőkocka súlya kereken 5 <onna.

E^viptom földié p-'eddö sivatag lenne a Nílus folvó nélkül. Ez a 6300 km-es felvó-óriás. amely egyiptomi szakaszán 2500 kilométeren át. mellékfolyók segítsége nélkül tör magának utat a Földközi tenger felé, minden életnek az ura ezen a tájon. Az egyipíomi- szudáni határon még csak 2 km széles a folyóvölgy, aztán egyre növekszik, míg a torko- latvidéken már 2500 km széles termékeny sávot aiks . Ej a Níluson kívül — néhány kisebb oázistól eltekintve — nincs élet a földnek ezen a részén. Egyiptom területe 1 millió négyzetkilométer, tehát tízszer akkora, mint Magyarorszámegárad. termékeny iszapot hoz magával az etiopiai Tana tóból, a földekre lerakodó talajerőben gazdag fekete iszap megkönnyíti a termelést és egyben megköveteli a tervezést, a központi irányítást. Az egyiptomi államnak mindenkor központilag kellett ellenőriznie a földekre áradó víz adagolását, a központi irányítás megszűnése az élet pusztulását hozta

n < 5. *.4■ '■ ntn

Magános csónak a Nílus vizén.

A legendák szerint már Me-, nes fáraó, az első dinasztia I megalapítója 6000 esztendővel ezelőtt elkészítette az első nap-1 kalendáriumot, előre megszabván azt, hogy mii mikor kell elvetni. Az ősi Egyiptomban a papi kaszt volt az élet tudója: ők tudták pontosan kiszámítani, mikor jön az áradás, figyelték a csillagok járását, víz- ! jelző állomásaikon őrt állottak, és figyelték, mikor kezdi a, szent folyó vize ellepni a köbe j vésett mércét, öröm-mámorban úszott az egész ország, amikor eljött az áradás. Az áradással, az egyiptomi nép életének legnagyobb eseményével számtalan legenda függött össze: Oziris; Lsrent megölte Szét, a sötétség ura, testét feldarabolta és a Niiusba vetette. Izis, Oziris felesége azonban összerakosgatta térje testének darabkáit és Oziris dicsőségesen feltámadott,

éppen akkor, amikor áradni kezdett a folyó vize. Egyiptomban az áradás első napján ősidők óta feláldoztak a folyó- nak egy fiatal szüzet, a Nílus menyasszonyát. Amr, az Egyiptomot meghódító arab sereg parancsnoka vetett véget e barbár szokásnak: megsajnálta a fiatal szüzet, az utolsó pillanatban lovára kapta és elszáguldott vele. De Amr sem akart ujjat húzni a hatalmas folyóval: ékes arabságú engesztelő levelet írt hozzá, amelyet palackba zárva a Niiusba dobott. Allah

és a Nílus azóta barátságban élnek egymással, s az áradá: első napján ma már fiatal szűz helyett felöltöztetett bábut dobnak a habok közé.

Egyiptom népe napjainkban élet-halál harcot vív a termőtalajért. Nőttön nő a lakosság, és 2,5 millió hektár föld nem tud eltartani 25 millió embert. Egyiptomban igen szerényen számítva fél millióval gyarapodik évente a lakosság. A vetésterület növelése tehát élethalál kérdése, s ennek a kérdésnek egy megoldása van: a nagv Asszuáni gát. Az Egyiptomi kormány 1954. novemberében határozta el a gigászi gát feléoításét. amelv szcyvjet szakértők közreműködésével és szovjet kölcsön igénybevételével épül. A 110 méter magas. 5 kilométer hosszú gát, amelybe a Khufu piramis tömegének tizenhélszeresét építik be, 130 milliárd köbméter Nüus-vizet fog tárolni és 60 ezer négyzetkilométernyi terület vízellátását fogja biztosítani. Az ország 30 százalékkal növelheti majd a vetésterületet. Ha megépülnek a vízi elektromos centrá- lék, évente 10 milliárd kilowattóra energiát fognak szolgáltatni. (Egyiptom mai energiatermelése mindössze 300 ezer kilowatt-óra évente!) Ez az energia-mennyiség nemcsak a mező-« gazdaság villamosítását teszi majd lehetővé, hanem gyakorlatilag korlátlan lehetőségeket tár majd fel az energia-szegény egyiptomi ipar előtt is.

A sivatag vándorai.

Színházíudományi kiizptmt Ví*len céhen

Az elmúlt nyáron Párizsban megtartott színháztudományi vi- jgkongresszus határozatot hozott „Nemzetközi Színháztudomápyi Kutatóintézet” megalapítására. Az intézet Velencében, Goldoni egykori lakóházában kapott otthont és a napokban tartotta alakuló ülését.. Harminckét európai, amerikai es ázsiai színháztudományi intézet kezdi meg rövidesen munkáját ebben a nemzetközi központban. Elnöke az olasz dr. Godíredo Bellonci professzor, alelnöke pedig a bécsi egyetem mellett működő Színháztudományi Intézet vezetője, Kindermann professzor lett.

Az új intézet mindenekelőtt l három területet szándékozik feldolgozni : először is színháztudományi bibliográfiát létesítenek, amelyhez a 32 tagállam színház- tudományi intézete évenként a legújabb színháztudományi művekkel járul hozzá. Egy átfogó

szinháztudományi „ikonográfia” elkészítését is tervbe vették, ennek keretében az európai és ázsiai színházak által a középkorban használt kellékeket, képeket, szobrokat veszik számba.

A tervek szerint minden év szeptemberében nemzetközi színháztudományi szemináriumot indítanak Velencében. 1962-re —

tíz ország színházkutatóinak és rendezőinek részvételével — „A klasszikus drámák rendezése a mai színházakban” címmel — előadássorozatot rendeznek.

Egy második szeminárium keretében négy híres európai rendező fogja színrevinni ugyanazt a művet, úgy hogy a résztvevők ugyanannak a témának négy rendezői felfogását tanulmányozhatják. A munka megkönnyítésére a jövő esztendőre központi színháztudományi könyvtár és mik- rofilm-archivum felállítását w tervezik.

SZÉLESVÁSZNÚ DÓZSA MOZI: Amerika egy francia szemével,

(Széles változatban) Magyarul beszélő, színes francia riporV film.

Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor . . .. .SZNI MÓRICZ ZSIGMOND MŰVELŐDÉSI HÁZ:

Balti égbolt (II. rész) Szovjet film.

Előadások kezdete: tél 6 és fél 8 órakor.

BÉKE MOZI: Folytassa nővér. Kacagtató angol filmvígjaték e®T férfi-kórterem betegeiről.

Előadások kezdete: fél 5, fél 7 és fél 9 órakor.

GORKIJ MOZI: A piros autó utasai. Színes bolgár filmvigjatok.

Eíuadasos aezüete. 4, ö as s arakor.

10